Ki hibázott az adás-vételi szerződéskor

Tisztelt Ügyvéd Úr !
A következő ügyben kérem segítségét.
Alperes vagyok egy perben, ami szerzdés érvénytelenségének megállapítása iránt folyk.
Felperessel több éve kötöttem adásvétei szerződést egy házas ingatlanra, én voltam a vevő. A felperes azt állítja, hogy feltűnően értékaránytalan volt a vételár, vagyis, hogy feltűnően kevésért vettem meg - és kéri a felperes, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot, vagyis, hogy adjam vissza az ingatlant.

Én kértem a kereset elutasítását. Éppen most rendeltek ki ingatlanszakértőt.

1.
Én az idők során rengeteget költöttem az ingatlanra, átalakítottam, kibővítettem stb.

Mi van akkor, ha úgy dönt a bíróság, hogy van felt. értékaránytalanság, és érvénytelen a szerződés ? Ekkor biztos, hogy a felperes kérésének tesz eleget a bíróság, és visszaadatja velem az ingatlant ? Vagy én kérhetem azt, hogy éppen a beruházásaimra stb. tekintettel, ne kelljen visszaadnom az ingatlant, hanem számoljunk el ? Vagyis, a bíróság figyelembe veszi azt, amit én kérek ?

2.
Ha a bíróság úgy dönt, hogy adjam vissza az ingatlant, és a felp. meg adja vissza nekem a vételárat, akkor ez a gyakorlatban hogyan lesz ?
Ugyanis, szerintem a felperesnek nincs annyi pénze, mint amennyi a vételár volt. Sőt, a perben még költségmentességet is kapott.
Kérhetem én azt vajon, hogy addig nem adom vissza az ingatlant, amíg pl. felperes nem fizeti be a vételárat mondjuk a bíróság számlájára ?
Vagy mi véd meg engem ilyenkor ?
És mikor vezetik majd vissza a felperes tulajdonjogát a földhivatalnál ?

3.
Az elszámolást hogyan kell majd elképzelnem ?
Ahogy írtam is: én sokat költöttem az ingatlanra, voltak kiadásaim, és
emellett az ingatlant én menet közben bérbe adtam, vagyis voltak és még most is van bevételem ebből, ami után én bizonyíthatóan adózok is.

És a felperes kéri használati díj megfizetését is. Ez mekkora összeg lehet majd ?

Segítségét előre is köszönöm.

