Ingatlanügyek

Beszéltem a földhivatallal, ha a tulajdonin nem látszik egyértelműen hogy melyik rész kire lett osztva akkor Ők sem tudnak segíteni.

Mondta hogy előkerülhet megosztási szerződés de azt nem kell bejegyeztetni sehova, szóval nem tudja megmondani melyik rész lenne az enyém ha a felét megvenném.

Osztatlan közös és vagy előkerül megosztási vagy sem.

Igazad van, ilyen műfaj, de igen, akinek nincs elég tőkéje neki nem játék.

Van egy ötletem. Sikeres licit után nem kifizetni, hanem még fizetési határidő alatt beköltözni. Ha nem lehet mert addig odakerül egy lakó vagy a másik tulajdonos lobogtat egy 98% -os használati megosztásit akkor hagyni őket a fenébe, bukni hagyni az előleget és akkor mi lesz, az első licitálóé automatik?
Az első licitáló már megvan, aki 99%-ban a társtulajdonos.

Mert esetemben az előleg összege olcsóbb mint egy ügyvédi munkadíj meg az utazások költsége és még lehet akkor sem lenne tuti a felderítés mert mindenki hazudik vagy elhallgat.

Az adó és értékbizonyítványt az önkormányzat állítja ki. Nem mindig nézik meg, ők is a nyilvántartásokból meg az adatbázisból dolgoznak.
Kb. minden harmadik öröklési vagy árverési ügynél előjön, hogy köze nincs a piaci értékhez a kiállított értékbizonyítványnak. Akár mert sokkal többet ér a valóságban az ingatlan, akár mert sokkal kevesebbet. De gyakran még ez sem a polghiv. hibája, mert előbbi esetnél pl. bejelentés nélkül vagy szabálytalanul bővítették a épületet, utóbbinál meg pl. belülről lakhatatlan, ami amúgy sem látszana, be pedig nem nagyon mennek.

Az árverés ilyen műfaj. Aki tudja, hogy mit és hogyan kell néznie, és képes utánajárni, az kaszálhat, aki meg nem ért hozzá, az gyakran szívni fog.

Gondoltam árverés előtt készítenek értékbecslést, csak kimennek megnézni mit árvereznek el.

De a google világában már őksem...

Mindenesetre az iratok alapján egyedül a térképmásolat mutatja hogy valami gáz van vele.

Nem az.

Ő is iratokból dolgozik. Ha ott eltérés van, az nem az ő hibája. Licitálni nem kötelező, aki mégis beleugrik, a saját kockázatára teszi.

Gondolod, minden árverés előtt kimegy a fényképezőgéppel, colstokkal, méricskél, és még utána nyomozósdit is játszik, hogy ki mikor mit csinál, csinált ott? Fenét.

A Vht. leírja hogyan kell eljárnia, aszerint jár el. Ennyi. Ha rossz helyen van a kerítés, nem is az az épület van ott, vagy bármi, ahhoz neki az égvilágon semmi köze.

Egy kört azért megpróbálok a földhivatallal ha felveszik a telefont, nade a végrehajtónak az ilyen kiderítése nem felelőssége?

Beköltözhetően hirdeti....

Saját magánúton megközelíthető, villanyóra is kettő van külön a két portára.

Kell hogy legyen olyan, mert azt árverezik, arra adta ki az ügyfélkapu a térképet és arra szól a tulajdoni lap is.

De viszont az aláhúzott HRSZ-ekre ezt dobja az ügyfélkapu:
A keresett ingatlan nem található.

De jogilag megint belebuktam olyan csavarba hogy na akkor most mi van?

Vagy valahogy kitrükközik az árverést?

Önálló szöveges bejegyzés keletkezett az ingatlan megosztása során 2002-ben.

Utánna 3 tulajdonost kitöröltek tulajdonközösség megszüntetése miatt 2008-ban, majd 2/4 arányban egyvalaki megvette majd 2014-ben mégegy valaki.

A 2014-es telekalakítást indított 2015-ben, de "2019/2015" az indítás napjával ki is törölték.

2019-ben egy ügyvéd képviselő tulajdonjog bejegyzése és telekalakítás átvezetésére irányuló eljárást elutasították.

