Társasházi jog

Mi a probléma? Nem te veszed fel azt a kölcsönt, hanem a társasház. Ha neked az úgy jobb, akkor te megfizetheted egyösszegben is a rád eső költséget. Bár fel nem foghatom, miért ezt preferálnád.

Sziasztok

Szigetelési felújítás lenne a panelházban ahol lakom, és a 2/3-a a lakóknak megszavazta. Én nem+még egy pár lakó és vannak akik nem is fizetnek közösköltségetmár egy jó ideje.10 évre akar a kk. felvenni hitelt, amiből ahogy kiszámoltam nagyon rosszul jönnék ki, ráadásul ha nem fizetik majd ezt sem mint a közöst, majd a renitensekét én vállaljam át??
Nem, én ugy gondoltam saját erőből(simán)nem hitelből akarom megcsináltatni, csak már a többség aláírta a felújítás megszavazását. Most mit tudok tenni?Ráadásul hitel nélkül, készpénzben is 350.000 forint lenne amit egy 50 m2 lakásra sokkalok..Szerintetek?

Kedves Pityesz628!

Ha már elkezdődött a meccs, akkor most nagyon figyelnie kell.

Első amit tisztázni kell, hogy kinek a tulajdona az erkély (alapító határozat). Amennyiben nem szabályozza akkor jön az egyéb jogszabály (jól járnak az ügyvédek)

Remélhetőleg tudja bizonyítani, hogy a javításra felszólította a közös kedvencet.

Fizetési meghagyás esetén ellentmondással élhet és viszont keresettel. Egy kissé hosszú játék)

A tulajdonilapra bejegyzés viszont minden akadály nélkül átmegy, amennyiben a közgyűlés megszavazta, de ez akkor jelent problemát, ha el akarja adni a lakást.

NB feltételezem, hogy az üveg nem teszi zárhatóvá az erkélyt. Ha igen akkor gáz van.

Major Domus

Értem! Vagyis nem! Tehát a tulajdonos nem tagadhatja meg semmilyen indokkal a közös költség fizetését, mert akkor a k. képviselő. A közgyűlés határozata értelmében azonnal jelzálogot jegyeztethet be, és amit végre is hajtathat, mindenféle Bírósági procedúra nélkül?

Én, ahogy írtam is azért nem fizettem eddig, mert nekem is van követelésem a házzal szemben.

Akkor ezek szerint az én 240 ezer forintos követelésemmel, amit az erkélyem korlátja cseréjére kifizettem, vagyis olyan szerkezeti elemet cseréltettem ki, ami szerves része az épület homlokzatának, vagyis közvetlen kacsolódik ahhoz, a lakás tulajdonosát terhelik? És nem a társasházat? Én úgy tudom, a lakás megvásárlásánál az alapterület kiszámításánál beletartozik az erkély alapterülete, de csak is az alapterület. De maga az erkély szerkezeti elemei oldalfalai födém vagy az ezekhez közvetlen kapcsolódó erkély korlát, az már a házhoz tartozik, közös a karbantartás, és felújítás szempontjából is. Tehát a költségek nem a lakás tulajdonosát terhelik. Ezt a k. képviselő nem hajlandó tudomásul venni.

És én is ezt olvastam egy korábbi fórum bejegyzésből, amit ismét idézek:

„OTÉK (253/1997. (XII.20.) Korm rendelet) fogalom meghatározása szerint:
Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér.
A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) szerint az épület homlokzata és teherhordó szerkezete (beleértve akár a lakás utcai homlokzati- és belső főfalait, födémét, padozatát is) a társasház osztatlan közös tulajdonát képezi. Ugyanakkor a belső burkolatok a lakáshoz tartoznak.
A fentiek alapján – és a gyakorlatban – az erkélyek ugyan a lakáshoz tartoznak, de a kívülről látható részei, erkélylemeze, lemezének éle, korlátja, alsó vakolt/burkolt síkja osztatlan közösnek minősül. A lakás tulajdonosáé viszont az erkély padlóburkolata.”

Most már ezt a fenti szövegrészt sem értem, amit idéztem, valóban így van, vagy pedig nem.
Sehol nem találok erre vonatkozó pontos állás foglalást a törvényeket jogszabályokat böngészve.

