Társasházak jogásza!

Lehetsz, gyakorlatilag is.:)

Az előbb leirtam világosan.
Még nem késő hogy meggondold magad!

Nem tudod mibe vágsz bele!

Tisztelt Fórumozók!

A következőkben kérem állásfoglalásukat.

Néhány évvel ezelőtt egy, a hatvanas években épült budai társasházban vettünk lakást, melyhez egy kisméretű, elzárt tároló is tartozik a pincében. Nemrég ugyanott kibéreltünk egy nagyobb tároló helyiséget is.

Egy, még ideköltözésünk előtti társasházi közgyűlési határozatra hivatkozva ugyanakkor nem biztosítanak számunkra kulcsot és ezáltal közvetlen elérést a pincéhez és így a tulajdonunkban, illetve bérleményünkben álló tároló helyiségekhez, valamint a közös tulajdonú kerthez.
Ennek következtében mindegy egyes alkalommal a házfelügyelőnél kell jelentkeznünk és elkérni a kulcsokat, amivel le tudunk jutni a helységeinkbe. Ugyan ez a helyzet a lifttel is, mivel azt is csak a házfelügyelő közreműködésével használhatjuk a pince irányába.
Bár elvileg a házfelügyelő 24 órában rendelkezésre áll, minden alkalom egy külön tortúra. (itt most a konfliktusokba és személyeskedésekbe szándékosan nem megyek bele)

Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, mely szerint a társasház határozata nem akadályozza-e a tulajdonhoz való korlátlan hozzáférést, kényszeríthet-e kötelező jelleggel küldő személy bevonására a tulajdonomhoz való hozzáférés sikere érdekében? Nyilvánvaló azt gondolom, hogy azzal, ha saját kulcsommal akadálytalanul tudnám megközelíteni és használni tulajdonomat, nem sérteném a többi tulajdonos érdekét.

Érdeklődöm továbbá, hogy társasház határozata nem enged-e túlzott betekintést a magánéletbe egy idegen fél számára? A jelenlegi gyakorlat alapján a házfelügyelő pontos képet kap arról, hogy családom melyik tagja, mikor és mennyi ideig tartózkodik az egyébként a saját tulajdonát képező helyiségekben, adott esetben (pl. lift) milyen személyes tárgyakat hol kíván elhelyezni stb.

Véleményüket előre is megköszönve, üdvözlettel!

Ez így nem igaz. Miért kell Major jó válaszát hibásra "javítani"?

Igen, ez már más kérdés. De ott, ahol tulajdonostárs, képesítés nélkül lehet valaki közös képviselő, akkor is, ha kap tiszteletdíjat. Az még nem minősül üzletszerű tevékenységnek. (Sőt, a gyakorlatban a munkaviszonyban történő közös képviselősködést sem tekintik annak! Pedig nekem például az már aggályos.)

Tisztelt Szakértők!

A következő esetben szeretném véleményüket kérni:

4 lépcsőházból álló társasházunkban 4 éve a tető tarthatatlan állapota miatt szükségessé vált a tetőcsere. Közgyűlésen döntöttünk róla, ahol is 3 lépcsőház nem járult hozzá, a mi lépcsőházunk viszont megszavazta, mivel a felső lakók nagyon beáztak, és lakásnagyság alapján saját erő hozzájárulásával (én 250 ezer Ft-tal)megtörtént a csere, csak a mi lépcsőházunk felett. Mostanra már elengedhetetlenné vált a másik 3 lépcsőházban is a csere, viszont most a lakásszövetkezet érdekes módon ezt ki tudta gazdálkodni úgy, hogy nekik nem kell saját erőt fizetni. Ezt nagyon igazságtalannak tartom, a lakásszövetkezet nem áll velünk szóba ez ügyben.
Van valami jogi lehetőség, hogy visszakapjuk a pénzünket, vagy legalább ne kelljen közös költséget fizetnünk a kompenzáció végett?
Köszönettel előre is.

„3 háztömb közös képviselője volt 3x70 ezerért.”

