Osztatlan közös tulajdon

Nem igazán pontosan írtad körül a helyzetet. Tulajdonjogilag vagy társasházról lehet szó, és akkor elképzelhető, hogy tényleg a te kizárólagos tulajdonod az egyik lakás, az övé a másik és közös tulajdonban van a kert és a melléképület, vagy az a másik lehetőség, hogy a teljes ingatlan, a két lakással együtt közös tulajdon és csak a használat van megosztva.

Ami a használatot illeti, ha ebben vita van, akkor bíróságtól lehet kérni a használat rendezését. A bíróság figyelembe fogja venni, hogy hogyan alakultak ki a jelenlegi használati viszonyok (pl. már a jogelődök ráutaló magatartással így állapodtak meg, vagy eddig ezt ti nem vitattátok, stb.), a tulajdoni arányokat és valamennyi fél jogos érdekét.

Tisztelt Fórum!

Vásároltam egy emeleti lakást melyhez az adásvételi szerződésem szerint osztatlan közös tulajdonban tartozik egy kert, a ház alatt lévő szuterén, és melléképületek. Az adás vételi szerződésemben ez világosan meg van fogalmazva. A szomszédom kizárólagos tulajdonában van a földszinti lakás, az emeleti lakás pedig az én kizárólagos tulajdonomban van. Sajnos szomszédom nem akarja megosztani a közös tulajdonokat. Illetve legutóbb számomra egy elfogadhatatlan ajánlatot küldött át. Készítettem hivatalos értékbecslést a közös tulajdonokról, ennek tartalmát nem hajlandó figyelembe venni, nem akarja erre alapozni a megosztást.
Az alattam lévő szomszéd kizárólagosan használja a szuterént, illetve a melléképületek egy részében lakik az édesanyja.( Ezt is kizárólagosan használja). Viszont nem engedélyezi, hogy a melléképületekből én is kizárólagosan használjak egy leválasztott részt. A kertben a kutyáját szabadon tartja, így a gyerekemet nem tudom leengedni a kertbe játszani. Tehát kizárólagosan használja a szuterént, egy melléképületet. Nekem ide nincs bejutásom. Én a közös részből semmit sem használhatok kizárólagosan, a kutyája pedig uralja a kertet. ( Igy a gyerekem nem tudja használni. Nem hajlandó eltakarítani a kutya ürüléket sem.
Kérdésem:
Kizárhat engem a szuterénből? Jegyző tud segíteni, hogy én is használhassam, legyen bejutásom?
A tulajdonos társam édesanyja használhatja kizárólagosan lakásnak a melléképületek egy részét a beleegyezésem nélkül?
A kutya elzárását kérhetem, ha igen kitől? Hiszen így a gyerek van veszélyben a kutya által.Ha "ne adj Isten" a kutya rátámadna a gyerekre a kutya gazdájának van felelőssége?
Kötelező a használati megosztás? Megteheti a szomszédom, hogy nem osztja meg a telket és minden marad a mostani használati módban?
Köszönöm válaszát!

A különbözet sorsa bizonytalan.

Megyénként más a szabályozás,menj be a Vizműhöz!

kispepe,

ha kulon főmérő nem megy, ezt, ahogy MD irta, a vizmuvektol tudhatod meg, akkor is bekothetsz sajat vizmerot, hitelesitettet.

De ez csak almero lesz, es a szomszeddal is meg kell egyezned, szerzodest kotnod, hogy Te fizeted neki az altalad mert mennyiseget, ő pedig a fomerő szerinti maradekot.

De fontos, hogy a vizmuvek a fomero alapjan fog szamolni, aszerint kell elszamolni. Tehat ez gondokat okozhat, hogy ha valami vita van kozottetek. Ilyen, nem onallo albetetre rakott mellekmerore valoszinuleg szerzodest sem fog kotni veled kulon.

Ezert van, hogy tarsashazaknal, hiaba van hitelesitett almerod, ha a haz fomeroje tobbet mutat, mint az almerok osszege (akar vizlopas, akar csoszivargas, akarmi miatt), a kulonbozetet ki kell fizetnie a tarsashaznak. Aztan hogy a lakok hogyan dobjak szet egymas kozott a koltseget, az mar nem erdekli a vizmuveket. Csak a főmérő számít.

Ha nem tudsz megegyezni a szomszeddal, nem sokat tehetsz.

Elvileb egy hrsz-rd egy főmérő köthető be.
Keresd meg a helyi Vizmű ügyfélszolgálatát,hogy náluk mi az előirás.

Tisztelt Fórum!