De végrehajtási jog csak az egyiken van, csak az egyiket árverezik nade melyiket?

Mert mint láthattátok már a térképen is fel van tüntetve a két külön hrsz de mégis egyben árverezik.

A baj az hogy szó szerint zsákbamacska mert ugye a földhivatal sem fogja ezt elárulni... :-(

„De árverés alatt van a 4541/8, 2/4-ed része.”
Ott valami nem kerek. A térkép alapján azt mondanám, olyan ingatlan már nincs is. Különben is mit akarsz vele? A telekkönyv szerint ez egy út.

A hasonlat érthető, de ha csak a palota lenne a telken viskó nélkül akkor meg mint osztatlan közös akkor meg beköltözhetnék mellé?

Nade ha lakott akkor bele se mennék a dologba, annyit nem ér.

• nál többet adni.

De a birtok megosztható, a tervek már meg is vannak mint láthattátok, szóval ehhez meg valamilyen együttműködés van a két tulaj között, de ugye az egyik részét árverezik.

De ha én megvenném azt a részt akkor simán megtehetik hogy összezárnak és írnak egy megosztásit írásban ( ha nem lenne) visszamenőlegesen és így jártam?

Egyáltalán ilyen esetben birtokba vehetem-e? Megnyerem az árverést, becuccolok, aztán pereskedjen Ő?

Köszönjük szépen a hozzászólást, neki veselkedünk finoman.

Gábor

Nem.
Miért kellene a nem végrehajtott tulajdonostársnak hátrányosabb helyzetbe kerülnie?

Persze, ha nincs írás, és ő azt állítja, hogy a telek 98%-át van joga használni a kialakult rend szerint, az azért más eset. Nem is valószínű, hogy jóhiszemű, és amúgy is ez már súlyosan sértené az érdekeidet, ilyenkor van esélyed perben
változtatni a használat arányain. Körülményfüggő, nyilván.

De érted : ha két testvér lakna egy telken, az egyik lakása egy viskó, a másik meg egy palota, hiába 50-50% az eszmei hányaduk, ha a viskót hajtják végre, nem költözhetsz be a palotába.

Megnéztem, el is van kerítve tehát elvileg meg is van osztva.

Az egyik oldalon van egy bódé, ami esetleg lakott de nem jött ki senki.

Meg ha telekosztást elkezdték gondolom ahhoz kellett megosztási szerződés is.

A végrehajtó "beköltözhetően" hirdeti.

Az egyik tulajdonos megvan, Ő hirdeti de sokszorosáért, licit is van, Ő licitált vélhetően, mert tagadja az árverést, tőle eladó 1/1-ben mondja Ő.

De ha licitálnék és véletlen én nyernék akkor meg előkerül egy használati megosztási ami mint írod nem is biztos hogy 50%.

A földhivatalba gondolom már le van adva, de azok meg nem adhatják ki amíg nem vagyok tulaj, utánna meg késő bánat.

Egy árverés nem reseteli a használati megosztást is?

Semelyik.

Az egésznek (/8) az 1/2 eszmei hányada lesz a Tied, osztatlan közös tulajdonban. Ha van használati megosztási szerződés, vagy kialakult használati rend, akkor az, amelyiket az adós használja (ami közel sem biztos, hogy 50% lesz). Odamész, megkérdezed, megnézed. Anélkül zsákbamacska.

Ügyfélkapus térképmásolat, vázlat nem lehet.

De árverés alatt van a 4541/8, 2/4-ed része.

De ha megvenném melyik fele lenne az enyém?

A /8-at osztották kétfelé, értelemszerűen lett belőle /9. és /10.

(Ez szerintem nem egy normál térképmásolat, ez a telekalakítás vázrajza.)

Térképmásolattal tudtok segíteni, ez hogy lehet hogy a 4145/8 és a 4145/10 egymás tetején van?

Illetve mit jelöl az S-es kocka?
http://keptarhely.eu/view.php?…

Mit tehetek?

