Haszonélvezeti jog

David Sz,

Igen, ez azt jelenti, hogy ha az özvegyi jog, és kéri annak megváltását, akkor azt kötelesek vagytok teljesíteni. Nem kell semmit eladni, ha nincs megegyezés, akkor mindkettőtök nevéről 1/6-1/6 részt átvezetnek az ő nevére, de megszűnik a haszonélvezeti joga.

Innentől sima osztatlan közös tulajdon lesz, ami sok szempontból még sokkal rosszabb, mint a (jogilag) viszonylag tiszta 100% haszonélvezet. Bár feltételezem, olyankor kér ilyet az özvegy, ha van lehetősége máshol megoldani a lakhatását. Mindesetre így hárman vitázhattok a hasznosításon ésvagy értékesítésen. Ha ott is vita van, akkor csak a közös tulajdon megszüntetése iránti per marad.

De természetesen megegyezhettek per nélkül is, és kifizetitek pénzben (végülis megvéve a részét).

Hogy a "méltányos érdek" mit jelent, azt nem tudom, de feltehetőleg ez függhet a haszonélvező életkorától, az egyes tulajdonostársak lakhatásától, az ingatlanpiaci viszonyoktól. A bíróság szabadon töltheti meg tartalommal.

Üdvözletem!

Már 2017.06-ban itt felmerült a haszonélvezet megváltásának kérdése ebben a topicban, de még nem egyértelmű nekem.

1/2-1/2 tulajdonos vagyok testvéremmel egy ingatlanban, a 100%-os haszonélvezeti joggal rendelkező apám özvegye kéri a h.jogának megváltását -egyelőre csak szóban.

Kötelesek vagyunk megváltani, vagy ez csak egy lehetőség a felek közös akarata esetén?
El akarná adatni velünk a házat, és kérné az árának a harmadát.

"7:59. § [A házastárs megváltási igénye]

(1) A házastárs - a jövőre nézve - bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. A haszonélvezeti jog megváltásának a házastárs és a leszármazó méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

(2) A megváltásra kerülő vagyonból a házastársat - természetben vagy pénzben - egy gyermekrész illeti meg."

A PTK azt írja, hogy igényelheti, és a megváltásnak a méltányos érdekek figyelembevételével kell történnie.
Ez azt is jelenti, hogy a tulajdonosok kötelesek megváltani az özvegy haszonélvezeti jogát?

Kénytelenek vagyunk eladni és a harmadát nekiadni?

Az. Más.

A hasznositáshoz nincs...
Erről szól a haszonélvezet.
.
Más kérdés hogy azonos feltételekkel "előbérelhet"

Köszönöm a válaszokat! :)

Igen, a "semmi köze nincs hozzá" ebben a formában azért nem igaz.

Igen, ezt értem. De nem igaz, hogy semmi köze hozzá, tudta nélkül bérbe adható.

wers,

Ez olyan, mint az elővételi jog : a beleegyezése, engedélye NEM kell hozzá. Bérbeadhatja a haszonélvező, csak fel kell ajánlani azonos feltételekkel a tulajdonosnak is. De ha az nem él vele, nem tilthatja meg a bérbeadást.

MajorDomus

Pedig valahogy belegyömöszkölték a törvénybe - engem is meglepett. Kicsit kell csak lejjebb görgetned. SZÖ beidézte nekem.

Marcsás,

Igen, ez a levonási lehetőség független az elszámolás módjától (még a költséghányados elszámolók is választhatják).

Ha megfelelsz a feltételeknek (a bérbeadás és a bérbevétel is meghaladja a 90 napot, a bérbevett lakással összefüggésben nem számolsz el költséget, a fizetett bérleti díjat még részben sem térítik meg neked), akkor levonhatod a bevételedből.

Köszönöm! Igen a NAV felé...

A bérbeadáshoz nem kell a tulajdonos beleegyezése. Semmi köze nincs hozzá. Ezt jelenti a haszonélvezet.
A Nav felé választasz tételes költségelszámolást?

Tisztelt Szakértők! Haszonélvezője vagyok egy ingatlannak, amit a tulajdonos beleegyezésével bérbeadok. Tételes elszámolást csinálok. Beszámolhatom a más településen bérelt ingatlanom bérleti díját költségként? Köszönöm a segítséget!

Az előre fizetős villanyórát rendeld meg a saját! nevedre!
.
Akkor fizesd be ha az előző fogyasztást neked kifizette.és bemutatja acközös költség befizetésről a csekket.
Így a markodban tartod.

drbjozsef

Köszönöm, így teljesen tiszta és világos!

Ez más.

Bérleti szerződésnél a bérbeadónak kell garantálnia a lakás rendeltetésszerű használatát, amihez a közművek is hozzátartoznak. Ez szerződésen alapul, ha vita van (ami ugye gyakran azt jelenti a valóságban, hogy a bérlő a felmondás ellenére sem költözik ki), akkor sem szüntethető meg.

A haszonélvezőnek fel lehet ajánlani, hogy kössön szerződést a szolgáltatókkal, ha akar. Ha nem akar, akkor nem vagy köteles helyette fizetni. Vele szemben nincs semmiféle ilyen kötelezettséged.

MajorDomus

„Meg kell szüntetni a közüzemi szerződéseket.”

És azt hogyan? Ha felmondom a villany vagy gázszolgáltatói szerződést, akkor korábban mint ha azt írtátok volna, hogy simán birtokvédelmet kérhet. Főleg mert a szolgáltató eleve kérdezni fogja, hogy lakott-e továbbra is az ingatlan. Vagy tévedek? Víz kérdésében is érdekes az eset, mert ha lakik bárki az ingatlanban, akkor is csak egy szűkítőt fognak betenni a hálózatba. Szóval a közüzemi szerződések felmondása - én úgy tudom - nem egy egyszerű dolog, mivel csak úgy nem veszik le a nevemről. Ugyebár értékesítéskor is vinni kell magammmal az új tulajdonost, hogy ő veszi át a mérőhelyet új szerződéssel.

