Osztatlan közös tulajdon

Dorka ! KBS-nek igaza van. Azt javaslom irj levelet a t.társaknak,hogy fizessenek, térti.vev.ajánlott persze. Ha nem, fizetési meghagyás és Vh lap, v,hajtó költségelőleg. Stb . Az a kérdés mekkora összegről van szó? Ha millió ft körűl van akkor csak azt lépd meg ami ingyenbe van . Térti.vev.-.levél jó ez sincs ingyen, de nem összeg. Ha nem fizetnek, ügyvéd szigoruan.

Dorka! Precedens űgyekről a Birósági Határozatok tára -az irányadó, a CD jogtáron megtalálod. Légy óvatos !

T. Fórumozók!
20 éve a szüleim háza mellé "ráépítéssel" építettük a házunkat. A két lakásnak külön bejárata van, a közműveket külön mérőállással építettük ki (tehát egy telken 2 különálló lakás, a tetősíkok vannak egyben). A hozzáépítés végeztével megkaptuk az építési csoporttól a használatbavételi engedélyt, de arra nem hívták fel a figyelmünket, hogy a tulajdoni jogokat a földhivatalnál be kellene jegyezetni, vagyis még ez év elején is az állt az xy. hrsz. ingatlan tulajdoni lapján, hogy a szülem tulajdoni hányada 1/2-1/2 rész.
Pár hónappal ezelőtt ügyvéd közreműködésével ugyanazon xy. hrsz. telken a tulajdoni hányadot szüleimnek 2/6-2/6 részre, nekem is 2/6 részre jegyeztettük be az ingatlannyilvántartásba.

A kérdésem a kövekező: a jövő évi vagyonadónál a közös hrsz. miatt összevonják a 2 ház értékét (ami úgy biztos több 30 milliónál), vagy külön leadhatók a vagyonnyilatkozatok.

Tisztelt Ügyvéd Asszony/Úr!
Két kérdésem lenne:

1. Osztatlan tulajdon (50-50 % tulajdonrész) esetén, ha az egyik fél keresetben kéri egy meghatározott összegért a másik fél tulajdonrészének megváltását, de a másik fél jóval többet pénzt ajánl, hogy ő vásárolja meg a keresettel élő tulajdonostársa részét, akkor dönthet-e bíróság, hogy a keresettel élő tulajdonostárs mégis az alacsonyabb összegért váltsa meg az ingatlant. (Az ingatlan egyik tulajdonostársnak sem a lakóhelye és hasonlóan használják pihenésre, munkára. Mindkét tulajdonostárs igazolni tudja, hogy rendelkezik az ajánlatában szereplő összeggel. Mindkét tulajdonos ragaszkodik az ingatlanhoz.)
2. Ismereteim szerint a Ptk. is létesíthet szükségbeli szolgalmi utat, ha az ingatlanok nincsenek összekötve megfelelő közúttal, és ez ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is gyakorolható. Ennek ellenére szükséges-e mindenképpen a szolgalmi út bejegyzése az ingatlan nyilvántartásba, amit nem akar a tulajdonos. Van-e értelme jelen esetben pert indítani, hogy egy száz éve használt (egyetlen) utat szolgalmi útként bejegyezzenek. Előfordulhat-e, hogy ebben a helyzetben bármi hátránya származik bejegyzés nélkül az esetleges későbbi tulajdonosoknak.

Üdv:

Ber

Micike ! A vagyonadót a vagyonod után fizeted! Szűleid háza nem a te -vagyonod. Értelemszerüen a tul.hányad alapján -fizettek. Ha külön hrsz.- van, akkor az értékét külön kell számitani.

Ha külön hrsz lenne, akkor nem lenne gondja a tul hányadokkal. Az ingatlan jelenleg kétlakásos lakóépületet tartalmazó osztatlan közös tulajdon. A tulajdoni hányad jelen esetben nem a tényleges értékeket tükrözi, hanem egy utólagos megállapodás eredménye. Magyarán lehet, hogy a szülők 4/6-a egy 60 nm-es lakást, míg a hozzátartozó gyermek 2/6 tulajdoni hányada egy 120 nm-es lakást jelent a valóságban. A tulajdoni hányad szerinti érték a telek vonatkozásában lehet valós.
Az egyértelmű elkülönülésre mellesleg alkalmas lehet, ha az ingatlant társasházzá alakítanák (2 lakástól már lehetséges).

Jogos ! A hrsz-valóban-azonos . Elnéztem. Az a kérdés melyik költségesebb .-a- t.házzá-alakitás, örökre, vagy a vagyonadó 1 évre, hiszen I.Viktor ugyis eltörli.