Nem tudom elképzelni, hogy egy tulajdonosnak volna a kötelessége, hogy az épületből kinyúló építmény, vagyis erkély oldalfalait födém részét és a hozzá közvetlen kapcsolódó vasszerkezeti elemek (erkélykorlát) javítása a lakót terhelné. És nem beszélve arról, nincs az a biztosító társaság, aki ezekre a szerkezeti részekre biztosítást kössön egy magán személlyel, lakás tulajdonossal. Max. az erkély korlátba beépített üvegre, de arra se szívesen kötnek.

Ezek szerint az én követelésemmel pedig Bírósághoz kell fordulnom?
Pedig nekem az volt a szándékom, hogy peren kívüli egyességet kössek vele. A ház is tartózik nekem én pedig azért nem fizettem eddig, mert arra számítottam, hogy meg tudunk egyezni.

Az is érdekes ebben a történetben, hogy tudomásom szerint 6 hónap k. költség nemfizetés után neki már kezdeményezni kellett volna a jelzálog bejegyzést. Viszont már eltelt pont 2 év és érdekes erre sem tudott egyértelmű magyarázatot adni miért várt eddig.

Pityesz 628

M.D.!
A Te értelmezésed szerint az erkélyről leváló darabok általi károkozásért az adott lakás tulajdonosa felel?

Dezső
en egyetertek veled, de a januári közgyűlésén elfogadott határozattal elhajtotta a földhivatal az ugvedet(magánokirat stb) azzal, hogy a határozat akkor alkalmas bejegyzésre ha nev szerint tsrtalmazza Gipsz Jakab 2.em. 7.számú lakás. Na ezert kell nev szerint kiírni a határozati javaslatot.

Pityesz

a tulajdonos közös koltseg fizetését semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

Neked jogod van beperelni a hazat a 240 ezer ft-ert, de nincs jogod nem fizetni.
A bíróság el fogja utasítani keresetedet,mert a Bírósági Határozatok tárában általad is olvasható precedens ítélet alapjan fog dönteni, ami szerint át erkely karbantartása annak a kötelezettsége aki azt ténylegesen használja. Tehát a k.k nak ismet igaza van.

Dezső
en egyetertek veled, de a januári közgyűlésén elfogadott határozattal elhajtotta a földhivatal az ugvedet(magánokirat stb) azzal, hogy a határozat akkor alkalmas bejegyzésre ha nev szerint tsrtalmazza Gipsz Jakab 2.em. 7.számú lakás. Na ezert kell nev szerint kiírni a határozati javaslatot.

Pityesz

a tulajdonos közös koltseg fizetését semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

Neked jogod van beperelni a hazat a 240 ezer ft-ert, de nincs jogod nem fizetni.
A bíróság el fogja utasítani keresetedet,mert a Bírósági Határozatok tárában általad is olvasható precedens ítélet alapjan fog dönteni, ami szerint át erkely karbantartása annak a kötelezettsége aki azt ténylegesen használja. Tehát a k.k nak ismet igaza van.

Nagyon szépen köszönöm a gyors válaszokat a 2011.03.20-án feltett kérdésemre.

Tulajdonképpen az ellen semmi kifogásom nincs, hogy jelzálogot akar bejegyeztetni a közös képviselő, és ezt megszavaztatta a lakóközösséggel és ezt a közgyűlésen nyilvánosságra hozta. Az teljesen igaz, amit az egyik hozzászólásban olvastam,
„hogy ha fizet az ember, akkor a közös kedvenc nem hibázik”.
Ez így igaz. De sajnos vannak olyan lakók, akik önhibájukon kívül nem tudnak fizetni.
Sajnos a közös képviselőnk többszöri kérésre és felszólításra sem vette le a fali újságról
a közgyűlés meghívóját, amiben közzétette a nem fizető tulajdonosok nevét és címét. Sőt tegnapelőtt ismét kifüggesztette azt a faliújságra, név és cím meg jelölésével ki ellen határozott úgy a közgyűlés, hogy jelzálog bejegyzést kezdeményezzen.

Egyébként részemről a közös költség nem fizetése az alábbiak miatt történik, megpróbálom röviden leírni. Lehet, rosszul gondolom, de úgy érzem jogos a követelésem a közös képviselő felé.

Ebben is kérném a véleményeteket, mitévő legyek a továbbiakban.

