Osztatlan közös tulajdon

Leginkább az alapító okiratban leírtak miatt tartanánk jogosnak követelésünket, miszerint;

"Az alapító okirat létrejöttét követően létesített vagy beszerzett épületrész, berendezés vagy felszerelés, tárgy a társasház közös tulajdonába kerül."

Sziasztok!
Társasházunk területén van egy nagyon régen tárolóból garázzsá átalakított épület, melynek tulajdonosa mindeddig kérdéses volt. A társasház és a volt közös képviselő (ő használta a garázst) közötti per lezárult. A garázsok így most a társasház tulajdonát képezik.
A kérdésem az, hogy amennyiben ezeket a garázsokat le akarnánk bontani, hány %-os támogató szavazat kell a közgyűlésen, illetve kell e külön engedélyeztetni a bontást, ha az építéséhez nem volt engedély. Ezt befolyásolja e az, hogy van vagy nincs külön helyrajzi száma a garázsnak (nincs).
A garázs rossz állapotú.
A válaszokat előre is köszönöm.

dymanic,

„Az alapító okirat létrejöttét követően létesített vagy beszerzett épületrész, berendezés vagy felszerelés, tárgy a társasház közös tulajdonába kerül.”

Ez a passzus nyilván a _jogszerűen_ létrejövő (hozzáépítés, ráépítés, etc) eseteket tudja szabályozni. Ezért nem nagyon tudunk megerősítést. Se cáfolatot. Nem tudom, mi lenne a megoldás.

Mi van, ha az ember arra hivatkozik, hogy ez a "pince" az építkezsés elején, még az alapító okirat előtt keletkezett?

Tisztelt Szakértők!

Ismét segítségüket kérem!
Előzmények - Lawnicki 08.29. Osztatlan közös tulajdon 18/40-d tulajdonomban, 22/40-d részét árverésen, lakottan 2,5 millióért egy másik tulajdonos szerezte meg. Történetesen a fiam lakik benne, mivel volt feleségem tulajdonrészét árverezték, aki beköltöztette fiamat és családját, azzal a céllal, hogy megússza a kilakoltatást.
Másik tulajdonostól kaptam egy rendkívül kedvezőtlen vételi ajánlatot (2006-ban, nagyapám halálakor 8 millióra értékelte az ingatlant az önkormányzat)3,6 millió forintról, az én részem nem áll árverés alatt, ezért nem tartom komolynak az ajánlatát.
Valamint kérte, hogy ürítsem ki az ingatlant, mivel fiam lakik ott családjával (élettárs,3 gyermekkel), hogy használni tudja tulajdoni hányadát. Egy erősen felújításra szoruló házról beszélünk, amit még nagyapám épített, tehát nem életszerű, hogy ő használni akarja a tulajdont hányada arányában.
Kb. két hónappal ezelőtt, mikor értékbecslőt vittem a házhoz, személyes találkozásunk alkalmával azzal fenyegetőzött, hogy cigányokat költöztet az Őt megillető tulajdoni hányadába, és akkor a 3 gyerekes család előbb-utóbb elmegy. Akkor próbáltam vele beszélni, mondtam, hogy a lakóingatlan nem megosztható, mivel két szobája és egy fürdőszobája van. Egyébként a bíróságtól kell kérni a használat megosztását. Ekkor azt mondta bérleti díjat kér a saját tulajdona után. Mondtam ehhez joga van. Fiam beleegyezett és megbeszélték, hogy időben szólni fog, ha felmondaná a bérletet, hogy a család keresni tudjon másik bérletet. Bérleti szerződés azóta sem készült, komoly ajánlatot azóta sem tett. Fenyegeti, zaklatja a bent lakókat.
Továbbiak:
Tulajdonos társ végre kitalálta, hogy használati díjat kér, és lakásbérleti szerződést készített, de olyan feltételekkel, mely inkább a bent lakók mielőbbi kilakoltatását célozza. pld:
A - A bérlő felmondhatja a szerződést, ha az ingatlan olyan állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti, függetlenül attól, hogy erről a tényről a szerződés megkötésekor vagy a dolog birtokbavételének időpontjában tudott vagy tudnia kellett, -felújításra szoruló régi családi házról beszélünk
B - ha az ingatlanon a bérbeadó által tervezett korszerűsítési munkák az ingatlan használatát jelentősen korlátoznák vagy a bérbeadó bármilyen olyan okból, amely a bérlőnek nem felróható, akadályozza az ingatlan rendeltetésszerű használatát.
C - a jelen szerződés bármilyen megszüntetése (felmondása) esetén a bérlő köteles a lakást a szerződés megszűnésének napjával a bérbeadó részére visszaadni.
Tudtommal
1, az ingatlant csak közösen adhatnánk ki.
2, ingatlan tulajdoni hányadát nem lehet bérbe adni
3, a bérbeadás nem használat