Abban kérném a segítségetek, hogy egy osztatlan közös tulajdonú telken van 2 db házrész (2-2 lakással) és 2 db tulajdonos. 1 db közös vízóra van ami a szomszéd telekrészén helyezkedik el. A vízelszámolással már évek óta problémánk van. A vízszámla a szomszéd nevén van és a számlák is hozzá érkeznek. A szomszéd tulajdonos már nagyon idős és a fogyasztásból abszolút nem ért semmit. A már odáig jutottunk, hogy semmit sem fizet a vízszámlából. A kérdésem az lenne, hogy van-e megoldás arra, hogy a mi házrészünkre egy új vízbekötést létesíteni, avagy a meglévő bekötésre 2 db külön órát szereltetni?
Válaszotokat előre is köszönöm!

A 2 tulaj kérje a biróságtól a közös tulajdon megszüntetését!

dszusi,

amugy meg nem ertem a 2 helyrajzi szamhoz hogy jon a 3 tulajdonos, es termofoldre a telekalakitas, mindenesetre az egyszeru valasz az, hogy egyreszrol a sajat eszmei tulajdoni hanyadat barmelyik tuljdonostars szabadon eladhatja (ingatlanoknal altalaban, termofoldnel feltetelezem ez talan bonyolultabb), a tobbi beleegyezese nelkul (legfeljebb elovasarlasi joga lehet), igaz ilyenkor a forgalmi erteke lenyegesen alacsonyabb a tulajdonresznek (mert nem az egeszet szerzi meg az uj tulajdonos, es neki is kozoskodnie kell), masreszrol ha meg akarjatok szuntetni a kozos tulajdont, akkor azt kerheti barmelyik tulajdonostars a birosagon. A birosag eldonti ki es hogyan veheti meg az ingatlant, a tulajdonostarsaknak meg turnie kell ezt a dontest, legyen az arveres, vagy az egyik tulajdonostars egesz ingatlannak a birosag altal meghatarozott aron a magahoz valtasa.

Most komolyan? Azt kérdezed, hogy kötelezhető-e valaki arra, hogy aláírjon valamit?

(Még) Nem.

Tisztelt Fórum!
Adott 3 tulajdonos és két helyrajzi számú termőföld.
A 3ból kettő eladná a részét a harmadik abszolút nem ez miatt megtörtént a kiméretés megkaptuk a határozatot a telekalakítási eljárásról is.
A kérdésem az valahogy megoldható e az adás-vétel a két tulajdonosnak, illetve valahogy kötelezhető e a harmadik h eljöjjön az ügyvédhez a papírokat aláírni?
Jelzem a 3ik tulajnak semmi költsége nem volt/lesz.

Köszönöm

Az ügyvédnél kell kezdeni!

Rorandrea,

egyszerű a helyzet.

"az unokaoccs mas szerzodesre is ravette quasi eroszakkal, ez bizonyitva lett birosag elott is"

Ha tudod bizonyítani ezen szerződés esetén is, hogy erőszakkal (nem quasi eroszakkal) lett rávéve a szerződés aláírására, ami néhány bűncselekmény tényállását is kimeríti, akkor tegyél feljelentést, ha elítélik érte, akkor polgári úton az unokahúg (aki érintett lehet, veletek ellentétben) visszaperelheti az ingatlan felét.

Nem tudom, elévülések mennyire játszanak az esetben, de tartok tőle, hogy lehetséges.

Egyszóval ha megvan minden bizonyíték, minden dokumentum, és minden pontos dátum, keress fel egy ügyvédet vele. Ha nincs, akkor értelme sincs próbálkozni. Így jártatok sajnos.

:)))Jaaaj.

Tamás, lehet, hogy Papuska házát kellett volna használnod, már régen a tied lenne.

Ez már a veszett fejsze esete...

Lyonee, nem értelek ne haragudj. Ha elküldi apámnak az adásvételit, akkor neki sem mondhat más vételárat, csak azt ami a szerződésben van (mi most szerződtünk, én innen tudom). A szerződést megküldik és azt vagy elfogadja egy az egyben vagy nem. Az ajandékozás pedig épp a 30. szülinapomon vált illetékmentessé - tudom,mert így kaptam én is ajándékba ingatlanrészt, illetékmemtesen - , az pedig 2010. augusztusában volt... Nem tudom mi ment a háttérben,az eddig is gyanús volt, hogy az ügyvéd csak úgy odaadta a vevőnek, hogy vigye irassa alá az eladóval, de most így már kezd körvonalazódni.

Apádnak biztos, hogy nem ez lett volna a vételár!
Egyenesági ajándékozás csak pár éve illetékmentes.

