Agresszív SNI - s gyerek az óvodában...

Sziasztok!

Köszönöm a hozzászólásokat!

Nem tudom, biztos az az oka, hogy írásban, fórumon keresztül beszélgetünk, és ezért van némiképp olyan érzésem, hogy elbeszélünk egymás mellett.

Visszaolvastam a korábbi beírásaimat, nem érzem acsarkodásnak, vagy kirekesztésnek, amit leírtam, biztos félre értettetek valamit.

Én pusztán a gyermekem testi épségét féltem, ami úgy gondolom jogos az én részemről, úgyhogy nincs miért elnézést kérnem senkitől.

További szép napot Mindenkinek!

Tiszteletem!
Mázlika!
A szülő kötelessége,hogy a gyermeket megfelelően felkészítse a közösségben való éltre.Ha erre alkalmatlan akkor kerül a gyermek a szociális háló látókörébe ahol szakemberek segítik ebbe.A pedagogusoknak nem ez a dolga,de elősegíthetik a gyermek jó beilleszkedését.
Nem kedvelem "sio" megnyílvánulásait,de most sajnos egyet kell vele értenem.
Előitéletekkel egy óvódás korú gyermek nem tud megküzdeni és nem is várható el tőle,hisz gyermek még.
Tudjuk jól,hogy az Ő korosztályuk még őszinte és mennyire tudják bántani akár mentálisan is egymást.
Nekem a fiam egy "csendes magányos lélek" mindig is ilyen volt.Az új iskolájában a tanárnő kérte a társait segítsenek neki az első hetekben az új környezetbe való beilleszkedésben.Az ilyenre megnyilvánulásra mondom,hogy jó pedagogiai hozzáállás.
Most egy nagyobb gyermek terorizálja a fiamat.Mi nem kezdtünk el vádaskodni,hanem megkértem a gyerekem,ha ilyen van,menjen oda nyugodtan az ügyeletes tanárhoz és rendeződni fog a dolog.A kék-zöld foltok ritkábbak.
Nem estem neki sem más gyermekének,nem acsarkodtam és láss csodát a tolerancia,türelem megoldodni látszik a próblémát.
Sok sikert.

„Árulj már el egy dolgot: Mi a bajod velem?”

2 bajom van.
1- hülyeségeket írsz be, és próbálsz egy gyerekkel kibabrálni. Ez nem a te feladatod, és kompetenciád.
2- Nem mérlegeld hogy az ostoba óvoda rádió szintű megnyilvánulásaiddal, a nagy átlagból való gondolkodásoddal, a fél-információiddal, mekkora kárt okozhatsz akár közvetve is egy-egy túlmotorizált gyereknek. Elolvassa anyuka, és azt látja hogy igen ha ránéz valaki valakire erőteljesebben az oviban, akkor rendőrrel kell elvitetni. Hiszen ez az oldal erről szól! Hát ne szóljon erről!

Ne vicceljünk már!

Az elhajtós sztorid komolytalan. Semmi köze ahhoz, hogy egy gyerek mit csinál az óvodában. Az hogy mit lehet kapni érte, és hány embert zártak el szintén köztudott dolog. Egyet sem!
Tudod miért? Az értékhatár, mint jelentős tényező befolyásolja a továbbiakat.

A rinyálásodat maximálisan elítélem,. És nem tudom mire vélni. Az én gyerekemről amit leírtam, az igaz. Sérülések, kék foltok, veszekedések, stb. és mi szülők nem haraptuk el egymás nyakát, és rúgattuk ki Kovács Pistikét, mert fenyegetően nézet Kis Marcsára.
Remélem megértettél.

Ez igy van. egy tank benzin kb. 12.000 ft ertek

Bocsi: max. 72 órás

Még valami Sió!

Az új kormányunk áldásos tevékenysége folytán lopás esetén akármilyen kis értékhatár esetén is 72 órás őrizetbe vehetnek!

Kedves Sió!

Árulj már el egy dolgot: Mi a bajod velem?

Úgy reagálsz az egyes hozzászólásaimra, hogy egy-egy mondatot kiragadsz, ha én kérdezek Tőled valamit, arra meg nem válaszolsz.

Mit képzelsz magadról? Te vagy az Atyaúristen, hogy eldöntsd, hogy miről írhatok és miről nem?

A véleményedet nyugodtan leírhatod, hiszen ez egy nyilvános fórum, nem is muszály egyetértenünk a felvetett kérdésekben, de a vélemény nyilvánítás szabadságát légyszíves hagyd meg nekem is Nagyokos!

Szerintem meg Te vagy az, akik felületes olvasás után szajkózod a magad véleményét, anélkül, hogy figyelembe vennél bizonyos tényeket.

