Ingatlan Adás - vétel

KBS,

Szerintem pont erre van az 5:68.§(2).
Ha bizonyítja a szomszéd, hogy az anyja jóhiszeműen a saját anyagával épített hozzá, akkor ámde legyen tulajdonjogi igény. De ha ezt nem tudja, csak azt, hogy pénzzel hozzájárult a beépítéshez, akkor legfeljebb a (2) szerinti kötelmi igény. Ha pedig azt se, akkor csókolom.

Huszonöt év távlatában én nem nagyon izgulnék.

Szerintem a jóhiszeműség is kérdéses olyan értelemben, hogy valszeg tudatában volt, hogy az élettárs tulajdonához járul hozzá, saját okokból, ami minket most nem érdekel. De bizonyosan nem azért, hogy tulajdonjogot szerezzen, hiszen ezt megtehették volna sok éven keresztül bármikor, mármint, hogy azt rendezik. Ha nem tették, annak szintén bizonyosan oka van, ami szintén nem számít nekünk, elég annyi, hogy volt.

MRM,
Bocs : közös tulajdon esetén nem kell alapító okirat, de az engedélyezéshez valszeg kell valamennyi tulajdonostárs beleegyezése.

MRM,

Ha az átalakítás 10 évnél régebben történt, akkor nem bontathatják el.
De legális, tulajdoni lapra bejegyezni csak akkor lehet, ha a mostani építési szabályoknak megfelel, megtervezteted, engedélyezteted, és társasház esetén végigzongorázod az alapító okiraton is az alapterületbővítést. Ez finoman szólva se gyors és olcsó. Nagyon finoman...

Úgy hirdetheted, és adhatod el, ahogy a tulajdoni lap adatai vannak, szóban persze a fentieket elmondhatod a vevőnek, megnézheti mennyivel nagyobb, mit ér meg neki ez.
(szerintem rengeteg társasházban van ilyen)

Köszönöm a gyors és hasznos válaszokat! Úgy tudom egyébként, hogy a teraszbeépítés (félszoba kialakítása) engedély nélkül történt, a tulajdoni lapon sincs nyoma az alapterület növekedésnek, valószínű fennmaradási engedélyt sem kértek rá, úgyhogy ez nem egyszerű történet. Nyilván emiatt sem fog perelni, mert papíron nincs is mire. Sőt még az is lehet, hogy engem fognak kötelezni az eredeti állapot helyreállítására (a teraszbeépítés visszabontására)? Vagy 25 év után már adnak rá fennmaradási engedélyt, esetleg bírságot kell fizetnem?

Az ügy ott áll vagy bukik -szerintem- hogy a tulajtárs tudja e bizonyitani hogy az anyja adott erre pénzt.
Ennyi év után ez ki van zárva szerintem.

Addvel a lakást,ha igénye van veled szemben inditson pert,de nem fog.

Dede. A Ptk. fogalommeghatározása megfelel a történeti tényállásnak. (Ti. valaki olyan ingatlanon épít saját költségén, amelyen már áll épület. Az ilyesmi közös tulajdont keletkeztet, értelemszerűen, ha a hozzáépítő már tulajdonos, akkor megváltoztatja a tulajdoni arányokat.)

Dede. A Ptk. fogalommeghatározása megfelel a történeti tényállásnak. (Ti. valaki olyan ingatlanon épít saját költségén, amelyen már áll épület. Az ilyesmi közös tulajdont keletkeztet, értelemszerűen, ha a hozzáépítő már tulajdonos, akkor megváltoztatja a tulajdoni arányokat.)

KBS,

„Mi más lenne?”
Legyen az. De a Ptk. szerinti fogalommeghatározásokra nem hivatkozhat, mert azokban nem ez van. De akkor vajon mi a jogalap?

