Ingatlanügyek

De nem szerződhettek, az ÁFA-tartalom az tájékoztatás. A fogyivédelmi törvénnyel kapcsolatban pont a jellege miatt nem lehet diszpozitívnak lenni álláspontom szerint. Ebből a szempontból egyébként pont van egy problémám a BH-val, mert megfuttatja az általad is említett gondolatmenetet, de azt képtelenségnek tartom a Ptk. szerződés létrejötte szabályai alapján is a másik oldalról, hogy valakinek a (valós) akarata arra irányuljon, hogy mekkora a vállalkozási díj tartalma az általa fizetendő bruttó vételárnak.Szóval szerintem pont azt nehéz levezetni, hogy ÁFA-levonásra nem jogosult fogyasztóval lehet nettó árra szerződni.

http://www.klaw.hu/…fa-valtozas/

Kevésbé lennék szigorú - ha egyértelműen nettó ár + ÁFA-ra szerződtek. (De a konkrét ügyben ez nem egyértelmű.)

Fogyasztóval a fogyasztóvédelmi törvény 14. § (5) bek. szerint bruttó árban tud szerződni a vállalkozó. Lehet, hogy 5% ÁFA-s számla lesz, de ez a fizetendő ellenértéket nem fogja befolyásolni. Idén jött ki erről a Kúriának is ítélete az előző ÁFA-csökkenés idejéből származó hasonló esetben.

Szerintem ezt majd a bíróságtól fogjátok megtudni.

Üdv!

Az alábbi kérdésem lenne az 5% ÁFA témájában.

A körülmények: szeptemberben kötöttünk adásvételi szerződést melynek során körülbelül az összeg felét kifizettük az új ingatlan árának. A maradék felét pedig hitellel szeretnénk fedezni. Mivel még nincs használatbavételi engedély, ezért a hitelügyletet még nem indítottuk el a bankkal, a hitel kifizetése nagy valószínűséggel már jövőre történne az albetétesítés után. Jelenleg a használatbavételi engedély még nem készült el.
A szerződésben a vételár meghatározása a következőképpen történt:
Vételár X millió Ft. Majd zárójelben leírva, hogy ez nettó Y millió Ft és 0,27 Y Ft Áfa. Az első félnél amit fizettünk és a hitelrészletnél nincs feltüntetve a nettó + ÁFA rész, de az összesített árnál igen.
A kérdésem az lenne, hogy a jelen esetben használható-e az 5 % os ÁFA a fennmaradó hitelösszegre (esetleg az egész ügyletre?) vagy az áfacsökkentés nem vehető igénybe a fenti esetben.

Köszönettel,
haxxor

david1111
Nyugi, nem fogja. Már a jegyző se fogja megadni hozzá a szükséges szakhatósági hozzájárulását.
De ha véletlenül mindenki meghülyülne, és simán átvezetnék, akkor jönne a kérdés: "Örülünk Vincent?" Mert onnantól a saját házaddal nem fogsz tudni mit kezdeni, ugyanis a szabálytalanná váló épületen utólag nem valószínű, hogy bármely engedélyhez kötött építési munkára megkapnád az engedélyt. Ajándékozd neki inkább az egész telket. A megmaradónak úgyse lesz onnantól semmi értéke.

És ha Izland hadat üzen?

Szóval tegyük fel, hogy törvényellenesen dönt a földhivatal? Akkor mi a kérdés? Innentől számít bármilyen törvényellenes döntés?

köszönöm :)

Amennyiben a földhivatal engedélyezné (tegyük fel, hogy engedélyezi), utána akkor már nem lehetne ebből probléma?

david1111
Utólag valószínűleg nem. A nagyobb baj, hogy ezen oknál fogva már a telekalakítást se fogja engedélyezni a földhivatal.

A visszamaradó telek beépítettsége nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb beépíthetőséget. De valószínű, hogy az 1000 négyzetméter meg az előírt legkisebb telekméretet nem érné el.

Üdv!

Olyan kérdésem lenne, hogy adott egy kb. 1500 nm-es külterületi ingatlan 3%-os beépíthetőséggel. Átadásra is került rajta egy gazdasági épület 50 nm-el már jó pár évvel ezelőtt. Az egyik szomszéd szeretne megvásárolni ebből a telekből 500 nm-nyi részt (gazdasági épület nélkül). Legálisan eladható? Utólag nem szankcionálhatják azt, hogy így nagyobb lesz a beépített terület a megengedettnél?

Köszi,
Dávid

Mondd azt, hogy kerülön be a szerződésbe, hogy a tulajdoni hányad arányában utalják a vételárat, az egyiket XY bankszámlára, a másikat pedig, feltétlenül külön, legalább 17 és fél másodperccel később pedig az XY bankszámlára. (vagyis ugyanarra).

