Társasházak jogásza!

drbJózsef! Köszönöm szépen!
Így nem lesz a társasház pénzügyeinek ellenőrzésére senki! Micsoda hülyeség!

laikus60,

Ez az "erősebb" dolog egy teljesen konyhanyelvi valami. Nincs ilyen. Szabályok vannak, tulajdonosra is, haszonélvezőre is.

Viszont ilyen értelemben igen a válasz, a Tht.27.§(3) szerint a számvizsgáló bizottság tagja csak tulajdonostárs lehet.

Joker13,

Akkor ez NEM osztatlan közös tulajdon, hanem egy társasház. A telek társasházi közös tulajdonban van. Annak használata nem kapcsolódik az eszmei hányad méretéhez.

Vagyis ha megegyezni nem tudsz a módosításról a másik (többi) tulajdonossal, akkor igen, marad ez így ahogy van, és bele kell nyugodni.

Szeretném megkérdezni, hogy jól olvastam-e ?
Haszonélvező lakó, nem lehet a számvizsgáló bizottság tagja, még akkor sem, ha a közösség mindenképpen őt szeretné, és nincs más lakó, tulajdonos, aki ezt a feladatot ugyanúgy ingyen ellátná?
Úgy tudtam, hogy a haszonélvezeti jog, erősebb a tulajdonjognál. Mindenhol, csak itt nem?

Köszönöm ismét!

Igen, osztatlan közös tulajdon, társasház alapító okirattal. Pontosan ez van benne a külön és közös tulajdon résznél: "Alaprajzon 1. számmal jelölt társasházi lakóépület , mint önálló családi házrész, valamint a közös tulajdonból ehhez tartozó 500/1000-ed hányad tulajdonosa 1/1 arányban.

Ez alapján van értelme tovább gondolkodni, vagy még mindig nincs más mint belenyugodni?

„Vagyis ez alapján a telek felét vettem meg... vagy mégsem? :)”

Vagy mégsem.

Pontosan azt vetted meg, ami oda van írva: egy EGÉSZ telek 1/2 hányadát.

(Arról már alig ejtsünk szót, hogy ez sokkal inkább tűnik osztatlan közös tulajdonnak, mint társasháznak. Ami közel sem mindegy. Van alapító okirat?)

Bocsánat, autokorrekt: véleménynyilvánítás helyett ingatlannyilvántartás akart lenni.

Köszönöm a gyors választ!

Közben megnéztem az adásvételi szerződést, ott ez áll: "...Az adásvétel a Társasház létrejöttéig az véleménynyilvánítás jelen állapota szerint az 1/a pontban körülírt telekingatlan 1/2 tulajdoni hányada..."
Vagyis ez alapján a telek felét vettem meg... vagy mégsem? :)

• Nem.
• Az éppenséggel akadálya a változtatásnak.
• Belenyugszol.

Jó napot!

A következőkben kérem a segítségüket: adott egy 2 lakásos társasház, amelyen 2 különálló családi ház épült. Az 1-es ház alapterülete kb. 10%-kal nagyobb mint a 2-es ház. Társasház alapító okirat készült, amely kiköti a házak kizárólagos használatát, illetve a házhoz tartozó 500/1000 eszmei értékkel bíró a házhoz tartozó területet.

Erősen vélelmezem, hogy az 1-es ház telekterülete kb. 10%-kal kisebb mint a 2-es ház telekterülete. A rajz alapján az történhetett, hogy az 1-es házat, olyan 1,5 méterrel közelebb rakták az utcafronti kerítéshez (még mindig megfelel a helyi szabályozásnak), mint ahogy a terven volt, így azonban a telekméret is kisebb lett, mivel a 2 ház közti területnél ez nem lett kompenzálva.

Ez a gyakorlatban egy kb. 50 m hosszú telken 1-1,5 m-t jelent. Ez sok, pláne hogy kritikus területen van.

Kérdéseim:

• Az 500/1000-as eszmei hányad determinálja azt, hogy telek felével rendelkezem?
• A készült elrendezési rajz is megerősíti a gyanúmat, bár a két telket elválasztó kerítés nincs pontosan feltüntetve (vagyis fel van rajzolva, a pontos méretezése hiányzik azonban. Illetve világosan látszik, hogy az 1-es ház 1,5 m-rel előbbre van. A telket elválasztó kerítés pedig pontosan a két ház közé van rajzolva (de nincs méret). Ez elégséges kiindulási alap, ha ezt meg kívánom változtatni?
• Az építés kb. 10 éve történt, tehát benne van még a 15 évben. Mit tudok tenni ha ezt rendezni akarom?

Köszönöm előre a válaszokat!

Feljelentést bűncselekmény miatt szoktak tenni.

Üdv,

Társasház ellen tehetek feljelentést ahol élek a következő miatt? Lakásom 4 éve ázik be, a trehényul elvégzett ereszelvezetés miatt. Számtalan alkalommal panaszt tettem a közös képviselőnél írásban, ajánlott levélben de hiába. A közgyűlésen szavaztak a lakók, hogy legyen a munka elvégezve, de 2 éve nem csináltatja meg! Még árajánlat se jött! A többi lakóval beszéltem, ők elégedettek ezzel az emberrel, nekik nem okozott kárt, így nem egyeznek bele a leváltásába.
A lakásomban több százezer forintos kár keletkezett, jelen pillanatban is el van ázva a fal, a bútorok ott tönkrementek. Penészes minden. Feljelenthetem a házat kártérítési igénnyel? Próbáltam egyszer kijavíttatni az ereszt saját magam által megbízott vállalkozóval, de az egyik lakó ahogy meglátta, hogy egy idegen akar felmenni a tetőre, hívta a képviselőt, az meg a rendőrséget. Elvileg nincsen jogom oda felmenni sem, a házhoz meg nem nyúlhatok hozzá, mert még én kerülök bajba.