Tehát tulajdonostárs nem adhatja bérbe, de használati díjat kérhet.
Segítsenek kérem mi a különbség a kettő között. Milyen formai követelményei vannak?

Előre is hálásan köszönöm segítségüket!!!

Időközben a szemben lakó - egyébként a helyi rendőrségen dolgozó - szomszéd kamerát szereltetett fel, mely a bent lakókra van fordítva!!! Több hamis bejelentés történt, de eljárás sosem indult. A két szomszéd a másik tulajdonostárs baráti körébe tartozik, és segítenek, hogy a bent lakók rosszul érezzék magukat. Ez ellen tehetnek e valamit bent lakók, vagy tűrni kötelesek?
Mai napon jelezték bent lakók, hogy a kamera elfordításra került rendőrségen való feljelentésük nyomán.

Kedves Lawnicki!

Jól értem hogy amiben lakik a fia a háznak a résztulajdonát árverésen idegen vette meg.

Ahogy elnézem meg olvasgattam vannak cégek akik direkt erre szakosodtak.
Résztulajdont potom pénzért megvesznek árverésen majd használati díjjat követelnek a bentlakóktól, ha nem fizetnek akkor valahogy kitúrják őket és kiadják albérletbe az egészet vagy olcsón megveszik a másik felét is.
Titeket is kiszemelt valaki.

Innen kiindulva soha nem is fognak békénhagyni de ne is hagyd magad szekálni. Fia meg gyerekek, jogos lakóként tulajdonrésszel, őket onnan ki nem rakják ha maguktól nem mennek.

Bizonyítékokat összegyűjteni hogy zaklat, meg hogy próbálkoztatok megegyezni, aztán ha nem teljesen szakítsd meg vele a kapcsolatot, a portára se engedd be.
Menjen, pereljen, majd a bíróság megállapít egy összeget utólag használati díjként amit neked ki kell neki fizetni + perköltség.
Szerintem nektek a bíróság lesz az olcsóbb hosszútávon.
Közben számlával javíttasd meg az "életbevágó" dolgokat majd a bírósággal majd csökkented a használatit ezzel.

Csuklósbusz

Köszönöm szépen!

Lawnicki

Kedves Fórumozók!

Szeretnék tanácsot kérni a következő helyzethet:

Férjemmel 2018 áprilisában vettünk egy lakást. Az ő tulajondrésze 87/100, az enyém 13/100. Akkor még nem voltunk házasok.
Most úgy néz ki, hogy eladjuk a lakást és a férjemmel megegyeztünk, hogy a vételár az ő bankszámlájára fog érkezni.

Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben eladjuk a vételár 50-50 %-ban illet mindkettőnket, így, hogy már házasok vagyunk, vagy az eredeti tulajdonányadnak megfelelő arányban.
Valamint, ha ne adj' Isten megromlana a kapcsolatunk és válásra kerülne a sor van-e rá módom, akár évek múltán, hogy követeljem a részem a vételárból.

Mit tehetek, hogy be legyen biztosítva a részem?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Üdv,
Bazs94

Ahogy megegyeztek.

"Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben eladjuk a vételár 50-50 %-ban illet mindkettőnket, így, hogy már házasok vagyunk, vagy az eredeti tulajdonányadnak megfelelő arányban."
Ehhez azt kellene tudni, hogy miért eltérő a tulajdoni arány?
Ha pl. a férjed a különvagyonát forgatta az ingatlan vásárlásba, akkor bizony nem jár neked vételár fele.

