Osztatlan közös tulajdon

Köszönöm az észrevételek. Nekem az a százezer forint nagy pénz, ha más megoldás nincs, akkor nem ragaszkodom a vízművek kötendő szerződéshez.

Üdv! Kéne a segítség. Örököltünk egy ingatalant a testvéreimmel, négyen, amibe én lakok a párommal és a 20 éves fiammal, pár éve. Itt lakott a hugom is tavaly, de sokan voltunk 100m² az mondta adjak nek egy millát, és vesz egy kis házat. Vettem fel a házunkra jelzálog kölcsönt, és oda adtam neki, ezt el is ismeri, és el is költözött, akkor fel is lett értékelve 11 fél millióra.
Nagyon megromlott a viszonyunk sajnos, akkor azt mondta megy a bíróságra, mert kell még pénz neki. Mondtam,hogy várjon 1 évet, visszafizetem a kölcsönt, lekerül a jelzálog és 9 millió ért megveszem, ebbe bele is mentek. Most telt le az egy év, azt mondja kevés a 9 millió, nagy nehezen belementem a 10 be, de az is kevés. Akkor menjen a bíróságra.
Mire számithatók a bíróságon, tényleg kirakhatnak az utcára?
Meddig tart egyáltalán a per?
Végrehajtással mennyiért lehet eladni?
Bocs a sok kérdésért

Nem az a baj, hogy sok a kérdés, hanem hogy rosszak.

Mit szeretnél?

Ha végrehajtásra kerül sor, mennyiért tudják eladni kb a házat, ha tizenegy fél millió ra lett felbecsülve?
A bíróság ki tud tenni az utcára a lakóházból? vagyis az
örökségből?
Persze azt szeretném, hogy én venném meg a házat 10 millióért, amibe sajnos nem akar a húgom belemenni.
Elnézést, de nem tudom jobban megfogalmazni

Ha közös tulajdon megszüntetése miatt árverezik az ingatlant, akkor a legkisebb eladási ár a becsérték lesz, amelyett a bíróság határoz meg, nyilván szakvélemény alapján.

(Mintha kissé megfeledkeztél volna a két másik tulajdonosról.)

Nem feledkeztem meg, ők a tíz millába bele mentek volna.
Gondolom piaci ár alatt fog elkelni a ház

commander

'Örököltünk egy ingatlant a testvéreimmel, négyen, amibe én lakok a párommal és a 20 éves fiammal,'

És?! kb semmit nem számít...

Osztatlan közös tulajdon esetén az alap az, hogy:

A közös tulajdon minden részét
minden tulaj AZONOSAN használhatja,
de úgy, hogy
ezzel nem sérti a többiek érdekét.

- -

HA közös tulajdon megszüntetése a cél
akkor azt
a legjobb közös megegyezéses alapon megoldani.

Megegyezés híján lehet perre menni, akkor a bíróság dönt.
Ami nem lesz olcsó játék, röpködnek a százezrek.
Akár a milliók is, ha hosszasan pereskedtek.

Tudatosítsd a tesóban, hogy a perben MINDENKI fizeti ám a RÁ JUTÓ költséget! igy ő is fizeti a saját részét.
(illeték, ügyvéd, szakértő)

Mivel az ilyen ebben a perben értelemszerűen nem lesz pervesztes.
Hisz csak egymással meggyezni nem tudó, butus emberek helyett kell a bírónak dönteni, azaz vesztes nem lesz.

Vagyis a tesó eleve bukik párszázezret kezdésként a majdani pénzből (300-500 között, ha nem bonyolódik el a per).

Az árverezésig eljutni meg kurva nagy baromság.
Túl sokba kerül a per+árverés...
Ehhez tényleg nagyon elvakult "csak azért se egyezek meg") típusú sötét emberek kellenek.

- -

Mi a célszer kiút?

1.
Keresni egy hivatásos ingatlan becslőt, akit a tesó IS elfogad és te is (ingatalan irodák tudnak ajánlani).

2.
Megcsináltatni vele az érték becslést !!!!!

Közölve az értékbecslés célját is.
Ami a "közös tulajdon megszüntetéséhez a reális-piaci érték megállapítása".

(az értékbecslő díja úgy 40-50 eFt körüli lesz,
amit illik csak a vitázóknak közösen állni)

3.
Az értékbecslés alapján aztán már lehet matekozni.
Hisz az értéket független szakember naprakészen adja meg.
Így az értéken tovább vitázni már nem kell.

Azt első körben elosztjátok a tulajdoni hányadok szerint!

Utána lehet korrigálni az elszámolásba esetleg beszámítható egyéb pénzekkel-értékkel.
Mint pl. a már átadott 1 millió Ft ...

Közben nem elfeledni, hogy: ez biznisz!
Azaz az érzelmi dolgok a pénzügyekben
alapban nem játszanak...

-

Röviden:
Az értékbecsléssel ki kell húzni a vita méregfogát!
Hisz az választ a vita alap kérdésére, hogy: menyit ér?!

