Öröklés, végrendelet,köteles rész

zsuzsanna56,

A közjegyzőnek szerintem igaza van, de rossz az indoklása. A bank szabályzata nyilván nem írja felül a jogszabályokat. De a takarékbetétekről szóló tvr. 10. § szerint ha van haláleseti kedvezményezett, akkor a betét nem tartozik a hagyatékhoz. Ezért aztán nem is ági vagyon.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
A hitelintézeti törvény aztán a folyószámla-egyenleget is takarékbetétként definiálja, 6. § (1) 8. pont:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Tehát akár folyószámlán, akár (lekötött) betétben volt, a tvr. szabályait kell alkalmazni.

zsuzsanna56,

Igen, így van.
A haláleseti rendelkezést a jogban "halál esetére szóló ajándékozás"-nak kell tekinteni, így az ági öröklés már nem lehetséges, az összeg nem tartozik az elhunyt hagyatékába. Ugyanakkor, beletartozhatna a köteles rész alapjába, de ha oldalági örökösök vannak, akkor ők arra sem jogosultak.

Erdos Ildiko,

Ezek szerint van már hagyatéki leltár? Tudod/Sejted, hogy mi hiányzik belőle? Fellebbezd meg. Ha abból már kifutottál, és a közjegyzőnél van az ügy, akkor jelentsd be neki, amiről tudsz. Ezen túl:

1. Ha bankszámlák vagy az állampapír nincs feltüntetve, akkor a halotti anyakönyvi kivonattal menj el a bankhoz meg az Államkincstárhoz, és jelentsd be a halál tényét.
2. A 2021-es adásvételi szerződés után szerintem felesleges futnod. Testvéred mondhatja, teljes joggal, hogy apád még életében elköltötte a vételárat. Hogy mi lett a pénzzel, azt a banki folyószámla-kivonatokból lehet nyomozni, gondolom apádnak utalták a vételárat. Kérd meg a közjegyzőt, hogy kérje ki a banktól, neki kiadják majd. Legalább a kötelesrész iránti igényhez szükséges
3. Ha a hitelt apád a testvéred cégének nyújtotta, és nem testvérednek mint magánszemélynek, akkor benne kell lennie a cég mérlegében. Nézd meg az e-beszámoló oldalon. A 2021-es mérlegek már fent vannak, a 2022-est május végéig kell beadni. Ha a hitelt testvérednek mint magánszemélynek nyújtotta, a banki folyószámla-kivonatok kb. az egyetlen reményed. Ekkora összeget ugyanis valószínűleg utalt, nem kp-ban adott oda. Ha az nem is látszik az utalásból, hogy hitel volt, a köteles rész alapjába mint ajándék is beleszámít. Ha készpénzben adta oda a testvérednek, akkor arra kb. keresztet vethetsz.
4. A lakáshoz való hozzáférést kérheted már most - a halál napján tulajdonos lettél, testvéreddel együtt (ha nincs végrendelet). Kérd tértis levélben, ha nem ad kulcsot három napon belül, akkor követelj többlethasználati díjat, ugyanabban a levélben. Ha nincs mozgás, akkor fizetési meghagyás, majd végrehajtás.

Tisztelt Jogi Fórum!
Házaspár mindkét tagja elhunyt: előbb a feleség, 3 hétre rá a férj. Gyermek és szülők nincsennek, mellékági örökösök örököltek. A feleség halála előtt másfél hónappal vette át elhunyt szülei után az eladott ingatlan értékének felét, melyet bankba helyezett el, férjjel közös bankszámlára, férjet megjelölve haláleseti kedvezményezettként.
Igy a feleség halálakor a bank automatikusan a férj tulajdonába helyezte az összeget. Ezáltal a feleség hagyatéki eljárásában már nem szerepelt az összeg hagyatékként, a férj hagyatéki eljárásában igen, melyet megkaptak a törvényes örökösök.
A feleség elhunytakor annak testvére erre az összegre ági örökségként igényt nyújtott be, melyet a közjegyző elutasított, azzal az indokkal, hogy a bank belső szabályzata szerint a pénz a feleség halálakor a férj tulajdonába került, tehát az nem volt a feleség hagyatékának része.
Szeretnék egy hozzáértő hozzászólást, hogy ez valóban így van-e. Köszönöm

R.J.,

Hívd fel apád utolsó lakóhelye szerinti kerületi önkormányzat hagyatéki ügyintézőjét. Ő most kezdi el összeállítani a hagyatéki leltárat, és küldi majd meg azoknak az öröklésben érdekelteknek, akiről tud. Elmondod neki, hogy a fia vagy, ezért törvényes örökös, és megadod a címed, és azt, hogy milyen vagyontárgyakról és tartozásokról tudsz.

