Ingatlan Adás - vétel

Értelme mindig van,legfeljebb nem mindenki érti.

Valószinűleg zártkertről van szó.
.
Ha nem akarsz épitkezni és az épület 10 évnél régebbi,nyugodtan megveheted mér nem köteleznek a lebontására.
.
De nem lenne egyszerübb az eladótól megkérdezni mit tud a tilalomról? .
Esetleg vetesse le a tul.lapról ha már nem aktuális de ezt nem hiszem.

Üdv mindenkinek.
Kis segítséget szeretnék.
Adva van egy belterületi ingatlan amin van egy 50m2-es ház és egy melléképület.
Szeretném megvenni.
Legkértem online a tulajdoni lapot.
A III. részben van egy olyan bejegyzés, hogy "építési tilalom"
A keltezése szerint 30 évvel ezelőtti és a helyi önkormányzat a jogosult.

Lehetséges, hogy az ingatlan építése után született ez a tilalom és nem lehet bővíteni, garázst építeni, stb emiatt, vagy eleve nem lehet rajta épület?
Szoktak olyat csinálni, hogy a bővítést/melléképület építését megakadályozandó hoznak ilyen tilalmat?
Az utcában szinte minden telken van ház.
Van értelme egy telekre kiadni egy ilyen tilalmat?

Köszönöm.

Ez igaz,de fizetnie idén kellene a Nav szerint.

Az ügyvédet nem tájékoztatta az eladásról.

Marad az ügyfélszolgálat.

Ibolya

„Tavalyi évben eladtam egy örökölt házat (28M Ft)”

És ha nem telt még el 5 év a szerzéstől (örökléstől), amennyiben ebből jövedelmed származik, akkor jövedelemadót kell fizetni utána. Már nincs az a jogszabály érvényben, hogy ha lakást vettél helyette a teljes összegért, akkor ez nem játszik. Ki kell számolni az eladási érték és a szerzési érték közötti különbséget - perszer csak ha nem telt el 5 év és van ilyen különbség -, de ezt már csak jövőre kell bevallani szerintem.

Ibolya

„A mai napon a NAV megküldte nekem, hogy 1.320.000 illetéket kell megfizetnem. Rengeteg helyen olvastam utána, és azt találtam, hogy a különbözet után kell illetéket fizetnem, ez az összeg viszont a 33M forint 4%-a. Fellebbezhetek, vagy tényleg ezt az összeget kell kifitetnem?”

Ha nem jelezted ezt az ügyvédnek, aki az új ház vásárlását intézte, akkor gáz. Automatikusan a NAV nem számolja csak a különbözet alapján, hanem csak ha ezt belefoglaljátok az adásvételi szerződésbe. Ha nem így történt - szerintem ez lehet a gond - akkor utólag nem lesz egyszerű ezt megcsinálni, de meg lehet próbálni. Be kell menni a NAV ügyfélszolgálatra és kérj tanácsot az ottani ügyintézőtől.

Adót a jövedelem után kell fizetni.
A te jövedelmed viszont mínusz 5 millió az ügyön.
Menj be a Navhoz és igazold az ingatlan eladást!
Az elafási és szrrzési vételár különbözete lesz az illeték alapja.
.
Az illetéked 200 000 ft lesz.

Üdvözlöm!
Segítséget szeretnék kérni. Tavalyi évben eladtam egy örökölt házat (28M Ft) ugyanannak az cégnek aki épített nekem egy újat(33M Ft). A mai napon a NAV megküldte nekem, hogy 1.320.000 illetéket kell megfizetnem. Rengeteg helyen olvastam utána, és azt találtam, hogy a különbözet után kell illetéket fizetnem, ez az összeg viszont a 33M forint 4%-a. Fellebbezhetek, vagy tényleg ezt az összeget kell kifitetnem? Válaszát előre is köszönöm.
Ibolya

Mindenképpen különvagyon lesz.