Utána már csak matek kérdése a fizetni való.

Hálás köszönet, a kielégítő válaszért

Kedves Fórumozók!

Egy ismerősöm egy 1/2 házrész tulajdonosa. A másik tulajdonos fél az ismerősöm tudta és beleegyezése nélkül bérbe adta az ingatlant. A házból kizárták az ismerősöm, a bérlő vele nem áll szóba - mondván - Ő a bérbeadóval tárgyal csak!! A ház bútorozott és jelenleg 6 db kutyával lakják, minimális összegért /baráti alapon/.

A bérlő az ismerősöm felmondását nem veszi tudomásul. A ház egyéb közüzemi költségeit az ismerősöm állja, a leveleit amik oda érkeznek nem kapja meg, így a közüzemi költségeket a behajtó cég a NAV-on keresztül a nyugdíjából vonatja le, természetesen büntetésekkel együtt. Mit célszerű ilyenkor csinálni? Érvényes-e az ismerősöm által írt felmondás a bérlőnek. Hiszen a bérlő jogosulatlanul használta az ő tulajdonrészét az első pillanattól kezdve.

Köszönöm szépen.

Rövid esetleírás:

Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan 1/4 - 3/4 arányban egy elbirtoklási per tárgya.
Az 1/4 arány tulajdonosa 1955-ben elhunyt, tőle a testvére örökölte a tulajdonrészt.
A 3/4 tulajdonosa 1995-ben eladta a tulajdonrészét.
Az 1/4 rész tulajdonosa 2000-en meghalt, azonban a hagyatéki leltár nem tartalmazta ezt a résztulajdont, mivel annak tulajdonjogát csak 2007-ben! jegyezte be a földhivatal a már elhunyt! javára.
Az elhunyt örököseként erről a hagyatékrészről nem tudtam, arról csak akkor szereztem tudomást, amikor a 3/4-rész tulajdonosa 2012-ben elbirtoklási pert indított az elhunyt! ellen, és a bíróság a felperest hiánypótlásra utasította - azaz az elhunyt helyett annak örököse perbevonását írta elő. Ekkor a felperes póthagyatéki eljárást kezdeményezett, és csak ekkor szereztem tudomást erről a résztulajdonról.
A póthagyatéki eljárás nemrég lezárult, a közjegyző a hagyatékot átadta és a földhivatal a tulajdonjogomat bejegyezte.
Most fog folytatódni a bírósági eljárás, amelyben a felperes arra hivatkozik, hogy az ingatlant több mint 15 éve folyamatosan birtokolja, arra kölcsönt vett fel és modernizálta.

Milyen érvekkel lehet az elbirtoklást megakadályozni?
Jogosan hivatkozhatok-e arra, hogy önhibámon kívül nem élhettem tulajdonosi jogaimmal (lévén hogy csak most váltam ténylegesen az 1/4-rész tulajdonosává), és mik is ezek a jogok ilyen körülmények között? A felperesnek lettek volna-e olyan kötelezettségei, amelyek megszegése miatt az elbirtoklás nem következhetett be?
Van-e valamilyen bírósági gyakorlat hasonló esetekre?
Minden tanácsot, ötletet előre is köszönök.

Nem kellene inkább megbíznod egy ügyvédet?

Sőt! inkább!

Lilly₃₀

Alapvetés:
1.
A tulajdonosok egyformán és TELJES egészében használhatják a közös tulajdont!!!

2.
DE! csak úgy, hogy az a többi tulajdonos JOGOS ÉRDEKÉT ne sértse.

3.
Ha nem tudnak megegyezni a közös használatban,
akkor a bíróság tesz igazságot köztök, perben !

Nos ezek mentén gondold végig az ügyet...

- -

"Mit célszerű ilyenkor csinálni? "

1.
Írásban közölni az igényeket!
Mivel a szóbeli út nem működött...

Az írást
vagy átvetetni (két tanú legyen jelen és igazolja az átadási kísérletet, ha nem veszi át)
vagy postán tértivevényes levélben küldeni

Az igény lehet kb. bármi a közös tulajdon használatára-hasznosítására, de ez esetben főleg

• a fele bérleti díj (a fele tulajdon okán)
• a teljes rezsi fogyasztás megtérítése (mert nem ő használja)

Ezek megtérítésre adj határidőt!
Mondjuk 8 napot

Végül figyelmeztesd, hogy a határidő után a jogi út követezik!

Várd ki a határidőt...

Ha fizet OKÉ!

HA nem fizet, akkor a következő lépés a közjegyző.
Ahol "Fizetési meghagyás"-t küldetsz neki a jó címére.
Az általad követelt összegről.

HA arra fizet OKÉ!

HA NEM fizet arra sem, akkor két eset van.

• 15 napig csak lapít, ekkor a 15. nap után ráküldheted a végrehajtót
• 15 napon belül ELLENTMOND, ekkor eldöntöd, hogy perré alakítod-e át az ügyet

Ez a pénzigény behajtási útja-módja!

