Ingatlanügyek

Azt kérdezném,hogy párommal közösen vetttünk egy lakást 4 éve.A szerződés szerint én vagyok 80%-ban ,ő 20%-ban a tulajdonos.2 éve összeházasodtunk.Kérdezném,hogy válás esetén mekkor rész illeti meg őt?A szerződés szerinti 20 %?ÍElőre is köszönöm

Még így a legolcsóbb.

Kicsi Sára,

Hát az azért elég nagy hiba.

Van négyötödös többség a Tht.-ban, de nem az alapításra. Ott valamennyi tulajdonostárs egyetértése kell.

Intézzétek el így vagy úgy hogy aláírja a renitens, módosítsátok az okiratot ha szükséges, és nyújtsa be az ügyvéd újra. Természetesen díjazás nélkül.

Vagy menjetek perre a tulajdonostárssal. Ezt nyilván csak akkor érdemes, ha olyan pontot kifogásol, ami miatt várhatóan el fogja veszíteni a pert.

Kedves Kovács Béla Sándor.
Köszönöm a hozzászólását.
Sajnos minket úgy tájékoztatott az ügyvédnő, hogy elég a 80%. Egyedül az a tulajdonos aki nem írta alá, mondta, hogy minden tulajdonosnak alá kell írni.

Azt mi nem tudhatjuk. Én például akkor tettem volna ezt meg, ha a megbízó (költségviselő) aláírja a tényvázlatot, amelyben benne van, hogy kifejezetten és határozottan figyelmeztettem, hogy a bejegyzést el fogják utasítani; és ő ennek tudatában kifjezetten és határozottan utasított, hogy így is adjam be a kérelmet.

MajorDomus ezt egy ügyvédnek tudni kell, miért adta be egy aláírás hiányában?

Milyen költségek??

Benneteket. Mert olyan az Alapitó Okirat amiben nincs teljes egyetértés. Ha fiigyelembe vettétek volna a kifogását akkor előbbre járnátok.
.
Egy megoldás van :
Be kell perelni,ehhez viszont minden tulajdonosnak perben kell állnia mert nem jött létre a társasház.
A bíróság itéletével pótolhatja az Alapitó Okiratot is és a gond megoldódik.
B terv: addig veritek,mig könyörögni fog hogy aláírhassa...

Kedves Fórumozók!

Az alábbi kérdésben szeretnék tanácsot kérni:
Társasház bejegyzését utasította el a földhivatal, mivel egy tulajdonos nem írta alá.
Mindenki tudott róla, mert emailben közölte, hogy mivel nem ért egyet minden pontjával, nem fogja aláírni. Ennek ellenére beadásra került.
Kérdésem, hogy kit terhel a felelősség, esetleg a költségek megtérítése.

A választ előre is köszönöm.
picisara

Levort,

Ha CSAK zálogkötelezett, akkor, ahogy a neve is jelzi, a zálogtárggyal felel a tartozásért. Mással nem.

Ha zálogkötelezett is, és adós is (adóstárs = adós), akkor minden vagyonával. Mert adós.

Ha zálogkötelezettként venne fel másik hitelt, akkor a hitelképességbe a zálog alatt lévő ingatlan nem számít bele. Nem használhatja fedezetként, "arra" nem tud felvenni hitelt. De egyébként kaphat, ha egyébként megfelel a feltételeknek.

Nagyon nem mindegy, hogy adósként kerül-e bele a szerződésbe.

Adott egy külterületi lakóingatlan, rajta 30 misis hitel.

Amíg nincs elárverezve tehát amíg xy magánszemély tulajdona addig jogszerűen eladhatja róla kitermelésre a területen lévő fákat?

Az ingatlanon az épület képviseli a fő értéket, de ha kivágják a fákat az lehet-e "fedezetelvonás" vagy akármi, szólhat-e érte a bank?

Kedves Gerbera!

Köszönöm a gyors választ!

Tehát, ha a szerződésben a zálogkötelezett adóstárs is egyben, akkor mégiscsak "kell attól tartaniuk"?
A hitelkérelemben így volt megjelölve: Adóstárs aláírása (úgyis, mint zálogkötelezett, amennyiben a fedezetül szolgáló ingatlan tulajdonosa/tulajdonosi várományosa).
(Szerződés még nem készült, így az abban lévő megnevezést nem ismerem.)

Elnézést, igaza van, pontosítanék: A lány venné fel a jövőben a másik kölcsönt, aki a mostani kölcsön esetében ugyebár már zálogkötelezett lenne.

