Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Fórumozók!!

Sürgős segítségre lenne szükségem.
Osztatlan közös tulajdon 1/4 része a tulajdonom. Ez kerítéssel el van kerítve, papír viszont nincs róla. Nővérem érdeklődött a helyi építésügyi hatóságnál, ahol egy hölgy készségesen segített és azt mondta hogy 20 m2 alatt nem kell építési engedélyt kérnem, sem bejelentési kötelezettségem nincs, mert ha el van kerítve akkor az saját tulajdonnak számít, senki másnak nincs köze hozzá hogy mit építek.
El is kezdtük a munkát. Építettünk a házhoz egy 10 m2-es kazánházat és most kezdtünk bele egy kb 9 m2-es összekötő folyosóba (kb félig kész!!!), ami a bejáratot és a kazánházat kötné össze.

Szomszédom nagyon felháborodott (övé szintén 1/4 tulajdonrész), azt állítja hogy ehhez az ő beleegyezése is kellett volna (meg a többieké is), meg hogy engedély nélkül nem lehetett volna építkezni.

Mire számíthatok ha bejelentést tesz? Nem vagyunk valami jóban.
Kinek van igaza? (Mert én állítom hogy nekem és ő is hogy neki.)

Köszönöm a segítséget

Ha az alapító okirat szerint nem tartozik a lakásodhoz az a terület, és közgyűlési határozat sincs arról, hogy kizárólagosan használhatod, akkor nem neked áll ez a meccs.

Kedves Fórumozók! Segítségeteket kérem! Egy 5 lakásos társasházban lakom a háznak 3 bejárata van. Az én lakásomhoz 1 kapun keresztül és némi közös tulajdonon keresztül lehet bejutni - így vettem ez egy lekerített zárt rész per- teher és igénymenetesen - és a társasház többi része nem közelíthető meg innen, ezért elmondható hogy kizárólag én használom napi szinten. Ezen a részen található a főmérő (víz) és a ház áram főkapcsolója, erre való tekintettel eddig kulcsot biztosítottam a többi lakónak. Az elmúlt 10 év folyamán számos alkalommal bejöttek erre a területre és tájékoztatásom valamint beleegyezésem – közgyűlési határozat és egyeztetés - nélkül mindenféle munkálatokat végeztek (pl. közgyűlési határozat nélkül távollétemben kikötötték a kerti csapot így nem tudtam locsolni a kertet viszont a közös költségbe beépítve tovább kellett fizetnem a többi tulajdonostárs által használt kert locsolási költségét is a saját kertemet pedig locsolási kedvezmény igénybevételével tudtam csak locsolni így duplán fizettem), amelyből minden alkalommal károm keletkezett. Az eddigi károkozásuk végösszege megközelíti az 1 000 000Ft-ot, amelyet minden alkalommal én fizettem ki, bár közös tulajdonú részről beszélünk, 10 év alatt csak én végeztettem állagmegóvó munkákat saját költségen (fővízmérőakna fedlapjának kicseréltetése és az akna megerősítése, homlokzat megerősítése és lefestése), bár fizetem a közös költséget és a felújítási alapot is.

Kértem, mielőtt bejönnek erre a területre szóljanak, hogy elkerüljük a károkat. 10 év alatt annyit értem el, ha sejtik, hogy hazaérek (16:30 után)és addig nem végeztek a tevékenységükkel előtte szólnak hogy bemennének, de mindig kiderül, hogy akkor már rég bementek a területre (általában reggel óta folyik a rongálás) és természetesen a károkozás is megtörténik addig amíg hazaérek. Amikor ilyen esetekben ha ott találom megpróbálom a még helyszínen lévő károkozóval (kivitelező) helyreállíttatni az eredeti állapotot minden alkalommal letagadják, hogy bárki, bármit is csinált ott, bár nyilvánvaló hogy pl. le lett szakítva a csengőzsinórom, sőt ilyenkor megpróbálják bemagyarázni, hogy a szél volt a károkozó napsütéses időben, szélcsendben.

