Gyerektartás újszülött

Nincs mit.

ObudaFan, köszönöm.

Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben ôt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekbôl arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (osztályrabocsátás).
A szokásos mértékû ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
A hagyaték, valamint az osztályrabocsátott ingyenes adományok tiszta értékének összeszámításával nyert együttes érték megfelelô arányos elosztása útján kell megállapítani az egy-egy örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket.
Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az értéknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az értéket az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, ôt a felosztásra kerülô hagyatéki vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesülô örököstársnak, valamint az ilyen örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.

Ha nem végrendelkezik akkor helytálló amit Nyusz66 írt? Úgy látom, hogy egy megállapodás lenne a megoldás. Erre tud valaki esetleg egy mintát küldeni, ha létezik egyáltalán?

Viszont az apa végrendelkezhet úgy, hogy nem kell beszámítani, de úgy is, hogy az egész hagyatékot csak az egyik gyermekére hagyja. A másik gyermek ilyenkor csak kötelesrészre lesz jogosult, aminek az alapjába az ajándék akkor számít bele, ha az örökhagyó halálát megelőző 15 éven belül történt az ajándékozás.

Kedves Nyusz66!
Bízom benne így van. Nem tudod hol találom meg a jogszabályok között az erre vonatkozókat? köszi

Kedves Detti 1!

Bocsánat, hogy laikusként belekotyogok, de amennyit eddig leszűrtem a fórumon olvasottakból, megteheti, DE halála esetén a te gyereked kérheti a többi gyereknek az apa által életében ajándékozottak beszámítását az örökségbe. Pl. ha teszemazt az apa halálakor a vagyona mondjuk 40 milló forint, de a másik 2 gyerek már kapott 10-10 millió forintos házat, akkor a teljes örökségbe azokat is beleszámítják, így az összesen 60 millás örökség oszlik 3 felé, azaz mindenkire jut 20 milla. A többiek nyilván csak 10-10 millát kapnak a halálakor, mert így kilesz a 20, a te gyereked meg 20-at.

Jól értem?: az apa egyik gyerekének ingatlant vásárolt, a másiknak már nem köteles?

Költség lehet esetleg ha a tanúk a megjelenésükkel kaocsolatos költségek kifizetését kérik, ha esetleg szakértő kirendelésére kerül sor, ha a pernyertes ügyvédi munkadíjat is igényel a pervesztestől.

Köszönöm Amatőr!

A törvényen alapuló tartással kapcsolatos perek - ide tartoznak a gytdíj megállapítása, felemelése, leszállítása iránti perek is - tárgyi költségmentesek. Illetéket egészen biztosan nem kell fizetni. És az esetek 99 %-ában egyéb költség sem merül fel.

A per tartama sok tényezőtől függ, nem lehet korrekt választ adni - lehet összsen egy tárgyalás, de tarthat három évig is.

Milyen költségei vannak egy gyermektartási pernek és mennyi idő alatt szokott lezajlani?

HA megállapodtok, akkor természetesen van, ha nem, akkor perben ezt elérni nem fogod tudni.

Kedves ObudaFan, köszönöm a válaszod. Feltételezem, hogy a gyerek születése után gondoltad a gyermektartási pert, de addig is egy apasági nyilatkozatot kell az apának tennie - amivel nem lesz gond, szerintem. A per/perek lehetőségét utolsóként szeretném felhasználni. Mi a véleményed egy megállapodásról, mely a születendő gyermeknek ugyanazokat jutatná, mint az előző házasságból származóaknak (lakás, életbiztosítás kedvezményezettjei)? Van-e jogom/esélyem az én gyerekemnek is egy lakást kérni az apától, csakúgy mint a másik két gyerek is kapott? Válaszod megköszönve, üdv: Detti

..." annyi pénzem van, hogy régi lakhelyemen tudtam volna venni egy két és fél szobás panel lakást, viszont itt egy tizedik emeleti másfél szobásat sem tudok venni a tizediken. A pénzem vásárlóértéke pedig a bizonytalanség miatt romlik."

