Osztatlan közös tulajdon

A segítségeteket kérném. Nagyszüleimnek volt egy háza 50/50 tulajdoni arányban. Amikor nagypapám meghalt, az ő 50%-át anyukám és nagybátyám örökölte, azaz a teljes ingatlan 25/25%-át. Ekkor a haszonélvezeti jogról mindketten lemondtak nagymamám részére, aki továbbra is a házban lakott, ő még most is él, de most már nem abban a házban, ezért szeretnénk eladni a házat, mert használat nélkül csak pusztul, viszont nagybátyám nincs az eladás mellett.
A kérdésem h jogilag megoldható-e az h nagymamám és anyukám eladják egy külső félnek az ingatlan tulajdonjogának 75%-át, és a teljes haszonélvezeti jogot (hiszen az tisztán nagymamámé), így a vevő egy ház 75%-ának tulajdonjogát megkapná, és zavartalanul használhatná a házat.

Elvileg igen.-itt a kulcs a nagymama. Az eladáskor az ingatlan haszonélvezetének 75 %-ról le kell mondania a 25 %-ot megtartja. Ebben az esetben a vita miatt okosabb ha 100 % haszonélvezett-el terhelve adjátok el a 75 &-ot. Arra vigyázz a haszonélvezet a halállal megszűnik.

A haszonélvezeti jog nem ruházható át. A vevő már csak azért sem lakhatna zavartalanul a házban, mert a nagybácsié marad 25%-nyi tulajdonrész. Ha a nagybácsi hajthatatlan, nem egyezik bele az eladásba, akkor kérni kell a bíróságtól a közös tulajdon megosztását. De a használhatóság akkor sem lesz zavartalan.

Ezért-mondtam hogy a kulcs a nagymama. A haszonélvezeti jog nem adható el másra át nem ruházható, de a jog gyakorlása másnak átengedhető !!! Tény hogy-egyszerübb megegyezni, de jogilag megoldható

Segítséget szeretnék kérni:8 lakásos újépítésű társasházban szeretnénk lakást venni, amely osztatlan közös tulajdonú.Ez mivel jár együtt, milyen jogok és kötelezettségek mérvadóak ilyenkor?

Köszönöm!

Ezek szerint nem vagy tisztában az osztatlan közös tulajdon fogalmával. Kicsit hosszú lenne elmagyarázni,de a lényege az, hogy a tulajdonosok jogai és kötelezettségei azonosak az ingatlan egészében. Minden közös, kivéve a nagymamát. :)

És ha mindezt megfejeled egy lóval is, akkor tuod, hogy közös lónak turós..... szóval nem ártana társasházzá alakítani.

Ezek szerint nem vagy tisztában az osztatlan közös tulajdon fogalmával. Kicsit hosszú lenne elmagyarázni,de a lényege az, hogy a tulajdonosok jogai és kötelezettségei azonosak az ingatlan egészében. Minden közös, kivéve a nagymamát. :)

És ha mindezt megfejeled egy lóval is, akkor tuod, hogy közös lónak turós..... szóval nem ártana társasházzá alakítani.

Ezek szerint nem vagy tisztában az osztatlan közös tulajdon fogalmával. Kicsit hosszú lenne elmagyarázni,de a lényege az, hogy a tulajdonosok jogai és kötelezettségei azonosak az ingatlan egészében. Minden közös, kivéve a nagymamát. :)

És ha mindezt megfejeled egy lóval is, akkor tuod, hogy közös lónak turós..... szóval nem ártana társasházzá alakítani.

Ezek szerint nem vagy tisztában az osztatlan közös tulajdon fogalmával. Kicsit hosszú lenne elmagyarázni,de a lényege az, hogy a tulajdonosok jogai és kötelezettségei azonosak az ingatlan egészében. Minden közös, kivéve a nagymamát. :)

És ha mindezt megfejeled egy lóval is, akkor tuod, hogy közös lónak turós..... szóval nem ártana társasházzá alakítani.

De- sűrgősen-ám ! A T.házi törvény szerint 6 lakásig lehet a PTK közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint müködni, itt pedig 8 van.
Azonnal alakuljatok társaházzá.
Ovasd el a Ptk. A közös tulajdon cimű fejezetét, abban kimeritően le van irva minden.

De- sűrgősen-ám ! A T.házi törvény szerint 6 lakásig lehet a PTK közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint müködni, itt pedig 8 van.
Azonnal alakuljatok társaházzá.
Ovasd el a Ptk. A közös tulajdon cimű fejezetét, abban kimeritően le van irva minden.

Köszönöm, megnézem....

Megkérdeztem, társasházként működnek. De ilyenkor számít az hogy osztatlan közös a tulajdon?

Úgy érted, az albetéten lévő lakás van osztatlan közös tulajdonban. Nagy ügy - több eladó lesz.
De tulajdonképpen mi a kérdésed?

Tisztelt Szakértők!
Vázolom az alábbi helyzetet, ami a társasházzá válás okán kialakult. Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő három szintes épület. A felső két szint több mint 10 éve épült, viszont a 3. szintre a fennmaradási engedély csak tavalyi év végén készült el, mivel építési engedély a beruházás időszakában nem volt rá. A felső két szintet egy magánszemély használja, mivel ő építette. Szeretné a jogi viszonyokat tisztázni, ezért kezdeményezte az osztatlan közös tulajdon társasházzá alakulását. Az alsó szintet használó személy, arra a jogalapra hivatkozva hogy a házat 50-50%-os megosztottságot jelent, és mivel az alsó szint területileg kisebb mint a felső, csak abban az esetben hajlandó belemenni a társasházzá válásba, hogyha a fennmaradó négyzetméter különbözetet, a felső lakó pénzben megtéríti. Ez pedig több millió forintot jelent. Kérdésem, hogy van joga erre?

