Osztatlan közös tulajdon

Attól függetlenül lehet birtokvédelmet kérni. Meg is adják.

Lenni kell ott vízközmű szolgalmi jognak. Az alapján pedig a jegyzőnél birtokvédelmet kell kérni.

Sziasztok!

A következőkben szeretném a segítséget kérni:

Van egy osztatlan közös tulajdonon lévő két családi ház, elválasztva a telken belül kerítéssel, az átjárás megakadályozása miatt.

A szomszéd (legyen Lajos, és T. Neje) volt annyira kedves, hogy a telekrészükön lévő vízaknában a csapot elzárva megszüntette a vízszolgáltatást a másik házban élő lakóknál, mondván csőtörés van.
Nekik külön vízórájuk van.
Azt azért hozzá kell tenni, hogy Lajosék nemkicsit gonosz emberek, volt már pár vita velük...

Most is, csak ki...szásból zárták el a vizet...

A szomszéd természetesen először a rendőrséghez fordult, de ott azt a választ kapta, hogy sajnos nem tehetnek semmit, a tulajdonos nem köteles őket beengedni.

Remek, eltelt egy nap víz nélkül, az incidens vasárnap kezdődött...

Hétfőn elmentek a vízművekhez, természetesen semmilyen csőtörésről nem tudtak, de felajánlották, hogy máshonnan bevezetik a vizet, csak ehhez Lajosbának is bele kellene egyeznie.
Persze ő nem ír alá semmiféle papírt, és a vízművek embereit sem engedi be...

Van valami megoldás erre, vagy csak a polgári per?

Merthogy mind a rendőrség, mind a vízmű ezt tudta végső soron tanácsolni...

És, ha már polgári per, mivel lehet perelni?

Bár, kicsit szkeptikus vagyok, hogy senkit sem köteles beengedni...

És egyáltalán, hogy lehet megtenni ilyet ma Magyarországon egy másik családdal????

Ha van esetleg érdemi ötlet nagyon szívesen venném!

Előre is köszönöm a segítséget:

M

Ha van használati megállapodás, akkor birtokháborítás is lehetséges. De ha parlagfüvet irtani megy be, az ugyanúgy nem lesz birtokháborítás, mintha halaszthatatlan javítást végez.

"Ellenben azzal, hogy a kerítésükön belül megyek, véleményem szerint birtokháborítást követek el."
Most vagy te mégy be vagy a hatóság emberei. Az utóbbi jóval drágább. Szerintem tulajdonostársként nem követsz el birtokháborítást, mivel az osztatlan közös tulajdon tárgyát mindegyik tulajdonostárs jogosult birtokolni.

Jogos. A hatóságot nem érdekli a tulajdonostársak egymás közötti vitája.

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni a következő problémával kapcsolatban!Volt férjemnek még házasságunk előtt 1/10 tulajdoni hányadot adtam szüleimtől örökölt házamból ajándékba. 2/10 az öcsémé aki gyámság alatt van és nem velünk él,szüleim meghaltak.Aztán összeházasodtunk és 9 év házasság után elváltunk.Időközben az ingatlanon semmilyen értéknövelő beruházás nem keletkezett.Csak romlott az állaga.Ő bíróságra vitte a közös tulajdon megszüntetését és hasraütés szerűen 1,5 milliót kért az 1/10 hányadért ami teljesen irreális tekintve hogy ez egy 58m2 hétvégi ház,4 félszobával erősen felújításra szorul.350 ezer forintot ajánlottunk fel neki,mert körülbelül ennyit is ér az ingatlan 1/10-e.De ő ezt nem fogadta el.Mellesleg azóta rengeteg értéknövelő beruházást végeztünk az ingatlanon(pl.:nyílászáró csere,födémszigetelés,villamos felújítás,hidegblokk helység felújítás).Most ki akar szállni a perből(ő a felperes) és egy idegen embernek akarja eladni a részét jóval magasabb áron mint amit mi felajánlottunk neki.Közölte hogy ehhez nem kell senkinek sem a belegyezés és aláírása,még a bíróságnak sincs köze hozzá!Megteheti e ezt,fittyet hányva az elővásárlási jogunkra és a perből csak úgy kiszállhat?Hiszen én ügyvédett fogadtam,nem kevés pénzemet beleölve!

Szerintem megérne egy családi beszélgetést

Az ilyen árverésen nem lehet a becsérték alá menni. Ennek ellenére tényleg rosszul járnak, mert a költségeket azért állni kell.

Helyesen:
Két megoldás van,

És ha a vevő türelmes

Bocs de nincs a közelben számítógép,és nagyon kicsik a betűk. Vagy az ujjam nagy.

Hogyne ha a társtulajdonosok nem élnek elŐvásárlási jogukkal,illetve felhívásra nem reagálnak.

Ha nem egyeznek bele,akkor lét megoldás van,
simán eladhatja a saját 75%-át, vagy ha a vevő tűr eeg émes,előbb méri a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését,ez fél év.

A vége az, hogy a bíróság dönt ki válthatja magához s többiek tulajdonrészét,valószínűleg s 75 %-os emberke,vagy árverezés lesz,itt a kisebbségi tulajdonosok duplán rosszul járnak,mert a részük a becsérték 70 %-én fog elmenni.

