Ingatlanügyek

Ha meghalok, akkor a Digi kiásat és leszedi a gyűrűimet a kábeltévé tartozásért???

A legtöbb szerződés egyáltalán nem szűnik meg az egyik fél halálával.

Édesanyád egy szerződést kötött. A szerződés a szerződő halálával megszűnik!
.
Nézd meg mit tartalmaz erre az esetre a szerződés?
.
Meglepne ha ez a lehetőség nem lenne benne.
.
Szerintem ha kifizeted egyösszegben,akkor eladhatod.

Sziasztok,

Édesanyámtól korábban a bank elvette a lakását, az eszközkezelőhöz került, akitől vissza bérelte, majd tavalyi év otóberében 360 havi részletre vissza vásárolta 5.800.000Ft-ért.
Édesanyám idén februárban meghalt, és azt az információt kapta, hogy 5 évig nem terhelhető sem eladható.
Ha én ezt egy összegben kifizetem, akkor se?
Illetve olvastam, hogy a főváros agglomerációjában még kedvezményt is lehet kapni Ez nem tiszta, hogy ha igénybe veszem a kedvezményt vagy sem , akkor is él az 5 év.
Köszönöm

Miklos12 !
Ha eladtad 4 éve, akkor jó volt a vevőnek, sőt a banknak , értékbecslőnek is az a toldalék használatba vételi engedély nélkül, akkor miért bonyolódsz bele ?
Belemenni 4 év után egy bonyolult ügy költségviselésébe nem célszerű, de hát csak szóban hangzott el az ígéret, akkor szóban lehet olyant mondani , hogy majd meglesz. Kérdés persze ,hogy a földmérőt és a tervkészítőt kifogadja fel... mert úgy általában az fizeti. Tehát ne is állj szóba az említett személyekkel !

drbjozsef!
Jó, feladaom. De azért köszönöm.

Tehát IRL megmutattad a rajzokat, papírokat egy ügyvédnek, személyesen magyarázva meg neki hogy mi micsoda, és nem értette meg, viszont itt látatlanban a lenti betühalmaz alapján úgy érzed hogy bárki egy büdös szót is értett abból ami szerepel benne?

Túlbecsülsz te itt minket.

MajorDomus!
"Erre valók az ügyvédek.
Fogadj egyet."
Van, kezdetektől. De magát a számításomat sem értette meg, nemhogy hozzá tudna szólni. Pedig egyszerű. Mérheted különböző időpontban, különböző mértékegységgel (rőf, hüvelyk, méter,...) a telkek szélességének az aránya mindig ugyan annyi.
Továbbra is várok valami fogódzót. Köszönöm.

Erre valók az ügyvédek.
Fogadj egyet.

bimbus,

Szerintem 42.

Az élet, a világmindenség, meg minden.

Bonie,

Ha eladsz egy lakást, akkor nem kell illetéket fizetned. Azt a vevőnek kell. Neked adót kell fizetned, ha kell (dátumoktól, összegektől, jogcímektől függően).

Ha 3 éven belül veszel egy másik lakást az előző eladása után, akkor annak az illetékalapjából levonható az eladott lakás ára. Ha olcsóbban veszel, nem kell illetéket fizetned, ha drágábban, akkor csak a különbözet után.

Építési telekre a fenti kedvezmény nem használható, mert az illeték különbözet CSAK akkor érvényes, ha az eladott és a vett ingatlan is lakás.

Viszont építési telekre van a nyilatkozat kedvezmény, ahol vállalod, hogy 4 éven belül lakóépületet építesz rá, és a határidőig meg is szerzed a használatbavételit (vagy tudomásulvételit, ha csak bejelentés köteles az építés). Az illetéket kiszabják, de a NAV felfüggeszti a 4 évre. Ha bemutatod a lakhatásit, akkor törlik.

kbs.!
Komolyan kérdezem. Az állításom nekem is kristály tiszta. A szakértőnek nem. Az az érzésem, hogy matekozik, hogy azt hozza ki amit ő szeretne (mást nem akarok mondani). Közben bennem meg felmerül egy sor kérdés. Nincs rá válaszom. Segítsetek. Védeni szeretném az álláspontom.

Kedves Ügyvéd Úr!

Vagyonszerzési illetékkel kapcsolatban lenne kérdésem. Eladtunk egy házat. Ha helyette telket vennénk amin építtetnénk egy új házat hogyan alakul az illetékfizetés? Úgy tudom, ha 4 éven belül megkezdődik a ház építése akkor a telek illetékmentes. És a ház? Cserepótló vétel arra akkor már nem vonatkozik?

