Ingatlanügyek

Értem is amit írtok, meg nem is. Sajnálom.
Az egyik helyen azt mondták, egy tulajdonos van (a Magyar Állam), a másik meg több tulajdonost említ. Az elkülönült egységeket is értem, de ettől még nem merünk licitálni, nem egyértelmű ez.
"Az ingatlan tartozékai és jellemző tulajdonságai: Az árverésre kerülő ingatlan egy 706 m2-es területen elhelyezkedő, közepes állapotú,
92 éves, 80 m2 alapterületű, cseréptetős téglaház adós tulajdonában álló tulajdoni hányada. Helyiségei: 4 szoba, konyha, kamra,
fürdőszoba és előszoba. Közművesítettsége: víz és gáz az udvarban, a villany ki van kötve."

Esteban18 !
Hogy megértsed még jobban.
Kapsz a papától egy 2000 nm -es telket. Ha építési telek, akkor építhetsz rá. Ehhez kell a közterületről való megközelíthetőség és a közművesítés valamilyen foka. Pl. víz és csatorna elektromos és gázcsatlakozási lehetőség. Ez egy jól közművesített telek.
Erre építesz egy 4 szintes házat szintenként 2db. 50 nm -es elkülönült egységekkel. Pl. lakások az emeleteken, földszinten üzlet és műhely . Azaz 8 db önálló egység , összesen 400 nm beépített ingatlan... nem csak lakó hanem egyéb is.
Akkor a nevező lehet a 400, a számláló pedig az 50 . Tehát az az elkülönült valami lesz az albetét... ha bejegyzik a nyilvántartásba.. 8 db lakás - üzlet -műhely tulajdonosa leszel.
Lehet ugyan lakóingatlannak is nevezni ... én inkább épített ingatlannak nevezném.

Hogy a lakáson belül mi van az elvileg közömbös. Lehet benne elaprózott terecskék és lehet az egész egy tér. Ugyan így az értékük is váltó lehet... minőségi belső építészet, vagy silány valami. Sőt az értéket a szint is meghatározza. Meg sok egyéb... pl. benapozottság.
De telekkönyvileg minden albetét itt egyenlő 50/400 tul. hányaddal. 8 x.-
Így lehetsz házi úr.

Problémám nincs, de azért leírom. :)
Adva van egy ingatlan. Ingatlanárverésen szerettünk volna licitálni rá.
700 nm telek, közepes állapotú (viszonylag lepukkant) tégla ház, belvárosban. A licit utolsó szakaszában már 300 ezerért meg lehet szerezni, ha nincs más érdeklődő.. A tulajnak tartozása volt, meghalt, az Állam a tulajdonos, és most árverésre bocsájtja. A végrehajtó irodájában azt mondták legalábbis... Gyanús, illetve szerettük volna előtte személyesen megnézni, úgy ahogy az árverési dokumentációban említik. Végrehajtónál nincs kulcs, ide-oda telefonálgatás, majd kiderül, amire licitálni lehet az a lakóingatlan 432/6048 tulajdoni hányada. A válaszlevél:
"A Magyar Állam (képviselője az MNV Zrt.) X, Y: örökhagyó után csupán 432/6048-ad tulajdoni részben örökölte meg az ingatlant.
Azonban ezáltal a Magyar Állam birtokba nem került, így kulcs sem lelhető fel Társaságunknál. Az ingatlanban több társtulajdonos is van kisebb-nagyobb tulajdoni részekkel, arról nincs tudomásunk, hogy melyik tulajdonostárs használatában állhat az ingatlan."
Megjegyzem elhagyatott az épület, senki nem lakja.
Bosszantó, hogy miért nem lehet hiteles tájékoztatást kapni. (Emlékeim szerint azt a kérést is feltettem: akkor ez csak hányad vagy az egész kerül eladásra?)

Így igaz ahogy KBS írja.
De ha nem több tulaj akkor elkülönült egységek amit lakásnak neveznek.
Pl. rendelkezel egy .... nohogy szép kerek szám legyen 500 nm -es épített ingatlannal... mondjuk 1000 nm -es teleken ( ez is lényegtelen ) tehát 500 nm.
Nos vagy a tulajdonosok többszöröződnek vagy az épületen belül elkülönült entitások jönnek létre. Lakás - műhely - raktár.
Egy tulajdonosnál 1/1 a tulajdoni hányad. Ha megveszi a felét valaki vagy a tulaj odaajándékozza szintén a felét, akkor lesz 1/2 - 1/2. 2 tulaj egyenlő arányban. De lehet 1 tulaj is ha kettő lakást alakít ki, akkor is 1/2 - 1/2 és így a végtelenségig.
Talán annyit a tulajdoni hányadok a területből vezetődnek le és nem az értékből. A terület állandó az érték tág határok között változhat

Ez nem szükségszerű. Akár egy tulajdonosa is lehet.