Is? Duplán számít? Jesszumpapi.

A gyakorlat ilyenkor a lakást is ajándéknak tekinti.

Ha pénzt utalok a lányom bankszámlájára, amiből ő lakás vásárol, akkor én pénzt ajándékoztam neki, vagy lakást ajándékoztam neki? Végülis nem a célom számít, hanem az eredmény?

Mondjuk 25 év után nehéz bármit is bizonyitani.
.
Szerintem a megtekintett állapot szerint el kell adni.
.
Akinek valami igénye van az majd jelentkezik vagy perel, de nem fog mert semmiféle bizonyitéka nincs.

Márpedig ez a felperesnek a feladata.

Nem, ezt rosszul gondolod. Aki fizet, az "saját anyagával" épít hozzá. Megvette, a sajátja.

Te mit értenél saját anyag alatt? Hogy ő vetette ki a vályogot, vagy maga vágta ki az erdőn a gerendát.

A másik fejtegetésed is téves. A tulajdonszerzés a hozzáépítésben nem cél, hanem eredmény.

KBS,

Szerintem pont erre van az 5:68.§(2).
Ha bizonyítja a szomszéd, hogy az anyja jóhiszeműen a saját anyagával épített hozzá, akkor ámde legyen tulajdonjogi igény. De ha ezt nem tudja, csak azt, hogy pénzzel hozzájárult a beépítéshez, akkor legfeljebb a (2) szerinti kötelmi igény. Ha pedig azt se, akkor csókolom.

Huszonöt év távlatában én nem nagyon izgulnék.

Szerintem a jóhiszeműség is kérdéses olyan értelemben, hogy valszeg tudatában volt, hogy az élettárs tulajdonához járul hozzá, saját okokból, ami minket most nem érdekel. De bizonyosan nem azért, hogy tulajdonjogot szerezzen, hiszen ezt megtehették volna sok éven keresztül bármikor, mármint, hogy azt rendezik. Ha nem tették, annak szintén bizonyosan oka van, ami szintén nem számít nekünk, elég annyi, hogy volt.

MRM,
Bocs : közös tulajdon esetén nem kell alapító okirat, de az engedélyezéshez valszeg kell valamennyi tulajdonostárs beleegyezése.

MRM,

Ha az átalakítás 10 évnél régebben történt, akkor nem bontathatják el.
De legális, tulajdoni lapra bejegyezni csak akkor lehet, ha a mostani építési szabályoknak megfelel, megtervezteted, engedélyezteted, és társasház esetén végigzongorázod az alapító okiraton is az alapterületbővítést. Ez finoman szólva se gyors és olcsó. Nagyon finoman...

Úgy hirdetheted, és adhatod el, ahogy a tulajdoni lap adatai vannak, szóban persze a fentieket elmondhatod a vevőnek, megnézheti mennyivel nagyobb, mit ér meg neki ez.
(szerintem rengeteg társasházban van ilyen)

Köszönöm a gyors és hasznos válaszokat! Úgy tudom egyébként, hogy a teraszbeépítés (félszoba kialakítása) engedély nélkül történt, a tulajdoni lapon sincs nyoma az alapterület növekedésnek, valószínű fennmaradási engedélyt sem kértek rá, úgyhogy ez nem egyszerű történet. Nyilván emiatt sem fog perelni, mert papíron nincs is mire. Sőt még az is lehet, hogy engem fognak kötelezni az eredeti állapot helyreállítására (a teraszbeépítés visszabontására)? Vagy 25 év után már adnak rá fennmaradási engedélyt, esetleg bírságot kell fizetnem?

Az ügy ott áll vagy bukik -szerintem- hogy a tulajtárs tudja e bizonyitani hogy az anyja adott erre pénzt.
Ennyi év után ez ki van zárva szerintem.

Addvel a lakást,ha igénye van veled szemben inditson pert,de nem fog.