10 év után eljutottam odáig, hogy lecseréltettem a kapuzárat – bár ezt már kértem az új közös képviselőtől is, aki természetesen nem cseréltette le a zárat. Továbbra is csak annyit akarok, hogy velem egyeztetett időpontban és módon történjen ezen a területen bármilyen bejutás, munkavégzés stb. Ja, és tekintettel arra, hogy az egyik tulajdonos már az albérlőjét is lehozta hozzám (egyedülálló nő vagyok) és ez a 2 méteres kigyúrt pasas a lakásom ajtajában (mivel csengetés nélkül beengedték magukat az ominózus kapun) fenyegetett meg mindennel, nem akarom átadni senkinek (aki kapcsolatban van a társasházzal) a kapu új kulcsát. Megtehetem-e ezt? A többi lakó azt csinálja, amit az egyik lakó akar, sőt még a közös képviselő is csak azt csinálja meg, amit ez az illető megenged neki (ez azért lényeges, mert a lakók közül bárkinek adom át a kulcsot annál a lakónál fog kikötni, vagyis nem értem el semmit) és nem érzem magam és az értékeimet sem biztonságban.

Amit szeretnék: a bejutást biztosítom amikor előrejelzik és ott van valaki aki az én tulajdonomat védi, de a kulcs nálam marad.

Kedves ÓbudaFan ! Ha emlékszel én irtam korábban az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban, hogy használni fogják a fürdőszobám a tulajdonos társak.Röviden amenyire lehet tájékoztatnék a fejleményekről. Meglévő használati megállapodás megváltoztatását kértük elsőfokon, vagy használani szretnénk a tulajdoni hányadot, vagy többlethasználati dijat.A tul. társak meghallgatáskor igazoltan hazudtak, vagy mind amnéziásak lettek.Mi hivatkoztunk, hogy a hitel részletünk olyan magas lett, hogy nem tudjuk fizetni, ezért a kertben termelnénk, vagy az arra a részre eső többlethasználti dijra tartunk igényt/ami jelen estben a törlesztés 50 %-a/. Eladónk tanu meghallgatáson elmondta, hogy tartozott használatban ehhez a részhez 10 m2-es tároló és kertrész /A tárolót a szomszéd eng.nélk. beépitette a házrészéhez, a másik bővitette eng. nélk. a házát, aki használja a többlet kertet is/. 2004-ben volt, amit nem használt, a tárolót pénzért adta használatba, a kertet meg nem használta. Elsőfoku itélet: - a deviza hitel válság gazdasági, társadalmi jelenség, a mi helyzetünk sem más./Valóban: mi fizetjük azt a hitelt amit nem használhatunk/, - további indoklás, hogy a közel 20 éve fennálló állapot nem indokolja a változtatást, ja és mivel nem szerepel a megállapodásban, természetesen azt ingyen adtuk használatba. Az itélet után a szomszéd Btk-ba illő magatartással próbált lebeszélni a fellebbezésről Törvényszék fellebbezés: igazság bizonyitva, fenntartjuk igényünket. Törvényszék helyben hagyja az első foku itéletet, azzal, hogy magánjogi szerződésbe nem avatkozik.Megjegyzem még, hogy az új tulajjal nem irtunk alá megállapodást, viszont a régi megállapodásban sajna szerepel a jogutód is és ha mi nem akarjuk neki használatba adni, a változás nem indokolja.
Mi a véleményetek erről, jó tanulság a hasonló cipőben járó embereknek is gondolom.No persze nem hagynám én ezt annyiban, csak még leirás alatt van a másodfokon. Felmerült bennem mi az erősebb az Alkotmányos tulajdon jog és védelem, vagy a használati megállapodás, amit nem akarunk fenntartani.Bocsánat, de ezt nem lehetett rövidebben leirni. Jó 7végét mindenkinek :)

Közös tulajdon megszüntetése iránti perben általában a bíróság megosztja a perköltséget a felek között. Kivétel az, ha valamelyik fél kifejezetten rosszhiszeműen jár el a perben.

Tisztelt Jogi Fórum!

Lenne egy kérdésem: Napokon belül lesz perem a közös tulajdon megszüntetéséről,a kérdésem pedig az, hogy mitől függ, hogy ki fizeti a perköltséget?
Mert a második ügyvédemnél vagyok, és mind a 2 mást mondott...
Az első azt mondta, hogy az alperes fizeti az egészet, a mostani szerint pedig felezzük a költséget. Hogy van ez? Előre is nagyon szépen köszönöm a választ!
Üdvözlettel: Csigagirl

Köszönöm szépen!