„Utolsó fejlemény egyébként, hogy a kisfiú anyukája őrizetben van, mert ellopott egy tank benzint (elhajtott a kútról fizetés nélkül.)
”
Na ehhez annyit fűznék hozzá, hogy a szó szoros értelmében kellet egy egész tank, /nevezzük talán tigris tanknak,/ benzint ellopnia, /amit gondolom a szájáig töltött!,/ hogy ezért őrizetben legyen.
Ezt a hülyeséget már megint a suttogó propagandából vetted gyanítom. Gondolom bekapcsoltad az óvoda rádiót, ahol egy 4 éves mondott híreket!
Az elhajtás alacsony értékhatára miatt, még élő embert nem vettek őrizetbe!
Jaj ez a fránya pletyka, de az is lehet, hogy te találod ki ezeket…
Javaslom, olvasd vissza az első beírásomat, ami a koccanásról szól, és megtörtént esetet mondok el benne!
Te most pontosan ugyanezt teszed, anyuka bűnével, /ha van neki,!/ próbálod még rosszabb színben, halmozottan hátrányos helyzetűnek feltüntetni a gyereket, ezáltal magad mellé állítani a felületes olvasót, és ezzel igazolod magadnak a saját igazadat! Elég gyenge próbálkozás. Nem hiszem, hogy bárki is beveszi!
Nehogy félre értsd, de furcsának tartom az egész téma felvetését is. Valamiért kipécézte valaki azt a szegény gyereket, és most azt látom, hogy élharcosként nyomulsz előre a teljes megsemmisítésében.
Hát tudod te hogy mit teszel? Lehet életkori sajátosság, pl az, amit leírtál, és magától elmúlik. De ha te, és a hozzádhasonlók nyomására eltanácsolják, vagy egyéb módon megkülönböztetik, akkor miattad ment tönkre egy gyerek-ember élete! A túlzott rinyálásod miatt!
A szüleiről nem beszélve!

Olvass vissza! /és nézd meg mekkora egy tigris tank!,

Bocsánat az előbb elgépeltem,

...Én nem akarom kiközösíteni a kisfiút...és onnantól jó a mondat.

Köszönöm a hozzászólásokat!

Nem tudom, hogy lejjebb írtam-e, de én akarom kiközösíteni a kisfiút, nem az a célom, hogy távolítsák el a csoportból. Annyit kértünk a fenntartó önkormányzattól, hogy adjanak egy gyógypeadgógiai asszisztens végzettségű szakembert, aki nagyobb szaktudással tud odafigyelni a gyermekre a közösségen belül, mint a két óvónéni, akiknek a kisfiú mellett ott van még 23 gyerek, akit ugyanolyan színvonalon el kellene látni, és akik valamennyien más típusú fejlesztést igényelnek, mint ő. Nyilván frusztrált a közösségben az a kisfiú, aki nem tud lerajzolni egy embert, a többiek meg már részletes, jóval bonyolultabb rajzokat csinálni. Ő csak annyit lát, hogy neki nem megy, és ettől dühös. Nyilván a pedagógus dolga, hogy ne éreztesse a gyerekkel a fejlettség beli különbséget,de akár tetszik akárnem, az óvónó nincs arra képesítve, hogy egy ilyen gyermeket fejlesszen. Erre van a gyógypedagógus, illetve gyp asszisztens.

Utolsó fejlemény egyébként, hogy a kisfiú anyukája őrizetben van, mert ellopott egy tank benzint (elhajtott a kútról fizetés nélkül.) Látszik tehát, hogy a kisfiú teljesen vétlen áldozat, sokkal inkább tünet az ő viselkedése, nem maga a baj. Remélem értitek mire gondolok.

Az a baj, hogy a pedagógiai szakszolgálat előírt a kisfiú számára heti 2x gyógypeadagógiai fejlesztést, amit meg is kap, de azt már senki nem nézi, hogy beválik-e, jó-e a terápia, vagy más típusú segítség kéne. Nincs meg a visszacsatolás.

Azt meg nem tudom elfogadni, ha a fenntartó azt írja, hogy nincs rá pénz, hogy gyógypedagógiai asszisztenst adjanak mellé.

Jó lenne a gyermekedet fejlesztőpedagógushoz vinni (kérdezd meg a suliban, nevelési tanácsadóban, mi a módja), csodákat tehet vele!