„kell-e attól tartaniuk”
Nem kell. Minden esetre, azt jól nézzék meg, hogy mit írnak alá, mert sokszor csak utólag derül ki, hogy a zálogkötelezett is adóstárs (v.ö.: "dehátnekemeztetnemmondták").
Azt a fiús kérdést ismételd meg, mert igencsak ellentmondásos (gy.k.: zálogkötelezett az anya és a lánya)!
Egyébként pedig: nem hitel, hanem kölcsön.

Jó napot kívánok!

A következőben szeretnék segítséget kérni:
Adott egy 4 fős család, és egy ingatlan. Az ingatlan tulajdonosai: 1/2 Anya, 1/2 Lány gyerek
Hitelt szeretnének felvenni építkezés céljából. A hitel felvevők: Apa és a Fiú gyerek.
A hitel során az ingatlan tulajdonosai a zálogkötelezettek, Apa az adós, a fiú gyerek pedig adóstárs.

Az érdekelne, hogy ilyen esetben, ha a bank esetleg elvinné az ingatlant, akkor a zálogkötelezetteknek kell-e attól tartaniuk, hogy pl.: a munkabérükből levonásra kerül a hitel egy része? (mondjuk, ha az ingatlan értéke nem éri el a fennmaradó törlesztő összeget.)

Valamint, hogyha a Fiú gyerek később más hitelt szeretne felvenni lakásvásárlási céllal, akkor akadályoztatva lesz-e (az új hitelnél) azért, mert ő egy zálogkötelezett egy másik hitelnél?

A választ előre is nagyon köszönöm!

Nagyon köszönöm!!

Ha a vételt megelőző három év en belül másik lakóingatland eladott a vevő, akkor az illetéket csak a kettő értékkülönbözete után kell megfizetnie, feltéve, hogy az új ingatlan drágább, mint az eladott.

A fizetendő illetékbe nem, de az illetékalapba igen.
Ha most jól értelek.

„(4) * Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.”

Ezt megvette, kifizeti az illetéket (akár csökkentettet, ha most is beszámít egy eladott lakást). Aztán ha ezt eladja, és másikat vesz, akkor ennek a lakásnak a forgalmi értékét levonhatja a következőleg vásárolt értékéből az illetékalapnál megint.

Nem így akartam kérdezni. Ha eladás után új ingatlant vesz az ismét fizetendő illetékbe be lehet-e számítani?

„Ingatlan vásárlásnál a megfizetett illeték, ha a vevő eladja és újból ingatlant vásárol beszámítható?”

Igen, az a szerzéssel összefüggő költség. Már ha a "beszámítható" alatt azt érted, hogy eladásnál költségként érvényesíthető.

Ennyivel drágábban kellene eladniuk, hogy adót se fizessenek, és az illetéken se bukjanak.

Ingatlan vásárlásnál a megfizetett illeték, ha a vevő eladja és újból ingatlant vásárol beszámítható?

Történt, hogy pénteken megvásároltak egy házat, aláírt szerződés, átutalt vételár után vasárnap meggondolták magukat.

Indok, hogy nem ilyen állapotra számítottak. Mellesleg hosszú évek óta ismerték az ingatlan, valamint a ház kulcsa már az aláírás előtt hetekkel náluk volt.

Az eladó nem nagyon akarja az elállást elfogadni. Adja el a vevő, és vegyen másikat.

biztos hogy társasház???

Kriszti968,

Akkor is.
Mindegy, milyen szerkezetű a tető, az a törvény erejétől fogva közös tulajdon. Ha be van építve, ha nincs.

Köszönöm a választ!Még azért megkérdezem, abban az esetben is ez a helyzet, ha megbontotta a tetőszerkezetet, s abból kiemelkedő, párkányos ablakot épített be, tehát nem síkban van az ablak. Köszönöm a választ!

Na, vajon? A tető közös tulajdonú épületszerkezet.

Jó napot kívánok!
A következők alapján lenne kérdésem:
Adott egy négylakásos társasház, a fölső lakások felett az egyik padlástér nincs beépítve, a másik lakás fölött az ott lakó beépítette (régen, az ott lakók lemondtak a jogukról ellentételezés nélkül), így a földhivatalnál is nagyobb a lakása a padlástér beépítése miatt. . Most tetőcsere következne a háznál. Az a kérdésem, hogy a költségelosztás hogyan alakul a beépített padlástérnél és a közös tulajdonú padlástérnél?
Nagyon köszönöm a Választ!
Üdvözlettel!