A lakásom erkélyének a vasszerkezeti elemei, amiben a dróthálós üvegtáblák is vannak, a hosszú évek alatt (24 év) teljesen elrohadtak, hiába próbáltam, minden évben festéssel, kisebb hegesztési javításokkal rendben tartani. Két évvel ezelőtt már olyan állapotba került, hogy hevederekkel kellett az üvegtáblákat felkötözni a felső korlátrészhez, hogy azok ki ne essenek. Megjegyzem az erkély 9 méter hosszúságú és 3 dróthálós üveg volt benne 3 méteresek. Megkerestem a közös képviselőt, és kértem, hogy hozassa rendbe az erkély korlát vasszerkezetét, mert baleset veszélyes. 5-ik emeleti lakásról van szó. Ha leesik az üvegtábla, hát nem is tudom mi lett volna.

A közös képviselő teljesen felháborodva közölte, hogy mit képzelek én, az erkély a saját tulajdonom, én vagyok köteles a korlátot (vasszerkezetet is) és a teljes erkélyt rendben tartani, ahhoz semmi köze a társasháznak. Javasolta, hogy tud egy lakót, aki meg hegeszti persze jó pénzért. Hát köszönöm ebből nem kértem, mert annyira rossz állapotban volt már, hogy nem lett volna, aki a felelősséget vállalná, ha baleset történik, mégis leszakad az egész szerkezeti része, az üvegtáblákkal együtt. Két hónap vita után sem tudtam meggyőzni, hogy csináltassa meg a ház. Ez után felkértem egy céget, akik a szomszédos lakóépületek egyes erkély korlátok teljes vasszerkezetét cserélték, az üvegtáblákkal együtt. Ők el is vállalták a munka elvégzését. Teljesen ki kellett cserélni nálam is vasszerkezetet az üvegekkel együtt. Javítani, hegeszteni már nem tudták volna. Ez a csere 240 ezer forintomba került, melyről a kivitelező számlát is adott.
A számlával megkerestem a közös képviselőt, és kértem, hogy a ház biztosítására fizessék ki ezt az összeget. Mondanom sem kell ismét elutasított, hogy őt ez nem érdekli, be kell nyelnem ezt a pénzt, különben sincs a háznak biztosítása, ezt a közgyűlés szavazta meg, hogy ne legyen. De erről a lakók sem tudtak. Legalábbis az a 20 lakó akit én megkérdeztem. Közöltem vele amennyiben nem hajlandó a követelésem teljesíteni, valami megoldást találni, akkor bírósághoz fordulok jogorvoslatért. A számlát át is adtam neki, és közöltem addig nem fizetek közös költséget, amíg ez az összeg ki nem fut, ha másképp nem tudja megoldani. Mondanom sem kell, ez az eset után már rögtön kötött biztosítást az épületre.
Közben 2-3 havonta kaptam tőle a felszólításokat, persze szóban, hogy hátralékom van a közös költséggel, és haladéktalanul fizessek. Én pedig nem vagyok hajlandó addig, amíg ezt a 240 ezer forintos kiadásom nem rendezi a ház. Lehet, hogy ezt nem jól teszem?
2 év eltelte után, most a napokban volt közgyűlés ahol napirendi pontként megjelölte, hogy jelzálogot jegyeztet be a lakásomra, ha nem fizetem a 2 éves közös költség hátralékom. Ezt a jelen lévő közgyűléssel meg is szavaztatta. Hiába tájékoztattam egy nyílt levél formájában őt is és az összes lakót, hogy mi az oka, amiért nem fizetek. Sőt még a nyílt levelem ezt is tartalmazta, idézem :

OTÉK (253/1997. (XII.20.) Korm rendelet) fogalom meghatározása szerint:
Erkély: az épület homlokzati síkjától kinyúló, szerkezetileg rendszerint konzolos, függesztett, vagy pontszerűen alátámasztott kialakítású és helyiséghez közvetlenül csatlakozó külső tartózkodó tér.
A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) szerint az épület homlokzata és teherhordó szerkezete (beleértve akár a lakás utcai homlokzati- és belső főfalait, födémét, padozatát is) a társasház osztatlan közös tulajdonát képezi. Ugyanakkor a belső burkolatok a lakáshoz tartoznak.
A fentiek alapján – és a gyakorlatban – az erkélyek ugyan a lakáshoz tartoznak, de a kívülről látható részei, erkélylemeze, lemezének éle, korlátja, alsó vakolt/burkolt síkja osztatlan közösnek minősül. A lakás tulajdonosáé viszont az erkély padlóburkolata.