Üdvözletem mindenkinek!!! olvastam a fórumban lévő gondokat,és nekem is hasonló problémáim,gondjaim vannak.bár a gyermekem iskolába ment pedig mi szerettük volna ha maradhatna oviban,de minket egy az egyben kidobtak az oviból,mert állítólag nem tudták tovább megoldani hogy maradhasson.most ott tartunk hogy az az iskola amit kirendeltek neki nem megfelelő mert a gyerekem nem tud koncentrálni,feláll az órán,és azt a képzést amit a bizottság kért neki az iskola nem is tudja biztosítani számára.Teljesen fel vagyunk háborodva hogy mi szülők nem igazán tudjuk mit kell és mit lehet tenni a mai világban gyermekeink érdekében.a gyerekem agresszív lett ,feláll órán,zavarja a tanítást és rengeteg probléma van vele:( most iratom át másik iskolába ahol kis létszámban vannak gyerekek,de ez sem volt egyszerű mert ahol kellet volna hogy induljon ilyen osztály valamiért nem indult a kifogás az volt hogy nem jött össze a létszám.a nevelési tanácsadóba is járnunk kell és és most végre elmagyarázták nekem mit is kell tenni azért hogy a gyermekemnek jobb legyen.

Amit még szerettem volna az pedig az ,hogy tudom milyen amikor a gyermeked bántja egy másik gyermek, és attól rettegsz mi lesz ha nagyobb baj történik.sajnos az én gyerekem sem tudja mért bánt másokat és én is félek mi lesz ha..... de ezeket a gyerekeket nem kiközösíteni kell hanem odafigyelni rájuk és megoldani a problémákat. rengeteget tudnék ide írni és kérdezni és szeretném ha megosztanátok a problémákat.és a segítséget és a tapasztalatokat is megosztanátok . egy kérdé!!! a homeopátriás nyugtató termékekről esetleg vélemény? vagy valaki használta?

köszönettel : connye31

A kozosseg megneveli. Ha mindenki elhúzódik tőle hamar rájön mi a gond s megváltozik. Az önkorí helyesen döntött hogy külön figyelnek rá. Annyi egyenlőre elég.

Mázlika, várjatok még egy kicsit, adjatok neki időt!
Átérzem a gondjaidat, nálunk is többször előfordult, hogy egy új gyerek össze-vissza verte, lökdöste a többieket, köztük az én fiamat is. Ugyanúgy fel voltam háborodva, mint most te.

De pár hét elteltével mindig megoldódott a helyzet, bár azt elismerem, hogy nagyon jó óvónénik voltak a csoportunkban.

Most a suliban már rosszabb a helyzet, a másik osztályban van egy nagyon nehéz természetű gyerek, aki már egy éve üti-vágja a többieket, a tanárokat, és saját magát is. Sajnos nem tudnak vele mit tenni. Lehet, hogy a tanárnéni hibája, mert nem tudja kezelni a gyereket, de az is lehet, hogy tényleg kezelhetetlen a gyerek. Amin egyébként nem csodálkoznék, tekintve a szülők hozzáállását, a válás által okozott traumákat, a felügyelet nélküli tévézést, internetezést... lehetne sorolni.
(lassan már a gyermekneveléshez is jogosítvány kellene.)

Nem értem miért akarsz hülyét csinálni belőlem, de tedd, ha jól esik. Szíved joga. Engem nem igazán érdekel.

Remélem azért olyan fórumozótól is kapok segítséget, aki nemcsak belémrúgni akar a "szeretettel mindent meg lehet oldani" dumájának álcája mögé bújva.

Mázlika

Az én gyerekem karját hetekig harapdálta egy rendkívül „agresszív” gyerek.
Minden áldott nap a renitens gyerek fogsorának lenyomatával jött haza.
Az én gyerekemet számtalanszor fellökték a bölcsödében is meg az óvodában is. Többször majdnem mentőhelikoptert kellet hozzá hívni, mert egy négyzetcentiméteren lehorzsolódott a bőr a lábáról! Szörnyű idők voltak, nem tudtam aludni, és nyugtatókon éltem. Volt olyan is hogy fenyegetően nézett a rá a bölcsödében egy nagycsoportos. El nem tudod hinni, mit éreztünk, amikor mindezt megtudtuk. Ekkor szereztem be láthatatlanná tévő esti fürdetőt, és ezek után nem látta a nagycsoportos, pedig nyilván élénken kereste a pillantásával. Még belegondolni is rossz, hogy bármi megtörténhetett volna! Esetleg átnéz rajta…brrr..
Aztán fordult a kocka.
Az én gyerekem sokszor úgy szerzett érvényt az érdekeinek, hogy a háromévesekre jellemző „fokozott és rendkívül durva agresszivitással,” reggeli közben odaült a másik gyerek étele elé, és beleevett, ad-hoc volt hogy megette!!!
Sokáig azon gondolkodtunk ezek után, hogy láncfűrész lesz a jele az óvodában, aztán mégis az alma mellet döntöttünk. Végülis úgyis kukacos.
Sicc-

Kedves Sió!

Nem hiszem, hogy okoskodó baromarcú vagyok, ezt kikérem magamnak. Segítséget kérni jöttem ide, és hidd el nem a kirekesztés a célom.

