Osztatlan közös tulajdon

köszönöm!

mivel nem vagyok ezekben járatos, akkor a két fogalom (osztatlan k.t. és társasház)nem alternatívái egymásnak, ha jól értettem.szóval vagy ez, vagy az.

köszönöm!

mivel nem vagyok ezekben járatos, akkor a két fogalom (osztatlan k.t. és társasház)nem alternatívái egymásnak, ha jól értettem.szóval vagy ez, vagy az.

Természetesen!
Ahogy nanestb leirta.
6 lakás felett nincs mérlegelési-lehetőség. Kötelező társasházként működni.6 lakásig lehet PTK (közös tulajdon) szerint

szerintem az alternatíva választási lehetőséget jelent.

Akkor pedig társasházként működni vagy az osztatlan közös tulajdon szabályait alkalmazni alternatíva. Ott a pont.

nem is tudom, hogy jó helyen kérdezek-e. A férjemnek és a lányának van közös tulajdonban lévő kétszintes háza. A lány nagykorú, az édesanyja meghalt 18 éve és örökségként kapta a ház felét. Azóta közösen ráépítettünk egy külön bejáratú lakást, arra gondolván, h kell neki a későbbiekben. A barátjával azonban úgy döntöttek, h nem élnek ott és ráakarja kényszeríteni a férjemre, h adják el a házat. A férjem nem szeretne elmenni innen, pénzünk pedig nincs, h kifizessük. A másik gond, h most igen nyomottak az ingatlan árak,tehát most nem is szerencsés eladni. Kényszeríthetik e férjemet jogi úton arra, hogy akár milyen áron alul is, de eladja a házat. köszönöm.

„közösen ráépítettünk egy külön bejáratú lakást”

kik?

Bíróságtól kérhetik a közös tulajdon megszüntetését, de jobban jártok, ha megveszitek tőle a részét.

Közösen építettünk. A kislánynak is volt némi öröksége és mi beleadtuk a felét. Így az építmény rész is közös. Van két szint, két különbejáratú lakás, de jogi szempontból mindkét lakáás fele-fele a megosztás.
MI az, hogy kérhetik a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését?
Sajnos kivásárolni nem tudjuk.

köszi

Márpedig ha maradni akartok, akkor csak az az egyetlen megoldás, ha megveszitek a részét.

Közös tulajdonban vagytok. Az egyik tulajdonostárs szabadulni akar ettől a helyzettől. Nem akar veletek lakni, szüksége van a tulajdoni hányadának értékére, hogy új életet kezdjen, a közös értékesítéstől elzárkóztok, így marad a bíróság, aki kényszerárverésre is kötelezhet titeket. Na az lesz egy nyomott ár.

Őszintén beszéljetek a lánnyal,hogy árveréskor ő -is rosszul jár,mert 40 %-al kevesebb jut neki is.
Miért nem birja ki veletek ?
Vegyetek fel hitelt és fizessétek ki.

De drága vagy, az emberi kapcsolatok nem így működnek.

Hát nem. Az a fontos, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is.

Bocsánat, most kiről beszélünk?

Úgy általában az emberi kapcsolatokról.
No ofense, Drága!

Tartsák meg a házat a lányt meg -adják nekem s mindenki jól jár.

Nem akarok belekotyogni...de ha két különbejáratú lakásról van szó, akkor nem lehet a tulajdoni viszonyokat úgy rendezni, hogy a két lakásból járó fél-fél helyett egy-egy egész legyen?

Az így kapott egy egészet pedig az ifjú hölgy eladhatná, feltéve ha a lakás tényleg annyira szeparált, hogy nem kell idegeneket kerülgetni.

Logikus gondolat,de azt hiszem nem a tulajdonjoggal hanem az ottlakással-van a gond

Kedves Hozzászólók!

Adott egy egy szintes családi ház, amely osztatlan közös tulajdon a következő eszmei tulajdoni hányadok szerint: A-é 30%, B-é 30%, C-é 40%. A házban három különböző méretű lakás lett kialakítva. Ezekre a lakásokra van használati megállapodás is, amely szerint a lakók kb a következő arányú lakrészek (lakások) használatára jogosultak: A 60%, B 20%, C 20%. Azaz a tulajdoni hányadok eltérnek a használati hányadoktól.

Az A fél eladná a maga részét, mi megvennénk. Kérdés, hogy jó ötlet-e.

Ugyanis ha mi megvennénk, szeretnénk rendezni a közös tulajdont és kezdeményeznénk B-nél és C-nél a társasházzá alakítást. Viszont a társasházi külön tulajdonokat a használati arányok és nem a tulajdoni hányadok alapján szeretnénk.

1. Van erre mód? Azaz el lehet az alapító okiratot készíteni a közös tulajdoni hányadoktól eltérő külön tulajdonokról? Nem utasítja el a földhivatal?
2. Ha van, csak úgy van, ha fizetünk a tulajdoni hányadon felüli használati hányadért? Vagy lehet térítésmentesen is, ha B és C belemegy?
3. Tegyük, fel, hogy B és C belemegy a használati hányadok szerinti lakásokba. Visszatáncolhatnak később valahogyan?