MRM,

Oké, akkor nem nagyon van teendőd. Nem tudod megakadályozni, hogy pert indítson. Ha indít, majd bizonyíthat ott, ahogy tud. Ez 25 év távlatából nem lesz egyszerű. És hát mégis mit csinált az elmúlt években? Csiszolgatta az igényét?
Utasíts el minden igényt, szólítsd fel, hogy indítson pert, ha ezt határidőre nem teszi meg, én simán igénymentesen hirdetném az ingatlant.

Ha az ingatlanon álló épület alapterülete bővül az hozzáépítés. Mi más lenne?

Köszönöm a gyors válaszokat! Igen, a saját szememmel is látom, hogy részlegesen be van építve a terasz. Én azt kértem tőle, hogy bizonyítsa be, hogy az édesanyja pénzéből készült el a bővítés, mert nyilvánvalóan csak bepróbálkozik ezzel is. Ezen kívül is évek óta hátráltatni próbálja a lakás eladását, ez a tulajdonjogi igény csak egy újabb mozzanat. Miután sokadik levélváltásra sem sikerült vele megegyezni (még azt is felajánlottam neki, hogy kap egy bizonyos összeget a lakás eladása után vagy megveheti ő a lakást áron alul), megírtam neki, hogy az összes igényét visszautasítom, illetve nem ismerem el. Hozzátartozik a történethez, hogy nagybátyám hagyatéki eljárása során hozott egy végrendeletet (én nem tudtam ilyenről, de ez persze nem jelent semmit), melyet állítólag nagybátyám írt. Viszonylag rövid úton kiderült, hogy nem nagybátyám írta alá a végrendeletet, ráadásul a két tanú közül az egyik ő volt (nagybátyám élettársának lánya) és az ő javára szólt volna a végrendelkezés, amiben természetesen mindent ő örökölt volna. Ezek után a törvényes öröksönek adta át a közjegyző a hagyatékot (ideiglenes hatállyal). A rendelkezésre álló idő alatt nem történt fellebbezés, stb, így végleges hatályúvá vált. Csak azért írtam le ezt az egészet, hogy jobban kontextusba helyezzem a dolgot. Valószínű azóta is haragszik rám (pedig ő követett el bűncselekményt a hamis magánokirat felhasználásával) és minden módon megpróbálja hátráltatni a lakás eladását.

Szerintem az, hogy a tulajdonos beépíti a teraszát, és hogy ehhez pénzügyileg hozzájárul az élettársa, az nem tartozik se a Ptk. szerinti hozzáépítésbe, se a ráépításbe, de még a beépítésbe sem.
Adott pénzt az építkezéshez. Ezt visszakérheti, akár a jogutódja is.

„igazolja a beépítés tényét, vagy legalább egy engedélyt mutasson a teraszbeépítésről, ”
Ne haragudj, de azt csak meg tudod állapítani a saját érzékszerveiddel, hogy be van-e építve az a terasz vagy nincs.

A hozzáépítés tulajdonjogot keletkeztet; a tulajdonjogi igények nem évülnek el.

Egyébként, ha az 1998-ból jól értem, a megtérítési igénye rég elévült.
A tulajdonjogi igény nem évül el, ez igaz, minden bizonnyal pont ezért próbálkoznak ezzel, hátha megijedsz, és majd megkéred, hogy inkább hagy fizessed ki őt. Próba szerencse alapon, hátha talál pénzt egy balektól. Sima lehúzás. El kell hajtani a vérbe.

MRM,

Ha ez az igény esetleg jogos lenne, ez akkor sem tulajdonjogi igény. Az édesanyjának soha nem volt tulajdonjoga az ingatlanban, tehát adott esetben az édesanyjának megtérítési igénye lehetett volna az általa fizetett építkezésben. Itt szerintem szó sincs a Ptk. szerinti hozzáépítésről, nem saját anyagával épített idegen épülethez épített, se be- vagy ráépítés. Ez egyszerű megtérítési igény.

Ha az édesanyja élt volna tovább, akkor ő is csak ezt követelhette volna a nagybátyádtól. Nem tulajdonjogot.