Sziasztok!
Adott egy telek 3 házzal. 2 ház a mi tulajdonunk a 3. egy testverparose. A mi vizorank az o házukban az o gaz órájuk a mi házunkban.
A házuk 7 éve lakatlan, eladni nem hajlandó ( az egyik testvér) a masik testvért nem találjuk.
Ilyen esetben van e értelme bírósághoz fordulni h megvehessuk a hazát mert igy egy életre ossze vagyunk kötve vele. ( persze nem hajlandó elérhetőséget sem adni ha baj lenne nem tudnánk elérni)

Van barmi ötlet erre?

Ui: vízművek sem engedélyezi az uj órát tehat a közművek is ellehetetlenítik a dolgot

Koszonettel

Kedves Lajos!

Köszönöm a válaszod. Mindketten a különvagyonunkat forgattuk az ingatlanba, ami az eladás után nem kerül tulajdoni hányad szerint visszaosztásra, ugyanis hamarosan elkezdünk építkezni, amihez a lakás árát teljesmértékben felhasználjuk.

A háznál viszont 50-50 % lesz mindkettőnk tulajdonrésze.

Addig is amíg felépül, szeretném bebiztosítani, hogy bármikor visszakérhessem a tulajdonrészem után megillető összeget. Nem szándékozom, de édesanyám példája miatt (csecsemő koromban elhagyta őt az apám, kitiltotta a közös lakásból és hosszú ideig a tartásdíjat is megtagadta tőlem) bizalmatlan vagyok a férfiakkal szemben. Attól tartok, hogy az építkezéssel járó halmozott stressz miatt "kifordult magából", erőszakossá válik. Nem ő lenne az első. Ilyen esetben nem szeretnék mellette maradni.

Előre is köszönöm a segítséget.

Üdv,
Bazs94

Chanel 21

Ha csak a vízmérő a gond, akkor egyszerű a megoldás: mellékmérőt kell felszerelni és erre közszolgáltatási szerződést kötni. Az egy helyrajzi szám alatti, több lakásos házaknál ez az egyetlen jó megoldás. Külön bekötést csak kivételesen, műszakilag indokolt esetben csinálnak, ami egyébként a mellékmérő többszörösébe kerül.

Ha más gond is van, akkor a közös tulajdon megszüntetését kezdeményezheted a bíróságon.

oligaliga

„Ha csak a vízmérő a gond, akkor egyszerű a megoldás: mellékmérőt kell felszerelni és erre közszolgáltatási szerződést kötni.”

Ami a másik tulajdonos írásbeli hozzájárulása, aláírása nélkül nem fog menni.

oligaliga

Egészen konkrétan erre gondoltam!

„A mellékvízmérő tulajdonosával az elkülönített vízhasználatra a Szolgáltató mellékszolgáltatási szerződést köt. A mellékszolgáltatási szerződés megkötésének feltétele,
hogy az ingatlan bekötési vízmérőjére vonatkozó szolgáltatási szerződés meg legyen kötve, és a mellékvízmérőknek a házi vízvezeték hálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti felhasználó (pl. közös képviselő) előzetes hozzájárulását adja.”

Én is anno ilyen szituban voltam, az ingatlanon belüli másik tulajdonos csak akkor szereltethetett fel mellékmérőt, amikor én a kérelmét az aláírásommal jóváhagytam. Addig a vízmű nem foglalkozott vele érdemben. Sőt tudtommal ezt kikényszeríteni sem lehet.

Szomorú örökös

Ez így van, de a kérdezőnek a másik tulajdonos - ha éppen nem akarja eladni a részét - ezt még talán aláírja.

Tisztelt Fórumozók.
2019-09-02- írtam erre a fórumra mert anyámnál festés volt és " mivel úgyse használja" szöveggel a szomszéd anyám garázsa elé parkolta az autóját, most is ott az autó.

• anyám birtokvédelmet kért a jegyzőtöl, elutasította:

1. nem az az illető az üzembentartó, (( én úgy tudom, hogy ha csak a tulajdonos van a forgalmiban feltüntetve akkor Ő egyben az üzembentartó is,)
2. a birtokvédelmi nyomtatvány 10.pontja
   • a jegyző ezt a Korm.rend.2 § (2) bekezdés f.) pontjára hivatkozva elutasította.- ebbe a pontba -10-es....a a Korm. rend.7. §.(1). d) pontja alapján a jegyző a kérelmet határozattal

   elutasíthatja ha a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely elemére vonatkozóan nem nyilatkozott.