Tisztelt jogi forum!

Tengerentulon élek, nem utazok; magyar édesapam elhunyt Budapesten 3 hete;
Kerdesem az lenne : hol, hogyan kell bejelentenem oroksem utani igenyemet. Egy édes testverem él Budapesten, jo vele a kapcsolat.
Elore si koszonok minden segitséget.

kadettka,

Főszabály szerint a juttatáskori érték, Ptk. 7:80. § (1). DE: A kötelesrészre jogosult kérheti a bíróságtól más érték megállapítását, ha ez számára súlyosan méltánytalan, 7:80. § (2). A nyolcévi ingatlanár-emelkedés elég jó érv, mert ezt a bíróság saját képzési anyaga hozza fel példaként egy hasonló helyzetben, a 7:57. §-hoz:
http://projektjeink.birosag.hu/…e7_lap4.html

Testvéred kérheti a természetben való kiadást is a 7:86. § (4) alapján, ahol már elég az, hogy a pénzben kifizetés részére sérelmes legyen, ami enyhébb feltétel, mint a súlyos méltánytalanság. Ha természetben kapja meg, utána kérheti közös tulajdon megszüntetését Tőled, akár perben is. Akkor pl. kivásárolhatod, együtt eladhatjátok, vagy, ha más nem megy, akkor a bíróság árvereztet, és a befolyó összeget a tulajdoni hányadok szerint elosztja.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Szóval testvéred szerintem elég jó pozícióból indul, ha perre megy a mai értékért. A helyedben megegyeznék vele valami ahhoz közeli összegben. Mert ha veszítesz, akkor Te fizeted a perköltséget, beleértve az ő ügyvédjét is...

Egyébként a kötelesrészt nem "a lakásra", hanem az egész hagyaték tiszta, tartozásokkal csökkentett értékére állapítják meg. Persze, ha nem volt adósság, és az elajándékozott lakáson kívül nem sok mi volt, akkor ez a kettő közel lesz.

Tisztelt Jogi Fórum!

Ajandekozas-köteles résszel kapcsolatban lenne kérdésem.
Édesapám 2015-ben nekem ajandekozta a lakását, testveremmel nem tartotta a kapcsolatot, nagyon csúnyán bánt vele.
Édesapám iden elhunyt, a testvérem igenyt tart a köteles reszre. A kérdésem az hogy az ajándékozási szerzodesben feltuntetett összeg a köteles rész alapja vagy az ingatlan jelenlegi értéke? Köszönöm.

„Ilyen előzmények után mondható-e az, hogy az 50 év ingyenes és kizárólagos házhasználat (és a ház állagromlása) miatt ő "felélte" az örökrészét, így nem jogosult rendelkezni felette, hanem az fele-fele értékben illetné a két testvér leszármazottait?”

Nem. A bent nem lakó két testvér (és örököseik) követelhettek volna többlethasználati díjat, ha nem engedte őket használni a bent lakó testvér, akár perben is. Ha nem tették, így jártak. Utólag nem követelhető. Ezen kívül bármikor követelhették volna a közös tulajdon megszüntetését, megint csak akár perben is. Akkor, ha másként nem megy, árverezték volna a házat, a vételárat pedig elosztották volna a tulajdonosok között. Ha jól értem, ezt sem tették.

A bent lakó testvér ellenben követelhette volna a 15 m2 hozzáépítése miatt a tulajdoni hányadok kiigazítását a tulajdoni lapon a másik két testvérrel szemben. Mivel a tulajdonjogi igények nem évülnek el, ezt a bent lakó testvér örökösei is követelhetik, akárki is legyen az.

A kötelező gázbevezetés költsége szerintem a közös tulajdonnal kapcsolatos kiadás, amit ötéves elévülési időn belül követelhetett volna a bent nem lakó testvérektől a bentlakó (aki fizette). Most már késő.

Ha a végrendeletben az van, hogy a bentlakó a legkisebb testvérre hagyja a tulajdoni hányadát, akkor helyette a legkisebb testvér gyerekei mint helyettes örökösök örökölnek, a Ptk. 7:27. § (2) szerint.