Köszönöm!

Köszönöm az infókat. Ez így tökéletes!

Tegnap éjjel jelent meg az 502/2020 kormányrendelet, amu egyrészt megtiltja a közgyűlések összehívását, másrészt részletesen szabályozza az írásbeli taggyűlés megtartását.

A szabályok hasonlóak a tavaszihoz.

Értem, tehát nevesítve nem tiltja a törvény, mint tavasszal, de a beidézett részek alapján következik, hogy nem lehet.

Ha mégis meg lenne tartva a közgyűlés, akkor egy érvénytelenség miatt indított perben esélyes, hogy elkaszálnák a határozatokat?
Arra gondolok, hogy az egyik tulajdonos azzal perelne, hogy a járványveszély miatt nem tudott részt venni, nem akart gyülekezni.

Karkera,

Szerintem nem.

„2020. évi CIX. törvény, 5. § (1) Tilos – a 6. § szerinti kivétellel – rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.”

Igen, "családi esemény vagy a magánrendezvény" tíz főig lehet. De szerintem a közgyűlés nem magánrendezvény.

A magyarázó részben ilyesmik vannak csak :

„Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat.
...
Magán és családi rendezvények (például születésnap) 10 főig megtarthatóak.”

Olyan részletszabályok kifejezetten közgyűlésre, mint tavasszal volt, azt hiszem egyelőre nincsen.

A Tht. szerinti írásbeli szavazások lebonyolíthatóak szerintem a távolságtartási szabályok betartásával.

Tisztelt Fórumozók!

A kérdésem, hogy a jelenlegi helyzetben november végére össze lehet hívni szabályosan közgyűlést?
Olyan szempontból érdekel, hogy nem támadhatják -e meg sikeresen amiatt, mert a veszélyhelyzetben lett összehívva? (Egy kis lakásszámú házról van szó, a résztvevők száma 10 alatti lenne.)

Köszönettel

falsu,

Félreérted. Attól, hogy az a th közös tulajdona, még nem automatikus, hogy ő is fizeti.

Ha megépül az épület, nem ázhat be. Ha beázik, akkor a közösségnek meg kell javítania azt. Ha garanciába esik még, akkor az építtetőnek kell fizetnie persze.

Ha cseréled a burkolatot, és EZÉRT sérül a vízszigetelés, akkor azt neked kell kifizetned. Hiszen te okozod a kárt. Ha ki tudod úgy is cserélni, hogy nem érinti a szigetelést, akkor az jó. De ha nem, fizeted.

Ha azért megy tönkre a vízszigetelés, mert rádőlt egy fa a viharban, vagy ráverte a cserepet a tetőről, akkor a közösség fizet (ilyenkor persze normális helyen a ház általános biztosítója).

drbjozsef:
Köszönöm.
Ha én a külön tulajdonú erkély burkolatomat ki akarom cserélni, mert pld meguntam a színét, vagy tönkrement a fuga, akármi, akkor kötelezően újra kell csinálni alatta a vízszigetelést is, mert az a felszedéskor, az új burkolat számára felület előkészítésekor garantáltan tönkremegy.
A közösség fizesse az új vízszigetelést? Ez nem igazságos...
A vízszigetelésnek is külön tulajdonnak kéne lenni! Csak itt, nem az épület minden vízszigetelése...

falsu,

Tht. 1.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A terasz vízszigetelése az épület állékonyságához tartozik, az közös tulajdon. Raja a burkolat már lehet a tulajdonosé.

falsu,

véleményem(!) szerint a külső(ezáltal a belső) fal ázásának problémája közös probléma, ugyanis a ház homlokzata egybefüggő közös tulajdona a háznak.
A fuga, járólap, napernyő, helikoptertároló meg egyebek az már a lakástulajdonhoz tartozik.
A vízelvezetés és vízszigetelés közös probléma. Állagmegóvási, jókarbantartási kötelezettsége van a háznak, kárt nem okozhatnak a tulajdonosi lakásokban. Szerintem.

Nem kaptam választ, ezért megismétlem:

Társasház alapításkor ki, hogyan, mi alapján dönti el (és mi a javasolt?), hogy az alábbi külön tulajdon vagy közös tulajdon legyen:
erkélyen/teraszon lévő járólap+ragasztó, a fuga, a szélső járólaphoz csatlakozó vízvető valamint az egész alatt lévő kent vízszigetelés?

Ezt azért kérdezem, mert egy 4 lakásos házban (még nem társasház) egy földszinti lakás külső fala (kívül-belül) felülről ázik. Az ázó rész felett az 1. emeleti lakás terasza van.

Az első emeleti lakás szerint ez a lakóközösség problémája...

Valahogy el kéne dönteni, hogy az első emeleti lakás terasz javítását (hiszen az engedi át a vizet) kinek kell fizetni!
Köszönöm.

Annak aligha van jogi kötőereje.

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Valóban, ez a birtokbaadási jegyzőkönyvben volt...:/

Abban, amit az SzMSz-ből idéztél, nincs semmiféle fajlagos összeg.