Mi az igazi problémád?

Köszönöm a válaszokat!
A lényeg tehát: ennek az ingatlannak viszonylag sok tulajdonosa van...

Mint írtam 14/24 a tulajdonom. A két tulajdonos társ 5/24 és 5/24 hányaddal rendelkezik.
Miért 24 a nevező ? Ennek van története, amit most nem taglalok.
Meddig marad ez ?
Nos ha az egyik tulajtárs úgy dönt hogy a két gyerekének adja vagy azok örökölnék.
Akkor az 5/24 feleződne azaz 2,5/24 és 2,5 /24 hányaddal rendelkezne a két szerencsés tulaj.
De a matek szabályai szerint a természetes törtekben tizedes szám nem lehet, így átalakul a tulaj hányad valahogy így :
5/48 + 5/48 és a többi 10 /48 + 28/48, azaz már 4 tulaj van.

Az enyimé lenne a 28/48.
A számlálók : 5 +5 +10 +28 = 48 Tehát ez van 4 tulajnál. Mi van 15 vagy 32 tulajnál ?
Nos így képződnek a z érdekes tulajdoni hányadok

A budapesti és egyéb nagyvárosi társasházaknál dívik ez a megoldás. A zöldövezetben nem jellemző.

De pl. én is tulaj vagyok egy kisebb házban 14/24 részben.
Az egyik tulajdonos társnak sokáig kellett magyarázni, hogy az ő 5/24 része kevesebb.
Végül megértette.

Társasházak alapításánál is előfordul, hogy az albetétek összes alapterületét veszik nevezőnek a közös tulajdoni hányadoknál. Úgy nem kell kiszámolni a számlálót. :)

Eseteban18

A tulajdoni hányadokat általában közös nevezőre hozzák, hogy könnyebben összehasonlíthatóak és összeadhatóak legyenek. Tehát pl. ha egy ingatlannak van 6 db 1/12-es tulajdonososa, egy valakié fele, akkor a felet is 6/12-nek írják.
Komplikált, elaprózott tulajdoni arányok mellett kijöhet ilyen 6048-as közös nevező is.

Tisztelt Tagok!

Elnézést, ha nagyon evidens a kérdésem:
Mit jelent, hogy egy lakóingatlan tulajdoni hányada 432/6048 ?
Nem láttam még ilyet. (A törtet tudom egyszerűsíteni, de mégis... valami konkrét dolog miatt írják így?)
Köszönöm a segítséget!

Végül is nem rájuk dől....

Kedves drbjozsef,

Köszönöm a tájékoztatást és a tanácsot!

Ha a lakóépület a bővítést követően sem éri el a 300 m2-t, vagy ugyan meghaladja, de magánszemély saját lakhatását szolgálja, akkor egyszerű bejelentés.
Természetesen terveket kell készíttetni.
Felújítás és átalakítás (ami nem jár bővítéssel) egyébként önmagában nem engedély köteles, akkor sem, ha tartószerkezetet érint. A kormány ebbéli - jogszabályban meghatározott - álláspontja, ha szakszerűtlenül kókányol valaki, hadd dőljön a ház.

Gyuru1983,

Engedélyezésben én sem, de nanemaaa olvtarsunk igen.

Szerintem a bővítés mindenképpen vagy engedély, vagy bejelentésköteles, tervezni kell, mert meg kell felelni a szabályoknak akkor is, ha nem kell engedély. Hogy melyik a kettő közül az a mostani és az elkészülő épület méreteitől függ. belső munkához nem kell, ha az főfalat, tartófalat nem érint. De majd kijavít, ha nem jót írtam.

Tamas,

„Amennyiben XY lakója az ingatlannak és nem jogosult saját nevében eljárni, mert gondnokság alatt van, kilakoltatható.
A végrehajtó intézi a kilakoltatását?”
Igen, a törvény szerint. Most például nem, mert nincsenek helyszíni cselekmények. Már ha időben kérted vagy lefutott a lakáskiűrítési per. Nem ma lesz...

„A moratórium miatt most úgy tudom nem lehet kilakoltatni.
Amennyiben a közeljövőben vennék egy ingatlant árverésen, amit laknak, milyen lehetőségeim lennének, hogy birtokba vegyem, ami már az én tulajdonom lenne?”
Megegyezés a lakóval, hogy adja át neked vagy a végrehajtónak, a Vht. 154.§ szerint. Akkor se kilakoltatás, se per nem kell.

„Vagy inkább ne is foglalkozzon az ember most MBVK árveréses lakással?”
Szerintem? Ne. Máskor se, ha nem profi.

Dorina0324,

Nem jó.