Három örökös és egy végrendelet

Tisztelt Jogi Fórum!

Az alábbi ügyben kérek szépen segítséget:
Három testvér örökölt egy 48 m2-es szülői házat még 1971-ben, egyenlő 1/3-1/3 arányban.
A középső testvér egészen a 2022-ben bekövetkezett haláláig ebben az ingatlanban élt anélkül, hogy két testvérének örökrészét megváltotta volna.
1977-ben a ház utcájában csatornáztak, így muszáj volt az ingatlanba bevezetni a vizet, majd a gázt, amihez kapcsolódóan egy 15 m2-es házbővités is történt a bent lakó testvér saját költségén. Ennek okán szerette volna, hogy az ő tulajdonrésze 1/3-nál nagyobb legyen, de ehhez a két testvér nem járult hozzá, mivel ők azt szerették volna, hogy kerüljön eladásra a ház és így rendezzék kinek mi jár.
A bent lakó viszont sem kiköltözni nem akart, sem kifizetni nem akarta a testvéreit, így aztán 50 évig bitorolta a házat, aminek még csak a használatáért sem volt hajlandó fizetni, sőt hagyta lepusztulni az ingatlant.
Egyedül a hosszú évekig albérletben lakó legkisebb testvért támogatta havi fix összeggel annak lakhatásához való hozzájárulásként, valamint időnként vendégül látta és a vásárlásaiba is beszállt.
Időközben a másik két testvér meghalt, akik 1/3-1/3 tulajdonrészét 2-2 gyermekük örökölte.
Utolsóként a házban lakó távozott, akinek nem született gyermeke, így csak két testvérének gyermekei jönnek számításba az ő kb. 8 milliós résztulajdona örököseiként.
Felmerült annak lehetősége, hogy végrendelet készült, amiben a legkisebb testvérre hagyta a tulajdonrészét.
A kérdés:
Ilyen előzmények után mondható-e az, hogy az 50 év ingyenes és kizárólagos házhasználat (és a ház állagromlása) miatt ő "felélte" az örökrészét, így nem jogosult rendelkezni felette, hanem az fele-fele értékben illetné a két testvér leszármazottait?
Talán nem mellékes az sem, hogy mindkét testvért egyaránt anyagi kár érte azzal, hogy halálukig sem juthattak hozzá örökségükhöz, viszont a végrendelettel az egyik kap 8 milliós "kárpótlást", a másik pedig semmit.
Amennyiben van realitása érvényt szerezni ennek, mi a módja, tekintve, hogy még nem volt meg a hagyatéki tárgyalás.
Előre is köszönöm a választ!

drbjozsef

„valószínűnek tartom, hogy az öröklési szerződés akkor is visszterhes volt”

Valóban!
Olyannyira, hogy mivel visszterhes szerződés volt, ki kellett utána csengetnem az illetéket is, hiába voltam egyenesági rokon.
Akkor bizony még ez nem volt illetékmentes, mint most, ezért is mondtam, hogy akkor mások voltak a szabályai.

„Érdemtelenség : az, amit te, vagy köznyelv, vagy az egyéni ízlés/vélemény annak tart, az nem feltétlenül az.”

Ha csak a felét ismernéd annak, amit a testvérem életében tett, akkor máris azt fogod mondani, hogy jogos. De nyilván itt nem fogom kiteregetni a családi szennyest. Egy a lényeg, nagyon sok köze volt a testvéremnek anyukám fiatalon bekövetkezett halálához.

„A kitagadás szigorú feltételek esetén lehetséges. De csak mondvacsinált okokkal nem.”

Itt az esetemben szó nem volt kitagadásról, szimplán egy olyan lehetőséget ajánlott egy ügyvéd anyukámnak - és aztán meg is kötötte a szerződést előtte velem - amit már ő is csakis perrel bonthatott volna fel és hát a testvérem is csakis perrel támadhatta volna meg, de nem merte, mert azért valljuk be, ő is tisztában volt a saját tetteivel, hogy miért is döntött így anyukám 2006-ban. Neki semmivel se volt soha kevesebb előtte sem, mint nekem, csak minden kifolyt a kezéből, nem tudott a pénzzel hosszú távon bánni. Amikor a közjegyző megkérdezte, hogy elfogadja-e az öröklés alapjául a szerződést, akkor igen volt a válasz és onnan kezdve nem volt kérdés. Igaz én egy kicsit elgondolkodtam - és itt anno meg is kérdeztem - mi lett volna, ha nem a válasz? Akkor nyugtattatok meg egy mondattal, hogy pert kellett volna indítania, de mivel ahhoz sem esze, sem pénzügyi ereje nem sok volt, ezért a hagyatéki eljárás viszonylag sima ügy lett.