Akkor mégegyszer: ott, ahol tulajdonostárs. Gondolom, az illetőnek nem volt mind a három társasházban egy-egy lakása.

Katalin

A Jegyző nem,, meneszti,, a közös képviselőt!

Nem teheti meg, nincs rá jogköre!

Más dolog, hogy a társasházat kötelezi a törvényesség helyreállitására!

A következő ügyben kérek tájékoztatást, segítséget: Társasházunk 16 lakásos,, a tulajdoni hányad mindenkinek egyforma, lakás,garázs,kamra-magántulajdon, az udvar, lépcsőház osztatlan közös-tulajdon. Az egyik tulajdonos árulja a lakását és a vevőnek magas az autója és nem fér be(!) a garázsba ezért az eladó most felvereti ( veretné, de leállítottuk), a garázsban és a garázs előtt a betont amihez semmilyen engedélyt nem kért és nem mutatott terveket.
Megteheti-e, hogy a házat esetleg veszélyezteti és az udvaron a betont felveretheti-e ami mint írtam osztatlan közös tulajdon. Alapító okirat előírja, hogy mindenkinek aki alakit, javít engedélyek és előírások beszerzése szükséges.
Azt mondja megy a jogászhoz, mi mondtuk neki menjen mérnökhöz.
Válaszokat köszönöm:

Dobjatok össze neki, egy kisebb autóra.

Üdv Mindenkinek!

Kérdésem ismét az Alapító okiratra, és az SZMSz-re irányul.

1.Történt e bizonyíték erejű magánokirathamisítás, ha a földhivatalba olyan SZMSz lett becsatolva, amely az Szmsz-t megszavazó közgyűlés általi kiegészítésekkel együtt néhány helyen megváltoztatott tartalommal lett beadva? Ügyvéd ellenjegyezte....
Igazolhatóan bizonyos pontok tartalmát valaki megváltoztatta. Kivettek, betettek bizonyos részeket...

2.Az A.O a társasház alapításától kezdve nem lett módosítva, viszont a fent említett SZMSz-be olyan határozatok is be lettek véve, amelyek az A.O-ban is szerepelnek. Az SZMSz. mennyiben írja felül az A.O.-ot, ha egyáltalán felülírja.
Nem kellett volna pld. a közös költség kiszámításának a módját az A.O-ból kivenni, és csak utána megszavaztatni az SZMSz.-t? Ebben az esetben mi a jogszabály által elfogadott számítási mód?

Előre is köszönöm a hozzászólásokat.

kedves forumozók illetve szakértők!
4 lakasos sorházban lakom, a közös kert osztatlan közös tulajdon. a beköltözėsünk előtt (több évtized) a kertet kizárólag 1 tulajdonostárs használta. ezáltal az adott tulajdonostárs gyakorlatilag a kertet sajátjának tekinti: veteményez egy részen, fákat ültet/vág ki, a kivágott fák hulladékát a kertben gyűjti, a kerti szerszámokat kint tartja, egy életveszélyes hintát is tart az udvaron.
házirend valamint szmsz sajnos nincs.
kisgyerekes szülőként milyen lehetőségeim vannak (illetve mely jogszabályok alapján) annak elérésére hogy az udvart a gyerekek számára biztonságossá tudjam tenni? elkerítésben nem gondolkodom a telek adottságai miatt.
további kėrdėsem, hogy ha ugyanez a szomszéd (éjszakánként és napközben is) hozzám áthallatszó hangerővel hallgat zenét, ami már zavaró, akkor milyen jogi lépéseket tehetek?
köszönettel.
egy békés kertrendezésben reménykedő szülő

Tisztelt Szakértők!

