Ingatlanügyek

"Egyáltalán a lépcsőházba, vagy a közös tárolókba van jogom ilyenkor bemenni?"

Tulajdonosként: igen, hisz ezek KÖZÖS-ek.

CSAK a (magán)tulajdonodnak nem vagy birtokosa éppen.

- -

A társasház két dologból áll össze.

• közös tulajdonú rész

plusz az

• egyéni (magán) tulajdonú részek

Köszönöm mindenkinek a segítséget!

Tételesen leírtam a hátralékait, illetve sajnos nem tételesen csak "rezsi" amit a jövőben is fizetnie kellene.

Amennyiben nem fizet akkor felmondom a szívességi lakáshasználati jogát.

Ennyi röviden, még jófej is voltam mert nem rögtön felmondtam neki és nem rögtön lakbért követeltem. Az csak a következő lépcsőfok. :-)

De tegyük fel most kifizeti az elmaradt rezsit, de a jövendőbeliket meg nem, akkor mi a teendő?

Tehát ha tiltásra kerül a jövedelméből hogyan lehet megoldani hogy folyamatosan hónapról hónapra amíg ottvan addig vonják tőle a rezsit?

"hogyan lehet megoldani hogy folyamatosan hónapról hónapra"

Sehogy...

Értelemszerűen neked kell időnként felszólítani,
ha szerződést szeg (nem fizet) és tovább lépni
a behajtás útjára, ha felszólításra sem...

Ez így logikus is, ha végig gondolod.

gerbera317 !

Látom szíveden viseled a magyar helyesírást !! Néhai magyar tanárom, aki irodalmat és nyelvtant is tanított, mindig mondta, hogy így jegyzendő meg :

.... utána szalonnát ettem...

Tiszteletem!
Sajnos nem tudom, hogyan működik ez a fórum, hova kell írni a kérdésem!?
Szeretnék venni egy vasútállomás házat ami két falu közt van és 1976 óta van kivonva a használatból. Most magántulajdon, el is adják hétfőn foglalóznám, de fel merült pár kérdés...

• hogy lehet ez a lakóházam? A ház egy része lakás volt eredetileg.
• se víz, se villany nincs a telken...
• a padlást hogy lehet beépíteni jogilag...

Köszönöm mielőbbi válaszukat!
K.Sz.

„a padlást hogy lehet beépíteni jogilag”
Sehogy. Építészetileg már inkább.

Köszönöm, kedves Gerbera a kielégítő válaszát!!!
Stílusos!
;)

Víz és villany nélkül nem kapsz rá használatbavételi engedélyt. De gerberának igaza van: nem jogi kérdés ez, hanem műszaki.

Értem!
Köszönöm!
És miután lesz közmű? Mi a menete egy ilyen ház felújítás-átalakításnak?

Sziszkovics, kedves érdeklődő !

„ el is adják hétfőn foglalóznám”

Nem kell azt a foglalózást elkapkodni !
Félsz, hogy az orrod elől elviszik az ingatlant ?

Szerintem aligha.

A kérdéseidre :
„a padlást hogy lehet beépíteni jogilag...”
Mint írták elsősorban műszaki feladat, ha jó a födém akkor beépíthető. Azért némi engedély kell, méghozzá a tető vagy oromfal ablakokhoz. Bent amúgy táncpalotát is csinálhatsz... ha a födém bírja.

„se víz, se villany nincs a telken...” Hát ez nagy gáz, de ha az ára megengedi, akkor az lesz egy következő feladat.

„ hogy lehet ez a lakóházam?”
Úgy hogy a tényleges tulajtól megveszed.

„Mi a menete egy ilyen ház felújítás-átalakításnak?
Hosszú nagyon hosszú, hogy egy - két mondatban érthető választ lehetsen adni.
Azért egy biztos, kell sok pénz !
”

"hogy lehet ez a lakóházam?"
Egyáltalán mi az ingatlan-nyilvántartási megnevezése? Ha lakás (is) akkor a földhivatali rész részben kipipálva.
Ténylegesen meg úgy ha, az épület megfelel a lakás jogszabályi feltételeinek. (Építésügy)

Kedves SolnesM!
Köszönöm válaszát!
Röviden is sikerült minden lényeges infót közölnie velem! Ma voltam kint, a víz és a villany is ott megy az út mentén...
Igen, félek! Nagyon jó árat sikerült kialkudnom, és egy méhész már évek óta ostromolja őket, korábbi, magasabb ajánlatát nem fogadták el...
Lényeges kérdés volt a tetőtér beépítésének hivatali feltételei.
Köszönöm!