Hát két gyerekkel hosszú távra egy másfél szobás lakás esetleg szűkösnek bizonyulhat - ha egyáltalán tudnál magadnak akár csak ilyent is venni...

Valamint köztudott, hogy Bp.-en a megélhetés 20%-kal drágább mint vidéken. (Igaz a bérek meg a fővárosban magasabbak mint vidéken.)

Kedves Goodwitch!

Miért rond sokat a dolgon Budapest?

Kedves Szellőcske!

Az, hogy az új város Budapest, sokat ront a dolgon, de ezt eddig nem említetted.
Minden esetre legkisebb gyermeked apjával minél előbb tisztázni kell a helyzetet, mert ha hirtelen lép le, és elfelejt gondoskodni legifjabb gyermekéről, akkor átmenetileg nem lesz egyszerű a helyzeted. A gyerek tartás iránti pert ugyan soron kívül intézik a bíróságon, de azért egy kis másodfokkal az is el tud húzódni, tehát jobb a megegyezés, és lehetőleg minél előbb írásban. Ha pedig perre kerül a sor kérj ideiglenes intézkedést, ahogy ObudaFan Detti1-nek tanácsolta.

Remélem minderre nem lesz szükség, mert együtt nevelitek fel a csemetét, de azért tudd, hogy apuka igenis köteles tartásdíjat fizetni, még akkor is, ha a házasságának rendezésekor ez neki nehézségeket okoz.

Goodwitch... :)

Kedves Goodwich!

Köszönöm a tömör és lényegretörő segítséget. A kérdéseidre válaszolva: A volt férjemmel békességben váltam el. Olyan nekem, mintha a testvérem lenne. Megegyeztünk mindenben és a bíróság ezt elfogadta. Nekünk két közös gyermekünk van a nagyobb nála marad a kisebb nálam. A gyerekek akkor mennek ide vagy oda, ha akarnak, a láthatás csak papírforma. Soha nem tettünk keresztbe egymásnak, mindketten a gyerekek érdekeit helyezzük előtérbe. Nem veszekedtünk így a gyerekek szerintem az átlagosnál lényegesen kevesebbet sérültek, velük is megbeszéltünk mindent. A férjem engem kifizetett. Ez azt jelenti, hogy annyi pénzem van, hogy régi lakhelyemen tudtam volna venni egy két és fél szobás panel lakást, viszont itt egy tizedik emeleti másfél szobásat sem tudok a tizedik emeleten. A pénzem vásárlóértéke pedig a bizonytalanság miatt romlik.

Hitelt felvenni nem tudok, mert a tartásdíj nem jövedelem.

Hogyan tudok szerinted akkor mégis itt maradni szerinted Budapesten?

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a kimerítő választ. Az elhelyezéssel és a láthatással egészen biztosan nem lenne vita. Ebben biztosan meg tudok egyezni vele.

Köszönöm a segítséget!

Gyermektartás iránt haladéktalanul indíts pert, mert az visszamenőlegesen általában csak 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthető. A perben kérd, hogy ideiglenes intézkedéssel a bíróság rendelje el tartásdíj fizetését már az elsőfokú ítéletet megelőzően is. A pert indítsd meg a másik két gyermek törvényes képviselője ellen is, mert jó eséllyel itt az ő tartásdíjuk leszállítására kerül majd sor, hogy neked is meg lehessen ítélni tartásdíjat. A perben pl. tanúkkal célszerű bizonyítani, hogy az illető úr jobban él, mint amit bevall.

