Osztatlan közös tulajdon

A szerződéshez ügyvéd kell. Lewhetőleg saját. Ő el tudja magyarázni ezeket.
Amin azért érdemes lenne elgondolkodni, hogy ha még kívülállóként ennyi a megválaszolatlan kérdés, akkor amikor már benne leszel, akkor mennyi lesz?
Ez valami olyasmi, mint csukott szemmel ugrani a szakadékba. Alul vagy van víz, vagy nincs.
Van aki szereti, mert plusz adrenalin ingyen,..de van aki ebbe bele is halna.

Én nem tenném. De sokan vannak, akik szerint nincs semmi gond az ilyennel.

Arról van szó, hogy egy osztatlan közös tulajdonban levő lakást szeretnék megvenni, egy 6 lakásos házban. Az alábbi kérdéseim lennének a jogi háttérrel kapcsolatban:

1. A foglaló ügyvédi letétbe megy, vagy előre egy nyilatkozat minden tulajdonostárstól, hogy lemond elővételi jogáról
2. egy új használati megosztási szerződés előkészítése (ez kinek a ktg-e?) kell-e?
3. pontosan miként működik a közös költségek fedezése, ha nincs társasházi alapító okirat? Mely jogi személy számlájáról fizetik a közös költségeket és ki szerepel a számlákon fizetésre kötelezettként feltüntetve?
4. Osztatlan közös tulajdon esetén előfordulhat-e, hogy egyetemlegesen mindenki felel bármely tulajdonostárs közüzemi számláiért vagy erre is kiterjed a megosztás? A tulajdonostársak külön-külön szerződnek-e a közüzemi szállítókkal, vagy mint osztatlan tulajdon szerződik és csak a számlázási címek egyediek a merők stb szerint felosztva?
5. Tényleg mindig új megosztási szerződést kell kötni, ha változnak a tulajdonosok személyei? Erre van jogi előírás, hogy kinek a költsége? Az új tulajdonosé törvényi kötelezettségként is vagy csak „szokásjog” alapján?
6. Ha új megosztási szerződést kell kötni, akkor mi a helyzet a hitellel terhelt ingatlanokkal? Ott van beadva egy megosztási szerződés bankba, ilyenkor be kell adni egy új megosztási szerződést?
7. közüzemi szolgáltatók osztatlan közös tulajdon esetén is csak az egyes magánszemélyekkel szerződnek, vagy az ingatlan tulajdnonosa(iva)l? Ez ott érdekes, ha valamelyik nem fizet, akkor egyetemleges felelőssége van-e a másiknak is?
8. Lakáshitel esetén, ha tulajdonostárs nem fizet, akkor csak a tulajdoni hányadáig foglalhatnak és csak és a megosztási szerződés szerint hozzátartozó részt? Mely megosztási szerződés szerint,
9. tulajdoni lap és az érvényes ügyvédi megosztási megállapodás a használati jogokról.
10. Hitel nélkül kívánom megvenni az ingatlant.Milyen ügyintézést igényel?

Válaszát előre is köszönöm:

Képzeljetek el egy nagy kerek erdőt,aminek van 24 tulajdonosa !

Az egyik vége a falu szélén van ahol a kisebbség innen szerzi be a téli tűzelőt természetesen Nanemá hogy pizért !

A másik vége 10 km-el odább már a természetvédelmi terűlet része ahol az erdészet rendszeresen ellenőriz.

Ahol lopják a fát (bocs beszerzik a tűzelőt) ott az erdőgazdaság a tulajdonost (!!!) kötelezi az ujratelepitésre !
Mivel közös tulajdon,mind a 24-et !
Mit tennétek a helyében ? Logikus hogy az 1/24-ed részemet kiméretem az erdő másik végén ahol a tulajdonom biztonságban van !
Inkább áldoz ügyvédre !

A közös tulajdon megszüntetésére is ügyvéd által készített szerződés kell. Ott kelle(-ene) megállapodni a ki mit mennyiért kérdésekben. Ott figyelembe lehetne venni a tulajdoni hányadokon felül a növényzet értékét is. Nehogy az egyiknek csak akácfája, a másiknak meg tölgyese, vagy vörös fenyője legyen.

A továbbiakban már Major Domus asztala, ha jól tudom, neki is van erdőterülete.

Én azt gondolom, hogy a tulajdonostársak a bevételből a közösbe adják a következő ültetés költségeit és a nyereséget meg egymás között felosztják.
Ha olyan területet akar az egyik tulajdonostárs a közösből kivenni, ami most hozna bevételt a többieknek, akkor ezt valahogyan el kellene számoltatni, mielőtt a többiek belemennek a leválasztásba.
Össze kell fognotok és kérni a rátok eső haszon megfizetését.
MD segíts ki!

Azért nem kaptál a hivataltól, mert még nincs engedélye. Viszont jan 1. óta a földhivatal az engedélyező hatóság is.
Egyébként ha annyira fontos az aláírás, majd az ügyvéd megy hozzád, vagy elküldi postán a szerződéseket és a vázrajzokat, mert azokat is alá kell írnod. Különben nem lehet átvezetni.