Az el. Ha már egyszer megígérte. :)

Tisztelt Fórumozók

Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz,hogy rendelkezem egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan felével.A telken 2ház van,az egyiket én használom,a másikat a tulajdonos társam.Használati megosztást nem készitettünk.A telek alkalmas lenne épitésre egyben,mivel csak 1helyrajzi számmal rendelkezik,és belterület.A tulajdonos társam szeretné értékesiteni az ő részét,de én jobb szeretném rávenni,hogy közösen adjuk el az ingatlant teleknek,mert ha külön külön értékesitjük,én nehezen találok vevőt az én részemre,mivel az enyém rendelkezik rosszabb megközelithetőséggel.Arról nem is beszélve,hogy nem sokan akarnak egy közös tulajdonba belefolyni.A kérdésem az lenne,ha nem mondok le az elővásárlási jogomról,meg tudom e gátolni az ingatlan,a tulajdonostársam álltal birtokolt felének eladását.Az ingatlan épitési telekként sem ér kevesebbet,mint külön kölön értékesitve,viszont egy jóval tisztább helyzetet eredményezne a következő tulajdonosa számára.
Válaszukat előre is köszönöm!

Róka-fogta-csuka-... Az a helyzet, hogy -egymás nélkül nem tudtok- lépni. A társ nem tudja eladni a saját -részét a belegyezésed nélkűl- és viszont. Az elképzelés-logikus, a közös értékesités mivel -más lehetőség nincs hacsak nem alakitjátok társasházzá az ingatlant 2 önálló -albetéttel amelyek külön-külön is értékesithetőek. Meg kell -hogy egyezzetek, vagy egyikötők vásárolja fel a másik részét, s egyben könnyebb eladni, ez illeték stb...olcsóbb ha együtt adjátok el. Akkor még az illetéket is a vevő fizeti. Megegyezés vagy ....csuka fogta róka.

"A társ nem tudja eladni a saját -részét a belegyezésed nélkűl- és viszont."
Ugyan beleegyezés nem kell,de elővásárlási jogod van.
Vedd meg től e a hányadát, így utána el tudod adni egyben.
De ha már mindketten eladni akartok, ésszerűbb egyben meghirdetni. Nem hiszem, hogy tiltakozna a társtulajdonos.

Mintha ugyanezt irtam volna én is !

Nane.. A közös tulajdonon még megosztási megállapodás sincs ! Azt állitod, hogy nem kell a beleegyezése ? Még az adás-vételi szerződést is alá kell irnia ! Vagy egyűtt kell eladni ez az ésszerübb, s ebbe mindketten beleegyeznek, s nem nekik kerül pénzbe, hanem a vevőnek. Vagy albetésetik s külön kűlön adják el de ez mindkettőnek veszteség. MEGEGYEZNI !!!

Tisztelt Forumozok

A válaszokat ezuton is köszönöm,és még annyit szeretnék hozzáfűzni a dologhoz,hogy a tulajdonostársam hozzáállása sajnos nem teszi lehetővé a megegyezésünket,mivel állítása szerint neki igy egyszerübb kiszállnia,ebből következik hogy valoszínűleg neki van már érdeklődője a telekrészére.
Ha viszont eladja,az új tulajdonos biztos nem akar tőle szabadulni,ha már megvette,és illetékelt utána stb.
Ebből következik,hogy csak úgy tudom jobb belátásra bírni,ha nincs más választása.Én pedig ebben a formában nem szeretném,ha gazdát cserélne az ingatlan.Mindenféleképpen egyben szeretném eladni,és kérdésem,hogy van e lehetőségem megakadájozni a telek felének eladását.A telek jelenleg 2részre van választva kerítéssel,de mint mondtam,használati megosztást nem készítettünk róla.
A válaszokat előre is köszönöm

Nem érted a lényeget ! Egymás nélkűl nem tudtok lépni. Olvasd már el mégegyszer a két választ ! !! Vagy megegyezik veled vagy nem lát- pénzt ő -sem ! Az első ügyvéd elmondja -neki akihez mennek szerződést irni.

Major...
Ha tudsz, adj meg jogszabályheleyet, mert én nem mtaláltam. A társtulajdonosnak elővásárlási joga van, másféle hozzájárulása nem kell. A szerződést azért kell aláírnia, hogy igazolható legyen, hogy annak tartalmát megismnerte, s az abban foglalt feltételekkel az elővásárlási jogával nem kíván élni.

Tomtom
Csa úgy tudod megakadályozni, ha élsz az elővásárlási jogoddal.

PTK. A közös tulajdon.

Lehet hogy én értek félre valamit, de a telek közös tulajdon amin van 2 darab épület. A magyar jog szerint az épület annak a földnek a sorsát osztja amin áll. Vagyis az egész ingatlan kettőjüké. Hogy adhatná el a felét az egyik tulaj a másik beleegyezése nélkül ?