Sziasztok!
Az én helyzetem is elég bizonytalannak mutatkozik. Kérlek adjatok tanácsot. A leendő gyerekem apja (okt-ben születik meg a picike) - aki nem a férjem, csak élettársam volt egészen 1,5 hónappal ezelőttig - elhagyott. Mire számíthatok tőle? Egyes megnyilatkozásai alapján tartok attól, hogy anyagilag semmire. Úgy gondolja, hogy az én családi hátterem elegendő lesz a gyerek felneveléséhez. Ez igaz is lehetne, de a szüleim - nem azért mert irigyek stb. - nem így gondolják, és természetesen én sem. Nekem jelenleg van munkaviszonyom, tehát ez után lesz valamennyi bevételem. A volt páromnak nincs bejelentett munkahelye, de meglehetősen magas életszínvonalon él, plussz az előző házasságából született 2 gyerek után havi 150ezer forintot fizet és ha ez még nem lenne elég a két gyereknek lakást, a volt feleségnek házat, kocsit vett. Én saját lakásban élek, de így egyedül még a rezsit sem tudom kifizetni. Mit csináljak? Kérlek adjatok tanácsot. Köszönöm.

Kedves Szellőcske!

A helyzetedet a következőképpen tudom összefoglalni:

Jelenleg életközösségben élsz gyermeked apjával, aki pillanatnyilag fedezi a 'család' létfenntartást. Veled él másik kiskorú gyermeked, akinek tartásáról, apjáról nem tettél említést. Tekintettel arra, hogy volt munkád, jelenleg GYÁS-t kapsz, amit néhány hónap múlva felvált a GYED.

Azt írtad, hogy másik városba költöztetek, de nem írtad, hogy előző lakóhelyeden is albérletben laknál, vagy saját lakásban.

Ha bekövetkezik a legrosszabb, azaz gyermeked apja elhagy benneteket, igyekezz vele megállapodni egy havi méltányos összegben, ami arra is tekintettel van, hogy Te a gyermeke nevelése miatt pillanatnyilag nem tudsz munkát vállalni. Ha nem megy, akkor kénytelen leszel bírósághoz fordulni gyerektartás miatt.

Obudafan hosszú fejtegetése ellenére egy fikarcnyi esélyt sem látok arra, hogy közös gyermekedet ne nálad helyezné el a bíróság, tekintettel a korára, így fel sem merül, hogy ne kellene tartásdíjat fizetnie az apának. A tartásdíj mértékét is elsősorban a gyermek szükségletei fogják meghatározni a törvényes keretek között, és mérlegelni fogják a szülők anyagi helyzetét is. Itt figyelembe veszik majd a házzasságból származó gyermekeket is, ha vannak. Ha nem tudod megindítani a bírók szívét, akkor kb. 20 %-ra számíthatsz.

Nem szóltál arról, hogy másik gyermeked apja fizet-e gyerektartást, ha még nem ellene is időszerű lenne egy tartási pert indítani.

Összefoglalva: jogaid vannak, ezeket érvényesíteni is lehet, én nem látom szükségszerűnek a visszaköltözést a másik városba, ha úgy ítéled meg, hogy gyermekeidnek stabilitásra van szüksége.

Itt három különböző dolgot kell vizsgálni, azt, hogy kinél lenne a gyermek elhelyezve, hogy milyen formában tarthatná vele a kapcsolatot a másik szülő, és hogy hogyan alakulna a gyermektartásdíj mértéke.

Az első kérdésre még tippelni sem igen lehet ennyi információból.

