Osztatlan közös tulajdon

Ne vágj bele, kockázatos.

Épülő ingatlant nem szabad megvenni.

Majd ha kész lesz !!

Tisztelt Fórumozók!

Ingatlankeresésben vagyunk és beleakadtunk egy épülő ingatlanba, aminek jó az ára, jó a fekvése és egészen jó minőségben épül.A fizetési feltételek is korrektnek tűnnek, abban nem látok nagy kockázatot. Az vele a gondom, hogy a jelenlegi tulajdonosa, aki egyben a kivitelezője is (elvileg "magánember", gyakorlatilag ezzel foglalkozik hivatásszerűen) osztatlan közös tulajdonként szeretné értékesíteni a lakásokat megosztási megállapodással. Amennyire utána tudtam nézni ez elvileg működhetne is, gyakorlatilag számos nyűgje van az elővételi jogtól kezdve az elérhetetlenné váló társtulajdonoson keresztül a közös részeket érintő ügyek intézéséig... Szóval sokkal tisztább volna a helyzet ha társasházzá alakítaná, de nem így akarja.(Vajon miért?) Elvileg ugye utólag a tulajdonosok is megalakíthatják a társasházat, lenne vele pár tízezer forint költségük. Csak ott elég ha egy valaki vétózza az ügyet, vagy valamilyen vita alakul ki és máris megakad a dolog.
Hat lakásról van szó, elvileg az utolsó darabot néztük, tehát a másik öt tulaj már ismert, akár nyilatkozhatnának is a társasház alapítási szándékukról... Adjatok tanácsot, érdemes ezen gondolkodnom, beleszállni valamilyen feltételekkel, vagy túl sok itt a kockázat, hagyjam a csudába?
Köszönöm előre is.

De 0-ik lépésként keresd meg az árát.

"Üdv. 6.6 hektáros osztatlan közös tulajdonú erdőből szeretnék kiválni 0,55 hektárral.Mi a menete tudja valaki?"
Első lépésben vsárolsz még hozzá 2,45 hektárt, mivel csak 3 hektár területnagyságtól lehet külterületi termőföldön önálló ingatlant kialakítani!

Üdv. 6.6 hektáros osztatlan közös tulajdonú erdőből szeretnék kiválni 0,55 hektárral.Mi a menete tudja valaki?

Sziasztok!
Új vagyok itt a fórumon. Változott mostanában az "elővásárlási jog"?
Konkrétan, osztatlan közös tulajdonom van, ikerház.
Úgy tűnik a szomszédom eladta az ő oldalát anélkül, hogy minket megkérdezett volna írásban.
Ma már ez így megy? Nem kellett volna írásban közölni a vétel feltételeit, ár, fizetési határidő?

TTIstván

A szövetkezet használata valószínűleg be van jelentve. Csatold be a lejárt szerződésed, hogy erre a területre kéred magadat bejelenteni.

Ha elutasítanak, fellebbezd meg, mert értelmetlen feladatot adtak.

Az építési hatóság illetve a helyi polgármesteri hivatal tudja megmondani, osztható-e a telek. (Első sorban azon múlik, hogy a két új telek mindegyike nagyobb lesz-e, mint a helyben előírt legkisebb telekméret.

Tisztelt Fórumozók!

Segítségeteket szeretném kérni abban , hogy tavaly a férjem az édesanyátol ajándékozás utján megkapta a telek és a ház felét , így most 50- 50% -ban tulajdonosok.ezt most szeretnénk teljesen elfelezni és osztottá teni külön ház számmal mindennel és szeretnénk a tetőteret beépíteni és az is a mi részünkhöz kerüljön ennek mi a modja ,hogy kell és mit kell csináljunk? A ház anno 1982 ben épült és az akor tervrajzon az van hogy tetőtér beépítése majd a 2.- lépésben történik meg , hát most eljött ez a lépés.
Előre is nagyon szépen köszönöm a gyórs válaszukat!
Tisztelettel : Gabriella

Tisztelt Fórumozók!

Egy 4 lakásos társasházban/sorházban vagyok tulajdonos, ahol 3 egyforma és 1 nagyobb alapterületű lakás van. A társasház egy nagy telken épült és a lakások körül van telek. Az alapító okiratban az szerepel, hogy csak a lakások kerülnek külön tulajdonba, a kocsibejáró és a földterület osztatlan közös. Amikor a társasházba beköltöztünk szóban megegyeztünk, hogy mindenki a saját lakása mögötti kis kertet használja kizárólagosan (el is lettek kerítve mindenkinél) illetve a telek végében lévő jelentős méretű zöldterület közös használatban marad. Az idők folyamán az egyik tulajdonos úgy érezte, hogy az a telekrész is csak őt illeti és most szeretne kizárólagos telekhasználati megállapodást. így drágábban tudja eladni a lakását (már a vevő is meg van elvileg). Mit tudok tenni, ha a tulajdoni hányad szerint 53% (ebben ő maga is benne van) elfogadná ezt? Illetve a tulajdonostársak és a hivatal megkérdezése nélkül épített 25nm alapterületű rönkházat (lakhatásra talán nem alkalmas) a vitatott osztatlan közös területen. Ha én és más tulajdonos is szeretne (legálisan) hasonló méretű építményt (pl. garázst), akkor milyen engedélyek szükségesek? Kell-e minden tulajdonostárs hozzájárulása?

