Ingatlanügyek

Most látom, nem árultad el, mit akarsz tőlük.

3500,- Ft; nem bélyeg, csekk. Szerintem a bíróságokon kívül más nem használ illetékbélyeget. Ők se nagyon.

Okmányiroda kb. 2000 ft okmánybélyeg és alapos indok. Arra kiadják a címet.
Indokként ird,hogy bírósági végrehajtást akarsz inditani.
Ki fogják adni a címet.

Adott egy ingatlan, két tulajdonossal.

Az egyiknek magyarországi címe van az ingatlan nyilvántartásban a másiknak angliai.

Mindkét címen postán elérhetetlenek a tulajdonosok, 5 éve nem voltak erre.

A magyar címről visszapattan a levél hogy címzett ismeretlen, az angolról még a tértis levél is 3.ára eltűnik és a posta kártérítést is fizet ezmiatt.

Tehát egyiket sem lehet elérni postai úton.

Rendőrség is kereste az egyiket, ők sem találták meg a nyilvántartásuk alapján.

Ilyen esetben mit tudok tenni ha felakarom kutatni a tulajt az ingatlan megvétele szempontjából?

Gondoltam FMH-ra de ez a hibás postacím miatt esélytelen, elbirtoklási perre de az nem állná meg a helyét, a rendőrségi ügy sem hozta elő a tulajdonost.
Valami ötlet az előkerítésükre?

Csak úgy kíváncsiságból, miért kellett "kijelentkezned", másik lakóhelyet bejelentened?

Jó kérdés.

Szerintem van esélye, hogy igen. Mindenképpen a jegyzőnél igényeld ne a kormányablaknál. Ha már a hagyatéki leltárt is felvette nem hiszem, hogy ne létesíthetnél ott tartózkodási helyet.

Amit kérhet: a születési anyakönyvi kivonatod a személyi okmányok mellett, édesapád halotti anyakönyvi kivonata valamint ha van másik örökös akkor az ő hozzájáruló nyilatkozata.

Kedves Fórumozók!
Remélem, nem lőttem nagyon bakot a kérdésem és a fórum párosításával.
Édesapám elhunyt és a lakáson banki jelzálog van, jelzálog hitel szerződés miatt. A szerződés megkötése előtt ez volt az állandó lakcimem, ekkor viszont ki kellett jelentkezni és csak Édesapám maradt bejelentve.
A hagyatéki tárgyalás még nem volt meg.
Kérdésem, hogy hagyatéki tárgyalás előtt tudok-e tartózkodási helyet létesíteni a lakcimkartyamon erre a címre?

Ill. most nem tudom 16 éves épületnél fordított áfa lesz-e.

A 16 évvel ezelőtti nem játszik.

Szerintem ilyenkor áfával növelten kell eladni mivel a vevő is áfás. A 16 évvel ezelőtti áfa nem játszik. Szerintem. Azt akkor a szabályok szerint könyvelték.

Az eladó utána "befizeti" az áfa összegét áfa bevalláskor. A könyvelő tudni fogja.

Bocs, látom, egyéni vállalkozó. De akkor sem az általános szabályok szerint adózik szerintem az ingatlaneladás után, ha az építéskor visszaigényelte az ÁFÁ-t.

Ez egy cég. Aligha fog személyi jövedelemadót fizetni.

Az adó 15 %

Az eladási ár után az eladó egészen biztosan nem fizet ileltéket.

Tisztelt Hozzáértők !

Egy egyéni vállalkozás (ÁFA-s) ha eladja 16 éve épített saját üzletét ami után annak idején ÁFA-t igényelt vissza kb az eladási ár után hány %-ék lesz a a befizetendő illeték
összege a NAV-nak .És ÁFA nélkül fordított adózás alapján értékesíthető-e, a vevő is ÁFA-s . Köszönöm

KBS

Egészen más a lakásszövetkezet, ez valóban így van! Amikor szövetkezeti háznak dolgozom, akkor mindig más szabályok vannak pl. számlázáskor. Közvetlenül a szövetkezetnek írom a számlát és csak megjegyzésként szerepel, hogy konkrétan melyik házban is végeztem munkát. A szövetkezet egyébként is belső nyilvántartásban vezeti, hogy melyik háznak mennyi pénze is van.

Viszont úgy tudom azt megtehetik, hogy ha egy sürgős beruházásra nincs pénze az egyik háznak, akkor máshonnan átmenetileg átcsoportosíthatnak rá bizonyos keretet, amit természetesen vissza kell helyezni később, amikor már befolyt rá annyi összeg az adott ház nyilvántartásában. Ezt sima társasházaknál egyetlen házkezelő sem teheti ugyebár meg. Ennél konkrétabb dolgokat én sem tudok.

Persze a kérdező nem akkor lesz balek,amikor behajtják tőle az előző tulaj tartozását,hanem akkor,mikor elmulasztja (ha ő nem akkor az ügyvédje) kikérni a O igazolást a tartozásmentességről. Ez a lakszövnél is alap.

Köszi.

(Dogmatikailag is teljesen eltér a helyzetük, a Ptk.-ban sem ugyanazok a rendelkezések alkalmazandók rájuk, meg a nekik rendszeresen fizetendő összegekre. A lakásszövetkezet esetén ezt csak szokásból és lustaságból nevezik "közös költségnek", a törvény nem is ezt a kifejezést használja.)

Igen, a Tht-ben legalább van valami, amire rá lehet fogni, hogy megengedi az SzMSz-nek ezt a "jogalkotást". A Lszt.-ben viszont még ennyi sincs.

KBS,

Úgy érted, hogy az, ami társasháznál teljesen szokásos a Tht. alapján, vagyishogy a(z új) tulajdonostól követelnek, és ő mehet tovább követelni az előző tulajdtól, az szövetkezeti lakás esetében egyáltalán nem járható út, mert a Lakszöv. törvényben nincs ilyen, ez (az egyik) különbség?

Úgy érted, a szövetkezetnek kellene a volt tulajdonoson behajtania. :)
Más szóval azon, aki tényleg tartozik neki, nem pedig keresni helyette egy fizetőképesebb balekot.

„behajtani a régi tulajon? Tisztább esetnek tűnik?”
Nem tisztább, hanem elve az a "tiszta" út.

Nem társasház, Major, lakásszövetkezet. Eléggé nagy eltérések vannak.

fekete ll.,

Igen. A közös költség tartozás keletkezésének ideje egyértelmű, az akkori tulajdonoson ez utólag bevasalható.

Pláne, ha szokás szerint "per-, teher-, és illetékmentesen" adta el neked a szerződés szerint a lakást. Mert akkor ez nem igaz.

Igen, sajnos ezt olvasom mindenhol, hogy egy ilyen per kétesélyes ahol a képviselet/szövetkezet az új tulajon akarja behajtani a régi sarát. Bírósága válogatja. Ezért kérdeztem hogy jobb eséllyel tudom majd én behajtani a régi tulajon? Tisztább esetnek tűnik?