Ingatlan Adás - vétel

A per mindig 2 esélyes : vagy nyersz vagy nem. De ha meg sem próbálod?
Itt elsősorban nem pereskedni kell,hanem kibogozni a szálakat és megszerezni a használatbavételi engedélyt.

Hát tőlem már nem kap több pénzt, én már sajnos kifizettem a vételár 100%-át. :) Mások is vannak, akik kifizették a 100%-át már. De vannak páran, akiknek a (jóval régebbi) szerződése úgy szól, hogy a használatbavételi engedély beszerzéséig nem fizetik ki a fennmaradó részletet (pl. aki banktól vesz fel hitelt). Ez mondjuk nem a többség. De igen, már beszélek-beszéltünk ügyvédekkel, majd talán lesz végre olyan, aki hozzá is tud szólni azon túl, hogy pereskedni nem érdemes :(

A beruházónak is érdeke lenne hogy megszabaduljon tőletek mert addig nem jut a pénzéhez. Keressetek egy ingatlanjogászt,dobjátok össze a díját és göngyölitse fel az ügyet.

Még egy kísérletet teszek a tisztázásra:

"pont ez a gondom, hogy a használatbavételi engedély megszerzése az igazi akadály jelenleg" = pont ez a gondom, hogy a használatbavételi engedély megszerzése az igazi akadály jelenleg a tulajdonjog megszerzésében!

„Nem ezt írtam?”

De. Már azt sem tudod, mit írtál? :o

Köszönöm! Drbjozsef, pont ez a gondom, hogy a használatbavételi engedély megszerzése az igazi akadály jelenleg. Mert ha a beruházó ezzel nem foglalkozik, és ki se lehet belőle kényszeríteni és a hitelező se törli a jelzálogot használatbavételi nélkül, akkor gondolom patthelyzet van. Nem tudom, hogy más házaknál hogyan jutottak el addig, hogy legalább osztatlan közös tulajdonjoguk legyen, akkor is ha nincs használatbavételi engedély. És tudom, hogy csomó ilyen ház van Bp-en is. Nekem ez a fő kérdésem. Persze ha nincs más akkor el fogok menni pár ilyen házba és megkérdezem az ott lakókat erről, hogy hogyan lett meg legalább a tulajdonjoguk, de ha esetleg valaki online tudja a választ nagy vonalakban erre a kérdésre, akkor az is sokat segítene. Ennél jobban szerintem nem tudom elmagyarázni, hogy mi a gondom

(1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását....

Nem ezt írtam?

isolated,

Azért azt hozzátenném, csak úgy kiegészítésképpen, hogy a bíróság a megfelelő feltételek esetén hozza létre a társasházat, aminek az első feltétele az, hogy közös tulajdon legyen az ingatlan. Amíg nincs az épületnek használatbavételi engedélye, addig az jogilag még nem is létezik, csak egy folyamatban lévő építkezés. Abból a bíróság sem csinál társasházat.

8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.

Köszönöm. Az eddig megkérdezett ügyvédek nem tudtak semmit mondani azon túl, hogy mindegyik egybehangzóan azt állította, hogy pereskedni nem érdemes. Gondolom, nem volt ezzel a témakörrel közelebbi tapasztalatuk. Közben próbálok keresni olyat, aki már foglalkozott pont ilyen üggyel. Csak érdekelt, hogy hátha valaki itt is hozzá tud szólni. Megpróbálok utánanézni annak is, amit mondtál, hogy a bíróság is létre tudja hozni a társasházat, ha esetleg erről tudsz mondani többet, hogy utána tudjak nézni, megköszönném!

Együtt kell működni a beruházóval hogy elháruljanak az akadályok.
Vagytok annyian a "biliben"
hpgy fogadjatok egy ügyvédet.

Ő felgöngyölítí az ügyet és segit a megoldásban. Ennél lényegesebb hogy kibogozza a szálakat és azt is amit elhallgatnak előletek.

Elnézést, a végéről az a fontos info lemaradt, hogy állítólag abban bíznak, hogy hamar megveszik a maradék lakásokat, de pont azok a lakások a legdrágábbak. Szerintem nem sikerült a piacot jól felmérniük azzal, hogy olyan típusú lakásokat építettek... és eszük ágában nincs leszállítani az árat se persze. Én simán el tudom képzelni, hogy 2-3 évig nem tudják eladni azokat a lakásokat. Sajnos. De lehet az, hogy 2-3 évig képes lesz az időt húzni a beruházó, hogy értékesítse ezeket a lakásokat is?!