Köszönöm
Bonie

Ez igen! Kristálytiszta, világos tényállás. Nincs is kérdésem.

Túlépítés ügyében a másodfokú Bírósák kimondta a túlépítést, de a mértékéről nem rendelkezett. Engem kötelezett, hogy a peres felem által elbontott kerítés pontos helyét határozzam meg. A 8/2018. AM rendelet 16.§ (1) bekezdés b)pontja alapján számítást végeztem egy 1974-es mérési vázlat alapján. A mérési vázlat adatai szerint a két telek együttes szélessége 35,26 m. A jelenlegi állapotban a 2 telek együttes szélessége 35,11 m. Azegyik telek szélessége az 1974-es mérési vázlat szerint 30,74 m. Az 1974-es mérést a mai állapotra "transzformálva", a telek szélessége 30,61 m. (35,26 : 35,11 = 30,74 : X, X= 30,61). Az elbontott kerítés utcafronti vége a földrészlet sarkától 30,61 m-re jelölhető ki.
A szakértő bevont még egy telket, de nem indokolja, hogy miért. Ígya három telek 74-es és a mai állapot között 1 cm az eltérés, ezért véleménye szerint nincs szükség szélességi méretadat "transzformálására". A 30,61 téves adat, a kerítés 30,74 m-re helyezkedett el egy tőle 30 cm-es sávban. Kérdésem, miért vont be egy harmadik telket? Miért nem vont be ey 2. vagy 3., stb telket? Ezek torzít(hat)ják a két telek viszonyát. Ha a 74-es adatokat változatlannak kell tekinteni a mai állapotra nézve, akkor a másik telek szélessége miért változott 30 cm-nél nagyobb mértékben és ezt miért nem vizsgálja szakértő?
Hogyan tudom megvédeni a számításom helyességét? Adjatok tanácsot.

Üdvözletem!
A helyzetem a 4 éve eladott ingatlanommal kapcsolatosan, szerencsétlenül alakult.(Két lakásos családi ház, alsó-felső szintje külön lakás, más tulajdonossal, de egy hrsz.on szerepel, ingatlanhasználati megállapodással,az enyém a földszinti lakás volt) Az új tulajdonos eladná az alsó lakást, de a házhoz 1995-ben toldalékként épített kb.35 nm.-ről csak építési engedély van, használatbavételi engedély nincs, a térkép kivonaton sem szerepel az építmény. Sajnos 2016-ban így került eladásra a házrészem, a vevők banki hitelre vették, sem az értékbecslésnél, sem az adás-vétel során nem volt szükség a használatba vételi engedélyre. Utólag intézni nem tudom a hszn.vételi engedélyt, mivel már nem én vagyok a tulajdonos, és eddig semmihez sem kellett. Szóban megállapodtunk, hogy az új tulajdonos elintézi a földmérőt,és a tervezést, és úgy beadják a fennmaradási engedély kérelmét, hogy tovább tudja értékesíteni a 4 éve megvásárolt lakást, és ne veszítse el a vevőit.Ezzel érvelt, és belementem, hogy ezeket a költségeket vállalom, de - Újabb problémák adódtak, a telken lévő melléképületet is el kell bontani, ezek plusz összeget jelentenek. Ez a "sufni" nem is a szóban forgó lakáshoz kapcsolódik (az emeleti lakó használati területéhez tartozik) de csak így tudják újra "tervrajzolni" az egész ingatlant, ha ezt lebontják. Kérdésem, hogy így, az utólag kiderült hiányosságokkal kapcsolatban mennyire kell nekem viselnem a költségeket? Vagy kell-e viselnem egyáltalán? Van 2 régi, és 2 új tulajdonos, földszint, emelet külön, és most a használatbavételi engedély hiánya miatt minden költség engem terhel? -vagy marad a bíróság, hisz így vették meg,ahogy ott volt, ott van a házrész. Válaszát előre is köszönöm -

Legokosabb ha az önkornányzat épitési osztályához fordulsz. Mivel épitési engedéllyel épült az épület és 10 év eltelt nincs akadálya a fennmaradási engedély kiadásának. Előbb egy tervezőt is kérdezz meg.