Dede. A Ptk. fogalommeghatározása megfelel a történeti tényállásnak. (Ti. valaki olyan ingatlanon épít saját költségén, amelyen már áll épület. Az ilyesmi közös tulajdont keletkeztet, értelemszerűen, ha a hozzáépítő már tulajdonos, akkor megváltoztatja a tulajdoni arányokat.)

Dede. A Ptk. fogalommeghatározása megfelel a történeti tényállásnak. (Ti. valaki olyan ingatlanon épít saját költségén, amelyen már áll épület. Az ilyesmi közös tulajdont keletkeztet, értelemszerűen, ha a hozzáépítő már tulajdonos, akkor megváltoztatja a tulajdoni arányokat.)

KBS,

„Mi más lenne?”
Legyen az. De a Ptk. szerinti fogalommeghatározásokra nem hivatkozhat, mert azokban nem ez van. De akkor vajon mi a jogalap?

MRM,

Oké, akkor nem nagyon van teendőd. Nem tudod megakadályozni, hogy pert indítson. Ha indít, majd bizonyíthat ott, ahogy tud. Ez 25 év távlatából nem lesz egyszerű. És hát mégis mit csinált az elmúlt években? Csiszolgatta az igényét?
Utasíts el minden igényt, szólítsd fel, hogy indítson pert, ha ezt határidőre nem teszi meg, én simán igénymentesen hirdetném az ingatlant.

Ha az ingatlanon álló épület alapterülete bővül az hozzáépítés. Mi más lenne?

Köszönöm a gyors válaszokat! Igen, a saját szememmel is látom, hogy részlegesen be van építve a terasz. Én azt kértem tőle, hogy bizonyítsa be, hogy az édesanyja pénzéből készült el a bővítés, mert nyilvánvalóan csak bepróbálkozik ezzel is. Ezen kívül is évek óta hátráltatni próbálja a lakás eladását, ez a tulajdonjogi igény csak egy újabb mozzanat. Miután sokadik levélváltásra sem sikerült vele megegyezni (még azt is felajánlottam neki, hogy kap egy bizonyos összeget a lakás eladása után vagy megveheti ő a lakást áron alul), megírtam neki, hogy az összes igényét visszautasítom, illetve nem ismerem el. Hozzátartozik a történethez, hogy nagybátyám hagyatéki eljárása során hozott egy végrendeletet (én nem tudtam ilyenről, de ez persze nem jelent semmit), melyet állítólag nagybátyám írt. Viszonylag rövid úton kiderült, hogy nem nagybátyám írta alá a végrendeletet, ráadásul a két tanú közül az egyik ő volt (nagybátyám élettársának lánya) és az ő javára szólt volna a végrendelkezés, amiben természetesen mindent ő örökölt volna. Ezek után a törvényes öröksönek adta át a közjegyző a hagyatékot (ideiglenes hatállyal). A rendelkezésre álló idő alatt nem történt fellebbezés, stb, így végleges hatályúvá vált. Csak azért írtam le ezt az egészet, hogy jobban kontextusba helyezzem a dolgot. Valószínű azóta is haragszik rám (pedig ő követett el bűncselekményt a hamis magánokirat felhasználásával) és minden módon megpróbálja hátráltatni a lakás eladását.

Szerintem az, hogy a tulajdonos beépíti a teraszát, és hogy ehhez pénzügyileg hozzájárul az élettársa, az nem tartozik se a Ptk. szerinti hozzáépítésbe, se a ráépításbe, de még a beépítésbe sem.
Adott pénzt az építkezéshez. Ezt visszakérheti, akár a jogutódja is.

„igazolja a beépítés tényét, vagy legalább egy engedélyt mutasson a teraszbeépítésről, ”
Ne haragudj, de azt csak meg tudod állapítani a saját érzékszerveiddel, hogy be van-e építve az a terasz vagy nincs.

A hozzáépítés tulajdonjogot keletkeztet; a tulajdonjogi igények nem évülnek el.