Még mindig jobban járnak ha beleegyeznek az adásvételbe

Üdvözletem!

Kérdésem az lenne, hogy egy ingatlan esetében aminek 4 tulajdonosa van az egy fő 75%-ban a másik 3 a maradék 25%-on. Ha a 75% tulaj el szeretné adni az ingatlant (aki jelenleg is ott él és fenntartja) és a másik 3 fő(25%) nem, viszont van rá vevő, eladhatja-e a teljes ingatlant a 75%-os? Tudunk az elővásárlási joggal. De ha nem tudják megvenni akkor mi a helyzet? Kénytelenek eladni a vevő által felajánlott összeget elfogadni amiben a 75% tulajjal megállapodtak, vagy mondhatják azt hogy nem adják el ?
Tehát, ha a 75%-os tul-nak megfelel az ár és a többiek nem tudnak fizetni eladásra kerülhet így is az ingatlan?

Tisztelettel.

Még le is diktálhatod.

Kedves Hozzáértők!
Két féltestvéremmel örököltünk egy házat, melyből hosszas kérlelés után a húgom, és az anyja áprilisban kiköltözött. A cuccaik egy részét azóta sem vitték el, koszt, és szemetet hagytak maguk után. Szeretnénk árulni a házat, de így nem lehet. Mit tehetünk, hogy elpakoljanak onnan (arról már nem is álmodunk, hogy kitakarítanak). A testvérem közölte, hogy ő ott nem csinál semmit, mert nehogy nekünk jó legyen, de az eladásba beleegyezik, ha találunk vevőt.

csica13: erre nincs minta, amit laikus is tudna használni, fordulj ügyvédhez vagy menj be a bíróságra panasznapra, ott segítenek.

„olyan horderejű kérdése kben ami miatt hátrányban érezhetné magát úgyis együtt kell határozniuk”.
Éppen nem. Például a használat megosztásáról is lehet többséggel dönteni. [Ptk. 140. § (2)] Más kérdés, hogy a sérelmes döntést bíróság előtt meg lehet támadni.

Csak a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz
és az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez kell egyhangú döntés. [Ptk. 144. §]

Szükségem lenne egy beadvány tervezetre "rebus sic santibus'-ra való hivatkozással.Nem tudom hogy mit kell irni!
Szeretném a bíróságra beadni!
Köszönöm mindenkinek a segítséget!

Onnan,hogy az ingatlan sorsáról csak közösen dönthetnek,ttk nem olyan vitára gondolok,hogy kék legyen-e a kerítés vagy zöld,de olyan horderejű kérdése kben ami miatt hátrányban érezhetné magát úgyis együtt kell határozniuk.

„Most ptk alapján közös tulajdon szerint működnek, azaz a döntéshez egyhangú határozat kell. ”
Ezt honnan veszed?

Nem biztos hogy jobban jár. Most ptk alapján közös tulajdon szerint működnek, azaz a döntéshez egyhangú határozat kell. Társasházban ez nem ilyen egyszerű.

Nem vagyok biztos benne, hogy jól értem az "albetétesítést", de ha az a kérdés, akkor nem kaphat saját helyrajzi számot egyik vagy másik épület. Illetve egy módon: ha társasházzá alakítjátok; de abban is kisebbségben leszel.

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Testvéremmel fele-fele arányban örököltünk egy ingatlant, csaádi ház telekkel. Hozzájárultam, hogy testvérem a feleségével együtt ráépítsen, sajnos. Nagy hiba volt. Nem tudtunk megegyezni a ráépítéssel keletkezett tulajdoni hányad nagyságában, ezért a bíróság állapította meg a tulajdoni hányadokat. A per folyamán a testvérem és felesége nem kérték az örökléssel szerzett tulajdoni hányadok és a ráépítéssel szerzett tulajdoni hányadok külön albetétesítését. Így most kisebbségi tulajdonba kerültem. Sokszor sérelmes a döntésük rám nézve, sőt a testvérem felesége az örökléssel szerzett ingatlanhányadok használatába is beleszól, holott neki a ráépítéssel kapcsolatos használatra lenne szerintem joga. A bírósági ítéletben rögzítve lett, hogy az örökléssel szerzett tulajdoni hányadok a továbbiakban is fele-fele arányabn a testvéremé és az enyém. Lehetséges, hogy ezzel az ítélettel albetétesíteni tudom az ingatlant az Örökléssel szerzett tulajdoni hányadokra? Ha nem, akkor milyen lehetőségeim vannak? Köszönettel! Gueth Márta

Ja, visszaolvastam lemondott a lak.használatrol

Írtam alább: a használati megállapodás létrejöhet írásba foglalás nélkül is, bírósági jóváhagyás aztán végképp nem kell hozzá. Így a jogi helyzet valószínűleg az, hogy az ingatlannak eleve csak az egyik elkülönült lakását volt jogosult használni a férjével egyetemlegesen; aztán pedig még ezen kizárólagos használatot engedett a férjnek.
Ha így van, akkor az egyetlen lehetőség a rebus sic santibusra hivatkozás, de nem adnák neki túl nagy oddsot.

Nem akarok a jogászokkal vitatkozni,de úgy tudom az ingatlant minden tulajdonos jogosult használni
Mivel itt nincs konkrét megállapodás,nincs bírósági végzés,nem látom be miért ne költözhetne vissza.