A Csjt.-nek az 1995. évi XXXI. törvénnyel beiktatott 1. §-ának (2) bekezdése alapelvvé emelte, hogy a törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.
A házastársaknak az Alkotmányból és a Csjt.-bôl folyó kötelessége a család, a házasság védelme, a családban élô gyermek egészséges fejlôdéséhez szükséges feltételek biztosítása [Csjt. 75. § (1) bek.]. Mindkét szülônek egyaránt joga és kötelessége e célok elérésének elôsegítése. Ez következik abból a törvényi rendelkezésbôl is, amely szerint a házastársak jogai és kötelességei egyenlôek, a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük [Csjt. 1. § (1) bek., Csjt. 23. § (1) bek.]. A szülôk - eltérô megállapodásuk vagy a bíróság ellentétes döntése hiányában - a szülôi felügyeletet is együttesen gyakorolják, tekintet nélkül arra, hogy a házastársi együttélésük fennáll-e [Csjt. 72. § (1) bek.].
Sem a jogok, sem a kötelességek terén nem illeti meg elôjog tehát egyik házastársat sem. Az egyenjogúság jegyében egyaránt felelôsek a gyermek ellátásáért, a neveléssel kapcsolatos feladatok teljesítéséért, valamint a családon belüli munkák elvégzéséért. A családi közösség fenntartása, a gyermek nevelésének legmegfelelôbb légkör kialakítása és megôrzése mindkét házastárs feladata.
A család egységének megbomlása a gyermek életét megzavarja, bizonytalanságot, válságot idézhet elô, egész életére kiható módon befolyásolhatja a gyermek személyiségfejlôdését. A gyermek ugyanis legtöbbször továbbra is mindkét szülôjével, teljes családban szeretne élni. A társadalom ezért joggal várja el a szülôktôl, hogy múló érzelemváltozások, meggondolatlan kalandok, fellobbanó indulatok, hirtelen támadt összetûzések nyomán kialakult helyzet hatása alatt ne bontsák meg a család egységét.
A bíróságnak arra kell törekednie, hogy erôsítse a gyermek sorsáért való szülôi felelôsségérzetet. Ennek érdekében szükséges, hogy a bíróság a felek elôtt a család szétesésének hátrányos következményeit feltárja. Erre a házassági bontóper bármely szakában sor kerülhet. Kívánatos, hogy a bíróság a figyelmet a házastársi kapcsolat, a család, a szülô és a gyermek közötti viszony emberi oldalaira, e kapcsolat sokoldalú, érzelemgazdagító, az emberi életet kiteljesítô szerepére irányítsa. Ezeknek és más körülményeknek a feltárásával a bíróság a feleket arra a meggondolásra késztetheti, hogy gyermekük érdekében - de saját érdekükben is - kíséreljék meg a családi életük helyreállítását.
A közös szülôi felügyelet gyakorlását a jogszabály csak a szülôk közötti teljes egyetértés, maximális együttmûködési készség esetén teszi lehetôvé. Ez jut kifejezésre abban, hogy a közös szülôi felügyeletet a bíróság csak a szülôk közös kérelmére rendelheti el, illetve hagyhatja jóvá a közös szülôi felügyeletre vonatkozó egyezségüket. A szülôknek a közös szülôi felügyelet iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen módon kívánnak együttmûködni a közös szülôi felügyelet során, különös tekintettel a gondozási, nevelési tevékenység ellátására [12/1995. (VI. 22.) IM r. 1. §-a]. A közös szülôi felügyelet elrendelésének a feltétele a gyermek elhelyezésének megállapodással vagy ítélettel történô rendezése.
