Haszonélvezeti jog

Ez szinte bizonyos.

De érzésem szerint ez ettől független (ld. a Ptl. hozzáépítés-ráépítés-beépítés szabályait). Nem feltétlen kell önálló dolognak lennie.

A régi Ptk.-ban valóban nem volt explicite benne a haszonélvezet keletkezése utáni gyarapodásra kizáró passzus. De valamiért csak bele került - feltételezem pont az ezzel a problémakörrel járó vitás és többféle értelmezések miatt.

Tehát már akkor is kellett legyen jogalap arra, hogy ne legyen vég nélkül kiterjeszthető a haszonélvezet...

Csak az lesz itt a bibi, hogy -az épület nincs önálló ingatlanként feltüntetve, vagyis nem minősül önálló dolognak.

Nem kerülhetett rá!
ha rákerült, le kell vetetni!

Tehát annó jogszerűen került a felépítményre is?

A régi Ptk.-ban nem volt az 5:146. § (3) bekezdésének megfelelő szabály.

Hogyan került rá? Adminisztrációs hiba? Öröklés?

A Ptk. szerint az utóbb épített felépítményre valóban nem terjed ki az előtte csak a telekre alapított haszonélvezeti jog.

Még egy kérdésem lenne (ha már beszélgettem ismerősökkel is erről a témáról).

Adott volt egy építési telek még 1980-ban, szülő-gyerek közös tulajdonban. A szülők végül kihátráltak a közös építkezés terve mögül és a telek a gyerek tulajdonába került, de a szülők haszonélvezeti joga rajt maradt. Erre építettek egy kétszintes házat, amit azóta is használnak. Viszont a házon is rajta van a szülő haszonélvezeti joga. Valaki szerint ez eltávolítható, mivel eredetileg csak a telken volt rajt... Igaza van ennek a személynek? Ezek után gondolom nincs, de megígértem, hogy megkérdezem.

drbjozsef

"Apuka nem "adott" pénzt a gyereknek, hanem szerződést kötöttek, és haszonélvezeti jogot vásárolt pénzért tőle az ingatlanán."

Igen, így van, most már értem, ellenben azért ez így leírva nem szerepel a szerződésekben...

MajorDomus

Ha "beleül a készbe", azt érteném is. De a példában arról van szó, hogy egy 4 milliós ingatlanra 20 milliót költhet a tulajdonos, a haszonélvező mégis beköltözhet illetve bérbe adhatja. Ez józan paraszti ésszel kicsit furcsa, és lefogadom, hogy az emberek jó része nincs a haszonélvezeti joggal tisztában. Úgy a tulajdonosok, mint (szerencsére) a haszonélvezők sem.

wers

"Én pl. úgy tudtam, hogy a haszonélvező használhatja, ha nincs a nevén más ház/lakás illetve a beleegyezése nélkül nem adható el. Mert ez járt "szájról-szájra"."

Nincs ebben semmiféle kérdés. "Úgy tudtam", majd két állítás következik.

:) ja, igen .... a mondat előbbi része is elég "fura"

úgy tudtam, hogy a haszonélvező használhatja, ha nincs a nevén más ház/lakás

Úgy kérdez, hogy állít....

Nem tévedsz, ezért kezdte "én úgy tudtam"-mal a mondatot, utalva a tévedésére.

„ illetve a beleegyezése nélkül nem adható el. ”

Naaaaa, szerintem abba nem szólhat bele, változik-e a tulajdonos. Vagy tévedek?

brron,

Apuka nem "adott" pénzt a gyereknek, hanem szerződést kötöttek, és haszonélvezeti jogot vásárolt pénzért tőle az ingatlanán. Jogilag. Ezt talán a szerződés aláírása előtt kellett volna körüljárni, és azt mondani, hogy köszönöm szépen, így nem kérem a pénzedet.
De igen, értem én, hogy ez így igazságtalan - de jogszerű sajnos.

Hja kérem nem kellett volna apuka pénzén beülni a készbe!

drbjozsef,

de sejtettük. De ugye egy jogban járatlan ember, Internet-korszak előtt... Én pl. úgy tudtam, hogy a haszonélvező használhatja, ha nincs a nevén más ház/lakás illetve a beleegyezése nélkül nem adható el. Mert ez járt "szájról-szájra".
De ennyire fekete-fehér minden helyzet (mint általában).

Pl. apuka adott 2-2 milliót mind a 3 gyereknek, akik vettek vidéken 1-1 házat 3-4 millióért. 20 év alatt a hitelt kifizették, felújították, bővítették plusz szobával, majd tetőtérrel, melléképülettel, szigetelték, a tetőre napelemet tettek. Beletették fél élet munkáját, majd jön apuka a mostohával és beleülnek a készbe, esetleg bérleti díjat szednek a gyerekektől...

Fiktív helyzet, nem az enyém, de erre azért nem gondoltam volna...és nem is normális, hogy így van!

brron,

úgy érted, a jogszabály hibája, hogy nem sejtettétek, hogy a HASZONélvező HASZNÁLhatja az ingatlant? Érdekes.

A haszonélvezet jogintézménye már a római jogban kialakult (usus fructus), és mint általában a római jogot, ezer ép tapasztalata csiszolta.
Ahogy a tanárunk mondta némi elfogultsággal: ami azóta történt, csak rontott a jogon.

Köszönöm szépen!

Döbbenetes... Úgy gondolom, nem sokat tévedek, ha azt mondom, a haszonélvezeti jogi törvény a magyar törvényhozás legelborultabb alkotása...

A garázs építésekor még nem tudunk semmit a haszonélvező jogairól (csak azt, ami nem igaz: hogy nem lehet eladni a házat a beleegyezése nélkül), de tetőtér-beépítés így nem lesz...

Szerintem naná!

De nem a munkálatok előtt kellett volna ezt megkérdezni?

Tisztelt Fórumozók!

A kérdésem az lenne, hogy a haszonélvezeti jog kiterjed-e egy ingatlanon a haszonélvezet létrejötte (az ingatlan megvásárlásának időpontja) utáni, a tulajdonos által elvégzett fejlesztésekre? Azaz, amennyiben a tulajdonos tetőtér-beépítést végez, melléképületet-garázst épít, illetve kertet hoz létre, az ingatlanon haszonélvezettel rendelkező, de ezen jogokat egy évtizede nem gyakorló személy használatba veheti-e az ingatlan ezen részeit is?
Illetve joga van-e a haszonélvezeti jogát nem gyakorló haszonélvezőnek az ingatlan udvarába illetve az ingatlanba csak úgy kénye-kedve szerint bejárni, kvázi sétálgatni, körülnézni ott?

Előre is köszön szépen a válaszokat!

Lehet hogy nehéz felfogású vagyok,de nem értem a lényeget!

(Ugyanúgy kavarsz tehát, mint anno, és pár év múlva talán megint azon fogsz agyalni, hogy hozd rendbe, amit a kavarással csináltál.)

Nincsen vita köztünk, igazából a megoldást keressük , hogy mindenki jól járjon, sajnos még mindig nem tiszta
hogy a drága apeh nem e kezd üldözni mert nem a kiszámított értéken adtam el , holnap megkeresem őket.

De gondolt rám Én győztem meg mert nem akarta egészet.