Vásároltam egy 50m2-es tégla építésű lakást 2019 nyarán egy 9 lakásos társasházban Budaestpen a 18. kerületben. Az eladók egy 60 év feletti hölgy és a lánya voltak (bár az idős hölgy volt a tulajdonos). A eladási sztori az volt, hogy az anyuka a lánya nagy házába költözik, mert meghalt a papa, már nincs értelme fenntartani, pedig hát ők az előző 3 évben felújították maguknak az ingatlant. Sajnos a vásárlás után kiderült, hogy a következő információk "rosszul hangzottak el" az értékesítés előtt:

1 - az eladó 1965-ös építési évvel árulta az ingatlant. A valós építési év valahol 1920 környékén lehet valójában (ezt onnan tudom, hogy az interneten nagy nehezen megtaláltam a helyi önkormányzat egy régi értékbecslését a társasházról).
2 - az eladó kérdésemre felelve azt mondta, hogy az épületnek beton alapja van. Ezzel szemben a társasház csak tégla alapokon áll.
3 - az eladó arra kérdésre, hogy az épület statikailat rendben van -e, azt a választ adta, hogy igen, természetesen. A valóság az, hogy másfél éve az épület megsüllyedt a rossz elvezetett csapadék miatt. Súlyos statikai hibák láthatóak az épület azon részén, amit én az utcáról (és a telekről se) láthattam. Az épületet a lakásomnál utólagosan egy sarkon alábetonozták. Ezt is elhalgatta az eladó. (az egyetlen rész, ahol a ház beton alapja szemmel látható lehet egyáltalán (lévén az épület utcafrontos), az pont ez a sarok (ahol már a szomszéd kertje látszik), ami így azt a benyomást adta, mintha az egész épületnek lenne alapja)
4 - az eladó letagadta, hogy a ház lakóközössége etnikailag "vegyes".
5 - az eladó azt mondta, hogy a társasház éppen kívülről szigeteli az épületet. Taglalta azt is, hogy hogyan és merre hozzák majd a külső szigetelést, miközben a munkálatok láthatóan el voltak kezdve az első számú lakásnál. A valóságban az első számú lakás önkényesen kezdte el szigetelni a (csak a saját) lakását, amit viszont egyébként azóta félbe is hagyott már a vásárlás előtt - előnytelen kisugárzást adva az épületnek).
6 - a megtekintéskor alaposan végigmentem a falnál és nem láttam víz/vizesedés nyomát. Az eladó azt mondta, hogy soha nem volt ilyen probléma a lakásban. Sajnos a tranzakció lezárásának napján viszont víznyomokat találtunk a lakásban. Ezekről azt állították, hogy csak azért jelentek meg, mert beázott a kémény - az eladó szerint ehhez képest kb. 2 hete vették észre a problémát, engem mégsem értesítettek, pedig ekkor még nem utalt a bankom neki, nem zárult le a tranzakció - könnyen leállhattam volna a vásárlástól.
A valóság, hogy talán lehet, hogy tényleg beázott a kémény, de a szomszédok által is ismert probléma, hogy rossz a vízszigetelés (amit az eladó vásárlás előtti kérdésemre tagadott), sőt a közös képviselő elmondta, hogy a rosszul elvezetett csapadék miatt az egész épület felázott, és megsüllyedt (erről sem világosított fel az eladó). Azóta máshol is jelent már meg vízfolt esőzés után.

7 - Voltak "apróbb" hiányosságok, amik amik miatt nem pereltem volna. Pl. a fürdőkabin ajtaja első használatkor kiborult a helyéről (cserélni kellett a kabint), a gáz konvektor szivárgott (pedig állították, hogy most lett megnézetve), az utcafronti ablakot pedig nem lehetett rendesen zárni (ezt is cseréltük). Csak ez 1m forint körüli összegre rúg.

A szerződés csak annyit állít, hogy megtekintés után vásároltam meg az ingatlan. Annak kora és állapota nincs részletezve (meg igazából semmi extra infó a címen, helyrajzi számon és négyzetméteren kívül - nincs medadva). Az adásvétel az eladó ingatlanosa által ajánlott ügyvéden keresztül történt.

Az ingatlanos és a párom jelen volt megtekintéskor, illetve mikor a fenti információk nagyja (rosszul) hangzottak el. Az eladó oldaláról csak az eladó idős hölgy volt jelen.