- -

"Hiszen a bérlő jogosulatlanul használta az ő tulajdonrészét az első pillanattól kezdve."

NEM! a bérlő nem használta jogosulatlanul.
Lásd: 1. alapvetés !!!
Azaz a bérlő az egyik tulajjal jogszerűen szerződött.

Az egyik tulaj viszont a 2. alapvetést szegte meg.
Ezért elszámolásnak van helye a tulajdonosok között.
De ez a bérlőt nem érinti...

"Érvényes-e az ismerősöm által írt felmondás a bérlőnek. "

NEM! az előzőek miatt.
A bérlő szerződése és ott lakása jogszerű.
Mivel a szerződést megkötni CSAK ez egyik tulajnak is jog a volt az 1. alapvetés szerint.

A megkötött szerződést pedig nyilván csak az mondhatja fel, aki megkötötte.
Nomeg a bíróság ítélete, ha addig jut az ügy.

"Milyen érvekkel lehet az elbirtoklást megakadályozni?"

Az elbirtoklás bekövetkezett,

HA a tulajdonos legalább 15 éven át nem foglalkozott a tulajdonával
ÉS azt más legalább 15 évig sajátjaként tudta-kezelte.

Ha vitatod az elbirtoklást, akkor a fenti két feltétel bekövetkeztét kell vitatnod.

Az elsőt vélhetően nem tudod vitatni, mivel az ténykérdés.
Ha az aktuális tulajdonos nem használta, nem is próbálta használni és nem is rendelkezett (ladás, ajándékozás, stb.) az ingatlan részével, akkor nem foglalkozott vele.

A második már lehet fogósabb kérdés.

GONDOLHATTA-E úgy jogosan az elbirtokló,
hogy
az 1/4 rész gazdátlanná vált és az az övé?!

Ezen az úton lehet keresni valód...

Bővebben pl.

https://das.hu/…elbirtoklas/

Gondolhatta...

ha 15 évig arra sem járt....

Csakhátugye vannak/lehetnek bizonyos dolgok,
amik miatt nem feltétlenül gondolhatta...
Adott esetben.

Ha valaki eladja a tulajdonát, vagyis rendelkezik vele, az eleve megszakítja az elbirtoklást. Az új tulajdonos ha észreveszi, hogy pl. 5 méterrel odébb van a kerítés, kérheti a helyreállítást.

Nem tudom, hogy az öröklés minek számít ilyenkor, talán a jogász urak tudják számít-e, de végülis az örökösnem, amíg a póthagyatékin a tudomására jutott egyáltalán az ingatlanrész létezése, esélye sem volt, hogy fellépjen a tulajdonáért.

akkor így járt.
a Ptk-ban a gondolatokra még nincs rendelkezés.

még!

Az elbirtoklás is megszakadhat, és nyugodhat is.

Pl.:
„A törvény szerint, ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy ha egy évnél kevesebb van hátra belőle. Az elbirtoklási idő nyugvásának e törvényi szabálya jogi védelmet nyújt annak a tulajdonosnak, aki a jogosítványait menthető okból nem képes a dolog felett gyakorolni.”

Nekem menthető oknak tűnik az, hogy nem került bele a hagyatékba az ingatlan, és nem szerzett róla tudomást az örökös a hagyatéki eljárásban.
De lehet hogy tévedek.

Hivatalosan szolgalmi jogunk van bejárni a szomszéd telkén keresztül(más lehetőség nincsen).Szeretnék internetet bevezettetni valószínű,hogy a közös kapu felett fúrni kell majd egy pici lyukat amin befér a kábel(volt már ilyen,semmilyen kár nem keletkezett)(Azóta a viszony erősen megromlott).A kérdésem hogy ha vállaljuk az esetleges keletkezett károkért a helyre állítást akkor akadályozhat-e benne a szomszéd?

A bejárás és a vezeték átvezetésének a joga két különböző dolog.

Igen tudom.A kérdés az volt,hogy megakadályozhatja-e,hogy a meglévő kábel mellé behúzzanak egy másikat szolgáltató váltás miatt?

Meg.

DE!! ne mellé húzasd be, hanem helyette.
A régivel behúzzák az újat osztjóvanaz.

Beszéld meg vele!

Kedves Fórumozók!
Abban kérném a segítséget, adott egy szorgalmiutas ikerház, miénk a hátsó ház, a két hát közötti rész pedig a szomszéd udvara, amit teljes egészében letérkövez, felállított egy óriási medencét a házun sarkába, ami pont a kisfiam szoba ablakától kb 1mre van, az a gondom, hogy az ő udvarára néz egy szobaablakunk, ami alá kb egy grillezőt fog kialakítani.
Van vmi szabály erre, hogy ne a mi ablakunk alatt grillezzen? Értem én, hogy az az ő udvara, de a saját ablaka alá is rakhatná ami a miénktől távol esik.
Van e vmi szabályozás erre?