Osztatlan közös tulajdon

de előbb fordulj ügyvédhez

Kérd a bérleti díj rád eső részét. Öt évre visszamenőleg.

Sziasztok Kedves Szakértők!

Segítséget szeretnék kérni egy ügyben!

Adott egy örökölt ingatlan, aminek a fele az én tualjdonomban van tehermentesen, azonban a másik fele 3 unokatestvérem tulajdona és az édesapjuk özvegyének "özvegyi" haszonlévezeti jogával terhelt.

A problémám az, hogy a hölgy az ingatlan egy jelentős részét használja, tekintettel arra, hogy a szomszéd telken álló házban lakik és a valóságban nincs kerítés a két ingatlan között, míg az ingatlan másik részét bérbe adja az egyik szomszédnak úgy, hogy se az engedélyemet nem kérte ehhez se ő, se a szomszéd. A másik gond, hogy ezért én semmiféle ellentételezést nem kapok. Ez az állapot évek óta így van. A kérdésem, hogy ezzel a helyzettel mit lehet kezdeni?

köszi a segítséget!

pontosan.

viszont a fűtési költségeiden megspórolod a közös rendszer hőveszteségét,
és a többiek pazarlását.

fizetned nem azután kell amít használsz, vagy nem használsz, hanem ami a közösből a tulajdoni hányadod Alapján rád esik.

Ha a társasházi alapító okirat úgy rendelkezik, hogy a kazán közös tulajdon (nem valószínű, hogy másképp tenne), akkor nekik van igazuk. Analógia: a földszinti lakó is fizeti a lift szerelését.

A segítségüket szeretném kérni.

8 lakásos társasházban lakok, és közös fűtési rendszer van (gáz kazán), amiről én tavaly májusban leváltam. Viszont közös költségbe még mindig a karbantartás díja bele van kalkulálva, illetve most az egyik kazán elromlott, és a szervízdíjába is bele kell szállnom. Ha teljesen bekrepál, akkor az új kazánt is társ finanszíroznom kell, állítólag.
Azt mondják, hogy a követelés jogos, mivel tulajdoni hányadom van benne. Viszont én nem használom, és felőlem kikapcsolt állapotban is maradhatna 

Nem tudod, hogy érdemes-e velük hadakoznom, vagy ténylegesen nekik van igazuk?

Persze. De az elővásárlási jogról lemondani nem lehet.

Tisztelettel kérdezném, hogy örököltem egy osztatlan közös ikerház felét, amely per-és tehermentes. Amennyiben elkészítjük a használati megosztási megállapodást, és a másik fél is lemond elővásárlási jogáról, én akkor eladhatom-e a felemet? Előre is köszönöm.

6-8 hónap alatt megvan

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától lehet megkérdezni.
Ha még ez sem megy, akkor pert lehet indítani, hirdetményi idézéssel, ügygondnokkal a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Segitséget szeretnék kérni.
Édesanyám meghalt 2002.-ben. 3-an örököltünk egy telket amit most szeretnénk eladni,de van egy kis probléma az egyik örökös a hagyatéki tárgyalásra sem jött el anno (3 szor kiértesítette a közjegyző)azon a címen nem érhető el.A tartozkodási helyét szertnénk megtudni,hogy lebonyolíthassuk a telek eladását,mert elővásárlási joga van a telekre.Mit tehetünk azért,hogy a tartozkodási helyét megtudjuk?
Ha nem sikerül megtalálnunk,hogyan adhatjuk el a telket?
Válaszukat köszönöm:
Kállai Tamás

Megértettük, köszönjük a segítséget.

Nem kérhet, hacsak a bentlakó nem akadályozza kifejezetten a használatot, amit ő megpróbált.

?

kérni kérhet

És azért nem kérhet addig is díjat a bennlakótól, amiért az több részt használ az ingatlanból, mint ami az övé?

„Nem lehet kérni, hogy váltsa magához a tulajdonrészt a bennlakó? ”
Hiszen az a közös tulajdon megszüntetésének az egyik módja.

Más megoldás nincs? Nem lehet kérni, hogy váltsa magához a tulajdonrészt a bennlakó? Soha nem pereskedett még, nem is tudja mi a menete egy pernek.
Használni meg hogyan tudná, hisz a tulajdonostárs lakik benne, az élvezi az egész ingatlan hasznát.