Én a helyedben írnék annak az ügyvédnek, hogy a tulajdonjogi igényt nem ismered el, mert ez nem az. Ezen túl a kötelmi igényét több felszólításra sem volt hajlandó igazolni, ezért az is alaptalan az álláspontod szerint. Ha az ügyfelének igénye van, 8 napon belül indítson pert és ezt ezt követően 3 napon belül igazolja neked, különben az egész igényt semmisnek tekinted.

Ha letelik ez a 11 nap, akkor simán hirdetném igénymentesen a lakást, ha a szomszéd bekavar, mert erre jó esély van, mármint, hogy majd beszól a vevőjelöltednek (pláne, hogy ha jól értem a közös miatt elővételi joga is van, tehát az eladás tényéről időben értesülni fog, bár a vevő adatait kimaszkolhatod a szerződésből amikor elküldöd neki, azt nem kell tudnia), de te ezzel a levéllel tudod igazolni, hogy az igény alaptalan, részedről semmisnek tekinted, a lakás igénymentes, és ha esetleg, utólag, tényleg lesz valami igénye a szomszédnak, az csak és kizárólag feléd lehet pénz megtérítésére, az ingatlanhoz semmi köze.

Tulajdoni igényt jelentett be arra hivatkozva, hogy 1998-ban az általam örökölt lakás teraszát részlegesen beépítették, amit állítólag az édesanyja pénzéből finanszíroztak, így lett plusz egy szoba. (Az ő édesanyja és a nagybátyám élettársak voltak, az édesanyja hamarabb hunyt el, mint nagybátyám, én pedig nagybátyám után örököltem a lakást öt évvel ezelőtt). A lakásban egyébként az édesanyjának nem volt tulajdonjoga. Sem az édesanyja halálakor, sem nagybátyám halálakor a hagyatéki tárgyaláson nem jelentette be az igényét, ez csak most jött elő, mikor megtudta, hogy szeretném eladni a lakást. Kértem, hogy számlákkal igazolja a beépítés tényét, vagy legalább egy engedélyt mutasson a teraszbeépítésről, de nem kaptam ilyen dokumentumokat. Peren kívül se lehetett vele megegyezni, sőt, egyre többet akart. A lakást nem kívánja megvenni, pedig azt is felajánlottam neki.

Azért necces az ügy,mert irásban tette tehát tudsz róla.

A másik gond hogy ekővételi joga van.tehát a lemondó nyilatkozatát be kell szerezned. Ezzel húzni tudja az időt.

Milyen igényt terjesztett elő?

Tisztelt Szakértők!

Van egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan, amelyben három lakás került kialakításra (három különböző tulajdonossal), ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztással. Az általam tulajdonolt lakást szeretném eladni, viszont az egyik társtulajdonos egy ügyvédet meghatalmazva levélben leírta, hogy tulajdoni igénye van az én lakásom egy bizonyos hányadára. Ezt különböző dolgokra hivatkozva állítja, viszont ezeket az állításokat kérésemre nem tudta bizonyítani. A lakást nem szeretné megvenni, gondolom csak hátráltatni próbálja az eladást. Sajnos egyéb módon se sikerült vele megegyezni. Azt szeretném kérdezni, hogy ha értékesítem a lakást, akkor az adásvételi szerződésben leírhatom, hogy a lakás per, teher és IGÉNYmentes? Nagyon furcsa lenne számomra laikusként, hogy egy ilyen bemondás miatt (ami nincs bizonyítva) nem tudnám igénymentes állapotban árulni az ingatlant. Azt tudom, hogy a tulajdoni igény nem évül el, de ilyet tényleg lehet csinálni? Félek, hogy ha így van, akkor csak áron alul tudom értékesíteni a lakást. Köszönöm a válaszokat!

drbjozsef,

Egyetértek, nem voltam pontos. Ha nincs tárva-nyitva, vagy társtulaj nincs otthon, amikor odamegy, akkor pont úgy, ahogy írtad. Ha nem engedik be, nem törheti be a kaput.