Nagyon köszönöm a hozzászólásokat!

Immaculata-nak válasz: Azért, hogy pontosítsunk: nem egy sima 2 tanús meghatalmazást kért az ügyvéd a levélben, hanem egy ügyvédi ellenjegyzésest. 3 példányban. Ezt gondolom nem társadalmi munkában végzik az ügyvédek:)

És mindez azért, mert egy tulajdonostárs szeretné a saját erdőrészét külön tudni. Márpedig én nem megyek le (nem tudok) és ügyvédi ellenjegyzést se szerzek. Meghatalmazom 2 tanúval egy másik tulajdonostársam akiben megbízok. Ha ez nem jó nekik akkor beperelnek?

Amúgy ha le is utazok és megnézem a vázlatrajzot, majd azt mondom nem értek vele egyet akkor mi lesz?Merthogy amit kiderítettem: az adott tulajdonostárs érdekes módon a tarvágásos területből(tavaly volt kitermelés) nem igen kér részt, helyete inkább a rövidesen kivágásra kerülő részből.

Amit végkép nem értek: Engem semmilyen hivatal nem értesített semmiről. Amikor az erdő melletti (teljesen más hrsz. számú!) területeken területösszevonás volt; küldött az önkormányzat, földhivatal levelet. Megírták, hogy hol tekinthetek be az iratokba, fellebezhettek ennyi és ennyi napon belül stb... És az csak a szomszédos terület volt. Most meg "csak" egy ügyvédtől kapok egy levelet szerdán, hogy menjek oda jövő hét kedden vagy ha nem lásd a korábban megírtakat.

Értem, akadályozod a kiállással. Ne tegyétek. Úgy kell megoldani a parkolást és kialakítani mindkettőtök számára garázst, hogy ne legyetek egymás terhére.

Jó estét!
Az előző lakó elválasztotta egy kerítéssel a gyerek miatt,de a megállás is inkább este fele történt mert a párom estig dolgozik,és úgy tudom h meglehet állni nekünk is ott csak ha akadályozom akkor kell neki szabad utat biztosítanom.Mellesleg a ház egy helyrajzi számon van, egy udvarral nyilván tartva csak két tulaj.Válaszát köszönöm.

Határrendezésen, kiigazítást értettem.

Jól van. Ez a szakigazgatási hivatal csak arra adta az engedélyét, hogy kimetszhető az erdőből az a rész.
Nincs még lefutva.

Elmexnek azt kell megnéznie, mert érdeke, hogy megfelel-e neki így a változási vázrajz, avagy sem.

Lehet, hogy költség beutazni az ügyvédhez, de közös tulajdonú ingatlanok esetében kötelezettségei is vannak a tulajdonostársaknak.

Szerintem is.
A lényeg hogy saját külön tulajdonu erdőt akar ( ez a 4754 db fa az enyém) a tulajdoni hányadának megfelelő részt kiveszi a közös tulajdonból. Ennyi.

Mit jelent az, hogy nem tehet semmit? A tulajdonjogáról nem kelllemondania. A határrendezés olyan, mint ha valakit lehetne arra kötelezni, hogy újszerű Dkodáját cserélje el egy régebbi kiadású, így értékben már azonos Mercedesre.

Egyébként számomra ez a levél nem telekhatár-rendezésről szól, hanem közöös tulajdon megszüntetéséről. Ez így már valószínűbbnek hangzik. Ez az, amit a bíróság is megtehet.

A határrendezés ellen nem tehetsz semmit, a változási vázrajzot minden tulajdonosnak alá kell írnia, annyi példányban, ahányban szükséges. Az ügyvédi levél korrekt volt, vagy bemész személyesen, vagy meghatalmazod az egyik tulajdonostársadat, hogy helyetted és nevedben járjon el.

A kiméretés és külön albetétesítés az már más tészta.

Üdv!

Osztaltan közös erdőben rendelkezem tulajdonrésszel.

A héten váratlanul egy ügyvédi levelet kaptam, miszerint.... az adott erdő "földrészletének változási vázrajza készült a határrendezésről melyet "xy" földmérő készített és a "z" megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal határozatával engedélyezett. A változási vázrajz alapján az Ön területének nagysága és AK értéke nem változik."

Írjam alá a változási vázrajzot személyesen az ügyvédi irodában, vagy a mellékelt meghatalmazást (ami történetesen egy másik erdőtulajdonos nevére szól) ügyvédi ellenjegyzéssel 3 példányban küldjem vissza. Ha nem, akkor polgári peres eljárásban pótoltatják velem.

Utánajártam: Egy másik tuladonos (vagyunk vagy 30-an) ki akarja méretni a saját részét, külön önálló hrsz.-a. Én futkossak saját pénzen ügyvédhez ezért? És ha nme teszem akkor beperelnek? Na ezt nem hiszem el. Vélemény, ötlet, tanács? Előre is köszönöm!