Segítségüket kérem egy rém idegtépő helyzetben.
Társasházunk 4. emeletén, a közvetlen ajtószomszédunkban nyílt kb fél éve egy rúdtánc iskola.
Nem lett se megszavazva, se engedélyeztetve senkivel, és az egész házat bosszantja a nagy hangzavar szinte egész nap amit a jövő-menő tanítványok okoznak.
Ajtónk előtt folyamatosan 4-5 ember áll ami nagyon bosszantó.
A lenti kaput minden áldott este vagy kifeszítik vagy nyitva hagyják.
Kaptunk már olyan tanácsot, hogy gyűjtsünk bizonyítékokat ellenük, majd birtokvédelmi perre menjünk, ám ez használhatatlan a való életben...
Házirenddel nem rendelkezik a ház, így arra hivatkoznak, hogy közterületen vannak, így akár egész nap ott állhatnának az ajtónk előtt.
Közgyűlésen lehetne vajon szavazni a bezáratásról?
Lehetne szabályozni az ajtónk előtt várakozást (mert ez ugyanakkor az ő ajtajuk előtti terület is)
Van bármi jogkörünk nekünk lakóknak ellenük?
Közös képviselőnk sincs, számvizsgáló bizottság van...

Minden segítséget megköszönök!

Üdvözlettel,
Schultz Walter

Ez hogy létezik?
Közös képviselö nincs, de Számvizsgáló Bizottság meg van?

Amíg nincs képviselőtők, addig nem lesz megoldás!

Üdv!

A bíróság a 2013. év júliusi közgyűlés minden határozatát érvénytelenítette, és kötelezte az alperes társasházat, hogy azonos napirendi pontokkal új közgyűlést hívjon össze, ami meg is történt. A napirendi pontok között, évi elszámolások is szerepeltek, amihez a kk. nem csatolta a Th. által előírt kötelező mellékleteket. (elszámolás, SZVB javaslata stb.) Ezek hiánya ismételten megfelelő indok az adott napirendi pontokat megtámadni? Hiszen ilyen erővel bármit csatolhat mellékletként.
A tulajdonosok nem értették a felszólalásomat, amelyben elmondtam, hogy az elszámolás, és a SZVB állásfoglalása hiányában a kk. bármit beleírhat. Megjegyzem, hogy 2013.-ban sem SZMSz. nem volt, sem az A.O nem lett módosítva, a 2013.év júliusi elszámoló közgyűlés előtt a meghívóhoz csatolt táblázatban található elszámolás nem felelt meg sem a számviteli törvénynek,Th.48. § (1),224/2000. (XII.19.) Korm.rendelet 6. és 7. § és az A.O. rendelkezéseinek. Ha a társasház nem határozottabban a kérdésben, nincs közgyűlési határozat arról, hogy egyszeres könyvvezetést alkalmaz vagy kettős könyvvezetést választott-e a társasház, egyszerűsített beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót készít, akkor beszámolója nem felel meg a számviteli jogszabályok rendelkezéseinek. A társasháznak, máig nincs olyan határozata, (számviteli törvény) amely arról határoz, hogy egyszerűsített, egyszerűsített évi, vagy évi beszámolót köteles a kk.
Várom hozzászólásaitokat.

Idefix

Tisztelt Jogászok!

Szeretnék tanácsot kérni az alábbi ügyben Önöktől.

Adott egy 24 lakásos társasház, az egyik lakás az enyém, melyben szívességi lakáshasználattal laknak a keresztlányom és szülei. Sajnos úgy alakult az életük 2012 decemberében, hogy mindenki munkanélküli lett. Hónapokig (16 hónap) nem tudták fizetni a rezsi költségeket. Kb 6 hónapja viszont elkezdték fizetni és az elmaradásokat, havi 100ezrével. Mostanság kaptam a társasház képviselőtől egy kimutatást, melyben szerepel 229ezer forint késedelmi kamat, de ez az előzőekben még nem volt benne.
Szeretném megtudni, hogy ez a 229ezer forint ténylegesen lehet-e ennyi vagy egy nagyon eltúlzott összegről beszélünk?
Ha kiszámolom kalkulátorral a neten, akkor 1 millió után az éves késedelmi kamat is kb 34ezer forintra tehető. Kicsit túlzottnak találom ezt az összeget.
Nagyon köszönöm előre is a válaszukat.
üdvözlettel:
Porcica