Nem tudom, nem ismerem a régi szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy az öröklési szerződés akkor is visszterhes volt...

Érdemtelenség : az, amit te, vagy köznyelv, vagy az egyéni ízlés/vélemény annak tart, az nem feltétlenül az.
A kitagadás szigorú feltételek esetén lehetséges. De csak mondvacsinált okokkal nem.
A kötelesrészre pedig csak leszármazó, szülő, vagy házastárs jogosult, más örökös nem. A közvetlen hozzátartozóidat tényleg csak a legritkább esetben lehessen kijátszani. Más örököst teljesen kizárhatsz egy végrendelettel is.

drbjozsef

„Ha ez bele lett írva, és nem fizettél neki rendszeresen pénzt (tartás természetben, de pénzben is teljesíthető), akkor ez nem visszterhes szerződés, és nem öröklési szerződés. Hiába az volt a címe. Könnyedén megtámadható lett volna.”

Az én esetem 2006-ban jött létre, azaz éppen 17 éve. Akkor sem lehetett így öröklési szerződést kötni? Akkor azért más volt a szabálya ennek.

Igazából azt nem értem hogy ha az is igaz, ami itt sokszor már elhangzott, hogy életében mindenki azt csinál a vagyonával amit akar, akkor miért nem hagyják meg az örökhagyónak hogy szabadon döntsön, ki örökölje az ő ingatlanát vagyonát stb.

Miért kell mindenáron erőszakosan olyanokat is vagyonhoz juttatni akik arra gyakorlatilag érdemtelenek és nem véletlenül maradtak ki az öröklésből? Special náluk is pontosan ugyanez volt a helyzet a testvéremmel kapcsolatban.

És érdekes, hogy nem a testvérem, hanem az akarta kétségbe vonni anyukám halálát követően a szerződés érvényességét. aki részese volt egy meghagyás formájában pénzbeli juttatásra. Mondhatni arra ment ki a dolog hogy ez a kis féreg rokon, aki a nővérem helyett került bele, engem gyakorlatilag teljesen kizárjon az öröklésből. Holott ha anyukám jobban ismerte volna akkor egy fillért nem hagyott volna rá mert ő legalább annyira érdemtelen volt.. bármire.

Egészen precízen a szerződés hatályba lépését feltételhez kötötték (v.ö.: felfüggesztő feltétel). Ha ez a feltétel az örökhagyó haláláig nem következett be, akkor a szerződés nem lépett hatályba, nem váltott ki semmiféle joghatást.

Ha ez bele lett írva, és nem fizettél neki rendszeresen pénzt (tartás természetben, de pénzben is teljesíthető), akkor ez nem visszterhes szerződés, és nem öröklési szerződés. Hiába az volt a címe. Könnyedén megtámadható lett volna. Ez egy halálesetre szóló juttatás, jogi szempontból ajándékozás/öröklés, és ugyanúgy beletartozott volna a kötelesrész alapjába. Ha a testvéred igényli, és pereskedik érte, jó esélyei lehettek volna.

drbjozsef

„De gyakran nem az, nem a tényleges tartás miatt kötik, hanem (például) csak a kötelesrész kizárása miatt, ami azért rejthet buktatókat magában.”

Nálunk is kb. ez volt a helyzet a testvéremmel kapcsolatban. Elfogadtam, mert anyukám döntése volt.
De ő beleíratott egy mondatot, ezzel gyakorlatilag pont azt rögzítette, hogy egyelőre a tartás még nem kötelező:

„Szerződő felek rögzítik, hogy az Örökhagyó önmagát még képes ellátni, személyes gondozásra még nem szorul.”