Ennek ellenére hallani sem akar arról, hogy az épülethez tartozik az erkély szerkezeti elemeinek a javítása. A társasház alapító okirata erre vonatkozólag pedig semmit nem szabályoz. Nincs benne semmi a lakáshoz tartózó erkélyekre vonatkozólag, Nincs al jegyzet.

Pityesz628

MD

Szerintem meg a következetességgel semmi baj! A közgyűlés elé olyan határozatot is elő lehet terjeszteni, hogy a közgyűlés felhatalmazza a k.k.-t, hogy a törvényben meghatározott feltételek esetén jelzálogot jegyeztessen be. Nincs név és nincs sírás!
Szóval....

Nincs igazad Dezső, raadasul sajat magaddal sem vagy következetes.
Az elobb azt irtad hogy mar a meghívó határozati javaslatában megnevezed a levezető elnököt.
A közgyűlés ele kerülő döntéseknél a határozati javaslatot is ismertetni kell, kulonben nem hozhat rola érvényes döntést a közgyűlés, tehat ebben Andy álláspontja a helyes.
Gondolj arra, hogy Gipsz Jakab tulaj lakására akar a .k.k. Jelzálogot tetetni, s az érintett nem is tud róla, mert a meghívóbol nem derül ki, hogy rola hoznak döntést. Rogton megtámadja a határozatot bíróság elott es meg is nyeri .az mar csak hab a tortán ha sem az szmsz sem korabbi kgy. Határozat nem rendelkezik arról, mikor es milyen osszeg felett lehet a hátralékos lakásra jelzálogot bejegyeztetni. A .k.k. Helyesen jart el. Ha nem igy jar el, a közgyűlés nem hozhat érvényes határozatot Gipsz Jakab lakásának jelzálog bejegyzeserol.

Nincs igazad Dezső, raadasul sajat magaddal sem vagy következetes.
Az elobb azt irtad hogy mar a meghívó határozati javaslatában megnevezed a levezető elnököt.
A közgyűlés ele kerülő döntéseknél a határozati javaslatot is ismertetni kell, kulonben nem hozhat rola érvényes döntést a közgyűlés, tehat ebben Andy álláspontja a helyes.
Gondolj arra, hogy Gipsz Jakab tulaj lakására akar a .k.k. Jelzálogot tetetni, s az érintett nem is tud róla, mert a meghívóbol nem derül ki, hogy rola hoznak döntést. Rogton megtámadja a határozatot bíróság elott es meg is nyeri .az mar csak hab a tortán ha sem az szmsz sem korabbi kgy. Határozat nem rendelkezik arról, mikor es milyen osszeg felett lehet a hátralékos lakásra jelzálogot bejegyeztetni. A .k.k. Helyesen jart el. Ha nem igy jar el, a közgyűlés nem hozhat érvényes határozatot Gipsz Jakab lakásának jelzálog bejegyzeserol.

Pityesz628

Nagyon rosszul tette. Jogellenes adatkezelést követett el és „az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.”
A közös képviselő alkalmatlansága is felvetődik! E mellett az SZVB tagjainak és elnökének is fel lehetne tenni egy pár kérdést!

Th tv kimondja, a jelzálogbejegyzést meg kell szavazni kgy-nek. HA SzMSz-ben nem rendelkeztek másként, akkor valahogy fel kell vennie napirendi pontként, hogy érvényes határozat szülessen róla. Más kérdés, hogy szükséges-e névvel, címmel, vagy elég lett volna magát a jelzálog bejegyzést megszavaztatni, és mellékletként úgyis ki kell küldeni az előírások és befizetések összegét albtétenként, abból meg tudni ki az aki nagyon sáros. De ez az információ így is eljuthatott volna "nem kívánt" személyekhez, a haszonlesés jó sport ebben az országban:)
Ha nem tudja bizonyítani az a valaki, hogy ebből valamilyen kára keletkezett, akkor nincs értelme tovább forszírozni. Kérjétek, hogy a jövőben ne tegyen ilyet. Ez egy lista gyártó ország amúgy is...listákkal vagyunk tele pld BÁR, adótartozók, köztartozás mentes, nem mentes, nyilvános mérleg adatok, cégadatok, ingatlanadatok...nem hót mindegy hogy ezt hova rakják ki? Ha valaki kíváncsi, még ezer helyen áshat információ után...