Na visszaolvastam ! Tomtom azt irja ,, rendelkezem egy osztatlan közös tulajdonu ingatlan felével,, ,,megosztási szerződést nem készitettünk,, egy helyrajzi száma van. ,,,Sokan nem akarnak egy közös tulajdonba beszállni,,

A tulajdonost megilleti a tulajdonlás joga. Ebbe az is beletartozik, hogy eladhatja a tulajdonát. A társtulajdonosnak, akinek szintén vannak jogai...a tulajdonjoga arra predesztinálja, hogy ha akrja és tudja, akkor a más vevőkkel szemben előnyt élvez.

Ha kellene a hozzájárulása, akkor nem lehetne úgy kitúrni tuladonoskat, hogy népes kisebbségi családnak "adják el" a kisebbik felét....majd a többség idővel elmenekül, s áron alul adja el az ingatlanát annak akinek korában többért sem adták. ;)

Természetesen , itt sem tilos eladnia de mivel közös ló ...csak ketten léphetnek.

Ptk. 145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.

Setöbb! Én változatlanul nem találom, hogy hozzá kellene járulnia a szerződéshez.

Amire te gondolsz, az a teljes ingatlan eladása.
"144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,
2. az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez."

Jelen esetben nem erről van szó.

Tisztelt Fórumozók!

2 témában szeretném a segítségeteket kérni.

1. Egy háznak 4 tulajdonosa van, az „A” tulajdonos lakik benne a családjával. A „B” és „C” tulajdonos azzal az igénnyel állt elő, hogy a házban lakó „A” tulajdonos vásárolja meg az ő részüket. Mivel „A”-nak erre nincs anyagi lehetősége, a „B” és „C” peres úton szándékozik érvényesíteni az akaratát.
Kérdés: milyen jogok illetik meg őket ebben az esetben? Kötelezheti-e a bíróság a házban lakó tulajdonost egyösszegű fizetésre, vagy a ház eladására, esetleg elárverezésére?

2. 21 évvel ezelőtt néhány napig tartó házasság után a háznak a felére haszonélvezeti jogot szerzett az akkor elhunyt eredeti tulajdonosnak (a házban jelenleg is lakó tulajdonos édesapjának) a 3. felesége. Az özvegy ügyvédje a minap levélben arra szólította fel a házban lakó tulajdonost, hogy a következő hónaptól fizessen neki havi 50 000 Ft használati díjat.
Kérdés: jogos-e ez a követelése? Mit tehet a házban lakó tulajdonos, ha nem áll módjában fizetni? Netán örüljön, hogy eddig nem kellett fizetnie? Ha nem fizet, valószínűleg peres eljárás lesz belőle. Ha megválaszolja az ügyvéd levelére, hogy nem tud fizetni, az a későbbiekre nézve nem ront-e a helyzetén? A válaszban szabad-e megírni a véleményét is a követelésről? (Etikátlannak tartja, hogy valaki 6 napi házasság alapján 21 év eltelte után ilyen követeléssel álljon elő egy olyan ingatlannal kapcsolatban, amelyet sohasem használt, amelyben nem is járt még, nemhogy hozzátett volna valamit.) Mivel az ott lakó nem tud fizetni, használatba adhatja-e másnak a fél házat az özvegy?

Előre is köszönet.

Egy családi ház 50-50 %-os tulajdoni hányadban, ha két különbejáratú lakrésszel rendelkezik, de közös hrsz-on van, akkor hogyan lehet úgy megosztani, hogy teljesen külön tulajdon legyen, és az egyik felét el lehessen adni. Társasházzá kell nyilvánítani, vagy megosztással peresíteni, és mi ennek a módja?

Nanestb. Teljesen igazad van, s jó a törvényhely is, csak azt értsd már meg,hogy nem a saját tulajdona hanem közös tulajdon vagyis kettőjüké.
Amit természetben megosztottak, enyém az északi tiéd a déli lakás de jogilag nem !

Én értem, azért hívják közös tulajdonnak...és társtulajdonosnak. Ha meg lenne osztva, akkor nem lenne társtulajdonos...s a kérdés sem merült volna fel.
Sőőőt, a beidézett jogszabályhely sem ülne. ;)

Mici

1. Ha a tulajdonközösség megszüntetésére nyújtanak be keresetet, akkor a bíróság felkínálja a lehetőséget a tulajdoni hányadból történő kivásárlásra. Ha ez nem jön össze, s az ingatlant nem lehet természetben megosztani vagy társasházzá alakítani, akkor a végső megoldásként elárverezik az egész ingatlant, s a tulajdonosokat a tulajdoni hányaduk szerint kifizeti (a költségei levonása után).
2. nonsence. avagy mint az egyszeri ember az állatkertben meglátva a zsiráfot: "Má pedig ilyen állat nincs."