És pontosan az ilyenekről érdeklődöm itt elsősorban, hogy hogyan lehet elkerülni az ilyen időhúzást, és amíg a beruházót nem lehet megsürgetni és jogilag ő rendelkezik a ház felett, addig nem fogja tudni a lakóközösség sem a használatbavételit intézni saját pénzből, tehát nem hiszem hogy erre gondoltál, Majordomus? Elnézésedet kérem, de nem értettem, mire gondoltál azzal, hogy legyen meg a használatbavételi engedély. Köszönöm ha el tudod nekem magyarázni kicsit!

Köszönöm a választ.

Sajnos nem bízom túl erősen abban, hogy ez a beruházó valaha eljut addig, hogy beszerzi a használatbavételi engedélyt. Talán szerencsével igen, de amúgy meg ki tudja. Láttam, hogy máshol megtörtént ilyen is, hogy évekig húzta a beruházó, aztán mégis lelépett. Semmiképpen nem szeretném, hogy ez megtörténjen!

A következő esetek reálisak?

1. Beruházó lelép, anyagilag nincs komoly gond, aki még nem fizette ki a lakása vételárát, az a hitelezőnek fizet a tehermentesítéshez. Aztán lakóközösség újra elkészítteti terveket, beadja papírokat használatbavételi engedély megszerzéséhez, jó esetben nem kell komoly összeget költeni műszaki javításokra/fejlesztésekre. Utána végül megtörténhet a társasház alapítása/albetétesítés.
A hitelező pedig nem tudom, mikor adná meg az engedélyt a terhek törlésére. A jelenlegi tehermentesítési papírok szerint csak a használatbavételi engedély beszerzése után járul hozzá, de talán el lehet ettől térni, ebben az esetben előbb meglenne a tulajdonjog, bár osztatlan közös tulajdonrész lenne, de nem kellene várni a hosszadalmas ügyintézésre (hiszen 1-2 év is lehet a használatbavételi engedély megszerzése!). Mindenesetre ez "részletkérdés".
2. Beruházó lelép, komoly hitelek maradnak utána, és a fentieken kívül még külön is kell fizetni a fő hitelezőnek (esetleg más, jelenleg nem ismert hitelezőknek, stb), egyezkedni velük. Sőt lehet annak is kell egyezkedni, aki már kifizette 100%-ban a vételárat és csak a használatbavételi engedélyre (meg a társasház alapítására és albetétesítésére) várt, hogy töröljék a lakásán a jelzálogot és bejegyezzék a tulajdonjogát. Miután az egyezség megtörtént, a többi ugyanúgy megy, mint az első esetben.
3. Legrosszabb eset, beruházó lelép/bedől, nem lehet megegyezni, elárvereznek mindent stb stb. Közben több éves pereskedés, hogy megkapjuk mégis a lakásainkat és ne más vigye el őket.
4. Beruházó nem lép le és elintéz mindent rendben, de előtte még húzza az időt, ki tudja meddig... (Esetleg a további veszteséget még megpróbálja szétteríteni a lakók között... mint azt már megtette egyszer tavaly.)
Ebben az esetben a kérdésem: Milyen hosszan húzhatja az időt következmények nélkül, azt leszámítva hogy a megmaradt hitelek kamata ketyeg? Semmilyen jogi vagy más következménnyel nem lehet hatásosan megsürgetni, hogy rendesen intézze a használatbavételi engedélyt? (A hosszadalmasabb pert most nem sorolnám ide...)

Kihagytam valamit, vagy van még más eset is?

Még egy kérdésem lenne: Azt meg egyébként nem is értem, hogy ha igaz lenne, hogy a beruházónak nincs pénze befejezni ami kell az engedélyhez vagy akármi, akkor miért nem éri meg felvenni egy kis hitelt erre? További pénzek folynának be akkor a lakóktól (utolsó vételárrészletek, pl. aki banki hitellel fizetné), és ki tudná fizetni a hitelt. Annak a kamata kétlem, hogy több lenne, mint amibe kerül ez az időhúzás, hacsak nem az van a fejében már most, hogy le fog lépni. Mennyire lehet valószerű ez az érvelésmenetem?