A közös szülôi felügyelet csak addig tartható fenn, amíg rendeltetésének betöltésére képes. Ezért az bármelyik szülô kérelmére megszüntethetô, ha a szülôk már nem tudnak együttmûködni, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlôdése szempontjából is indokolt [Csjt. 72. § (3) bek.]. Ilyen kérelem elôterjesztése esetén azonban a közös szülôi felügyelet fenntartása aligha szolgálhatja a gyermek érdekét. A közös szülôi felügyelet megszüntetése esetén a szülôi felügyeletet a továbbiakban az a szülô gyakorolja, akinél a gyermeket - a közös felügyelet elrendelésével egyidejûleg - elhelyezték.
A bíróságnak az egyezség jóváhagyása elôtt figyelmeztetnie kell a feleket, hogy megegyezésüknél ne legyenek ki nem mondott fenntartásaik, ne vezesse ôket már eleve olyan szándék, hogy késôbb majd - új perben - a gyermekelhelyezés megváltoztatását kérik. A házastársak alaposan gondolják meg, hogy milyen egyezséget kötnek egymással, mert a bíróság által jóváhagyott egyezségük köti ôket; annak megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól csak a Csjt. 18. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén kérhetik, és az elhelyezés megváltoztatására késôbb is általában csak kivételesen, a jogszabályban elôírt szigorú feltételek megléte mellett kerülhet sor.
A Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdése szerint - a szülôk megegyezésének hiányában - a gyermeket annál a szülônél kell elhelyezni, akinél a kedvezôbb testi, értelmi és erkölcsi fejlôdése biztosítva van; ha a szülônél történô elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történô elhelyezést maga is kéri.
A gyermek elhelyezésének alapvetô szempontja: a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermek életét érintô minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelôen érvényesüljön.
A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülôket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik, alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a gyermekhez való ragaszkodás ôszinteségét, a gyermeknek a szülô iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülôhöz való kötôdését, a szülô nevelési képességét, az iskoláztatási lehetôségeket. Vizsgálni kell továbbá a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülô környezetében van jobban biztosítva.
Értékes adatokat szolgáltathat a gyermekelhelyezés kérdésében való döntéshez a környezettanulmány, a bölcsôde, óvoda, iskola véleménye, megfelelô esetekben a pszichológiai szakvélemény. Ennek beszerzése különösen akkor indokolt, ha a kellô alapossággal felderített tényállás alapján - az eset sajátos körülményeire (a gyermek egyénisége, érzésvilága, a családban kialakult légkör stb.) is figyelemmel - várható, hogy a pszichológiai szakvélemény elôsegíti a gyermek érdekét szolgáló helyes döntést.
Önmagában a gyermek nemének és életkorának tehát nem lehet döntô szerepe az elhelyezésnél. A gyermek neme és kora csak az ügy valamennyi körülményének egymással összefüggésben történô vizsgálata során értékelhetô, különösen azzal kapcsolatban, hogy a gyermek nemére és korára tekintettel melyik házastárs mutatott több és jobb nevelési készséget. A gyermek nevelésében, ellátásában ténylegesen tanúsított magatartás mérlegelésével hozható a gyermek érdekében álló bírósági határozat.

