Ingatlan Adás - vétel

De tulajdonképpen mit is szeretnél konkrétan?

Ez tökre nem az a törvény.

(2) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(3)71 A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet.72 A nemzeti vagyonba tartozó leselejtezett tárgyi eszközt - amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges - a tulajdonosi joggyakorló ingyenesen átruházhatja.

(4) Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek:

1. a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;
2. az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

(5)73 Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi.

Erre gondoltam....

„hiszen a 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket...”

Mire gondolsz?

Én ott csak az önkormányzat közfeladatainak felsorolását látom.

Ami ingyenes vagyonátadásról szól, az elég szigorúan körül van írva : államnak vagy más önkormányzatnak, csak közfeladat célra, kivételekkel.

Lényegében pedig kell, hogy átruházható legyen (ingyenesen is), hiszen a 2011. évi CLXXXIX. tv. 13.§ tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket...

És nem, nem bérleti jogra gondolok.

Csupán a fentebb jelzett jogszabályhely alapján még számomra nem átlátható sem a jogcím (ajándékozást nehezen képzelek el, ingyenes vagyonátadás csak önkormányzatok között létező jogcím), sem a lényeges feltételei egy ilyen jogügyletnek.

Önkormányzat csak annyiban van képben, hogy milyen teher kerülne utána az ingatlanra az ő javára... ezt én is tisztán látom a jogszabályban.

Ja, nem, természetesen nem én vagyok a "rogántóni"...

Elvileg lehet. Azért a gyakorlatban ez nem sűrűn jön össze.

Elbirtokolni végülis lehet, ha nem közterület az az ingatlan, nem?

Bár nyilván kikacagnak, miért adná oda ingyen bárkinek is az önkormányzat a vagyonát? (hacsak nem te vagy a rogántóni, akkor elnézést Képviselő Úr)

Esetleg arra célzol, hogy az önkormányzati lakás BÉRLETI JOGÁT hogyan lehet átruházni?

Na, azt is az önkormányzat tudja.

nem, sajnos az önkormányzat nem tud.

Lényegében sehogy.

Igen. Az önkormányzat.

Sziasztok!

Tud nekem valaki segíteni abban, hogy önkormányzati tulajdonban álló ingatlan milyen jogcímen és hogyan ruházható át ingyenesen?

Köszönöm drbjozsef!

Lakcím fiktiválása.

Hivatalosan : Lakcím érvénytelenségének megállapítása iránti kérelem

Lásd itt : http://kormanyablak.hu/…6/OKMIR00049

Kedves Szakértők!

Ha árverésen vásárolt ingatlanból a volt adós nem jelentkezik ki, akkor mi annak az eljárásnak a neve, amivel ki tudom jelenteni, mint új tulajdonos? Ennek mi a menete? Köszönöm szépen!

telezhető semmire nem vagy. HA nem egyeztek meg, nem lesz szerződés.

Üdvözlet,
Ingatlan adás vétel előtt állok.
Kötelezhető vagyok arra hogy foglalót csak kp-ban adjam át, utalás helyett. 3 millió forint esetén kb 3*akkora a költség tudtommal...
Köszönöm szépen a segítséget

Tényleg nem olvastad el a második mondatot, Einstein?

"Tűnik? Újabb betonkemény jogi érv."

Talán komolyabbnak tűnik a szándék. Bár jogi relevanciája nincs.

Ha bármelyik fél kiléphet a szerződésből, akkor minek a foglaló?

Szori vagyok.

A törvényszöveg kifejezetten felelősségről beszél:

Ptk. 6:185. § [Foglaló]
(2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
(3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Ettől függetlenül igen, azt, hogy a vevő nem kap kölcsönt, a gyakorlat következetesen az ő érdekkörében felmerült okként értékeli.

A törvényszöveg nem "felelősségről" beszél, hanem valamelyik fél érdekkörében felmerült okról. Azt, hogy a vevő nem kap kölcsönt, a gyakorlat következetesen az ő érdekkörében felmerült okként értékeli.