Immaculata, koszonom! Lyonee, nem mindegy, mégpedig az unokahuga miatt nem mindegy, mert ő igy onnan nem orokolt semmit es ez az unokaoccs mas szerzodesre is ravette quasi eroszakkal, ez bizonyitva lett birosag elott is (szomszedok is tudjak mi zajlott naluk, terror). Plusz azert sem mindegy mert nem mindegy ki a tulajdonostarsad es ez a vetelar apropenz volt, ennyiert szo nelkul megvettem volna apam es nincs tulajdonkozosseg. Ha jol tudom akkor egyebkent pont az ajandekozas lett volna illetekmentes, szoval ha ajandekozni akarta volna az lett volna az olcsobb. Plusz mint irtam, az ugyved ott sem volt a szerzodeskotesnel igy lehet hogy ki sem lett fizetve a vetelar.

Koszonom a segitseget!

Nem mindegy neked!? A gyerekének akarta adni, csak valószínűleg a kisebb illeték miatt írtak adásvételt. Örökség által sem lenne az apádé.

„mennyi a megtamadasi hatarido
”

Nincs határidő.

„nem ertem hogy a foldhivatal miert nem "pattogott" hogy hol van az elovasarlasi lemondo nyilatkozat?”

Valami csak volt, mert meg szokta tagadni a bejegyzést.

Bocsanat, kozben az egyik kerdesemre mar valaszolt Immaculata, koszonom! Azt nem tudom hogy a jog nem tudasa (tehat hogy edesapam nem tudta hogy elovasarlasra lenne jogosult) az adhat-e alapot a megtamadasra ennyi ido utan. Az szamithat hogy az ugyved nem volt jelen mikor a testvere alairta? Ez tudjuk bizonyitani, hogy az ugyved odaadta apam unokaoccsenek a szerzodest es o otthon iratta ala apam testverevel.

Meg egy dolog: akkor ha a regi ptk hatalya alatt szuletett a szerzodes, akkor mennyi a megtamadasi hatarido. Edesapam epp 2 eve szerzett tudomast az adasvetelrol, de azt hogy elvileg elovasarlasi joga lett volna csak kb. 2 hete tudja (akkor adtuk el a lakasunkat es annak kapcsan merult fel a tema). Azt nem ertem hogy a foldhivatal miert nem "pattogott" hogy hol van az elovasarlasi lemondo nyilatkozat?

A régi ptk-t kell alkalmazni erre az esetre.

A földhivatal minden tulajdonostársat értesít a változásról, megküldi a tulajdonosváltozás bejegyzésről szóló határozatot azzal, hogy fellebbezésnek van helye.

A régi Ptk. azt mondja, hogy az elővásárlási jogosultra nézve hatálytalan az adásvételi szerződés időkorlát nélkül.

Az új Ptk. pedig azért alkalmazza a jogvesztő határidőt, mert méltánytalan az időmúlás.

Ebben az adásvételben pedig az érzelem is benne volt, esetleg egyéb ellenszolgáltatás is.

Nonolet! Egy hrsz van csak. Immaculata! De a tullapon rajta van hogy "vetel" a jogcim, akkor us bizonyithatja utolag hogy ajandek volt? Akkor az nem szinlelt szerzodes? Alfateam! Ez még a régi ptk alatt volt, mert 2010es az adasvetel bejegyzese a tullap szerint.

Koszonom a valaszokat es bocsanat az ekezet nelkulisegert csak a telom miatt van.

„A régi Ptk. kapcsán a Legfelsőbb Bíróság által a PK 9. sz. állásfoglalással (korábban 823. sz. állásfoglalás) kialakított bírói gyakorlat szerint az elővásárlási jog megsértésével létrejött adásvételi szerződés a jogosult irányában hatálytalan. Szemben a régi Polgári Törvénykönyvvel, a 2014. március 15. napjával hatályos új Ptk. viszont már szabályozza az elővásárlási jog megsértése miatti hatálytalansági jogkövetkezményt és az igényérvényesítés feltételeit, határidejét. A törvény 6:223. §-ában rendelkezik arról: ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti. Tehát a relatív hatálytalanságból eredő igények érvényesítésének van egy szubjektív – 30 napos – és egy objektív – 3 éves – határideje. Az új Ptk. alapján elbírálandó ügyekben irányadó elvi iránymutatásokról szóló 1/2014. Polgári jogegységi határozat V.1 pontja alapján a PK 9. sz. állásfoglalást a régi Ptk. alapján kötött ügyletekre lehet alkalmazni. Tehát amennyiben az elővásárlási jog sérelme az új Ptk. hatályba lépése után következett be, akkor már az új Ptk. szabályait kell alkalmazni.”

Ha volt is elővásárlási joga, ennyi idő múltán jogvesztő a kérés.
Egy perben pedig a gyermek azt fogja bizonyítani, hogy ő valójában ajándékba kapta.