T.Cím: Szeretnék érdeklődni arról, hogy milyen lehetőségem van a társasházzá nyílvánítás előtt: Problémám, hogy 2010-ben egy 4 lakásos tárasházat vásároltam, aminek a vételárát ki is fizettem a kivitelezőnek/KFT volt ami időközben megszünt, viszont KFT tulajdonosa beköltözött az egyi lakásba, amit mos el szeretne adni.A lelendő vevő viszont nem tud hitelt felvenni rá, mivel nem vagyunk társasházzá nyílvánítva. Talán nem is ez lenne a legnagyobb problémám, hanem az, hogy nem tartotta be az előirást a csapadékvíz elszivárogtatásával kapcsolatban. Tzulajdonképpen az elszivárogtatót az /a 3-as és a 4 lakásét /3-ban én/ 4-ben ő lakik, az ő telkére tetette, tehát a kettőnké a 4-es telken van, A problémám az, hogy ha nagyobb esőzés van az elszivárogtató nem birja elszivárogtatni az esővizet, csak lassan ezért az én 5,50x18 méteres területenm olyan mint a Balaton.Épp hogy a teraszról nem folyik be a víz. Az a kérdésem, hogy társasházzá alapítás és /4-es lakás/ eladása előtt kérhetem e a volt kivitelezőt /!4es lakás tulajdonosát/ hogx ezt a problémát szüntesse meg.Az esőviz azért folyik hozzám, mivel L alakú a ház és az Ő nyeregtatőjének az egyik oldaláról leömlő víz az én tetőmre zúdúl. Válaszát előre is köszönöm. Magyar Gáborné,

Porcica, az szmsz rendelkezhet úgy, hogy a közös költség hátralék után nem a törvényes késedelmi kamatot, hanem magasabbat kell fizetni. Más kérdés, hogy 20% körüli kamat nem eltúlzott-e. (Szerintem nem.)

Evike1946, ez valami rejtvény?

Sziasztok! Lenne egy kérdésem: meghatalmazhatom teljes bizonyító erejű magánokiratban a velem azonos lakcímen lakó élettársamat, hogy helyettem és nevemben a társasházi lakógyűléseken, megbeszéléseken stb. eljárjon? És hogy van ennek a pontos módja, ha tudna ebben valaki segíteni?
A társasházi lakás 1/1 hányadban az én nevemen van, a szüleim haszonélvezetével terhelten, ha ez számít. Előre is köszönöm a segítséget!

Miért pont őt ne hatalmazhatnád meg.

Tisztelt Címzett!
Társasházunk, egy 4 lépcsőházból álló panel társasház, évekkel ezelőtt szigetelést végzett, melynek egy lakásra jutó költségét kétféleképpen egyenlíthették ki a lakók: egy összegben, vagy pedig megemelt közös költséggel. A hitel letelt, és a közös képviselő most jelentkezett pár lakónál, köztük nálunk is, hogy mi (is) kötöttünk (személyenként külön-külön) otp lakástakarék-pénztári szerződést, melynek maradványösszegét kérik átutalni a társasház bankszámlájára (kb. 27-28 ezer Ft).
Valóban érkezett az OTP-től ilyen összeg, maradványösszeg jelzéssel, és érdeklődésünkre a bankfiókban elmondták, hogy a maradványösszeg a tulajdonos saját, személyes bankszámlájára érkezik, a társasház részére a megállapított összeg megfizetésre került, ezért a maradványösszeg a miénk.
Ezzel csupán annyi a probléma, hogy a lakókat végigkérdezve többen elmondták, hogy ők nem kötöttek semmiféle takarékpénztári szerződést. Ergo ők nem is fizethetnek semmit sem a társasháznak. (Nem olyanról van szó, aki egyben kifizette az összeget).
Kérdésem az lenne: létezik olyan, hogy a 60 lakóból csak pár lakóval köttetnek LTP-t, nem mindenkivel, valamint aki kötött, és maradványösszeget kapott, arra ki jogosult? A közös képviselő hadjáratot indított, és szeretnénk tisztázni, azonban a bankfiókban meglehetősen bizonytalanok voltak.
Válaszukat előre is köszönöm.