Kedves Pityesz628!

Természetesen a közös kedvenc hibázott.
Az adatokat a tartozással rendelkező tulajdonosokról nem lett volna szabad olyan helyen közzétenni, ahol a témában nem érdekeltek (értsd többi tulajdonoson kívül) is kapnak információt.

Amennyiben az állítás a valóságnak megfelel, a személyességi jogok megsértése miatt perelhető a közös kedvenc.

A tartozás behajtását, végrehajtást (esetleg árverezést) és a tulajdonilapra történő bejegyzést az indított jogorvoslat nem befolyásolja.

Mondhatnám azt is, hogy rendszeres fizetés esetén a közös kedvenc nem hibázott volna :-)

Szeretnék tanácsot kérni.
Egy 65 lakásos társasházban lakom. Most volt a napokban egy közgyűlés. A közgyűlést megelőzően egy héttel, a közös képviselő a lakóház földszintjén elhelyezett nyilvános faliújságon kitette a közgyűlésre a meghívót. A meghívóban szerepeltek a napirendi pontok is.
Ezt a meghívót persze mindenki postaládájába is bedobta.

Az egyik napirendi pont ezt tartalmazta:
Jelzálogjog bejegyzés megszavazása a közös költséget nem fizető XY ….emelet… ajtószám valamint XY … emelet… ajtószám alatti lakosok tulajdonában lévő lakásokra.

Kérdésem az lenne, hogy megteheti-e a közös képviselő, hogy nyilvánosan közzéteszi a nem fizető lakok teljes nevét, emelet ajtószám megjelölésével olyan helyen, ahol nem csak a lakók, olvashatják azt, hanem bárki idegen nem itt lakó személy, aki betéved az épületbe. (értem ez alatt, szórólaposok, postás pizza futárok és még sorolhatnám)

Ennek következtében megjelentek a házban több alklommal is olyan személyek, akik felkínálták a szolgáltatásaikat, (finoman fogalmazok) mint magánhitel közvetítő, hogy ő tud megoldást a problémára. Vagyis leírom, uzsora hitel, amiből ki lehet fizetni a közös költség hátralékot. Megjegyzem nagyon gyorsan el lettek tanácsolva az épületből ezek az emberkék.

A fentiekben leírtakra vonatkozólag a kérdésem a következő lenne!
A közös képviselő megteheti-e, hogy nyilvános helyen, ahol idegenek is járnak, vagyis az épület földszintjén egy ő általa üvegajtóval lezárt fali újságon kifüggeszti azon lakok nevét, pontos cím megjelölésével, akik nem fizetnek ?

Ezzel nem sérti a személyiségi jogokat ?

Lehet, hogy nem jól tudom, de a társasházzal kapcsolatosan semmit, valamint lakók személyére vonatkozó adatokat, információkat, nem oszthat meg harmadik személlyel a közös képviselő, csak és kizárólag a lakó közösséget tájékoztathatja.

Erre szeretnék választ kapni. Előre is köszönöm.

lemonhead

A k.k. tesz ajánlatot a levezető elnök személyére. Én már a meghívó határozati javaslatában megnevezem a levezető elnököt.És a közgyűlés meg szokta választani. Ahogy Andi2 írta néha óvodásokat, néha félművelt "okosokat" és sokszor funkcionális analfabétákat kell terelgetnünk - bele nem értve a többséget alkotó, de sokszor a megnevezettek miatt el nem jövő tulajdonosokat-. Ezért (is!) nehéz ez a pálya.

"a kk a felelős, ha olyan határozatot hoz a közgyűlés, ami egyik vagy másik tulajdonos jogos érdekeit sérti."

Ha abból indulunk ki, hogy érvényes határozatot hozni nem lehet, ha a meghívóban nem szerepel napirendi pontként, és felvesz egy napirendi pontot szavazásra, ami eleve sértheti a kisebbség jogos érdekeit, akkor igen, felelős érte.
ÉS de, a legtöbb esetben nagyjából mintha óvodásokat terelgetnénk...:)

ragyasdezső!