Kedves Lajcsó!
Köszönöm válaszát!
Kiderült, hogy a polgármester ismerős, és hétfőn reggel kikérjük a tulajdoni lapot...
A ház egyik fele szolgálati lakás lehetett, külön még gazdasági épület is van. '76 óta lehet lakatlan. Villany eredetileg sem volt bent, csak a jegypénztárnàl vannak komunikációs vezetékek maradványai.

Tiszteletem!

Segítséget szeretnék kérni egy egyszerű kérdés megválaszolásában, mivel a kölcsön fajtája miatt nem találtam információt sehol, azaz egyértelműt.

Ha van egy osztatlan közös ingatlan 1/2-1/2 tulajdoni hányadban, amit 100%-ban özvegyi haszonélvezeti jog terhel egy ember részére, akkor lehetséges, hogy a beleegyezése nélkül az egyik tulajdonos jelzálogot terhelhessen a tulajdoni hányadra?

Munkáltatói kölcsönt vett fel, és a munkáltató az ingatlanra jelzálogot jegyeztet be, amiről a csak az egyik tulajdonos lett értesítve, a másik és a haszonélvező nem. A kölcsön összege minimális a ház értékéhez képest 350e Ft (a ház értéke 24 millió).
A másik tulajdonos állítása szerint nem kapta meg a kölcsönt és ezért törölteti a munkáltató a jelzálogot.

Jogilag ez megtehető? Érintettek értesítése nélkül?
Ha valóban nem kapott a kölcsönt, akkor mi alapján lett bejegyeztetve a Földhivatalban?

Előre is köszönöm a segítséget!

Tisztelettel:
V.Károly

"a beleegyezése nélkül az egyik tulajdonos jelzálogot terhelhessen a tulajdoni hányadra?"

Igen ez a TULAJDONOS hatásköre.

A haszonélvező csak haszonélvezhet...
Azaz: lakhat benne vagy bérbe adhatja.

Az osztatlan közös miatt viszont,

vagy kell minden tulajdonos hozzá

vagy előbb használati megosztási szerződésben kell a használatot rendezni és akkor csak az a tulajdoni hányad lesz érintett

- -

A fentiekből már adódnak a válaszok is.

Azt írja, bejegyezték, sőt, azóta törölték is. Úgyhogy a nem adós tulajdonostárs vagy amnéziás, vagy hamisítás történt, vagy...
Hogy aztán mi miért nem történt meg, végképp ne érdekelje a kérdezőt.

Tisztelt Ügyvéd Urak/Hölgyek!

Az alábbi kérdésben kérem a segítségüket.
Szüleink halála után örököltünk 2 db ingatlant egy Bp-i öröklakást és egy Balatoni ingatlant. A balatoni egy ikerház ,ami osztatlan közös tulajdon. Az ingatlanok fele (anyai rész ) rendezve van, viszont a másik felét (apai rész)3-an örököltük.A budapesti lakásban a nővérem él a családjával (szüleink életében költöztek oda mert nem volt hol lakniuk kb. 20 éve) A balatoni ingatlant anyánk halála óta (4 éve)én gondozom, ápolom tartom karban és fizetem a rezsi költségeket.Az egyik testvéremet az ő balatoni tulajdonrészében kifizettem, tehát a Bp-i lakáshasználó testvérem ,(vagyis annak fia és ő mint haszonélvező)és én vagyunk a jelenlegi tulajdonosok. 1 éve megállapodást kötöttünk hárman hogy az ingatlanok tulajdonviszonyát rendezzük, úgy hogy a két ingatlant a Bp-i és Balatonit elcseréljük egy az egyben és ennek fejében a bátyám lemond a Bp-i lakáshasználó javára a tulajdonáról.Tehát a Bp-i 1/3-ad részemet cserélném el az ő Balatoni 1/6 részére.A megállapodás szerint én a bátyámat kifizettem, de a nővérem nem hajlandó az egyezségre. Csak halogat és azt hajtogatja nem kötelezhetik arra hogy a tulajdonát elcserélje. 5 éves lejárati időről beszél ami azt hiszem az adóalap csökkenéséről szól ami után kell az szja-t fizetni . De mivel nem hiszek neki mert többször megszegte a szavát nem látok biztosítékot arra hogy ha kivárom az időt a megállapodásunk létre jön-e.Sajnos még hozzátartozik az ügyhöz hogy mivel a fia külföldön dolgozik és csak félévente jár haza, meghatalmazásért rimánkodok nekik 1 éve hogy a nővérem szavához híven intézkedni tudjon.Mit tanácsolnak?

Milyen megállapodást kötöttetek? Írásban?