Pusztán a kötelesrész szempontjából megoldás lehet, tekintve, hogy az öröklési szerződés nem ajándékozás, hanem egy visszterhes szerződés.
Nem ismerjük a kérdező körülményeit, sőt, igazából a szándékát sem, de ugye aranyszabály, hogy az ügyleti akarattól eltérő szerződést kötni nem nagyon okos dolog általában. Márpedig az öröklési szerződésnél a szerző félnek kötelezettségei is vannak (=visszteher), ha közös az akarat ebben, akkor lehet jó megoldás. De gyakran nem az, nem a tényleges tartás miatt kötik, hanem (például) csak a kötelesrész kizárása miatt, ami azért rejthet buktatókat magában.

drbjozsef

Az öröklési szerződés az adott szituban nem lehet esetleg jó megoldás?
Tudom, 2006 óta változtak annak a szabályai, de anyukámnál ez jó megoldás volt akkoriban.

joseph,

Természetesen bonyolítani semmit sem érdemes, de azt a hülyeséget, amit MD írt, eszedbe se jusson, mert semmivel sem mész vele, tekintve, hogy a halál előtt 10 éven belüli ajándékok ugyanúgy beletartoznak a kötelesrész alapjába, mint a tényleges hagyatéki vagyon. Ezzel nem lehet kimenteni előle.
Ha még úgy tervezed, hogy 10 évig simán elélsz, akkor persze meg lehet próbálni, de az olyan hosszú idő, és annyi minden változhat, hogy több, mint butaság lenne lemondanod a teljes vagyonodról ennyire előre.

József.
Ne bonyolitsad a helyzetet.
Ha egyik örökösödet ki akarod zárni az öröklésből - gonfolom erről van szó - akkor életedben ajándékozd el a vagyonodat a másiknak és tartsd meg a haszonélvezetet.
Ennyi.

Kedves drbjozsef!

Köszönöm szépen a részletes választ!
Így már tiszta a dolog.

Üdv: József

„Ha van két kötelesrészre jogosult örökösöm, szövegszerűen rendelkezhetem úgy, hogy minden vagyonomat csak az egyik örökös kapja? Szabályos így?”
Természetesen. Ezzel nem zárod ki a kötelesrészből, mert az a törvény szerint jár a másiknak. Ahhoz kitagadás kellene, szigorú feltételek fennállása esetén lehetne csak.

„Ebben az esetben, ha a másik fél nem kéri az kötelesrészét, akkor a megnevezett kapja az egész örökséget?”
Pontosan.
A kötelesrész nem jár automatikusan, csakis akkor, ha azt a jogosult kéri.

„Vagy a közjegyző kérés nélkül is intézkedik arról, hogy a másik fél megkapja a kötelesrészét?”
Nem. Arról egyáltalán nem rendelkezik. Az nem hagyatéki kérdés, az kötelmi viszony.

„Vagy ilyen esetben eleve csak úgy végrendelkezhetek, hogy a másik kötelesrészre jogosultnak járó részt kihagyom a végrendeletből, s csak az afeletti részről rendelkezem, hogy az legyen az általam megjelölt örökösé?”
Lehet így is, de a fentiek alapján nem kell. Ha azt gondolod, hogy kérni fogja, akkor lehet így is, külön kiemelve akár hogy ezzel a kötelesrészi igényét kielégítetted.

Sziasztok!

Ha van két kötelesrészre jogosult örökösöm, szövegszerűen rendelkezhetem úgy, hogy minden vagyonomat csak az egyik örökös kapja? Szabályos így?
Ebben az esetben, ha a másik fél nem kéri az kötelesrészét, akkor a megnevezett kapja az egész örökséget? Vagy a közjegyző kérés nélkül is intézkedik arról, hogy a másik fél megkapja a kötelesrészét?

Vagy ilyen esetben eleve csak úgy végrendelkezhetek, hogy a másik kötelesrészre jogosultnak járó részt kihagyom a végrendeletből, s csak az afeletti részről rendelkezem, hogy az legyen az általam megjelölt örökösé?

Remélem, érthetően sikerült megírnom, mi a kérdésem lényege!

Előre is köszönöm a válaszokat!

Üdv: József

Massat,

Ha az a kérdés, akkor igen, a 10 éven belüli ingyenes juttatások beleszámítanak a köteles rész alapjába.
Hogy köteles rész jár-e nekik, attól függ, hogy mennyi lesz az örökségük egyébként. Ha az meghaladja az ingatlannal együtt számolt kötelesrészi alapból számolt kötelesrészüket, akkor már további összeg nem jár nekik.