Társasházi jog

6.5 milliót 45 évre? Röhej!

1.egyszerű többség
2. Biróságon
3. Nem sok
4. Magad mellé állitod a tulajdonosok többségét a közgyűlésen.

Kbs
,,Úgy lehet, itt valaki nincs pontosan tisztában azzal, mi az a részközgyűlés,,

Egyetértünk!

T. Fórumozók, Ügyvéd Urak!
Társasházi joggal kapcsolatos segítséget kérnék!
A tárasházunknak van 2 db.osztatlan közös tulajdonban lévő lakása. Az egyik 12, a másik 37 m2. A közösség arra készül,hogy a két lakásra 45 évre "hasznosítási" jogot ad az egyik tulajdonosnak,aki felújítást
követően bérbeadná azokat. A tulajdonos a két lakásért összesen 6.500.000 Ft.-ot fizetne a társasháznak.
Ugyanez a tulajdonos probálkozik tulajdonszerzéssel is, de az ahhoz szükséges szavazati arányt nem tudja biztosítani, ezért most ezt találta ki.

Kérdéseim:
Ahhoz,hogy a társasház megszavazza a bérbeadást,a tulajdonosok milyen szavazati aránya szükséges?
Milyen jogorvoslati lehetősége van annak,aki nem akarja elfogadni ezt a döntést?
Véleményük szerint milyen eséllyel lehet megtámadni ezt a döntést a Bíróság előtt?
Van-e esetleg bármilyen gyakorlati tanácsuk,hogyan lehetne ezt megakadályozni?

Annyit szeretnék még hozzátenni,hogy Budapesten,Ferencváros belső részén vagyunk,egy köpésnyire a Corvin plázától. Az az összeg,amit a társasház a lakásokért kapna,véleményem szerint
köszönőviszonyban sincs a lakások értékével. Ez a legfontosabb szempont,ami miatt szeretném elkerülni, hogy ezt megszavazzák.

Köszönöm,ha szánnak rám egy kis időt.
Üdv:
Gábor

„41. § (1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket.
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
Hát ez az. Vagyis bármit lehet részközgyűlésen. Akár alapszabályt módosítani is.

Úgy lehet, itt valaki nincs pontosan tisztában azzal, mi az a részközgyűlés.

véleményünk szerint:
közös képviselőt csak a "nagy " közgyűlés választhat, ill. szmsz-t is csak a Társasházi közgyűlés módosíthat.

Ezt irtam én is,ez stimmel!

Részben.

14. § (1) A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen - de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen - az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni.

Az szmsz irásbeli szavazásos elfogadásáról a törvény is rendelkezik,mivel nagyon nehéz egy közgyűlésre összeszedni 50 %-ot.

Ezt irtam én is,ez stimmel.

Véleményünk szerint ha tartalmazná az SzMSz a részközgyűlések hatáskörét, s e két pont benne lenne, az akkor is a THtv-vel kerülne szembe,

Ezzel nem értek egyet!

41. § (1) A szervezeti-működési szabályzat a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja; ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket.
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések megtartására a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Lehet én nem értek valamit.

Akkor mi a kérdés?

Tisztelt Major Domus !

Az Ön által leírtakat ismerjük.
Nem akarjuk SzMSz-ben rögzítve, részközgyűlések hatáskörébe betenni a közös képviselő választást ill. az SzMSz módosítást.
Véleményünk szerint ha tartalmazná az SzMSz a részközgyűlések hatáskörét, s e két pont benne lenne, az akkor is a THtv-vel kerülne szembe, tehát véleményünk szerint:
közös képviselőt csak a "nagy " közgyűlés választhat, ill. szmsz-t is csak a Társasházi közgyűlés módosíthat.
(Az írásbeli közgyűlés szmsz módosítására Véleményünk szerint szintén nem alkalmazható.)
Mennyiben ért egyet velünk.

Félreértetted Tarsaslak kérdését.

Hiszente......stb

A társasház nem jogi személy,csak jogképes!

Ez azt jelenti,hogy,önállóan perelhet,és önállóan perelhető,a saját nevében jogokat és kötelezettséget vállalhat.

Nem szerezhet például tulajdont(megvenni egy lakást)
Mig a lakásszövetkezet igen!

De nem gazdálkodó szervezet.

Tarsaslak

Szmsz-t csak az összes tulajdoni hányad több mint 50 %-al lehet elfogadni és módositani.
Na most, ez részközgyűlésen nem megy,csak akkor,ha az összevont közgyűlés elrendeli az irásbeli szavazást,ahol a lépcsőházak stavazatait összesiteni kell,ha megvan a több mint 50 %,akkor be lehet adni a Földhivatalba a módositást.

A másik kérdés még egyértelmübb.
Közös képviselőt csak az összevont közgyűlés választhat,de akár hárman is a második megismételt közgyűlésen,ha ez szerepel a napirenden!

A részközgyűlés sem közös képviselőt, sem társasházkezelőt nem választhat! Logikusan azért,mert egy társasháznak csak egy közös képviselője és/vagy társasházkezelője lehet.

Természetesen a törvény lehetőséget ad ah eltérésre de csak akkor,ha az szmsz ezt tartalmazza,és megállapitja a részközgyűlési körzeteket!