2. A gyermek egészséges személyiségfejlôdését az segíti elô, ha megszokott környezetében, ôt szeretettel körülvevô személyek gondozásában nevelkedhet. A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelô környezet állandósága, a környezetváltozás, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Ennek a személyiségre károsan ható következményeitôl a szülôk kötelesek a gyermeket megvédeni. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál a gyermek és a szülô közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsôdleges jelentôsége. Az egészséges fejlôdést elôsegítô környezetben való megmaradás biztosítása olyan fontos szempont, amelyet a gyermekelhelyezésnél figyelembe jövô körülmények között jelentôségének megfelelôen kell értékelni, a gyermeket az indokolatlan környezetváltozás izgalmaitól, az ezzel járó megrázkódtatásoktól meg kell kímélni.

Esetenként a gyermek érdekében mégis meg kell változtatni a gyermek környezetét. A bírósági határozat alapján a gyermeket kiadni köteles szülô súlyosan vét a gyermek érdekei ellen, ha - a törvényes rendelkezéseknek közvetve vagy közvetlenül ellenszegülve - a gyermeket magánál visszatartja. Az ilyen - erôszakkal vagy más jogellenes magatartással - teremtett vagy fenntartott helyzet ezért általában még akkor sem adhat alapot az állandóság - mint a gyermek elhelyezésénél figyelembe veendô körülmény - döntô súllyal való értékelésére, ha ez az állapot hosszú ideje áll fenn. A gyermek nevelésére való alkalmatlanságra vonható következtetés abból, ha a szülô a gyermeket el akarja idegeníteni a másik szülôtôl, és a befolyásolt gyermek érzelmeire hivatkozással kívánja megakadályozni, hogy a gyermek ahhoz kerüljön, akinél a bíróság elhelyezte. A szülônek kötelessége felkészíteni a gyermeket arra, hogy a másik szülôhöz kerül, a fogadó szülônek pedig kötelessége elôsegíteni, hogy a gyermek úgy szokja meg új otthonát, hogy a régi környezetében megszokott személyekkel, így különösen a másik szülôvel megfelelô kapcsolatot tarthat fenn.
A család szétesése rendszerint súlyos válságot idéz elô a gyermeknél. Ennek hátrányos következményei fokozottan hatnak rá, ha a testvéreknek is el kell szakadniuk egymástól. A testvérek közössége jelentôs kötôerô. A gyermek elhelyezésénél ezért általában arra kell törekedni, hogy a gyermekek a szülôk elválása után is együtt maradjanak, és közösen átélve a házasság felbomlásának nehéz idejét, minél kevésbé sérülten kerüljenek ki a szülôk közötti ellentétek által létrehozott helyzetbôl. Mindkét szülônél egyformán kedvezô feltételek megléte esetén is csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztva elhelyezni.
A Csjt. 24. §-a szerint a házastársak hûséggel tartoznak egymásnak, és egymást támogatni kötelesek. A házastársi hûséget sértô magatartás akkor értékelhetô a gyermek elhelyezése körében, ha az a családdal szembeni felelôtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre. A családi élet felelôtlen megbontása, a házastárs, a gyermek indokolatlan elhagyása kétségessé teszi, hogy ez a szülô rendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges személyi, erkölcsi tulajdonságokkal.
Ennek az elvnek a helyes érvényesülése érdekében azonban a bíróságnak törekednie kell annak felderítésére, hogy milyen elôzmények vezettek az életközösség megszakadására. Ha ugyanis a visszamaradó házastárs szeretet nélküli, tûrhetetlen magatartásával, netán tettlegességgel vagy esetleg a házastárs számára elviselhetetlen más magatartással (pl. sorozatos megaláztatás, megszégyenítés, kíméletlen önzés) maga idézte elô a házasság megromlását, a másik házastárs távozását, ez éppen ennek a szülônek a nevelésre való alkalmatlanságára szolgálhat - az összes körülmények körében terhére mérlegelendô - bizonyítékul.
A gyermeknek az egyik szülônél történt elhelyezése nem érinti a másik szülônek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket rendszeresen látogassa, szeretetét kinyilvánítsa, a gyermekével való meghitt viszonyt fenntartsa. A gyermek érdekét súlyosan sértô módon jár el az a szülô, aki a gyermeket a másik szülôvel való érintkezéstôl indokolatlanul elzárja, és ellene hangolja. A gyermek érzésvilágára ez károsan és kiszámíthatatlanul hat, s az is bekövetkezhet, hogy a gyermek szembefordul mindkét szülôjével.
A szülônek az említett mélyen elítélendô magatartása károsan befolyásolja a gyermek fejlôdését, és alapot ad arra a következtetésre, hogy ez a szülô nem alkalmas a gyermek nevelésére. Végsô soron az ilyen szülôi magatartás a gyermek elhelyezésének a megváltoztatására is vezet.
Az a szülô pedig, akinél nincs a gyermek elhelyezve, a gyermekkel való kapcsolattartást nem használhatja fel a gyermeket tartó szülô vagy a vele lakó hozzátartozó (pl. új házastárs) elleni hangulatkeltésre, olyan remények táplálására, hogy nála történô elhelyezés esetén a gyermek kedvezôbb helyzetben lenne. Csak a szülôk kölcsönös, a Csjt. 75. §-ában meghatározott célokat segítô magatartása szolgálja a gyermek érdekét.
Nemegyszer mindkét szülô egyaránt képes és alkalmas a gyermek nevelésére, körülményeik, személyi tulajdonságaik erre megfelelôek. A gyermeket azonban - ha a házasságot a bíróság felbontja - csak egyiküknél lehet elhelyezni. Ebben a helyzetben a körülményekben fennálló kis különbség is döntô lehet a gyermek elhelyezésénél. Ilyenkor különösen elvárható a szülôktôl, hogy szoros, meghitt kapcsolat kiépítését segítsék elô mindkét szülô és a gyermek között, s a gyermeknél a válás okozta megrázkódtatást ezzel is csökkentsék.
A szülôknek természetesen tekintettel kell lenniük arra is, hogy a gyermek önálló személyiség, akinek elképzelései, vágyai, érzései vannak. E személyiség kedvezô irányba való fejlôdése pedig nagymértékben függ a szülôk magatartásától.