Osztatlan közös tulajdon esetén mindenkinek mindenhez van joga. (no jó, nem teljesen, de nagyjából)
A lényeg, hogy a társasházzá alakulást bármelyik tulajdonos kezdeményezheti. Ha a tulajdonosok körében ez nem okoz osztatlan sikert, akkor a bíróságtól is lehet kérni a társasházzá alakítást.
Az, hogy ez kinek mennyibe fog fájni, az más kérdés.
Azt igazából nem értem, hogy ennek kapcsán honnan jön a többmillás igény, de ez már szintén egészen más kérdés.

Igen, ez az amit szeretnék megtudni, hogy ő ugy gondolja hogy az egész ház osztatlan közös tulajdon, beleértve azt a két szintet amit nem ő épített, így a társasházasításnál jogosan követelheti-e a 50-50%-ban való elosztást, és mivel természetlenileg nem lehet így elosztani, ezért valamelyik félnek, meg kell vásárolnia a másik részét. Jelen esetben a felül lakónak, hisz ő használja a két felső szintet, és az területileg nagyobb mint a földszint. Ennek a követelésnek lehet jogalapja osztatlan közös tulajdon esetén, ha még nem is ő építette a szinteket?

Lefogadom, hogy te sem érted, amit írsz.

Hány tulajdonos van?

A tulajdoni hányadokat a nm-re kell kiszámolni. Nem lesz egyenlő a tulajdoni hányad, ha egyszer nem egyformák a lakások.

Milyen agyament elgondolásból kell kiegyenlíteni a kisebb-nagyobb lakásokat egyenlő tulajdonokká?

Fogadjatok ügyvédet, mert úgy félresiklott ez az egész, hogy a végén már tisztázni is lehetetlen lesz.

A beépítő igénye a társasházzá alakítás kérdésében teljesen jogszerű és érthető.

Erus !
8 lakás nem müködhet osztatlan közös tulajdonként a PTK szerint !

Imma.
Pedig van benne logika csak rosszul irja le.-szerintem ugy néz ki a dolog hogy a telek s az ingatlan a 2 tulajdonos 50-50 %-os osztatlan közös tulajdonát képezi. A szomszéd ült a babérain, mig B szomszéd 2 ujabb szintet huzott a házra engedély nélkül amire megkapta a fennmaradási engedélyt. B szomszéd háza igy 20 &-al nagyobb mint A szomszédé, ezért A szomszéd- kéri az értékkűlönbözetet,hogy az-50-50 % vagyoni -érték szerinte megmaradjon. Ez nem ugyanaz mint a tulajdoni arány. Róka fogta csuka..
Egymás nélkül nem tudnak lépni, B szomszéd kénytelen lesz fizetni hülyeségi pótlékot,igy létrejön a társasház,ahol B szomszéd lesz a többségi tulajdonos. Másként nem megy.

Mindenképpen módosulnak a tulajdoni arányok, vagy térítésmentesen megállapodnak, vagy a kisebbségi tulajdonos olyasvalamiért fog fizetni, ami papíron lehet, hogy 50%-os tulajdoni arányt rögzít a tulajdoni lapon, de a valóságban mindig ott lesz a plusz 1 emeletnyi különbség.

Egy ilyen beépítéshez mindenképpen kell a társtulajdonos hozzájárulása, enélkül nem is kaphat építési engedélyt.

vagy térítésmentesen megállapodnak =

vagy térítésmentesen megállapodnak a valóságnak megfelelő tulajdoni arányokban

Annyira nem rossz a kérdező helyzete.
A ráépítéssel nyilvántartáson kívül megváltoztatták a tulajdoni hányadok arányait. Ezt, persze, megegyezés híján csak perben tudja érvényesíteni. Az is igaz, hogy ha a tulajdonostárs fenntartja, hogy nem kötöttek ráépítési megállapodást, akkor ragaszkodhat ahhoz, hogy a tulajdoni arányok változatlanok maradjank. Csakhogy ez esetben nem ő követelhet pénzt, hanem a kérdező formálhat igényt a ráépítéssel nyújtott gazdagodás megtérítésére.
(Nem vagyok benne biztos, hogy ez így érthető. Szóljatok, és nekifutok mégegyszer.)

Majordomus!

Köszönöm a választ, utánanéztem, tényleg nem működhet 8 lakásos ház társasházként. Csak azt nem értem, hogy amiket néztem még megvételre, azok is 7-8 lakásosak és ugyancsak társasházként működnek.Ennyire lazán lehet ezt venni?

erus
Fordítva! Társasházként illene működniük, s nem osztatlan közös tulajdonként. Ebben részben hibás a Ttv is, mivel a korábbi kötelezően előírta a 4 lakásosnál nagyobb épületek esetében a társasházzá alakulás kötelezettségét, a mostani viszont erről nem rendelkezik. Lhet, hogy ptk ugyan rendelkezik a társasház kötelezettségéről, de azért nem ártott volna legalább utalni erre a társasházi törvényben.