Az ingatlanos nem tudott a problémákról. Az ingatlanost és az eladót (illetve a lányát is) értesítettem a tapasztalt problémákról. Az eladó és lánya részben tagad (szerintük a közös képviselő nem mond igazat, a ház soha nem is vizesedett), illetve ők "nem tudtak" az építés évéről, se az alapról... (ami egyértelmű hazugság, hiszen ők kérték a közös képviselőt a az alábetonozásra is) nekik is "így adták el". Azt mondják adjam el... de ez még akkor nyáron is nagy veszteséggel járt volna - hisz önmagában az illeték 1 millió forint volt.

Jelen esetben milyen jogi lehetőségeim vannak?

Az ingatlant 23 millió forintért vásároltam. 15.5 millió forint hitelem van rajta. Az eladó nem nyitott kártérítésre, azt mondja, hogy szerinte így is áron alul lett eladva az ingatlan - adjam el. Én viszont félek, hogy buknék rajta amennyiben én a valós információkkal próbálnám értékesíteni, arról nem is beszélve, hogy mennyi idő és energia eősztődne fel megint. Az ingatlanos szerint minimum 2 millió forinttal alacsonyabb áron lehetett volna ezt AKKOR eladni, de én eleve mondtam nekik akkor is, hogy soha nem vennék rossz statikai állapotú vagy alap nélküli ingatlant.

Mit tehetek? A tranzakciót intézű ügyvéd szerint (illetve egy másik ügyvéddel telefonos beszélgetés után) hiába a két tanú, nem érdemes pereskedni, viszont engem nagyon zavar, hogy így megkárosítottak - nem igazán tudom elengedni még.

köszönöm mindenkinek, aki elolvasta!

qkgabor,

Általánosságban a közös tulajdon esetén egyformán kell viselni a dologgal járó költségeket és kiadásokat, de egyformán illeti meg őket a hasznai is.

Magyarul, ha Ti használtátok az ingatlant, akkor a használattal kapcsolatos költségek, valamint a tulajdon karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek titeket terhelnek.
Ha korszerűsítettétek, bővítettétek az ingatlant, akkor annak költségei minden tulajodonostársat terhelnek, ha azt a Ptk. vonatkozó szabályai szerint (Ptk.5:78.§) közösen eldöntötték.

Az általad felsoroltak jelentősebb része szerintem az utóbbi kategóriába tartozik, elszámolhatnátok az anyósotok felé értékesítés esetén, de ha nem kértétek a beleegyezéséet anno a kivitelezésnél, akkor azért ezek között is lesz véleményes.

Természetesen, az ingatlanpiaci emelkedésből (vagy épp áresésből) következő értékváltozás megilleti mindegyik tulajdonostársat.

A legjobb megoldás csakis a megegyezés. Hivatkozzatok az anyósnál a Ptk. XIX. fejezetére, neki is viselnie kellett volna a költségek egy részét, de nem mindent. Közösen beszéljétek meg, értessétek meg vele, hogy amit ő akar az tkp. jogalap nélküli gazdagodás lenne. Mondjuk ha jól értem ti pedig 6 évig laktatok az ő 40%-ában is, tehát többlethasználati díj járna neki - ha kért volna. Úgyhogy engedjetek ti is a ráköltött összeg követeléséből, és állapodjatok meg valahol a kettő között.

Ha nincs megegyezés, akkor vagy nem fogja eladni a részét, és nem tudtok továbblépni, vagy pereskedhettek vele a ráköltött összegek tekintetében, ami sok idő, sok idegeskedés, és a viszony megromlásával jár, sok költség a per, és a végén úgyis valami kompromisszum fog születni, tehát ugyanott lesztek, mintha megállapodnátok, csak 1-2 millióval mindketten szegényebben.

Állapodjatok meg. A peren mindenki csak bukhat.

Kiegészítés:
A külső színezés 100% ban történt, a dryvit rendszer csak azért 40%, mert a 60-s falakra (ebből van a jórészt az ingatlan) nem tűnt indokoltnak felrakni plusz szigetelést, erre a szigetelésre a tetőtér oromfalainál és egy oldalfalnál volt szükség.