• a jegyző a Korm.rend.2.§.(1 )bek.f.pontja alapján a a felsoroltakat" nem felelnek meg a rendeletnek" elutasította.

Anyám ismét birtokvédelmi beadvány ad be mert a garázst egyrészt használná, másrészt onnan ki kellene pakolna, harmadrész meg építmény adót fizet. A haverokkal gondoltuk kirakjuk az autót az utcára-, de akkor engem már biztos, hogy találnak valami ürügyet amiért büntethetnek.

Tehát az a kérdésem, hogy a nyomtatvány 10.pontjába mit kell írni, hogy a rendeletnek ( a jegyzőnek ) megfeleljen.

Köszönöm válaszukat.

Nem kéne egy ügyvédet megbízni? Legalább most, hogy már papír van róla, hogy "egyedül nem megy".

Kedves Szakértők! Édesanyám osztatlan közös tulajdonú "udvarban" lakik, vele együtt ketten vannak tulajdonosok. Mivel a másik tulajdonos szeretné eladni a részét és édesanyám idős ember lévén aggódik, hogy kik költöznek a másik részbe hasznosnank találnánk, ha vagy használati megosztást, vagy társasházat létesítenénk az ingatlano(ko)n.
Segítenének, hogy melyiknek mi az előnye/hátránya/ és persze költsége? Egyáltalán, hogy melyik jöhet szóba.
Köszönettel várom szíves válaszukat, Panka

Timi5147,

Dióhéjban.

Ha társasházzá alakulnának (gondolom, nem egy "udvarban" laknak, mert ott hideg lenne, csak közös a lakások udvara, és egy helyrajzi számon van a három különálló lakás és az udvar), az ügyvéddel, alapító okirat szerkesztésével jár, néhány százezer forint. Ha a Tht. szerint működnek, akkor közös képviselő meg közgyűlések is kellenek majd, de lehet a Ptk.szerint is működni tovább.

Ha írásba foglalják a használati megosztási szerződést, az nem hátrány, csinálhatják maguk is két tanúval gyakorlatilag ingyen, de érdemes vagy közokiratba foglalni közjegyző előtt, vagy ügyvéd segítségével megszövegezni, hogy ne legyen valami gond vele, ez néhány tízezer forint. Érdemes bejegyeztetni az ingatlan tulajdoni lapjára is, hogy van szerződés, ez párezer forint.

Megjegyzem, hogy jogilag most is VAN használati megosztási szerződésük érvényben, csak nincs írásba foglalva. A már kialakult rend, ahogy most használják az ingatlant, egy ráutaló magatartással és annak elfogadásával tulajdonképpen egy létrejött szerződés. Az új beköltöző elvileg ezt sem rúghatja fel olyan egyszerűen, de ha nincs írásban semmi, akkor természetesen lehetnek problémák, ezért érdemes. Tehát pl. ha a rész amit megvesz papíron, valamiért kisebb a valóságban, az nem számít, nem vehet el magának nagyobb részt például a közösből - mert ő csak ún. eszmei hányadot vesz, ami simán eltérhet a ténylegesen használt terület mértékétől.

Közös megegyezés kell, de ha nem megy, a most meglévő állapotot adó szerződést írásban létrehozhatja akár bíróság is, ha szükség van rá. Pert kell indítani hozzá.

Melyiket érdemes? Ha ez három lakás, és nincs különösebb vita a mostani használatról, akkor elég egy ügyvéd segítségével írásba foglalni a használati megosztási szerződést, és bejegyeztetni a földhivatalnál. Nem látom különösebb értelmét csak ezért társasházzá alakulni.

Két lakásról van szó.
Szerintem is a megegyezés a járható út,vállaljátok át a költségeket,igy a szomszéd könnyebben belemegy a nektek kedvező használati megosztásba!
.
Töredékébe jerül mint egy társasház alapitás!

Igaz, a "vele együtt ketten"-t félreértettem.
(Vajon miért nem egyszerűbb azt mondani, van egy másik?)
No mindegy.

Így még egyszerűbb, ha csak két embernek kell megegyeznie.