Jó napot !
Eladtam a lakásom.
A vevő a vételár 10%-át foglalóként fizette, ez benne is van az adásvételi szerződésben.
A vételárból fennmaradó összeget akként vállalta fizetni, hogy 30%-ot 01.12.-ével bezárólag átutal részemre,
a fennmaradó 60% pedig CSOK-ból és hitelből áll majd össze, amelyet a folyósító bank 01.29.-ével bezárólag utal a számlámra.
A vevő a 30%-os önerős részét nem utalta át részemre ezidáig.
Szerződésszegése miatt elállhatok a szerződéstől és a foglaló nálam marad ?
Ügyvédet fogadjak, vagy egyszerűen keressem fel azt az ügyvédet aki az adásvételi szerződést készítette ?

... írjátok le a szóbeli megállapodás pontjait és írjátok is alá.

Legyen benne határidő a szükséges szerződések megkötésére!

A címe pedig legyen pl. "Egyezség az ingatlan ügyek rendezésére".

Ebben az "egyezség" szó a FONTOS!
Mivel az egyezség egy utólag már
csak igen nehezen módosítható dolog.

Eleve is így kellett volna tenni...
Amikor még teljes béke- és egyetértés volt köztetek.

Tisztelt Ügyvéd Urak/ Hölgyek!

Az alábbi kérdésemben kérem segítségem.
Párommal családi házat készülünk vásárolni, melyre letesszük
a 30%-os önerőt , majd erre veszünk fel lakáshitelt, az én nevemen van még egy ingatlan , amit sajnos még nem sikerült értékesíteni, de folyamatban van, ezt az ingatlant, lakást 2014. januárjában vásároltam , melyet most 2018.-ben szeretnék minél előbb értékesíteni, ehhez kapcsolatban kérdéseim, így mennyi SZJA, illetéket kell az ingatlan után fizetni, melyet 2014.-ben 5.350.000,- Ft-áron vásároltunk és most jelenleg 10.990.000,- Ft-on hirdetjük, továbbá, amit vásárolnánk ingatlan az egy 22 milliós családi ház, melyet már a napokban elindítanánk, így utólag ha sikerül eladó, az én nevemen lévő ingatlan, azt utólag hogy tudjuk elszámolni, hogy adó és illeték mentesek legyünk. Milyen lehetőségeink vannak. Válaszukat előre is köszönöm.

Üdvözlettel Halász Szabina

Az eladandó lakás után 253.800.- Ft adót kell fizetni öszesen.
Ha 2019-ben adnád csak el, akkor már semennyit.

Közös tulajdon az eladandó lakás?

Közös (50-50?) tulajdon lenne az új családi ház?

MGyöngyi,

nem gondolod, hogy a jogalkotok azért ennyire hülyék, hogy ennyivel ki lehessen kerülni az illetékfizetést?

„Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.”

Tehát ha 20M a lakás értéke, akkor ez a kedvezmény nem jár.

„ a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke vagy a 21. § (1) bekezdés szerinti csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt;”

Ha új építésű a lakás, aminek ő lesz az első tulajdonosa (mondjuk a 20M értékből azt gondolnám, hogy ez nem új építésű, manapság az már vidéken is 20M felett van általában), akkor jár a fenti kedvezmény, vagyis 15M után nem kell illetéket fiztetni, csak a maradék 5M után.

"Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 000 000 forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg." (Illetéktörvény)
Tehát a kedvezményre való jogosultság szempontjából a lakás egészének (1/1) forgalmi értékét kell alapul venni, függetlenül attól, hogy hányan veszik meg a lakást.
Ezért kár megbontani a lakás vételárát mert közömbös a szerző felekre eső vételár összege!

Tisztelt Ügyvéd úr/Fórumozók!

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításához kérnék segítséget, mivel a NAV egyértelmű választ nem tudott adni...az információs füzetekben sincs utalás arra vonatkozóan, ha valaki többször költözik, lakást értékesít.

1.)
2017-ben eladásra került egy lakás 17.700.-ezer Ft-ért, amely szerzéskori értéke:15.000.ezer Ft 2014-ben.

17.700.000

• 15.000.000

  2.700.000*0,6= 1.620.000 a számított jövedelem (egyéb költségekkel nem számolva)

2.) ebből a pénzből lakásvásárlás történt 17.000.-ezer Ft-ért, ami egy sajnálatos esemény miatt 2017-ben értékesítésre is került 17.200.-ezer Ft os eladási áron.

A második lakáseladást hogy kell szerepeltetni az adóbevallásban, illetve SZJA-t fizetni utána ??, mivel az első értékesítésből származó jövedelem adóztatása megtörtént, s ez ugyanabból a bevételből történt olcsóbb áron.

Köszönettel: Gyebnár Mariann