Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

eszmilan
A kérdésedben a válasz. Azokba a helyiségekbe nem. Tehát pl önálló szellőzésű előtéren keresztül kapcsolódhat. Mint ahogy pl az éttermekben is látod a budit.
A közvetlenül azt jelenti, hogy egy légtérbe. Magyarán, ha a földszinten a konyha, akkor az emeleti WC-hez kell egy előtér, mert a szag gond nélkül suhan le a lépcsőn is.
Ha viszont a wc - ahogy írtad - egy szoba helyiségbe nyílik, akkor a szoba "helyettesíti" az előteret, így abból már akár közvetlenül is nyílhatna a konyha.
A tervtanács véleménye egyébként ezen kérdésben nem "perdöntő" az építési hatóságnak a bizonyítékok sorában kell értékelnie, és legfeljebb, ha nem ért vele egyet, akkor külön indokolnia. A nagyobb baj majd akkor kezdődik, ha erre alapozva elutasítják a kérelmedet. Akkor viszont lesz jogorvoslati lehetőséged, amit ha valóban jól értem amit írtál, akkor meg is fogsz nyerni. ;)

Jól értelmezed. A fennmaradási engedély lényegében egy utólag egyben kiadott építési és használatbavételi engedély, kis bírsággal fűszerezve.
Azt, hogy egy kérelem megfelel-e az építési szabályoknak, minden esetben az építési hatóság vizsgálja. A tervtanács mindössze egy szakmai véleményező szerv. Nem a hatóság helyett dolgozik, csak "segíti" a munkáját leginkább az épített környezet alakítása tárgykörében. A wc légtérkapcsolata szerintem nem ebbe a körbe tartozik. :D

Évi
Fordulj a kéményseprőhöz. Nála a jogkör.
A "szakértő" csak szakértő, nem feltétlenül hiteles jogforrás. :)

nanemaa:
Köszönöm a válaszodat!

Tiszelt Szakértők!

A helyi építményadó szerint a lakóházunkhoz tartozó, gépkocsi beálló-nak tervezett(4.75m x 2.70m) építmény nem adóköteles. Nem zárt építmény, előlről és egyik oldaról részben nyitott, ajtó nincs rajta.

A használatbavételi engedély után a beálló tetőszerkezetét meghosszabbítottuk 3m-el a kerítésig, így egy 7.75m x 2.70m fedett rész keletkezett.
Az önkormányzattól voltak ellenőrzésen, és szerintük a tető meghosszabítása miatt már nem beálló, hanem gépjármű tároló és adóköteles.

Kérdésem, hogyha ezzel nem értek egyet és a bevallási ürlapban amit feléjük kell leadni, azt nyilatkozom, hogy ez az építmény továbbra is beálló szerintem és nem tároló, tehát adómentes, ők viszont utóbbinak tartják és adó megfizetésére köteleznek, akkor hova vagy hogy lehet jogorvoslatért folyamodni?
Felétve ha a leírtakból egyáltalán az következik, hogy igazam lehet, ha nem akkor elfogadom és befizetem majd az adót.
köszönettel

fütéstechnikai szolgáltató vállalat

fütéstechnikai szolgáltató vállalat

gigford
Azt kell megnézni, hogy az adó szabályok szerint pontosan mi az adó köteles. Szükséges-e helyiségnek lennie?
Ugyanis amit leírtál, abból az építési szabályok szerint egyértelmű, hogy az építmény rendeltetése garázs. Igaz, eddig is az volt, és nem a tető meghosszabbításától lett az.
Ugyanakkor az is egyértelmű, ha egy oldalról nyitott, akkor bár garázs rendeltetésű építmény, de nem garázs helyiség, mert a helyiségnek zártnak kellene lennie.
Az adó szabályok egyébként alkothatnak saját fogalmakat és szempontokat is, így mindenképpen abból kell kiindulni, hogy maga a rendelet milyen utalásokat tartalmaz e témakörben.
Ha az építésügyi szabályok az irányadók, akkor nincs igazad, tehát nem érdemes jogorvoslaton gondolkodnod.

birósághoz fordulhatsz

Köszönöm!