A válaszokat előre is köszönöm.
Alma

És ki az a több száz?

„Annyit tudok, hogy a tulajdonostársaknak elővételi joga van. ”
Meg még több száz embernek.

Kedves Fórumozók!
Még nem vagyok járatos erdő eladásában. Most egy ilyen feladat vár rám. Ebben kérném a tanácsotokat, hogy mire figyeljek, hogyan induljak el az ügyintézésben. Alapesetünk a következő: van egy osztatlan közös tulajdonban álló erdő ( vöröstölgy és akác ), melyben már csak nekem és még két magánszemélynek van tulajdonjoga. Annyit tudok, hogy a tulajdonostársaknak elővételi joga van. Köszönöm a segítséget előre is.

köszönöm a segítséget:)

Van.

Üdvözlöm!

Erősen nézegetünk feleségemmel egy telekrészt, mely osztatlan közös tulajdonban van. Van rendes használati megosztási szerződés vázrajzzal, stb, továbbá a szerződés egyik pontja így szól: "A feleknek tudomása van arról, hogy az ingatlan ilyen módon való megosztásának célja, hogy a XXYY számú ingatlanrészre önálló épület építése valósulhasson meg. A felek jelen megállapodással is kijelentik, hogy az építési engedélyezési eljárás szabályait a közös tulajdonban lévő ingatlan tekintetében ismerik."

Háttér: amennyire érzékelem, a társtulajdonos eléggé fasirtban van a tulajjal, aki eladná a telekrészt - és félő, hogy bárki is lesz ott a tulajdonos, mindent megpróbál majd megakadályozni.

A kérdésem tehát az, hogyha megvásároljuk a szabad telekrészt, akkor van-e eszköze a másik tulajdonosnak, hogy megakadályozza építési szándékunkat, tehát kell-e tőle beleegyező nyilatkozat, ha már kész a terv.

Annak fényében is kérdezem ezt,hogy az építés engedélyeztetési folyamata lényegesen leegyszerűsödött januártól.

Köszönöm előre is!

Valamit nagyon keversz. Az ingatlant meg társasházzá kellene alakítani, de legalábbis a valóságnak megfelelően kellene rendezni a tulajdon arányait.

Kérdésem a következő. Osztatlan közös tulajdonon sorház 3 lakással külön tulajdonossal. Egyik tulaj jelzáloghitelt szeretne felvenni, de szükséges egy használati megállapodás aláírása, amely név szerint jelöli ki melyik lakásban lakik. A megállapodás mást nem tartalmazna. A többi tulaj kerülhet-e veszélybe ennek aláírásával? Olyat is hallottam, hogy a tulajdoni hányadnak megfelelően kerülhet rá jelzálog, tehát ha a telek 363 m2 és ő 20/56-od részének tulajdonosa, a bank a 20/56-od részre teszi rá a kezét, vagy a helyrajzi számra és a végén a többi tulaj jár bíróságra nemfizetés esetén? köszönöm

Természetesen. Majd bírói letétbe teljesítesz.

A Következő kérdésem lenne .Vásároltam árverésen 2/4 tulajdont egy belterületi lakóházban nem beköltözhetően A másik tulajdonos (a testvér aki nem köteles kiköltözni) 12 éve külföldön él elérhetetlen. Kérhetem a bíróságon a tulajdon közösség megszüntetését és van rá esély ,hogy megítélik ha nincs kinek kifizetni??
(Az ingatlan lakhatatlan lassan teljesen szétlopják)
Köszönöm a választ !

Kell. (És nem a "tulajdonrészek" vannak elválasztva.)

Osztatlan közös tulajdon esetén, ha a tulajdonrészek kerítéssel el vannak választva és az egyik tulajdonostárs építkezik, vagy egy meglévő épületet alakít át, kell-e a többi tulajdonostárs beleegyezése?

A hivatkozott rendelet nem erre a helyzetre vonatkozik, ettől még lehet pert indítani a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Tisztelt "aki segíteni tud"
Kárpótlásból 2 házaspár egy osztatlan közös mezőgazdasági területet kapott több tíz éve. Ebből 3-an jó viszonyt ápolnak a megosztás nem okoz problémát, erről szóbeli megállapodást kötöttek annak idején.(kinek melyik rész stb.) viszont a 4. már nem ilyen kompromisszum kész(azóta elvált). Van-e jogi út a sorsoláson kívüli megosztásra, úgy ahogy azt annak idején megbeszélték. nekem a 374/2014 (XII.31.) alapján ez nem jön le :(
köszönettel: én