Ennek nagyon örülök! :)
Tehát ha úgy írom meg, akkor a társasházi közös gyűléseken a szavazási jogot is át tudom adni?
(Pontosabban inkább úgy akarnám, hogy nem átadni, hanem egyenrangúan gyakorolhatnánk, aki éppen ráér, az megy el)

Kedves Fórumozók!

Tisztelettel kérek tanácsot kérek az ügyben, hogy 2 éve vásároltunk a férjemmel egy sorházi szélső lakást, melyhez tartozik egy garázs. A közvetlen szomszédom egy idős házaspár akikkel eleinte felhőtlen volt a kapcsolatunk. Még kulcsot is adtunk nekik a lakáshoz, hogy a cicánkat etetni tudják mikor 1-2 napra elmegyünk otthonról. Szóval egész jó kapcsolatot ápoltunk egymással. Ebben az időszakban többször kértek meg minket, hogy segítsünk nekik (tetőbeázás, leszakadt redőny stb.), mivel ők már idősek. Természetesen fel is ajánlottuk minden további nélkül a segítségünket. Minkét lakásnak van egy kis méretű erkélye, aminek nincs teteje. A sajátunkat szerettük volna úgy kibővíteni, és tető alá hozni, hogy nekik is fedje az ő kis erkélyüket, amire tőlük engedélyt kértünk, és szóban kaptunk is. Tehát szóbeli megegyezés történt kettőnk között. Az erkélybővítés azért is volt fontos, mert az alatta lévő előszobánk az ő erkélyük miatt folyamatosan beázik. Nekik erre nincs fedezetük, ezért magunkra vállaltuk a teljes költségeket. Mikor is neki kezdtünk a vasszerkezet felállításához, még semmi probléma nem volt. Később viszont egy "pálfordulatot" követően kaptunk hideget-meleget tőlük, hogy mi területfoglalók vagyunk, és azonnali hatállyal vágjuk le az erkélytetőt tartó vasat az ő erkélyükről. Mi még le is festettük neki, hogy ne a régi rozsdás erkélyvasuk legyen, de ez nem tetszik nekik, így követelik, hogy vakarjuk le a festéket is.
Borzasztó tanácstalanok vagyunk. Sok pénzt és energiát bele öltünk ebbe a dologba, és nem tudjuk mi tévők legyünk. Arról már nem is beszélve, hogy lelkileg mennyire megvisel minket, miközben semmit nem tettünk az ő beleegyezésük nélkül.

Kérem a hozzáértőket, hogy segítsenek mit tudunk ilyen esetben tenni? Persze próbáltam velük szót érteni, de trágár módon küldenek el "melegebb éghajlatra", így már nem is próbálkozom.

Köszönöm előre is a hozzászólásokat!

A gondom az,hogy olyan régi épületbeni társasházban lakom, ahol vannak utcai lakások és udvari lakások.
Egyre komolyabb az ellentét az utcai és az udvari lakások között.
A gond az, hogy a közös képviselő udvari lakásban lakik és őt mint egy marionettfigurát néhány udvari hangadó madzagon rángatja.
A legújabb vita, hogy az udvarban lakók állítják, hogy nekik az udvarban levőknek semmi közük az utcafront renbehozatalához, azt intézze el és fizessék ki akik az utcafronti lakásban laknak.
A gond az, hogy az udvari kis lakásokban lakók /több kis udvari lakás van/ tulajdoni hányada valamenyivel több,mint 50%, így a többség dönt, tehát az erre irányuló javaslatukat ők, kihasználva a többségüket mindíg elfogadják, mi pedig kénytelenül el kell hogy fogadjuk a /el kell fogadnunk?/az akaratukat.
Nem akarom elhinni, hogy erre nincs jogi megoldás!!!!