Ez legalább a vevőknek is sokkal drágább lesz tranzakciós illeték és utalási díj formájában. Tényleg : tőlük is meg lehet kérdezni, hogy nem akarnak-e pártízezer forintot spórolni az egybe utalással.

Ha valamit nem tilt törvény, akkor azt szabad.

Mondd meg neki, hogy kérdezzen meg egy írástudó kollégát.

Tisztelt Szakértő Urak
Hivatkozással megelőző bejegyzésemre. Korai - de nem felesleges - volt a köszönetem! A vevő ügyvédje továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy csak a tulajdoni hányad arányában utalhatják a vételárat. De, "nem hajlandó" törvényhelyet közölni - ami ezt előírja! Van erre "a kinek és mennyit lehet utalni" helyzetre valami írásos szabályozás? (én nem találok) kösz és üdv.

Tisztelt Urak Köszönöm szépen a hozzászólásaikat, kellemes vasárnapot! üdv

Ez hülyeség. Ha a felek közösen kérik, a szerződésbe bekerül, akár egy számlára is kérhetik a teljes vételárat. Akár egy külsős, az adásvételben nem szereplő idegen számlájára is. Bárkiére. Az legyen az ő gondjuk, ki hogyan kapja meg a sajátját, hogyan adózik belőle, etc. Ha ezt akarják, semmi se tiltja.

Nem.

Tisztelt Szakértők!
Hat unokatestvér örökölt egy ingatlant, illetve egyikük már korábban meghalt, s így az Ő részét - két gyermeke „kapta” 1/12-ed 1/12-ed arányban.
Közülük az egyik külföldi állampolgár (csak kinti bankszámlával rendelkezik), a másik pedig erősen korlátozott, mind mozgásában, mind látásában. Ezért Ők ketten, engem hatalmaztak fel képviseletükre. A meghatalmazásokat a konzul igazolta, illetve egy ügyvéd ellenjegyezte. A meghatalmazás lényegi része az alábbi:
„A meghatalmazás alapján, a meghatalmazott jogosult a nevemben önállóan és teljes jogkörrel eljárni. Az általa e meghatalmazás keretében tett jognyilatkozatok és jogcselekmények engem köteleznek, azokért helytállok, illetve engem jogosítanak.
A meghatalmazás különösen kiterjed a tulajdonomat képező ………………………………… (hrsz., pontos cím) alatti ingatlan eladásával kapcsolatos nyilatkozatok megtételére, ezen belül különösen:

• az adásvételi ügylet során a távollétemben a teljes jogkörű eljárásra, az adásvételi szerződés, az esetleges szerződésmódosítás, valamint a bejegyzési engedély (tulajdon-átruházási nyilatkozat) aláírására, az elállási jog adásvételi szerződés szerinti gyakorlására;
• a vételár átvételére akár egy összegben, akár részletekben, az átvételről szóló nyilatkozat kiadására;
• a szükséges nyilatkozatok (APEH, Illetékhivatal, egyéb) kitöltésére;
• további meghatalmazások kiadására a nevemben, valamint
• mindazon nyilatkozatok és cselekmények megtételére, amelyek az ingatlan eladását előmozdíthatják.”

Az általam képviselt két személy kifejezte, hogy – mivel Ők nem végeztek az ingatlan „megszerzéséhez” (másfél év „pereskedés”) és eladható állapotba hozásához (hulladékok kiürítés, festés stb.) semmilyen tevékenységet – a vételár 1/12-1/12-ed részénél kevesebbre tartanak igényt, s azt a többi tulajdonostársnak „adják”.
Szokásosan a Vevő ügyvédje készíti el az adás-vételi szerződést, s Ő azt mondja, hogy csak a bejegyzett tulajdoni jog arányában lehet átutalni a vételárat. (A további banki műveletek – különös tekintettel a külföldi számlára – viszonylag jelentős teherrel járna.)
Kérdésem az, hogy ez a Vevői utalási korlátozás valóban fennáll-e, miközben teljes körű meghatalmazások vannak!

@oligaliga, @Kovács_Béla_Sándor

Köszönöm az információkat.

Annál is inkább, mert kötelező a földhivatali eljárásban a jogi kéviselet.

A legtöbb esetben a felek az ügyvédet bízzák meg a földhivatali ügyintézéssel. Először őt kérdezném meg.

@Lehi0802

„A kérdésem az lenne hogy milyen határidők vonatkoznak az ügyintézésre?”

Tudtommal a vevő kötelessége bejelenteni az adásvételt 30 napon belül.
Te megbíztál valakit, hogy intézze helyetted?

Én is úgy értettem, de meglehet, hogy a kérdező viszont másként.

(Azt én úgy értettem, hogy az eladó helyett meghatalmazott írt alá. Nincs jelentősége.)