OTÉK (253/1997. (XII.20)Korm. rendelet)
37/2007 (XII.13)ÖTM rendelet 1. számú melléklet

Kedves Nanemaaa!

Mit kell elolvasnom hogy tudjam az aug 7 utáni eseményeket?

„Sztem ha valami ilyen épül akkor az beleszámít az ingatlan beépítettségébe is, és akkor az már a többi tulajdonosra is tartozik.
Jól gondolom???”

Nem biztos. Az "azt hiszem" nem egy egzakt megfogalmazás. Abból sok mindent nem lehet levonni. Aug 7 óta nem egyszerű eldönteni, hogy valamire kell-e engedély vagy sem. Azt meg pláne, hogy beszámít-e a telek beépítettségébe.

Keressel fordulok Onokhoz.

Jelenleg Angliaban elo magyar nyugdijjas idos no vagyok,
Tulajdonos vagyok egy birosagilag szetosztott hazban.
Jogom van gyalog, es gepkocsival a bejaras, ami a tarstulajdonos teruleten van,
Bejelenteni szeretnem magyar ott elo nyugdijjas ismerosomet ingyenes hasznalatra.
Bejelentesi lapot kitoltottem es hitelesiteni tudta a magyar konzulatus Londonban.
Az ismerosom probalta bejelenteni magat, a Budapesten levo Onkormanyzatnal, de vissza utasitottak allitolag "osztatlan tulajdonuk " .A tarstulajdonos alairasa kellenne. aki nem egyezne.

Kerem mivel lehetne ezt a formasagot helyesiteni.

Koszonettel.

"Csakhogy a leírásod szerint ez nem építési engedélyköteles, de még bejelenteni sem kell. Mintha lefestenéd az ablakkeretet."

Akkor valóban én voltam pontatlan. Az építmény egy alappal és téglafallal rendelkező kb 20 négyzetméteres "valami" szoba vagy konyha vagy bármi lehet. Így pontos a leírás. Sztem ez engedély vagy bejelentésköteles. Gondolom az ilyet terveztetni is szokták,meg hozzáértőkkel kiviteleztetni,meg építési naplót vezetni meg ilyenek. (ez persze csak az én gondolatom)

Sztem ha valami ilyen épül akkor az beleszámít az ingatlan beépítettségébe is, és akkor az már a többi tulajdonosra is tartozik.

Jól gondolom???

Kedves KBS!
Köszönöm szépen! :-)

Csakhogy a leírásod szerint ez nem építési engedélyköteles, de még bejelenteni sem kell. Mintha lefestenéd az ablakkeretet.

"Kovács_Béla_Sándor 2012.09.12. 19:54
Lehetni lehet (tapasztalod) de nem szabad. Hacsak nincs a felek között használati megállapodás, ami azért a tényvázlat alapján sanszos."

Ebből a válaszából gondoltam. A "hacsak nincs" arra enged következtetni hogy ha van akkor nem kell a többiek beleegyezése az építésbe. És mint rávilágított még ha nekem nem is felel meg mégis van "használati megosztás"!?

Szóval akkor a "lehet de nem szabad" azt jelenti hogy építési engedély nélkül "lehet,de nem szabad".
az építési engedélyhez viszont kell a többi tulajdonos hozzájárulása és akkor "lehet és szabad"??

Cajmika, látod, van használati megállapodás, hiszen a tulajdonostársak az ingatlan egyes részeit kizárólagosan használják. Legfeljebb vitás a pontos tartalma a megállapodásnak.
Ha azonban ez a bizonyos használat hosszabb ideje fennáll, akkor nem nagyon lehet arra hivatkozni, hogy valaki ebbe nem egyezett bele. Hiszen akkor miért hagyta?

Ez azonban a tulajdonostársak belső jogviszonya, kifelé ez egy ingatlan. Tehát a beépítettség is csak az egész ingatlan vonatkozásában értelmezhető. Viszont nem tudom, miért gondolod, hogy az egyes tulajdonostársak a többiek hozzájárulása nélkül végezhetnek engedélyköteles építési munkákat.

Dike, utólag? Százszázalékos egyetértéssel esetleg, hiszen az alapító okiratot kellene módosítani hozzá. De nem is tartanám célszerűnek. El lehet azt intézni közgyűlési határozatokkal is, ahogyan a közös tulajdonú tárolók kizárólagos használatával csinálják.