Bán Tivadarné
Budapest

Tsiztelt Asszonyom,

Reménye van. Nyerje meg a pert, és terhelje rá végrehajtásban a követelt öszeget, kárt, kamatot, meg mindent, ami ilyenkor szokásos (perköltség stb.) a megvenni kívánt házra. ennél jobb fedezetet nem talál. Kicsit időigényes, de előbb-utóbb pénz lesz belőle. lehet, hoyg csak 1M, lehet, hogy 2M, lehet, hogy 3M - ezt a körülmények, a másik fél védekezése, és bíró meggyőződése, azaz az ítélet dönti majd el. Sok sikert.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Az alábbi problémámra szeretnék tanácsot kérni:
Édesanyám 2001 nyarán eladta a családi házát miután megözvegyült.
Úgy gondolta, hogy egy lakást vesz a két gyereke részére és Õ mint haszonélvező benne lakik.
Amikor a családi ház adás-vételi papírokat intézték az ügyvédnél éppen ott volt egy ingatlanközvetítő, aki ajánlott is egy lakást.
Abban állapodtunk meg, hogy másnap délben megnézzük, és ha megfelel megvesszük.
A lakást megnéztük, megfelelt.
Még akkor fél órán belül elmentünk a földhivatalba tulajdoni lapért, amin a bentlakó hölgy 6 éves kislánya szerepelt, mint tulajdonos, haszonélvezőként pedig anyai ágon a két dédszülője, akik már akkor elhunytak.
A lakásban a hölgy második férjével élt és kislányával.
Megállapodtunk a vételárban, ami 5,600000 Ft volt.
Még aznap este /2001. június 19-én/ elmentünk az ügyvédhez /akit az ingatlanközvetítő már előzőleg értesített/, hogy megcsinálja az adás-vételi szerződést.
A kiköltözésnek a határideje 2001.június 30-a volt.
A kislány anyja ott kijelentette, hogy ő gyermek törvényes képviselője.
Az ügyvéd elkészítette a szükséges iratokat köztük a gyámügyét is, amivel bejelenti a kiskorú lakáseladását. Az ügyvéd az összes iratot másnap postázta. /APEH, Illetékhivatal, Gyámhivatal, Földhivatal/
Az ügyvéd jelenlétében kifizettük az 1000000 forintot mint foglalót az anya kezébe, az ingatlanközvetítőnek az 56000 Ft-ot és az ügyvédnek a 35000 ezer Ft-ot. Úgy gondoltuk, hogy minden rendben van, de tévedtünk.
A gyámhivatal először beleegyezett az ingatlan tulajdonjogának az átruházásába, amit a gyermek vérszerinti apja megfellebbezett.
Kiderült, hogy a gyermekelhelyezésben a szülők nem egyeztek meg és így az anya nem jogosult egyedül a gyermek tulajdona felett rendelkezni.
Nekünk mikor érdeklődtünk a gyámhivatalnál, akkor azt mondták, hogy miért adtuk az anya kezébe a foglalót, azt vagy az ügyvédnél letétben vagy gyámhatósági fenntartásos betétben kellett volna elhelyezni, amit az ügyvédnek is tudnia kellett volna.
Míg a kiskorú helyzete nem rendeződik addig nem lehetett volna kézbe adni a pénzt.
Az ügyvédnek mondtuk, /persze utólag/ hogy nem lehetett volna kifizetni a foglalót, de ő azzal védekezett, hogy az anya őt is félrevezette azzal, hogy csak ő a törvényes képviselője a gyermeknek.
A foglaló egy részéből az eladók is lefoglaltak egy családi házat falun, kifizették belőle a tartozásukat stb. magyarul elköltötték a pénzt, amivel a gyámügy felé nem tudtak elszámolni
Jelenleg az anya a kislányával él, mivel a második férje balesetben meghalt, és sehol sem dolgozik, munkanélküli.
Mi azért mentünk ügyvédhez, hogy az ügyünket intézze.
Az intézésből annyi lett, hogy már rég elmúlt 2001. június 30. Többszöri érdeklődésünkre biztatott bennünket, hogy minden rendben csak a gyámügy környezettanulmányát kell megvárni.
Mi vártunk.
Ez után következett, hogy telefonált az ügyvéd nézzünk másik lakást, mert ebből egyhamar nem lesz semmi. Nekünk sürgősen másik lakást kellett keresnünk mivel édesanyámnak augusztus végén a családi házat el kellett hagyni.
A foglalót természetesen szerettük volna visszakapni, de az ügyvéd azt mondta, hogy inkább várjunk, mert csak a kifizetett összeg, azaz 1oooooo Ft jár addig, amíg a gyámügy papírja nincs, mert addig szerződés nem érvényes.
Ezek után jött az illetékhivatal felszólítása fizessem be az illetéket a lakás után. Felkerestük az ügyvédet, aki 5000Ft –ért írt egy kérvényt a fizetés halasztásáért.
Ez után a földhivatal értesített, hogy töröl a széljegyzetből.
Újra ügyvéd. Ezúttal 4000 Ft ért vállalta, hogy elintézi az ügyet.
Az ingatlanközvetítővel is beszéltünk, hogy mire kérte az 56000 Ft-ot mikor nincs lakás.
Válasza annyi volt, hogy ő szerzett lakást, a többi az ügyvéd dolga.
Érdeklődtünk ügyvédeknél, mit tehetünk, hogy a pénzünkhöz jussunk.
Elismerték, hogy hibázott az ügyvéd de vállalni nem vállalják az ügyem, mert egy kamarához tartoznak.
Annyit elértem, hogy egy ügyvéd vállalta az ügyet, aki az anya ellen nyújtott be keresetet a bíróságon.
Az illetéket a bíróságnak illetékbélyeg formájában 60000 Ft még 2003. novemberben befizettem.
Most 2004. augusztus 11.-e van.
Kérem, válaszoljon van-e reményem, hogy a pénzemet visszakapom.

Köszönettel:
Németh Lászlóné
Szombathely