Hadd kérdezzem már meg. A közös képviselő választja a levezető elnököt, vagy a közgyűlés? Hadd ne szóljon már mindenbe bele a közös képviselő. A tisztségviselőket a közgyűlés választja, vagyis annak a többsége, ami akkor gond, ha azt a problémás tulajdonosok alkotják, a normálisabbja meg a kisebbség. A kk tán nem felel azért, hogy kit választ meg tisztségviselőnek a közgyűlés. Akkor azért is a kk a hibás, hogy a levezető elnök a szabálytalanságok miatt alá sem írta a jegyzőkönyvet? Nehogy már azt mondd nekem a végén, hogy még azért is a kk a felelős, ha olyan határozatot hoz a közgyűlés, ami egyik vagy másik tulajdonos jogos érdekeit sérti. Amúgy meg nem kellene úgy hozzáállni, mintha óvodásokat terelgetne az ember a közgyűlésen.
De kértem, hogy ezt máshol. A jogi része érdekelne engem. Szóval össze kellene hívnom egy közgyűlést a kereset beadása előtt, hogy kijelöljünk egy tulajdonost, aki majd megjelenik az alperes képviseletében?

osmi

A k.k. felelős a közgyűlésen történtekért. A levezető elnök tartja kezében az egész menetet. Ha az rosszul van megválasztva (az is a k.k. felelőssége) akkor félremehet az egész közgyűlés.Ebben az esetben az akarat a közgyűlés "normális" levezetésére irányul.

Persze ha új k.k. -t választottak akkor el lehet gondolkodni ... temészetesen az adott konkrét helyzetben.

lemonhead!
Mint tulajdonostárs adod be a keresetet, megnevezve és igazolva a k.k.-i megbízásodat.Feltételezem, hogy a bíróság ügygondnokot fog kirendelni a kérésedre az alperes képviseletére , ha a tul.társak nem gondoskodnak a képviseletről.
ragyasdezso!
A k.k. képviselő megbízásának tárgya általában nem a megbízott akaratának az érvényesítése, sőt.....

Használható tanácsra gondoltam. Mint írtam, nem én voltam a jegyzőkönyv vezető. Nem hiszem, hogy az akaratomat kellene érvényesíteni, nem az a közös képviselő dolga. Nem a közös képviselő felelőssége, hogy a tulajdonosok így vagy úgy döntenek. Az lenne, ha mondjuk nem küldte volna ki a meghívót például. Az összehívás szabályos volt. Nem vehetem el senkitől a jegyzőkönyvet. Amúgy meg mindenre lehetne ezt a választ adni, akkor minek van a bíróság. El lehet szépen kullogni, hadd szabálytalankodjanak. Minek akkor jogi fórum? Jogi problémát vetettem fel, arra várnék választ. A három évi alkalmasság utáni hirtelen alkalmatlanság problémáját meg talán nem itt kellene kivesézni. A lényegre vártam volna tanácsot, a peres eljárással kapcsolatban.
Amúgy meg ha nem volna gond bizonyos tulajdonostársakkal, akkor eleve nem lett volna szabálytalan a közgyűlés. Tehát új közgyűlés összehívása nem megoldás.
Érdekes reakció, mintha legalábbis nem ilyen problémákat vetnének fel itt a fórumon. A leírt jogi problémára szeretnék tanácsot kapni.

Ha szabálytalanul zajlott az a Te hibád. Ha nem tudod az akaratodat érvényesíteni egy közgyűlésen, akkor el kellene gondolkodnod azon, hogy alkalmas vagy e a megbízatásra!

Egyszerűbb lenne szabályosan összehívnod a kgy-t, és érvényteleníteni a határozatokat.

Tanácsot kérnék. Tulajdonos vagyok egy társasházban, és közös képviselő is. Volt egy közgyűlés, ami sok tekintetben szabálytalanul zajlott, jelzéseim ellenére. A jegyzőkönyv is szabálytalanul készült, részben valótlan tartalommal. Szeretném megtámadni bíróságon a határozatokat, amiket valójában el sem fogadtunk, de a jegyzőkönyvbe mégis beleírták tiltakozásom ellenére. Azt viszont nem tudom, hogy mi a teendő abban a helyzetben, hogy én lennék a felperes, de az alperest is nekem kellene képviselni, a saját keresetemet is nekem küldené ki a bíróság. Abban kérnék segítséget, hogy ezt az ellentmondást hogyan lehet feloldani. Elvégre nem állhatok ott mindkét oldalon, viszont nem fogadom el a közgyűlésen történteket, mindenképpen jogorvoslatot szeretnék. Köszönöm a segítséget.