Az ingatlan közös tulajdonban van. Azt bármelyik tulajdonos használhatja, akár az ismerőse is. Ezért használat utáni térítésre sem jogosult. A közös tulajdont meg lehet szüntetni. Pert kell indítani e tárgyban.

Kérem, segítsenek!
Több, mint húsz éve, hogy ismerősöm -iskolázatlan, egyszerű ember - megörökölte egy három szobás öszkomfortos kertes családi ház 1/6 részét.
Az ingatlanban az 3/6 részben tulajdonos lakik, aki 3 éve örökölte meg az ingatlant ismerősöm örököstársától. Ez a személy - aki egyébként korábban is ott lakott - használja az egész ingatlant, semmit nem fizet ismerősömnek a tulajdonrésze használatáért.
Szívességi használatra soha nem volt közöttük - sem az előző tulajdonostárs között - semmiféle megállapodás.
Hogyan tudná megszüntetni a lakhelyétől több száz km-re lévő ingatlanon fennálló közös tulajdont ismerősöm oly módon, hogy azért anyagi ellenszolgáltatást kapjon?
Kérhet-e addig is használati díjat a bennlakótól, és mely időtől kezdődően?
Várom a hozzáértők szíves válaszát
joli

Segítséget szeretnék kérni!
Családi házban élek, ahol a ház kétfelé van osztva, két külön bejárattal rendelkezik és a szomszédok és miköztünk használati megosztási szerződés van.
Több, mint másfél éve a kerti munkák folyamán a csatornát eltörtük, szóltunk nekik, hogy mi történt, és hogy másnap rendezünk mindent. De ők közölték, nem gond, ők másik "vezetéken" vannak, és megmutatták hol fut az ő csatornájuk a mi telkünkön. Kb. A csatornájuk azonban eldugult úgy 3 hónapja, de nem szóltak, csak akkor említették, mikor szóltunk, hogy a mi kertünkben jön fel a fekália olyan helyen, ahol nekünk biztos nincs csatornánk a környéken sem. Azóta oda jutottak, hogy mi tettük tönkre az ő csatornájukat, így a mi kötelességünk azonnal rendbe tenni. Decemberben. Ám mi másfél éve semmilyen csatornavezetéket nem találtunk, mikor kertészkedtünk, akkor sem, mikor a mienket kicserélték. És egyáltalán hogy bizonyíthatná, hogy mi tettük tönkre?
Most ott tart, hogy kártérítést követel tőlünk csak úgy a kellemetlenségek miatt. Persze ügyvédük nincs, gondolom. Mindemellett az azonnali helyreállítást követeli, és fenyegetőzik, hogy nagyot üt, ha őt bántják.
Szóval a csatorna miatt ÁNTSZ- szel és önkormányzattal, meg ütéssel fenyegetőznek...
Milyen jogaink vannak? Kinek kéne kifizetnie a csatorna rendbehozatalát és hogyan érvényesíthetjük a jogainkat?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Ha nem tudod megszerezni a társtulajdonos hozzájárulását, akkor bontásra számíthatsz.
A polgármesteri hivatalban "tájékoztatást adó készséges hölgy" valószínűleg a portás volt. Egy legalább ügyintézői szinten ténykedő köztisztviselő legalább annyit tudott volna, hogy az államigazgatás írásos műfaj.

Ha meg tudod szerezni a tulajdonostárs hozzájárulását, és egyebekben az építés szabályos volt, akkor elvileg kaphatsz fennmaradási engedélyt. Az engedély egyidejűleg bírsággal is jár. Lakóépület bővítés esetén a bírság 140.000 Ft bruttó négyzetméterenként, és ennek 50 %-a.

Tehát akkor mire számíthatok??

Gondolom büntetésre, ez már kezd világossá válni, de mi a büntetés?? Pénzben mérik-e ezt? Megtarthatom-e amit felépítettem? Kérhetek-e utólag engedélyt vagy az nem jelent semmit??

Köszönöm a segítséget.

„mert ha el van kerítve akkor az saját tulajdonnak számít, senki másnak nincs köze hozzá hogy mit építek.”

Ez finoman szólva is téves álláspont.

Ha az épület a ház toldaléka, akkor építési engedélyköteles, ha külön álló, akkor bejelentésköteles.

Beépítés szempontjából az ingatlan egészét kell figyelembe venni, ezért kell a tulajdonostársak hozzájárulása.