Ha sikerül....

Kedves Szakértők, olyan kérdésem lenne ami talán már megfordult itt, de ennyi hozzászólást nem sikarült átolvasnom, mert rengeteg van. A fórumozáshoz meg annyira nem értek, nem tudom hol kell utánanézni eges témaköröknek. Előre is elnézést, ha a problémám volt már téma.

A kérdésem a következő. Osztatlan közös tulajdonról van szó, 2 tulajdonossal. Az egyik az önkormányzat 46%-ban, a másik én vagyok 54 %-ban. A önkori régebben(semmi iratot nem találtam eddig, hogy mikor, miért és kivel együttértésben) társasház kezelőnek adta ki a ház ügyeinek intézését. Ebben az esetben ha a th kezelő összehívja az úgynevezett közgyűlést (mert úgy kezeli a házat minden tekintetben mintha társasház lenne), de a magántulajdonos nem jelenik meg, hozhatnak-e anyagi vonatkozású döntést? Tehát az önkori önnállóan módosíthat-e bármit a ház ügyeivel kapcsolatban, ami érinti a magántulajdonost is?
Hozzátenném, egy évembe került mire az önkormányzat kapcsolattartójához kaptam bármiféle elérhetőséget, vagy érdemben le tudtam volna ülni megbeszélni a dolgokat velük (persze megegyezés nem született).

Segítségüket előre is nagon köszönöm, tisztelettel: Barbi

Kajzi,

„Tehát az önkori önnállóan módosíthat-e bármit a ház ügyeivel kapcsolatban, ami érinti a magántulajdonost is?”

Naná. Gondolod, csak mert a többségi tulajdonos baszik elmenni, majd hagyják lerohadni az ingatlant?

Ha Te lennél 46% tulajdonos csak, de a többségi leszarná az egészet, akkor hagynád, hogy széthulljon a ház?

"Normál" társasháznál van a közgyűlés, ahol meg kell jelennie a hatrozatképességhez 51%-nak. De ha nem jelenik meg, a következő, ismételt közgyűlés - ami lehet akár fél órával későbben is -, már határozatképes a jelenlévők tulajdoni arányától függetlenül. Ha csak 1% jelenik meg, akkor ő hozza a döntéseket.

Az osztatlan közös is hasonlóan működik, csak nem a Tht. alapján, hanem a Ptk. szerint. Közösen kell dönteni, de saját felelősségre, ha igazolja a kisebbségi tulajdonos, hogy ő megpróbálta a megegyezést (="közgyűlés"), és az ingatlan érdekében szükséges a döntés, akkor kénytelen lesz egyedül dönteni. Természetesen, fizetnie a többségnek is kell, ha máshogy nem, be kell perelni.

Kedves drbjozsef!

Persze, az állagmegóvás az természetes, egyet is értek vele. Az olyan jellegű dolgokat meg kell csinálni ( hozzáteszem az önkormányzat többszöri felszólításomra sem partner ebben, szívesen megmutatom bárkinek milyen állapotban vannak az önkormányzati részek itt a házban, jelzem, gusztustalan).
Engem az érdekelne, hogy pl a társasházkezelő kezelési díj emelését elfogadhatja-e még akkor is, ha többszörifelszólításunkra sem hajlandóak elismerni azt, hogy minket nem képviselnek, nincs velünk szerződésük stb, ill jogos-e az, hogy tulajonként 20 000 ft-ot kellene fizetni, amiből elméletileg 10 000 a rezsi, 10 000 a felújítási alap. Viszont nekem a rezsim minden saját mérő szerint megy, magam fizetem. Tehát a befizetett 20 000 ft-omból senki semmilyen rezsit nem fizet, az egész megy az alapba. De az önkori rezsije havonta 19-20 000 ft, tehát neki nem marad felújítási alap, mégis ha bármibe beszállna, azt ebből az alapból fizettetné. Jelenleg 610 000 ft a ház vagyona, ami kb mind a magántulajdonos befizetése, mert a fent leírtak szerint az önkori minden befizetését elköltötte rezsire. Kerti csapot kellene helyreállítani meg pl a kapu zárját, amit az önkori 3 bérlőpje hetente tönkretesz. Ezeket mind a felgyűlt pénzből kellene finanszírozni?