társasházi alapító okirat

Nagyon köszönöm!

Üdvözlöm!

Kazincbarcikán vásárolnánk 4 lakásos társasházban lakást, de szükségünk lenne az alapító okiratra hozzá. A szomszéd néni,azt mondta, hogy régebben mikor azt régebben kerestették, sehol nem találták, mert Miskolcon egy valamikori nagy árvízkor, eláztak, eltűntek azok.
Kérdés, hogy lehet ezt előkeríteni, vagy újat kell csináltatni?
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel Potyka Péter

A földhivatalban elvileg megvan.

Közös képviselö nincs?

Ja, 4 lakás. Igaz, attól még lehetne.

Üdvözlök mi denkit. Érdeklődnék hogy szeretnék megveni egy telket amin van egy kisház amit nem szeretnénk lebontani ,de mögé épülnénk. a házikó lakóépületnek van bejegyezve . társashái alapító okiratot mondtak vagy szolgalmi jógot . kérdésem az lenne hogy a társashäi alaító okoratnak mennyi a költsége valamint milyen hosszú az eljárási idő. ??? az ügyvédi költségeken kívül milyen plusz tételekkel kell számolni?köszönöm a választ .

Mégis minek?

Mire alapitanál társasházat?

Mire alapitanál társasházat?

a két házra szeretnék társasházi alapító okiratot . hogy hogy mire?? a telekre

De minek?

A telekre önállóan nem lehet.
Mi értelme van ennek?

Üdvözlök mindenkit! Társasházat szeretnénk alapítani két különálló épületre. Mindkét épületnek külön víz-, gáz ill. villanyórája van és mindkét ingatlannak más-más utcából lesz közmű-bekötése. Ilyen esetben a közterületi rákötéstől az egyes ingatlanok fogyasztásmérőjéig terjedő vezetékek közös tulajdonban maradnak vagy külön tulajdonként kerülnek az alapító okiratban feltüntetésre? Köszönöm!

Ahogy akarjátok.

köszönöm

Üdvözlök Mindenki! Kérdésem a következő lenne. Társasházunk címét az önkormányzat megváltoztatta, az eddigi Zöld Sándor helyett Zöld utcára. A társasház alapító okirata természetesen "Társasház Zöld Sándor utca", emiatt meg kell változtatni az alapító okiratot, de a címen kívül semmi nem fog változni. Ekkor is kell az ügyvéd és a közgyűlés? Köszönöm a választ.

Miért kellene megváltoztatni? Tartalmilag semmi nem változott.

Csak felesleges penzkidobás!

Kedves Segíteni Tudók,

új vagyok a fórumon, segítségüket szeretném kérni. A Társasházunk 60-as években készült alapító okiratában több olyan rendelkezés is van, amelyeknek nem kellene kötelezően benne lennie tudomásom szerint (pl. XY lakó 5 Ft/hó összeget fizet a felújítási alapba).
Érdemes ilyenkor újat készíteni, elfogadtatni és földhivatalhoz beadni vagy ha vannak közgyűlési határozatok, akkor azok elégségesek? Ebben az esetben a közgyűlési határozat elfogadásához milyen szavazati arány szükséges?

Köszönettel várom válaszukat,
András

Érdemes. De teljes egyetértés kell hozzá.

Tisztelt Ügyvéd Úr! Létezik e olyan társasházi törvény amely lehetővé teszi a közgyűlés számára, hogy a tulajdonosok míg 10000, - Ft-ot fizetnek közösköltséget addig az albérlőtől 6000,- Ft-tal többet kének - mert ezt megszavazta a közgyűlés!

Lehet ez? Van ilyen joga a közgyűlésnek?

előre is köszönöm válaszát

Oláh Tímea

forfait02@gmail.com

titiketeitezi

Én nem ügyvéd vagyok, de egyrészt úgy gondolom, hogy a közös költséget a tulajdonos fizeti hivatalosan, nem pedig egy albérlő. Másrészt diszkrimináció, ha az albérlőnek kiadott lakásra többet kérnek, mint arra a lakásra, amelyik nincs kiadva bérbe. Szerintem ez jogtalan is szimplán, de majd az okosok válaszolnak használható módon is.

Én már megtapasztaltam, mint szolgáltató szerelő - mindig mesélnek róla, ha kérem, ha nem - hogy ha egy házban bármi baj, probléma felmerül, annak mindig az albérlő az oka, mindennek ő az okozója. És ez szimplán irigység, mert fáj a többieknek, hogy léteznek még olyan emberek, akiknek kiadható lakásuk is van a sajátjuk mellett.

D17

Nem érdemes!

Alapitó Okiratot mint Kbs jelezte, csak 100 %-os egyetértéssel tudtok módosítani, vagy újat készíteni! Ez fizikai lehetetlenség.