Tanácsot szeretnék a lenti ügyben: Adott egy 520 nm-es telken egy 70 nm-es 70es években szabályosan épült ház, a korábbi tulajdonos 2008-ban eladta a telek hátsó 320 nm-es üres felét, így lett egy osztatlan közös tulajdon kizárólagos használati megosztással. A hátsó telekrészre a meglévő épületbővítésével önálló lakás rendeltetésű 37nm-es épületre adtak ki 2008-ban építési engedélyt. Szerkezetkész állapotig építették meg, pontos dátumot nem tudok,mert én 2012-ben vásároltam a régi 70 nm-es házat a hozzá tartozó lekerített 200 nm-es telekkel és azóta nem nyúltak az építkezéshez.
Az eredeti tervek szerint a hozzáépítés a két ház között egy tárolóval valósult volna meg, de ezt nem építették meg, így 2,5 m van most a 2 ház között /kerítéssel elválasztva/ Az új rész egy teljesen különálló ház, használatbavételi engedélye nincs.
A tulajdonostárs felajánlotta eladásra a tulajdonrészét, ami nekem jól is jött, mert bővítést tervezünk, tetőtér is szóba jöhet.
1: Új terv alapján egy folyosóval összeépíthetem a két épületet? /2 szoba lenne az új részben/
2.: Felhasználhatom a szerkezetkész házat? 
3.: Büntetést kell fizetni?
4.: Ha nem sikerül megegyeznünk az árban, akkor ő befejezheti az épületet, ha nem járulok hozzá a két épület összeépítéséhez.
5.:Vagy le kell bontania?
/Jelenlegi HÉSZ szabályzatot én úgy értelmezem, hogy nem szabályos mivel a minimális telekméret 600*2 nm: „A kertvárosi lakóterületen a vonatkozó általános előírásokon túl a) elhelyezhető:aa) a megengedett rendeltetési egységszámmal azonos vendégszoba számú szálláshely szolgáltató épület,ab)a melléképítmények közül: húsfüstölő, jégverem,zöldségverem.b)nem helyezhető el:ba)a megengedett rendeltetési egység szám felét meghaladó számú iroda,bb)1000 m2-nél nagyobb nettó eladó-területű kereskedelmi, szolgáltató rendeltetési egység,bc)kiegészítő rendeltetés közül: sorgarázs.(2) Eltérő rendelkezés hiányában kertvárosi lakóterületeken megengedett önálló rendeltetési egységek száma:a. a megengedett minimális telekméret kétszeresét el nemérő ingatlanok esetében 1 db,b. a megengedett minimális telekméret kétszeresét elérőingatlanok esetében 2 db, amelyek különálló épületben is kialakíthatók.(3) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: teljes/”

Grave7, köszönöm!

Grave7, köszönöm!

@Cs.Reni:
„négy százalékos papír” = a NAV fizetési meghagyása a vagyonszerzési illetékről

Igen, ha a gyermekeinek ajándékozza, akkor is meg kell fizetnie.

Az ajándékozás után a gyermekeknek viszont már nem kell újból illetéket fizetniük, mert az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás illetékmentes.

Üdv!
Anyukám bő egy hónapja házat vásárolt azzal minden le van tudva már csak várja a négy százalékos papírt amit be kell fizetni.

Kérdésem hogy ha átajándékozza gyermekeire a házat akkor úgymond a hirtelen nagy tulajdonjogtól megválik akkor is köteles kifizetni azt a 4 százalékot?
Az ingatlan per és tehermentes, semmi adósság, hitel nincs rajta.

A választ előre is köszönöm.
Renáta

De a ridegpásztornak is igaza van.

tihanyka,

Ezt látatlanban megmondani nem lehet biztosara.

Mit jelent a "közösen vettünk"? Ha valamelyikőtök az igazolható különvagyonát költötte a lakásvásárlásra, akkor az annak megfelelő rész a saját része, a többit felezni kell. Ha már életközösségben (élettársként) éltetek a vásárláskor, illetve előtte is, és ezen időszak alatti jövedelmetekből vettétek, akkor az is házastársi közös vagyonnak számít (Ptk. 4:35.§(1)), akkor is el kell térni a nyilvántartásba bejegyzett 80-20%-tól. Ha azóta jelentősen nőtt az ingatlan értéke, akkor azt is figyelembe kell venni, ha vagyonmegosztásra kerül sor.

Szóval egy sereg körülményt kell figyelembe venni.

Arról nem is beszélve, hogy a házastársi közös vagyont a bíróság nem egyenes vagyonelemekre nézve osztja meg, hanem az egész vagyon tekintetében - emiatt is változhatnak a végleges, megosztott tulajdonviszonyok a kérdéses ingatlanban.

Ahogy az egyszeri ridegpásztor mondta: "tudja az Öregisten".