Mindenképpen legyen meg a használatbavételi engedély. :

A társasházat majd a biróság létrehozza!

(Meg a perindításon túl, mert az se vezetne jelenleg eredményre.)

Van rajta némi jelzálogjog, igen, kb. a teljes épület értékének a negyede lehet (kamatok nélkül). Meg vannak a jelzálogjogokra később rakott aljelzálogjogok is (az eredeti (mikro)hitelezővel elég szoros kapcsolatban áll ez a bank).

Ha jól értem, arra gondolsz, hogy a beruházó cég esetleg nem tehermentesíti sikeresen a lakásokat. A tehermentesítési dokumentum alapján a lakás vételárának kifizetésén túl kell a használatbavételi engedély ahhoz, hogy a hitelező hozzájáruljon a jelzálogjog törléséhez.

Jelenleg olyan állítások keringenek, hogy lehet, a beruházónak még a használatbavételi engedély megszerzéséhez sincs elég pénze.

Max. ha pár vevőtől még befolyik pár maradék vételárrészlet, vagy ha értékesítenek még pár lakást, amit még nem adtak el. A még vissza nem fizetett hitel persze addig is ketyeg gondolom...

Szóval hol azt mondják, hogy most intézik mégis tovább a használatbavételit, hol az derül ki, hogy megint áll a folyamat.

Ha nem értékesítik elég gyorsan a maradék lakásokat, és a beruházó sem tol bele máshonnan pénzt a projektbe, akkor arra számítsak, hogy előbb-utóbb "lelép" a beruházó és aztán a hitelezőkkel vagy a felszámolóval kell együttműködni?

Vagy van más lehetséges eset is? Tehát, a vevők addig mit tehetnek, a várakozáson kívül ??

Köszönöm a válaszokat.

Bizony. S addig az ottmarad amig a kivitelező ki nem pengeti a bank felé a hitel utolsó részletét is...

Isolated nézd meg azt a tulajdoni lapot.
Nem akarlak elkeseríteni, de ilyenkor általában az szokott a tulajdonszerzés igazi akadálya lenni, hogy van rajta egy jelzálogjog és azt biztosító elidegenítési tilalom.

anura,

Nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, nem kell kifüggeszteni, nincsenek elővásárlásra jogosultak.
Az OTÉK ÉS a HÉSZ közösen határozza meg, hogy mit, hova, mekkorát lehet építeni.

Van egy olyan, hogy "Főépítészi kérelem", beadod a helyi önkormányzathoz, és ők megmondják a helyrajzi szám alapján az összes ilyen beépíthetőségi paramétert.

Kovács Béla Sándor, köszönöm a választ. Jól értem, hogy ez azt jelenti, hogy a beruházó bármikor közölheti a vevőkkel, hogy pl. vis maior miatt nem sikerült a használatbavételi engedély megszerzése? Akkor a kérdésem az lenne, hogy ha ezt közli a beruházó, akkor onnantól valószínűleg hozzájárul a lakások osztatlan közös tulajdonba vételéhez? Így szokott ez menni (leegyszerűsítettem persze)? Vagy még húzni szokták az időt? Mert az időhúzás a legnagyobb gondunk jelenleg.

Vagy nem.

És volna még egy fontos kérdésem. Ha nem kifüggesztös, akkor minden ugyanolyan gyorsasággal tud zajlani mint belterületinél? Es az ingatlant böviteni macerás? OTEk, vagy Helyi szabályzat szabja meg?

Kedves hozzáértök, sürgös segítségeteket kérem, ki tudja? Tuli lapon “Külterület“ kivett lakóház, udvar, gazdasági épület, (nincs AK értéke, 2.000m³ telekkel) adásvétele a „Földforgalmi törvény“ szerint történik vagy nem. Kifüggesztös vagy nem. Nem talalok rá szabályt. Köszönöm!

Alapos

„Biztos lehet..Habáraz átvezetés és a bevezetés azért más”

Ebben az esetben ugyanaz. A lényeg, hogy a vízvezeték a szomszéd telkét látja el. És ahogy Majordomus írta, a szolgalmi jog nem egyenlő az ingyen vízzel.