"„Nincs használati megállapodás.”
Nana. Átjártok egymás lakrészébe, és kölcsönösen használjátok a konyhát, fürdőszobát?"

Nem,azt azért nem.
De nem gondolom hogy az reális hogy 900 négyzetméterből 600-at lekerít hogy az az övé, a többin meg csinál magának egy bejárót mert nem jó neki az ami út címen az ingatlanokhoz tartozik, a többiek meg ha leszámítjuk a kb 50 négyzetméteres 3 házat, meg az "új" bejárót akkor a fennmaradót elharmadolhatják.
És mindezt teszi úgy hogy adásvételi szerződésben megveszi a kerítéssel elkerített részt..
Nekem ez valahol sántít...
De hol?????

Egyébként ha osztatlan közös tulajdonon van használati megosztás akkor a beépítettség egyenként értendő vagy az egész területre és akinek jobbak az anyagi körülményei az épít előbb???

Alapító okiratban szükséges rögzíteni, vagy esetleg közgyűlésen határozni erről?
Kedves KBS! Korábbi hozzászólásodban olvastam ,hogy van arra lehetőség ,hogy társasháznál alapító okiratban rögzítsék azt ,hogy melyik albetéthez ,melyik kertrész tartozik.
Jól értelmezem, hogy ezt mondjuk ebben az esetben is lehetne kérni a járda áthelyezésen kívül?
Nagyion köszönöm a választ!

Nem kell ehhez engedély. Megegyezés kell.

Kedves Fórumozók!
A következő dologban szeretnék segítséget kérni. Társasház ahol élek két sorházból áll, melyek egymással szemben vannak és egyenként 5 lakásból állnak. A két sorház között húzódik egy kis kertrész ,melyet mi lakók egymás között úgy osztottunk fel, hogy mindenki a háza előtti részt használja,( ezt kis kerítéssel többen le is kerítették) középen pedig van egy kis ösvény ahol szintén végig lehet menni egészen a kert végéig, el lehet érni az összes lakást. Ezen kívül közvetlenül az épület mellet húzódik a lebetonozott járda is. Szeretném azt megoldani, hogy ezt a járdát át lehessen tenni középre, hogy ezentúl a lakók a középen vezető járdán jussanak el a lakásukig, a használatomban lévő kertrészt pedig körbe keríteném, mert sajnos nagyon zavaró ,hogy a lakók gyermekei az ablakom alatt futkosnak ,bicikliznek, görkoriznak, hangoskodnak stb., valamint ablakot sem tudok rendesen nyitni mivel a szárnya kifelé nyílik ezért a közlekedést akadályozza ,ha ki van nyitva.
Segítsetek kérlek, hogyan lehetne ezt engedélyeztetni.
ELőre is köszönöm!

„Nincs használati megállapodás.”
Nana. Átjártok egymás lakrészébe, és kölcsönösen használjátok a konyhát, fürdőszobát?

Nincs használati megállapodás. Vita van.
Állítólag az ő adásvételi szerződésük (én nem láttam soha) úgy van megírva hogy a kerítéssel elkerített 1/4 részt (kicsit nagyobb :)) vették meg. Az előző tulajjal sem volt semilyen megállapodás sem szóban sem írásban, kedvére kerítkezett annak ellenére hogy szóltunk. Tudom ügyvéddel kellett volna meg írásban mert a szó elszáll, ezt már nem tudom jóvá tenni.
Szerinte a szerződésben foglaltak szerint ez az ő saját tulajdona, kerítés veszi körül,tehát a másik 3 tulajdonosnak kuss van. Szó szerint.

Mit tehetünk hogy a mi tulajdonunk ne "sérüljön"?

Lehetni lehet (tapasztalod) de nem szabad. Hacsak nincs a felek között használati megállapodás, ami azért a tényvázlat alapján sanszos.

Jó estét!

Kérdésem az lenne hogy osztatlan közös tulajdonon a többi tulajdonos beleegyezése nélkül lehet-e bármit építeni.
A "kedves" szomszéd azt állítja hogy bizonyos négyzetméterig lehet és nem is kell bejelenteni az építésügynek és mivel van kerítése semmi közöm hozzá mit csinál. El is kezdte tehát az építkezést. Valami folyosófélét épít a házához.

Lehet ilyet hogy semmi beleszólásom a dolgokba?????

Válaszukat előre is köszönöm.