Talán nem olvastad el figyelmesen amit írtam, mert a gyermek, akiről én írtam két hét alatt két sérülést okozott a társainak.

Szóval szerinted ez így teljesen jól van, tomboljon csak addig amig meg nem öl vagy meg nem nyomorít valakít egy életre?

Én úgy gondolom, hogy aki közösségbe akar járni, annak legalább az alapvető szabályokhoz (nem bántunk mást!)alkalmazkodnia kell, akár gyermek, akár felnőtt az illető.

Kíváncsi lennék, ha a Te gyermeked karját törte volna el, hog yállnál ehhez a kérdéshez.

Az úgy kezdődött, hogy a gyerek egyik szülője véletlenül megtolta a másik szülő autóját a parkolóban. Összevesztek. Rendőrt hívtak. Talán tettlegesség is lett volna, ha a rendőr nem ér oda.
Aztán egyfelé indultak, és mint kiderült egy csoportba járt a gyerekük.
Az egyik szülő továbbra is acsarkodott a másikra, és elkezdett róla mindenféle blődséget híresztelni. Aztán később a gyerek is részese lett a meséknek. Pár hónap múlva, ha ez a gyerek egy rosszat nézett, vagy csak nem ült le időben, már megszólták. Először a többi szülő, aztán az ovónénik is. A gyerekre előbb az acsarkodó szülő kezdett deviáns jelzőket mondani, aztán a szülők is, és így tovább. Ha fellökött egy gyereket, akkor már rendőrért kiáltottak, a gyerek, idővel a rákényszeríttet szerepnek megfelelve, egyre rosszabb lett, de semmivel sem rosszabb, mint más gyerek. Csak más gyereket nem figyeltek árgus szemmel.
A vége az lett, hogy eltanácsolták másik intézménybe. A másik intézmény már eleve úgy kapta meg hogy kezelhetetlen és deviáns, a társas kapcsolataiban öntörvényű.
A gyerek sorsa meg lett pecsételve.
És honnan indult?
Egy koccanásból!
Van az a határ, amikor a szülő az, aki suttogó propagandásat játszik a másik szülővel, és aztán kisüti a két okos, hogy kell a harmadik szülő is, mert az ő gyerekét lökte fel marcika tegnap is.
Végül egy nagy egészé áll össze a rendszer, amiből már senki sem akar kimaradni mert akkor azt hiszi a többi szülő hogy nem velük tart. Holott a szülők java része, /a felvilágosult és képzett réteg!,/ meg van győződve arról, hogy semmi komoly sem történt. De már nem maradhatnak ki a sárdobálásból!

És ez már romboló jellegű!

Szerintem a kedves bánásmód, és szeretetteljes környezet, megoldja a problémákat!
A baromarcú okoskodó tömegember azonban sosem fogja sem felérni ésszel, sem pedig megoldani!

Kedves Fórumozók!

Aggódó szülő vagyok. Nagycsoportos gyermekem óvodai csoportjába bekerült egy Speciális Nevelési Igényű fiú, aki egy évvel idősebb a többeknél, de jog szerint ha a tanulási képességet vizsgáló bizottság úgy javasolja, akkor maradhat óvodában, nem kell megkezdenie az iskolát.

A probléma az, hogy a kisfiú hiába kapja meg a szükséges fejlesztő foglalkozásokat, benn az óvodai csoportban és kinnt az udvaron rendkívül aggresszív a többi gyerekkel, és a pedagógusokkal szemben is. Egyik pillanatról a másikra olyan dühkitörései vannak, amit nem lehet kezelni. Ennek eredménye, hogy egy kisfiúnak már eltörte a karját, egy másiknak pedig felrepedt a szája, miután fellökte. Az óvónénik tehetetlenek, mi szülők pedig aggódunk, hogy melyikünk gyereke lehet a következő áldozat.

Az intézményvezető mosolyogva széttárta a kezét, hogy ő minden lehetséges fejlesztésben részesíti a kisfiút, amit számára előírtak, és mossa kezeit, hogy vegyük tudomásul, hogy nekünk nincsenek jogaink, csak annak a beteg kisfiúnak. (Félreértés ne essék, nem az a bajom, hogy beteg gyerek van a közösségben, hanem az, hogy agresszív. Ez nem beteg gyerek esetében is bajom lenne.)

A fenntartó önkormányzat utasította a dajkát(!), hogy a csoportszobában a beteg kisfiút állandóan felügyelje.

Kérdésem lenne, hogy jogszerű ez? Tényleg mindent, még a többi gyerek testi épségének veszélyeztetését (illetőleg két alkalommal sérelmét) el kell tűrnünk az integrált nevelés érdekében? Mit tehetünk?