Célszerű- kicsit ,,romositani,, majd fotó és -videó felvételeket- késziteni a napi ujság legyen rajta a dátum miatt. Majd lerombolni.

Az udvar használata megvan osztva közöttetek?

Melléképülethez nem kell bontási engedély. Hivatkozz arra, hogy életveszélyes volt és bontsátok le.

Jó napot!
Olyan ügyben kérném a segítségét hogy,közös udvarban élek és az első lakás tulajával a mi épületünk mögött van egy mellépület ami szintén közös fele fele arányban.Viszont nagyon romos ez a viskó és hiába próbálom megbeszélni vele hogy kezdeni kellene vele vmit nem képes egyességre lépni velünk.Kijelentette hogy nem lehet lebontani mert neki az kell,nem is ott lakik mert bérlői vannak,nekik sem engedi használni,de ő sem használja üres.Azt mondta ha bejelentem az építési hivatalba bevakolja az elejét és megigazít pár cserepet hogy nekem is megkeljen csináltatni,ami rengeteg pénzbe kerülne feleslegesen mert vályog és a gerendák is teljesen szét áztak az évek alatt.Mondtam neki ha ennyire a javítás mellet van eddig miért nem tette ha neki ennyire kell.Az volna a kérdésem hogy milyen módon lehet elérni hogy ezt az épületet lelehessen bontani?És még annyi hogy feljelenthet-e ha az udvar első részén állunk meg kocsival?Mert ugyan is ezzel is fenyeget hogy súlyos pénzekre leszünk megbüntetve ha ezt még egyszer meglátja.Válaszát köszönöm.

Jó az esetleirásod !

1./ Ptk szerinti közös tulajdonról van szó.
Nem használati hányadot veszel,hanem tulajdoni hányadot,azaz 30 %-ot.
A társasházzá alakitás a te szempontodból a legelőnyösebb,mert ha 60 %-ot használsz s ez kerűl be az Alapitó Okiratba,akkor a házban a te akaratod érvényesűl mint többségi tulajdonosnak. 60-40 % !

Jelenleg minden döntést egyhanguan kell meghoznotok,mig a társasházban a többségi szavazat dönt.

A földhivatal azt jegyzi be,amit minden tulajdonos aláir -!

A legnagyobb nehézség nem ez,hanem a másik 2 társat rábeszélni a társasház alapitásra, mielőtt rájönnek arra hogy utána te- leszel a főnők.

Kedves Hozzászólók!

Adott egy egy szintes családi ház, amely osztatlan közös tulajdon a következő eszmei tulajdoni hányadok szerint: A-é 30%, B-é 30%, C-é 40%. A házban három különböző méretű lakás lett kialakítva. Ezekre a lakásokra van használati megállapodás is, amely szerint a lakók kb a következő arányú lakrészek (lakások) használatára jogosultak: A 60%, B 20%, C 20%. Azaz a tulajdoni hányadok eltérnek a használati hányadoktól.

Az A fél eladná a maga részét, mi megvennénk. Kérdés, hogy jó ötlet-e.

Ugyanis ha mi megvennénk, szeretnénk rendezni a közös tulajdont és kezdeményeznénk B-nél és C-nél a társasházzá alakítást. Viszont a társasházi külön tulajdonokat a használati arányok és nem a tulajdoni hányadok alapján szeretnénk.

1. Van erre mód? Azaz el lehet az alapító okiratot készíteni a közös tulajdoni hányadoktól eltérő külön tulajdonokról? Nem utasítja el a földhivatal?
2. Ha van, csak úgy van, ha fizetünk a tulajdoni hányadon felüli használati hányadért? Vagy lehet térítésmentesen is, ha B és C belemegy?
3. Tegyük, fel, hogy B és C belemegy a használati hányadok szerinti lakásokba. Visszatáncolhatnak később valahogyan?

A kérdés lényege végülis, hogy rizikós-e az ügylet, ha igen mennyire, és hogyan mérsékelhetők a veszélyek.

Tudom, hogy mindenképp ügyvédre lesz szükség, de nagyon hálás lennék pár első gondolatoért, tippért, hogy azt ne mondjam, tanácsért.

Köszönöm előre is!

jelige: pereskedni nem szeretnék

Logikus gondolat,de azt hiszem nem a tulajdonjoggal hanem az ottlakással-van a gond

Nem akarok belekotyogni...de ha két különbejáratú lakásról van szó, akkor nem lehet a tulajdoni viszonyokat úgy rendezni, hogy a két lakásból járó fél-fél helyett egy-egy egész legyen?

Az így kapott egy egészet pedig az ifjú hölgy eladhatná, feltéve ha a lakás tényleg annyira szeparált, hogy nem kell idegeneket kerülgetni.

Tartsák meg a házat a lányt meg -adják nekem s mindenki jól jár.

Úgy általában az emberi kapcsolatokról.
No ofense, Drága!

Bocsánat, most kiről beszélünk?