Plusz kérés.
Kérhetném hogy az admin a felesleges ismétlődést törölje ki?
Köszönöm

Tiszteletem Ügyvéd úr,

Köszönöm a kérdést.
Teljes elektromos hálózat csere, teljes víz és csatorna rendszer ( vízórától befelé, csatorna az utca csatlakozástól), teljes belső és külső vakolatrendszer tatarozás, 40% ban Dryvit szigetelés és színezés, Teljes tető lecezet, fóliázás, hőszigetelés, padlástérben lakótér kialakítsa gipszkarotn rendszerrel, dupla komfort, új fürdőszobák, új konyha, gépészettel, komlpex fűtésrendszer korszerűsítés, 100 éves nyílászárók teljes cseréje modern, 3 mm hőszigetelő üveggel, fa nyílászárókkal, tetőri ablakok beszerelése, padlócsere, lépcsőépítés , az udvar földcseréje, gyepszőnyeg telepítése, új kerítés és kapuk ( személy és kocsi kapuk) építése, risztó és kamerarendszer., Viakolor burkolat a régi járdák helyett, kocsibeálló kialakítása murva töltéssel, meg egy kis csipi csup kerti sziklakert stb ...

Konkrétan milyen munkákat jelentett az a korszerűsítés?

Üdvözlök Mindenkit!

Előzmény:
Feleségemmel és anyósommal közösen vásároltunk 6 éve ( feleségem és én 60, anyósom 40%-ban tulajdonos) "X" összegért egy erősen felújításra szoruló ingatlant, az előzmény egy előző ingatlan értékesítése volt, megegyező tulajdoni hányaddal és személyekkel, tehát az lett gyakorlatilag tovább "örökítve". Feleségemmel jelentős anyagi ráfordítással korszerűsítettük az ingatlant, elképzelhető hogy tovább lépnénk.
A probléma:
Esetleges értékesítés alapján anyós mindenféle beruházás nélkül hozzá juthatna egy jóval magasabb anyagi részhez amit meg akar most tartani, ezzel ellehetetlenítve a mi továbblépésünket.
Kérdés:
Van -e arra jogi lehetőség, hogy a korszerűsítés utáni állapot szerint újra legyen arányosítva az ingatlan tulajdonrésze a hozzátett érték alapján. Anyós nem él életvitel szerűen az ingatlanban, nincs ott lakcíme, minden számláról, hitelről, szóval a ráfordításról, egyéb költségekről nekünk vannak dokumentumaink.

Köszönettel,
Gábor

Ennél azért bonyolultabb.

Nem az a birtokos feltétlen, aki ott lakik. Hanem aki birtokolta, és például ingóságokat tárol ott. Végrehajtásnál ez is "lakott"-nak számít(hat).

Önhatalmúlag nem nyithatod fel. És az sem feltétlenül igaz, hogy ha te felnyitod és beköltözöl, akkor majd birtokban is tarthatod. Függ a körülményektől, ki mikor, hogyan birtokolta, lakta, használta, miért, milyen jogcímen.

De igen, a főszabály az, hogy minden tulajdonos egyformán használhatja a jog szerint, de a kialakult használati rendet önkényesen megváltoztatni nem jogszerű. Márpedig ha megegyezéssel nem megy, akkor csak a per marad.

Elolvastam a linket, nos ezek alapján nem is olyan egyszerű a közös tulajdon megszüntetése, sőt ha teher van a házon szinte esélytelen is.

Akkor nem is értem azokat akik árverésen résztulajdont vesznek...

Elutasíthatja a bíróság a közös tulajdon megszüntetését:
" felperes a jogát visszaélésszerűen gyakorolja és ezzel a tulajdonostársnak, vagy más bejegyzett jogosultnak jelentős érdeksérelmet okozna (pl. amikor a bent lakó tulajdonostárs a felperes hányadát megváltani nem tudja, de lakhatását és esetleg az általa gondozott kiskorú lakhatását kiköltözése esetén nem tudná biztosítani;"

De meglepőbb hogy a birtokos nem engedi használni... akkor azért is pert kell indítani.

Tegyük fel veszek egy osztatlan közösből egy kis részhányadot, ha én költözök be elsőként az összes többi így járt csak perrel jöhet be ha én úgy akarom?

Ha be van zárva mi a helyzet ki nyithatja ki?