A kérdés lényege végülis, hogy rizikós-e az ügylet, ha igen mennyire, és hogyan mérsékelhetők a veszélyek.

Tudom, hogy mindenképp ügyvédre lesz szükség, de nagyon hálás lennék pár első gondolatoért, tippért, hogy azt ne mondjam, tanácsért.

Köszönöm előre is!

jelige: pereskedni nem szeretnék

Jó az esetleirásod !

1./ Ptk szerinti közös tulajdonról van szó.
Nem használati hányadot veszel,hanem tulajdoni hányadot,azaz 30 %-ot.
A társasházzá alakitás a te szempontodból a legelőnyösebb,mert ha 60 %-ot használsz s ez kerűl be az Alapitó Okiratba,akkor a házban a te akaratod érvényesűl mint többségi tulajdonosnak. 60-40 % !

Jelenleg minden döntést egyhanguan kell meghoznotok,mig a társasházban a többségi szavazat dönt.

A földhivatal azt jegyzi be,amit minden tulajdonos aláir -!

A legnagyobb nehézség nem ez,hanem a másik 2 társat rábeszélni a társasház alapitásra, mielőtt rájönnek arra hogy utána te- leszel a főnők.

Jó napot!
Olyan ügyben kérném a segítségét hogy,közös udvarban élek és az első lakás tulajával a mi épületünk mögött van egy mellépület ami szintén közös fele fele arányban.Viszont nagyon romos ez a viskó és hiába próbálom megbeszélni vele hogy kezdeni kellene vele vmit nem képes egyességre lépni velünk.Kijelentette hogy nem lehet lebontani mert neki az kell,nem is ott lakik mert bérlői vannak,nekik sem engedi használni,de ő sem használja üres.Azt mondta ha bejelentem az építési hivatalba bevakolja az elejét és megigazít pár cserepet hogy nekem is megkeljen csináltatni,ami rengeteg pénzbe kerülne feleslegesen mert vályog és a gerendák is teljesen szét áztak az évek alatt.Mondtam neki ha ennyire a javítás mellet van eddig miért nem tette ha neki ennyire kell.Az volna a kérdésem hogy milyen módon lehet elérni hogy ezt az épületet lelehessen bontani?És még annyi hogy feljelenthet-e ha az udvar első részén állunk meg kocsival?Mert ugyan is ezzel is fenyeget hogy súlyos pénzekre leszünk megbüntetve ha ezt még egyszer meglátja.Válaszát köszönöm.

Az udvar használata megvan osztva közöttetek?

Melléképülethez nem kell bontási engedély. Hivatkozz arra, hogy életveszélyes volt és bontsátok le.

Célszerű- kicsit ,,romositani,, majd fotó és -videó felvételeket- késziteni a napi ujság legyen rajta a dátum miatt. Majd lerombolni.

Üdv!

Osztaltan közös erdőben rendelkezem tulajdonrésszel.

A héten váratlanul egy ügyvédi levelet kaptam, miszerint.... az adott erdő "földrészletének változási vázrajza készült a határrendezésről melyet "xy" földmérő készített és a "z" megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal határozatával engedélyezett. A változási vázrajz alapján az Ön területének nagysága és AK értéke nem változik."

Írjam alá a változási vázrajzot személyesen az ügyvédi irodában, vagy a mellékelt meghatalmazást (ami történetesen egy másik erdőtulajdonos nevére szól) ügyvédi ellenjegyzéssel 3 példányban küldjem vissza. Ha nem, akkor polgári peres eljárásban pótoltatják velem.

Utánajártam: Egy másik tuladonos (vagyunk vagy 30-an) ki akarja méretni a saját részét, külön önálló hrsz.-a. Én futkossak saját pénzen ügyvédhez ezért? És ha nme teszem akkor beperelnek? Na ezt nem hiszem el. Vélemény, ötlet, tanács? Előre is köszönöm!

A határrendezés ellen nem tehetsz semmit, a változási vázrajzot minden tulajdonosnak alá kell írnia, annyi példányban, ahányban szükséges. Az ügyvédi levél korrekt volt, vagy bemész személyesen, vagy meghatalmazod az egyik tulajdonostársadat, hogy helyetted és nevedben járjon el.

A kiméretés és külön albetétesítés az már más tészta.

Mit jelent az, hogy nem tehet semmit? A tulajdonjogáról nem kelllemondania. A határrendezés olyan, mint ha valakit lehetne arra kötelezni, hogy újszerű Dkodáját cserélje el egy régebbi kiadású, így értékben már azonos Mercedesre.

Egyébként számomra ez a levél nem telekhatár-rendezésről szól, hanem közöös tulajdon megszüntetéséről. Ez így már valószínűbbnek hangzik. Ez az, amit a bíróság is megtehet.