Meg kell szüntetni a közüzemi szerződéseket. A közös költség fizetésére pedig rá tudod kényszeríteni.

Sehogy.

Meg lehet kérdezni a lakót. Nyilván a válasz "ingyé, szíjességi lakáshassználat" lesz.

Hogy ez igaz, vagy sem, harmadik félnek - és itt a tulajdonos is az - legfeljebb akkor derülhet ki, ha vitája támad a haszonélvezőnek a lakójával.

Mondjuk elég életszerűtlen, hogy egy nem rokon, nem ismerős embernek csak úgy ingyen használatba adja, de ez önmagában kevés.

(Másik kérdés, egyáltalán hogyan lehet azt ellenőrizni, bizonyítani, hogy a beengedett lakó mit is fizet?? Fizet-e vagy nem?)

Köszi.
Érdekes, mire is gondolhatott a "szerző", mert egyrészt az ott élés nincs ingyen, víz gáz villany amortizáció stb, másrészt pedig mi a különbség a tulaj részéről, hogy a beengedett idegen milyen feltételekkel tartózkodik a tulajdonában, hamár a beengedés nem tiltott?

De törvénnyel (sem) vitatkozunk.

wers

„Szerintem igen, és élvezheti a hasznait. Az lakik ott, akit a haszonélvező beenged, a tulajdonosnak nincs beleszólása. Szerintem akkor sem, ha ellenértéket fizet az ott lakó. Én nem látok rá semmilyen korlátozást. Persze lehet, hogy nem jó helyen keresem.”

Valóban rossz helyen keresed, mert ott van:

„2013. évi V. törvény, 5:148. § [A haszonélvezet gyakorlásának átengedése]

(1) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.

(2) Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.”

Az viszont úgy olvasom, valóban szívás, ha a haszonélvező ellenérték nélkül adja át a használati jogot.
De lehet, hogy én értelmezem rosszul :-O

Én is pont úgy kerültem újra birtokon belül anno, hogy a haszonélvezőtől én béreltem az ingatlant és adtam tovább bérbe (a szerződésünk nem tiltotta).

„A haszonélvező kiadhatja-e harmadik félnek az ingatlant a tulajdonos engedélye nélkül?”

Szerintem igen, és élvezheti a hasznait. Az lakik ott, akit a haszonélvező beenged, a tulajdonosnak nincs beleszólása. Szerintem akkor sem, ha ellenértéket fizet az ott lakó.

Én nem látok rá semmilyen korlátozást. Persze lehet, hogy nem jó helyen keresem.

Biztosítás a lakásban keletkezett károkat biztosítja első sorban vele együtt a bent lévő ingóságokkal. Az fizeti akinek érdekében áll a biztosítás, első sorban a tulajdonos.

Ha nem akarod, hogy biztosítva legyen a lakásod, akkor mondjad fel a felmondás feltételeivel, a nemfizetés nem felmondás!!

semilia,

A közüzemi számlákat annak kell kifizetnie, aki szerződésben áll a szolgáltatóval.
Remélem, nem vetted a nevedre a mérőórákat. Ha igen, azokat rád fogják terhelni ha nincs fizetve, nem csak erre a lakásra, hanem bármilyen vagyonodon végrehajtják.

Szólítsd fel a haszonélvezőt, hogy vegye a nevére a mérőórákat, kössön szerződést ő a szolgáltatókkal. Ha nem teszi, szüntesd meg a szerződést. Ha akar vizet, villanyt, vagy gázt, majd szerződik. Ha nem fizeti, azt rajta hajtják be, ha tudják, de neked nem lesz közöd hozzá. Van olyan szolgáltató (pl. telefon, internet), ahol a tulajdonosnak kezességet kell vállalni egy bizonyos összegig. Hát ilyen szolgáltatása majd nem lesz, keressen másikat.
Ha máshogy nem megy, kapjon előre feltöltős villanyórát például. Ha fizet előre lesz árama, ha nem, nem.

A közös költség a tulajdonhoz kapcsolódó költség, akkor is fizetned kellene, ha senki nem lakik ott. Szokásos megállapodás szerint a lakó - akár haszonélvező, akár bérlő, akár szívességi használó - fizeti, de ha ilyen nincs, azt a tulajdonosnak kell. Azt rá is fogja a társasház terhelni a lakásra ha nincs fizetve.

semilla

„Tulajdonos kötelezhető erre vagy a haszonélvezőnek kell ha ott lakik? A közösköltség lakás biztosítás ide tartozik-e?”

Szerintem ez a kis idézet erre máris választ adhat:

„Haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.....A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a lakással kapcsolatos terheket.”

„A haszonélvező kiadhatja-e harmadik félnek az ingatlant a tulajdonos engedélye nélkül?”

Erre is itt egy kis idézet:

„Bár magát a haszonélvezeti jogot nem adhatja át másnak, de arra jogosult, hogy a birtoklás, használat és hasznok szedése jogát átengedje, ehhez nem kell hozzájárulást kérnie a tulajdonostól. Egyetlen korlátja van a haszonélvezeti jog gyakorlás átengedésének: ha a haszonélvező ellenérték fejében kívánja másnak biztosítani a lakást, akkor ezt csak akkor teheti meg, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a használatra, hasznosításra vagy a hasznok szedésére nem tart igényt.”

Tehát amennyiben a tulajdonos is élni kíván a bérlés jogával teljesen azonos feltételek mellett. Ez esetben a haszonélvező nem adhatja ki vadidegennek az ingatlant.