A gyermektartásdíj általában a kötelezett jövedelme 15 és 25%-a közé esik, de mindenkor a gyermek szükségleteinek megfelelően kell alakulnia.

Köszi Monalisa!

Én szeretem ezt az embert és vele szeretnék maradni, amire képpes vagyok megteszem. A gond annyi, hogy az ő fejében fordult meg, hogy elmegy. Hiszem, hogy ez nem történik meg. Hogy ezt a hitemet megtarthassam és legyen erőm tudnom kell, mi a legrosszabb, ami történhet.

Most kezdek kilábalni abból a lelkiállapotomból, hogy amikor itthon vagyok folyton sírógörcseim vannak a bűntudat miatt, hogy szültem egy gyereket, aki apa nélkül maradhatt és a nagyot olyan helyzetbe hoztam, hogy maradandó törést szenvedhet egy újabb változás miatt, harmadrészt elveszíthetem az álmom, hogy azzal az emberrel élem le az életem, akit szeretek. A legfontosabb, hogy megőrizzem lelki nyugalmamat, mert egy összetört ember nagyon nehezen tud szeretet adni a gyerekeinek, a társának.

Mi egy nagyon érdekes helyzetben vagyunk, mert a párom pszichológushoz jár és mivel elég extrém módon nőt fel másképp érez, mint egy átlagos ember. Ez azt jelenti, hogy hiába kilátástalan szakmai szempontból (pszichológus) a házassága és hiába szeret engem, az ő fejében ez nem annyira fontos dolog. A gyermekei szempontjából sem jó megoldás, ha feszültségben élnek a szülők feszültsége miatt, mégis valami "meg kell mentenem és védelmeznem kell őket" erős érzés van benne. Ennek az az oka, hogy az anyuka beteg és már többször kezelés alatt ált az idegei miatt. Nagyon komoly viselkedészavarai vannak a gyerekeknek. Nem akarok itt senkit untatni a részletekkel.
Engem annyi érdekel, hogy milyen lehetőségeim vannak legrosszabb esetben.

Azon gondolkodtam mi a legrosszabb ami történhet. Ahhoz, hogy nyugodt és kiegyensúlyozott maradhassak tudnom kell, hogy a legrosszabb esetben is képes vagyok normálisan folytatni az életemet. Nem akarok valami homályos dologtól rettegni, minden eshetőségre fel szeretnék készülni.

A helyzetem: Biztos keresetet, normális jövedelmet hagytam ott egy másik városban, ahova vissza kell vegyenek, ha lejár a gyes, gyed stb., vagy vissza akarok menni.

A legrosszabb eset az, hogy itt maradok a két gyerekkel a tanév közepén egyedül, segítség nélkül. A párom, ha visszamenne a feleségével való jobb kapcsolat érdekében lehet a minimumra törekedne abban, amit nekünk nyújt.

Szeretném tudni, hogy törvény szerint mi jár nekem ebben a helyzetben, mi az amire biztosan számíthatok. Kérlek ne arra adjatok tippeket, neki mit kellene csinálnia vagy éreznie, mert az ember nem bújhat ki a bőréből!