A ti problémátok éppen az,hogy erre akarjátok módositani az szmsz-t,az meg igy nem megy!

ATarsaslak által felvetett kérdés szeretnék választ, vagy ha lehetséges megoldást találni.

Üdv.

Jobb lenne, ha közölnéd a konkrét problémát. Felszámolni például nem lehet a társasházat, ha az a kérdés.

Az én google-m azt írja, hogy...

"A társasházi tulajdon sajátos tulajdoni formát képvisel.

Átmenetet képez

• a jogi személyiséggel rendelkező,

illetve

• a jogi személyiséggel nem rendelkező

társaságok között.

A társasház-tulajdon a közös tulajdon egy speciális formájaként intézményesült.

A társasház ún. „csonka jogi személy”.

Ahol a törvény jogi személyről rendelkezik,
eltérő szabály hiányában
a nem jogi személy szervezeti jogalanyokat is érteni kell.

-

Jogi személy egyébként

• a gazdasági társaság
• a szövetkezet
• az egyesülés
• az egyesület
• az alapítvány
• a költségvetési szerv

A társasház nincs közte...

Miért lenen gazdálkodó szervezet?
Nem az a célja, hogy gazdasági tevékenységet végezzen!

Az új PTK szerintem már a fogalmat is törölte...
Mert idejét múlta.

Tisztelt Fórumozók!

Ismerem a vonatkozó jogszabályi hátteret, de mégis meg kell kérdeznem: a társasház (nem lakásszövetkezet, kifejezetten a társasház) jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet-e? Tiszta sor, hogy nem jogi személy, de szükségem van egy "bekategorizálásra".

Előre is köszönöm a válaszokat!

Tisztelt Major Domus!

A "nem"-et ha indokolná egy kicsit megköszönném.

Igen.

Nem!

Tisztelt Jogi Forum!
Problémánk:
A társasházunkban SzMSz-t kívánnak módosítani.
A Társasház nyolc, fizikailag önállóan jól elkülöníthető épületből áll, egy telken.
Az épületek gazdálkodása jól elkülöníthető, kivéve a a közös zöldterület fenntartása, közös képviselő díjazása, kerítés fenntartása.
Most SzMSzt módosítanánk ill. közös képviselő váltás is történne.
A közös képvisel a részközgyűlések meghívójában szerepeltette a közös képviselő választás és az SzMSz elfogadására irányuló napirendi pontokat.
A nyolc különálló épület továbbra is egy társasházként kíván működni, egy közös képviselővel. A társas
Többünk véleménye szerint részközgyűlésen e két napirendi pontot nem lehet tárgyalni, ill. elfogadni.
A ThTv. a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja ezen pontokat.
Valóban lehet részközgyűlésen SzMSz-t elfogadni, ill. közös képviselőt választani?
Tisztelettel: Tarsaslak

Próbálkozhatsz keresni a Bírósági Határozatok gyűjteményében a birosag.hu - n.

Tisztelt Fórumozók!

A kaputelefon, illetve portaszolgálat létesítésével kapcsolatos ítélkezési, bírói gyakorlatnak hol tudok utánanézni?

Köszönöm.

Egyik sem az,de szmsz módositás,és közgyűlési határozatok(köktségvetés!) Kell.

Szerintem mindkettő egyértelműen a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, ezért 100% egyetértés kell a határozat meghozatalához (ha nem tér el az általános szabálytól az szmsz).

De csak akkor, ha a közösből akarják fizetni. Ha a saját pénzéből akar portaszolgálatot, vagy csak maguknak kaputelefont a ház egy része, és összedobják rá a pénzt, akkor megcsináltathatják maguknak. A portaszolgálat mondjuk nem ilyen egyszerű, az nyilván közös tulajdonú házrészeket is érintene gondolom, tehát ott közgyűlési határozat nélkül nem megy, de ha kiadás nincs, sima feles többség is elég hozzá.

Tisztelt Fórumozók!

Ha egy társasházban portaszolgálatot szeretnének létesíteni a tulajdonosok, akkor az a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásnak számít?
És ha kaputelefont szeretnének létesíteni, az a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás?

Köszönöm!

Drb

Nincs igazad.

Közös költség fizetésére nem a földhivatal bejegyző pecsétje,
Hanem a tulajdonjog keletkezése a társasházban ad indokot.
Az pedig már megvan!

Olvasd el mégegyszer amit beirtam!

Ha leég a lakása,mert az ő befizetése hiján nem tudták a biztositást megkötni,akkor kivel okoskodik?

Ha a ház működik,onnan felmerűlnek a költségek,az pedig az első számla beérkezése után közös teher! Tökmindegy hogy társasházi közös költségként vagy osztatlan közös tulajdon fenntartási költségeként dobjátok össze! Előbbiről még el is számolnak !
Pont.

Megint hülye vagy...

Költözz be, max kiraknak.
HA jogszerűtlenül tetted.

De a lakhatási hiánya miatt nem fog kirakni senki...

-

Egyébként igen a tény az tény!!!

Akár teszik ez a hozzád hasonló
kekeckedő-agyatlanoknak, akár nem.