17/2016 rendelet, 14.§ (3) 'c' pontja :

„A családi otthonteremtési kedvezmény akkor igényelhető, ha az igénylő a támogatási szerződésben - és azt megelőzően a kérelemben is - büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az eladó vagy az építési tevékenységet végző az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint ha az eladó vagy az építési munkálatokat végző gazdálkodó szervezet, az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal;”

Egy nem Ptk. szerinti hozzátartozónak kellene eladnia/ajándékoznia, és tőle megvehetitek CSOK-kal. Ennek a dupla szerződésnek persze jelentős költségei (ügyvéd, SZJA, illeték) lehetnek, ki kell számolni, megéri-e. Szinte biztos, hogy használt lakásnál, 1-2 gyerekre nem. Esetleg többre, de ehhez több adatot kellene tudni.

Tisztelt József,

Engedélyezés ügyében nem vagyok jártas.

Örököltem egy ingatlant, mely 1950/60 óta fennáll.
Most szeretném a meglévő területet 20 nm-el megbővìteni és a meglévő épületben belső átalakításokat végezni.

Azt szeretném kérdezni, hogy ehhez mindenképpen kell építészt, tervezőt fogadnom és esetleg engedélyeztetési eljárást lefolytatni ?
A bővítés utcafronot nem érint , a belső udvarrészben lenne. Beépíthetősegnek megfelelünk, mert nagy a telek mérete.

Köszönöm a segítséget.

Kedves Cimzett,

Szeretnék segitséget kérni. CSOKOT ( hitel nrm csak az államilag támogatott rész) szeretnénk igénybe venni.
Jelenleg párom édeaanyja nevén van az ingatlan. Az lenne a kérdés hogy ajándékozás címén a fiának vagy nekem - mint kívülálló mert nrm vagyunk házasok - adja át az ingatlant (?) , mert olyan informáciohoz jutottunk, mely szerint családtagtól szerzett ingatlan esetén nem lehet a csokot felhasználni.

Köszönöm a valaszt

Kedves drbjozsef!

Köszönöm a tájékoztatást!
Amennyiben XY lakója az ingatlannak és nem jogosult saját nevében eljárni, mert gondnokság alatt van, kilakoltatható.
A végrehajtó intézi a kilakoltatását?
A moratórium miatt most úgy tudom nem lehet kilakoltatni.
Amennyiben a közeljövőben vennék egy ingatlant árverésen, amit laknak, milyen lehetőségeim lennének, hogy birtokba vegyem, ami már az én tulajdonom lenne?
Vagy inkább ne is foglalkozzon az ember most MBVK árveréses lakással?

Tamas,

Árverési vételnél a jogokat törlik a tulajdoni lapról, szóval ezzel kb. felesleges is foglalkozni.

Hogy ki XY ki kell derülnie a tulajdoni lapról. Csak úgy nem jegyeznek be egy random embert egy tulajdoni lapra. Nem szerepel XY régi, már nem hatályos bejegyzésben? Mondjuk mint régi tulaj? A teljes tulajdoni lapból ennek ki kellene derülnie.

De, mint mondom, lényegében indifferens.

Kedves drbjozsef,

Köszönöm a segítséget!
MBVK árverésen néztem az ingatlant.
Magyar Állam adós ellen megindult végrehajtási ügyben szól az eljárás. Csak gondolom, hogy XY tartozását átvállalta a vagyonkezelő, de a továbbiakban sem történik törlesztés ezért árverezik a lakást. A tulajdonjog az állami a tulajdoni lap fejléce alapján. Azt is csak feltételezem, hogy XY bejelentett lakos, akinek a vagyonkezelőnek kellett volna fizetnie a részleteket, az ingatlanban lakik.

Ilyenkor az ő gondnokság alá helyezéséről a vevőnek kell gondoskodnia, mint mondjuk egy eltartási szerződésnél?
Idős, demens, vagy egyéb betegségben szenvedhet?
Milyen kötelezettséggel, vagy teherrel járhat egy árverési vételnél a bejegyzés, amivel számolni kell?

Köszönöm előre is, hogy segít képbe kerülni!

Tamas,

Pontosan azt, ami oda van írva.
XY gondnokság alá van helyezve. Kicsoda XY a tulajdoni lap szerint? Tulajdonos? Haszonélvező? Valamilyen más jog jogosultja?

Bejegyzik, hogy az ingatlan érintő ügyekben, mint adásvétel, tudja a vevő is, hogy XY nem jogosult a saját nevében eljárni, nem köthet érvényesen szerződést. Arra a gondnoka jogosult.

Lani82,

„Ez a használati megállapodásban le is van írva, viszont ez sajnos csak addig él amíg én vagyok a tulaj.”
Miért?

Tisztelt Jogászok!
Információ kéréssel fordulnék tulajdoni lap bejegyzéssel kapcsolatban.
Ingatlanvásárlási szándékom lenne, viszont a tulajdoni lapon a következő bejegyzés található.
III. rész 8. bejegyzése szerint X Y gondnokság alá helyezése fel van tüntetve.
Érdeklődnék, hogy ez mit takar.

Előre is köszönöm a segítséget!