Csatlakozom az előttem írókhoz némi kiegészítéssel. Ha nem megy az ügyfélkapus lekérés /ami ingyenes / pénzért megteszik a kormányhivataloknál vagy földhivatalban. Kell még térkép is, de az mindenképpen fizetős. 2500 ft /alkalom.
„ Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni lapon nincs rögzítve, hogy melyik ingatlanrész kié. Ott csakis a százalékos arányokat tüntetik fel.” szomorú... Mások szerint lehet a rögzítés. Az arányok nem százalékosak hanem természetes törtek. igaz abból lehet % -ot számolni. Azok a lakások akkor önállóak, ha van lakásonként legalább 1 db. 15 nm -es lakószoba, amelynek van a külvilágra nyíló ablaka és van külön bejárata. Hogy kell e más / konyha , fürdő stb, nem tudom , de nem árt ha van.
Figyelni kell arra ,hogy közművek közösek e vagy külön állóak. Gáz, villany, víz csatorna.... ezek külön mérési lehetőségére.
Aztán ez a „ csak ügyvédileg van leirva hogy kinek mi a része az ugy szabályos ?” iromány amit nevezhetünk sok mindennek, pl.
használati megosztási szerződés -nek is, stb. Azt ,hogy mikor készült , az eredeti aláírók most azonosak e a készítéskorival, vagy ha azóta új tulajok lettek azok elismerték e annak érvényét. Nehéz de megállapítható. pl. megnézni a társtulaj adásvételijét - ha hozzáférhet ő - mert ha nincs erre utalás n állíthatja, hogy rá nem érvényes. Ez a közös és külön területeknél okozhat gubancot.
Megjegyzendő ,hogy ezekre a kérdésekre /kérésekre elsődlegesen az eladónak kell gondolnia, azaz neki kell ezeket prezentálni a vevő részére.... ha reális a vételár. Persze ha sok minden nincs tisztázva akkor az eladó érdeke a homály, a vevőé pedig a tisztánlátás.
Ha egy eladó elzárkózik ezek elől, akkor sok féle reakció lehet.
A vételártól függően.
pl. a bideni reakcó, az hogy elküldi az elzárkózót a melegebb éghajlatra.