Osztatlan közös tulajdon

Hát nem. Az a fontos, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is.

De drága vagy, az emberi kapcsolatok nem így működnek.

Őszintén beszéljetek a lánnyal,hogy árveréskor ő -is rosszul jár,mert 40 %-al kevesebb jut neki is.
Miért nem birja ki veletek ?
Vegyetek fel hitelt és fizessétek ki.

Márpedig ha maradni akartok, akkor csak az az egyetlen megoldás, ha megveszitek a részét.

Közös tulajdonban vagytok. Az egyik tulajdonostárs szabadulni akar ettől a helyzettől. Nem akar veletek lakni, szüksége van a tulajdoni hányadának értékére, hogy új életet kezdjen, a közös értékesítéstől elzárkóztok, így marad a bíróság, aki kényszerárverésre is kötelezhet titeket. Na az lesz egy nyomott ár.

Közösen építettünk. A kislánynak is volt némi öröksége és mi beleadtuk a felét. Így az építmény rész is közös. Van két szint, két különbejáratú lakás, de jogi szempontból mindkét lakáás fele-fele a megosztás.
MI az, hogy kérhetik a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését?
Sajnos kivásárolni nem tudjuk.

köszi

„közösen ráépítettünk egy külön bejáratú lakást”

kik?

Bíróságtól kérhetik a közös tulajdon megszüntetését, de jobban jártok, ha megveszitek tőle a részét.

nem is tudom, hogy jó helyen kérdezek-e. A férjemnek és a lányának van közös tulajdonban lévő kétszintes háza. A lány nagykorú, az édesanyja meghalt 18 éve és örökségként kapta a ház felét. Azóta közösen ráépítettünk egy külön bejáratú lakást, arra gondolván, h kell neki a későbbiekben. A barátjával azonban úgy döntöttek, h nem élnek ott és ráakarja kényszeríteni a férjemre, h adják el a házat. A férjem nem szeretne elmenni innen, pénzünk pedig nincs, h kifizessük. A másik gond, h most igen nyomottak az ingatlan árak,tehát most nem is szerencsés eladni. Kényszeríthetik e férjemet jogi úton arra, hogy akár milyen áron alul is, de eladja a házat. köszönöm.

Akkor pedig társasházként működni vagy az osztatlan közös tulajdon szabályait alkalmazni alternatíva. Ott a pont.

szerintem az alternatíva választási lehetőséget jelent.

Természetesen!
Ahogy nanestb leirta.
6 lakás felett nincs mérlegelési-lehetőség. Kötelező társasházként működni.6 lakásig lehet PTK (közös tulajdon) szerint

köszönöm!

mivel nem vagyok ezekben járatos, akkor a két fogalom (osztatlan k.t. és társasház)nem alternatívái egymásnak, ha jól értettem.szóval vagy ez, vagy az.

köszönöm!

mivel nem vagyok ezekben járatos, akkor a két fogalom (osztatlan k.t. és társasház)nem alternatívái egymásnak, ha jól értettem.szóval vagy ez, vagy az.

erus
Fordítva! Társasházként illene működniük, s nem osztatlan közös tulajdonként. Ebben részben hibás a Ttv is, mivel a korábbi kötelezően előírta a 4 lakásosnál nagyobb épületek esetében a társasházzá alakulás kötelezettségét, a mostani viszont erről nem rendelkezik. Lhet, hogy ptk ugyan rendelkezik a társasház kötelezettségéről, de azért nem ártott volna legalább utalni erre a társasházi törvényben.

Majordomus!

Köszönöm a választ, utánanéztem, tényleg nem működhet 8 lakásos ház társasházként. Csak azt nem értem, hogy amiket néztem még megvételre, azok is 7-8 lakásosak és ugyancsak társasházként működnek.Ennyire lazán lehet ezt venni?

Annyira nem rossz a kérdező helyzete.
A ráépítéssel nyilvántartáson kívül megváltoztatták a tulajdoni hányadok arányait. Ezt, persze, megegyezés híján csak perben tudja érvényesíteni. Az is igaz, hogy ha a tulajdonostárs fenntartja, hogy nem kötöttek ráépítési megállapodást, akkor ragaszkodhat ahhoz, hogy a tulajdoni arányok változatlanok maradjank. Csakhogy ez esetben nem ő követelhet pénzt, hanem a kérdező formálhat igényt a ráépítéssel nyújtott gazdagodás megtérítésére.
(Nem vagyok benne biztos, hogy ez így érthető. Szóljatok, és nekifutok mégegyszer.)

vagy térítésmentesen megállapodnak =

vagy térítésmentesen megállapodnak a valóságnak megfelelő tulajdoni arányokban

Mindenképpen módosulnak a tulajdoni arányok, vagy térítésmentesen megállapodnak, vagy a kisebbségi tulajdonos olyasvalamiért fog fizetni, ami papíron lehet, hogy 50%-os tulajdoni arányt rögzít a tulajdoni lapon, de a valóságban mindig ott lesz a plusz 1 emeletnyi különbség.