„Igen, mert a közös tulajdont egészét használhatja minden tulajdonos, azaz Te is. Ők sem zárhatnak ki téged.”
Ezt vitatnám. Ha van birtokos, akkor fel kell szólítani a birtokbaengedésre, és ha azt megtagadja, lehet perelni, vagy többlethasználati díjat követelni. De önhatalmúlag bemenni szerintem nem. Az birtokháborítás.

„Ha a néhai özvegy az eltartónak és családjának csak szívességből biztosított lakhatást, de azt, hogy ők ott hivatalosan is lakcímet létesítsenek, azt nem engedte meg, akkor most, vajon milyen jogcímen élnek ott? ”
Mint tulajdonos.

„Vonatkozik-e rájuk a birtokvédelem? ”
Igen, mert jelenleg ők vannak birtokban. Nem zárhatod ki őket.

„Beléphetek-e a kapun, előzetes egyeztetés nélkül? ”
Igen, mert a közös tulajdont egészét használhatja minden tulajdonos, azaz Te is. Ők sem zárhatnak ki téged.

„Ki áll szerződésben a közműszolgáltatókkal? ”
Ezt a közműszolgáltatók tudják. Mint tulajdonossal, szóba kellene veled állniuk.

„Fizeti-e valaki a számlákat?”
Ezt is a közműszolgáltatók tudják. Azt írtad, hogy a közműszámla-tartozások miatt fogják árverezni a társtulajdonos tulajdoni hányadát, tehát a valószínű válasz: nem.

Köszönöm a válaszokat.
Azt, hogy előárverezőként regisztráljak, jó lehetőségnek tartom, de minden további a kikiáltási ártól függ. A vásárlásról döntést hozni, befektetési szempontok mérlegelése után fogok.
Tudomásomra jutott azonban egy újabb furcsaság az ingatlannal kapcsolatban.
Az eltartó, és a fiának a családja már évek óta, és most is, a házban lakik. Amikor arra járok, látom őket az udvaron, esténként pedig világít a villany. A kéményen is észre lehet venni, amikor a kazán épp fűt.
Viszont a nyilvántartás szerint ott senki nincs bejegyezve sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel. Ez, húsvét előtt, véletlenül jutott a tudomásomra, és az-óta újabb gondolatok kavarognak a fejemben. Ha a néhai özvegy az eltartónak és családjának csak szívességből biztosított lakhatást, de azt, hogy ők ott hivatalosan is lakcímet létesítsenek, azt nem engedte meg, akkor most, vajon milyen jogcímen élnek ott? Vonatkozik-e rájuk a birtokvédelem? Beléphetek-e a kapun, előzetes egyeztetés nélkül? Ki áll szerződésben a közműszolgáltatókkal? Fizeti-e valaki a számlákat?
Ez utóbbi kérdés nyugtalanít a leginkább. Néhány évvel ezelőtti tapasztalatom szerint a közmű-cégek csak a velük szerződésben állónak adnak ki információt. Még a szerződő személyét is titkolják.
Kérem, adjatok tanácsokat, hogy milyen buktatókat kell kivédenem az árverés kiírása előtt.
Köszönöm.

A bürökrácia malmai lassan őrölnek.

Úgy van. "Majdnem" bevezették idén az e-nyilvántartást, de aztán mégse. (Igazából már ki lehetne vezetni a "páncélpapírt", hiszen funkcióját vesztette - de valahogy megmaradt.)

Köszönöm,előző válaszomra megtaláltam a választ:létezik zöldpapír,2024-től várható az e rendszer bevezetése(azért kérdeztem,mert az ügyvéd saját bevalllás szerint is régen jegyzett föld adásvételi szerződést).

Tisztelt Szakértők!

Föld adásvétele esetén még mindig szükséges az un. "zöld papír"?(földátruházási biztonsági okmány)
Azt olvastam,hogy ez megszűnt,helyette elektronikus regisztáció van,de ügyvéd mást mondott,azzal a kitétellel,hogy utána néz..
Köszönöm szépen