Sokkal egyszerűbb ha egy normális Szmsz-t(szervezeti-működési szabályzatot) csináltok, ehhez elegendő
Az összes tulajdoni hányad több mint 50 %-a. Ez könnyen osszehozható.
Segítségnek olvasd el!

zdőlap 2003. évi CXXXIII. törvény

A jogszabály mai napon (2017.01.12.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

2003. évi CXXXIII. törvény
a társasházakról1

Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A társasház

1. § (1)2
(2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.
(3)3
2. §4
3. § (1) A társasház tulajdonostársainak közössége (a továbbiakban: közösség) az általa viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, önállóan perelhet és perelhető, gyakorolja a közös tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat, viseli a közös tulajdon terheit. A perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. A társasháznak vagy a tulajdonostársaknak ezzel ellentétes rendelkezése harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
(2)5
(3) A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.
4. § (1) A lakásra vonatkozó rendelkezéseket - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
(2) E törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a nem lakás céljára szolgáló helyiségekből álló minden egyéb épületre, amelyben a nem lakás céljára szolgáló egyes helyiségek a tulajdonostársak külön tulajdonában, más részei a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak.
4/A. §6 A társasháztulajdonnal kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.
A társasház alapítása, alapító okirat
5. § (1) Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség van vagy alakítható ki.
(2) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.
(3) Az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető.
(4) A (3) bekezdés szerinti elővásárlási, előbérleti jogot megelőzi a lakás, illetőleg a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadására, valamint az elidegenítésére vonatkozó külön jogszabályok eltérő rendelkezése.
(5) Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.
6. § A társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének feltétele, hogy az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogokat töröljék, vagy az érdekeltek megegyezzenek abban, hogy azok a társasházzá történő átalakítás után mely ingatlanokat fogják terhelni.
7. §7 (1) Társasház felépítendő épületre úgy alapítható, hogy a földrészlet tulajdonosa vagy valamennyi tulajdonostársa az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik.
(2) A feljegyzett alapítás ténye kihat arra is, aki később az ingatlanra nézve jogot szerez.
(3) Az épület felépítését követően kérhető a társasház ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. Ha a felépült épület nem felel meg az (1) bekezdés szerinti alapító okiratban foglaltaknak, a társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az alapító okirat megfelelő módosítása szükséges.
8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.
(2) Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak - tulajdoni hányad szerinti - többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.
(3) A keresetlevélhez mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt.
9. § Az alapító okiratban meg kell határozni:

1. a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
2. a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
3. a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását,
4. az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt,
5. a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt.

Az alapító okirat módosítása8
10. §9 (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.
(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.
(3) A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. Ebben az esetben a határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.
(4) A (3) bekezdésben említett közgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, ha az abban meghatározott határidőn belül a kisebbségben maradt tulajdonostársak írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, vagy nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával nem kívánnak élni. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról.
(5) A (2)-(3) bekezdések szerinti határozatot közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(6)10 A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn - bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.
Alapító okirat létrehozásának és módosításának közös szabálya11
11. §12 Az alapító okiratot és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Alakuló közgyűlés
12. § (1)13 Az alakuló közgyűlés határoz a társasház közös képviselőjének vagy - a közös képviselő helyett - intézőbizottsága elnökének és tagjainak, valamint szükség esetén a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztásáról, valamint a fizetési számla megnyitásáról.
(2) Az alakuló közgyűlést bármely tulajdonostárs vagy az építtető hívhatja össze.
(3) Az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírását követő hatvan napon belül meg kell tartani. Ezt követően a tulajdonostársak - a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől függően - gyakorolhatják azokat a jogokat és viselhetik azokat a terheket, amelyek a közösséget megilletik és terhelik.
A szervezeti-működési szabályzat
13. §14 (1) A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani.
(2) A szervezeti-működési szabályzatnak - e törvény keretei között - tartalmaznia kell:

1. a tulajdonostárs külön tulajdonának használatára, hasznosítására, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére,
2. a közös tulajdon fenntartására, ezen belül

• a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére,
• felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására,

3. a társasházi lakóépület házirendjére,
4. a közgyűlés, illetőleg a részközgyűlés hatáskörére és eljárására,
5. a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke és tagjai hatáskörére és feladataira,
6. a számvizsgáló bizottság, ennek hiányában a közösség ellenőrzési jogkörére, feladataira

vonatkozó részletes szabályokat.
(3) A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és működésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-működési szabályzatra, a közgyűlésre, a közös képviselőre, illetőleg az intézőbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
14. § (1) A szervezeti-működési szabályzatot a közösség az alakuló közgyűlésen - de legkésőbb az azt követő hatvan napon belül megtartott közgyűlésen - az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - köteles a tulajdonostársakkal írásban közölni.
(3) A szervezeti-működési szabályzat tervezetét, a közgyűlés megtartását, illetőleg az írásbeli szavazásra kitűzött határidőt megelőző tizenöt munkanappal korábban a tulajdonostársak részére meg kell küldeni.
(4) Ha a (2) bekezdésben említett írásbeli szavazás eredménytelen, vagy a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak módosító javaslatot tesznek, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az (1) bekezdésben előírt határidőn belül a közgyűlést köteles összehívni.
15. § A közösség - a 14. §-ban meghatározottak szerint - a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. A szervezeti-működési szabályzatot, illetőleg annak módosítását az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.

Bocs, csak a 13.$-t akartam beszúrni!

MajorDomus és KBS - köszönöm

Majd írd meg mire jutottál?