Egy ilyen beépítéshez mindenképpen kell a társtulajdonos hozzájárulása, enélkül nem is kaphat építési engedélyt.

Imma.
Pedig van benne logika csak rosszul irja le.-szerintem ugy néz ki a dolog hogy a telek s az ingatlan a 2 tulajdonos 50-50 %-os osztatlan közös tulajdonát képezi. A szomszéd ült a babérain, mig B szomszéd 2 ujabb szintet huzott a házra engedély nélkül amire megkapta a fennmaradási engedélyt. B szomszéd háza igy 20 &-al nagyobb mint A szomszédé, ezért A szomszéd- kéri az értékkűlönbözetet,hogy az-50-50 % vagyoni -érték szerinte megmaradjon. Ez nem ugyanaz mint a tulajdoni arány. Róka fogta csuka..
Egymás nélkül nem tudnak lépni, B szomszéd kénytelen lesz fizetni hülyeségi pótlékot,igy létrejön a társasház,ahol B szomszéd lesz a többségi tulajdonos. Másként nem megy.

Erus !
8 lakás nem müködhet osztatlan közös tulajdonként a PTK szerint !

Lefogadom, hogy te sem érted, amit írsz.

Hány tulajdonos van?

A tulajdoni hányadokat a nm-re kell kiszámolni. Nem lesz egyenlő a tulajdoni hányad, ha egyszer nem egyformák a lakások.

Milyen agyament elgondolásból kell kiegyenlíteni a kisebb-nagyobb lakásokat egyenlő tulajdonokká?

Fogadjatok ügyvédet, mert úgy félresiklott ez az egész, hogy a végén már tisztázni is lehetetlen lesz.

A beépítő igénye a társasházzá alakítás kérdésében teljesen jogszerű és érthető.

Igen, ez az amit szeretnék megtudni, hogy ő ugy gondolja hogy az egész ház osztatlan közös tulajdon, beleértve azt a két szintet amit nem ő épített, így a társasházasításnál jogosan követelheti-e a 50-50%-ban való elosztást, és mivel természetlenileg nem lehet így elosztani, ezért valamelyik félnek, meg kell vásárolnia a másik részét. Jelen esetben a felül lakónak, hisz ő használja a két felső szintet, és az területileg nagyobb mint a földszint. Ennek a követelésnek lehet jogalapja osztatlan közös tulajdon esetén, ha még nem is ő építette a szinteket?

Osztatlan közös tulajdon esetén mindenkinek mindenhez van joga. (no jó, nem teljesen, de nagyjából)
A lényeg, hogy a társasházzá alakulást bármelyik tulajdonos kezdeményezheti. Ha a tulajdonosok körében ez nem okoz osztatlan sikert, akkor a bíróságtól is lehet kérni a társasházzá alakítást.
Az, hogy ez kinek mennyibe fog fájni, az más kérdés.
Azt igazából nem értem, hogy ennek kapcsán honnan jön a többmillás igény, de ez már szintén egészen más kérdés.

Tisztelt Szakértők!
Vázolom az alábbi helyzetet, ami a társasházzá válás okán kialakult. Adott egy osztatlan közös tulajdonban lévő három szintes épület. A felső két szint több mint 10 éve épült, viszont a 3. szintre a fennmaradási engedély csak tavalyi év végén készült el, mivel építési engedély a beruházás időszakában nem volt rá. A felső két szintet egy magánszemély használja, mivel ő építette. Szeretné a jogi viszonyokat tisztázni, ezért kezdeményezte az osztatlan közös tulajdon társasházzá alakulását. Az alsó szintet használó személy, arra a jogalapra hivatkozva hogy a házat 50-50%-os megosztottságot jelent, és mivel az alsó szint területileg kisebb mint a felső, csak abban az esetben hajlandó belemenni a társasházzá válásba, hogyha a fennmaradó négyzetméter különbözetet, a felső lakó pénzben megtéríti. Ez pedig több millió forintot jelent. Kérdésem, hogy van joga erre?

Úgy érted, az albetéten lévő lakás van osztatlan közös tulajdonban. Nagy ügy - több eladó lesz.
De tulajdonképpen mi a kérdésed?

Megkérdeztem, társasházként működnek. De ilyenkor számít az hogy osztatlan közös a tulajdon?