Kedves Fórumozók!

Újabb kérdésem tetőtér-beépítéssel kapcsolatos.

Első kérdésem a tetőablakokkal kapcsolatos. Más fórumokban már írtak arról, hogy "elvileg" meglévő szarufák közé berakott tetőablak nem építési engedély köteles, mivel tartószerkezetet nem érint. Vajon mi a helyzet a fülkés ("kutyaól") típusú ablakok kérdésével? Elvileg ha azt is két szarufa közé rakom be, akkor az sem engedélyköteles? Ugye ez sem érint tartószerkezet, a kialakítandó fülke nem tart semmit, csak az ablak keretét határozza meg. Ebből következőleg építés közben az eredetileg fülkésre tervezett házon át lehet térni a fülkés helyett a sík ablakok alkalmazására a szarufakiosztáshoz való hozzányúlás nélkül? És mi van ha egy szarufaköz ki van váltva egy szélesebb fülkéhez. (pl. 2x90 = 180 cm)
Ennek a helyére is be lehet rakni két tetősíkablakot úgy, hogy a szarufa kiváltott része helyett berakok egy gerendát, ami az ablakok megtámasztását végzi?

Második kérdésem általánosságban, a jelenlegi új 2013-as szabályozás értelmében vajon egy meglévő épület tetőterének beépítése hőszigeteléssel, gipszkartonozással, tartószerkezetekhez nem nyúlással, nem engedélyköteles tetőablak szarufák közé rakásával szintén nem építési engedély köteles tevékenység?

Harmadik kérdésem, ami igazából nem is kérdés, hanem egyszerűen nem értem, hogy lehet az, hogy ha a KVSZ "elhelyezendő épület tervét" köti tervtanácsi tárgyaláshoz, akkor az én esetemben ahol tetőtér-beépítés történik úgy, hogy közben az épület tömege is változik, az miért tervtanácsköteles. Az ügyintéző állásfoglalása alapján ha az épület tömege változik "azt is ide kell érteni". De könyörgöm, ha egyszer nem ez van ideírva, akkor hogy tud ez erre vonatkozni? A másik meg, hogy kerek perec kijelentette, hogy ha negatív a tervtanácsi vélemény, akkor ők nem adnak ki elsőfokon építési engedélyt és punktum, függetlenül attól, hogy a tervtanácsnak csak szubjektív, az épület kinézetet, formáját, tömegképzését, meg hasonlókat bíráló véleménye volt, építési szabályoknak való meg nem felelésről egy szó sem természetesen, mivel azoknak megfelel.

Esetleg ha van valakinek tapasztalata a másodfokon (Budapesti ügy) eljáró építési hatóságról, hogy hasonló esetekben vajon mit lépnek, az legyen szíves ossza meg velem!

Köszönöm szépen!

1. tetősíkban fekvő ablak beépítése, ha nem kell szarufát kiváltani nem engedély köteles. Kiváltás ("gerenda") önmagában is teherhordó, a szarufa meg pláne, így az azért engedély köteles. Álló (kutyaházas) ablak már igen, mert annak van váza, ami önmagában is tartószerkezet.
2. Így nem engedély köteles. Főleg, ha nem kell födémet kivágni, vagy lépcsőt építeni, mert ezek már tartószerkezetek, így azok már engedély kötelesek.
3. Tervtanácsok működéséről van egy kormányrendelet. Ha a lakóházad nem műemlék, akkor kizárt, hogy tervtanács köteles legyen a dolog. 2013. január 1-től meg pláne.

Ha az ügyintéző "ragaszkodik" a saját álláspontjához, az az ő dolga. Attól még lehet kérelmet benyújtani, utasítsa el ha akarja. Lesz jogorvoslati lehetőséged. Mellesleg a tervezőnek ugyanannyira tisztában kell lennie a helyi építési előírásokkal, mint az ügyintézőnek. Ha valami szabálytalan, akkor azt nem lenne szabad megterveznie. Ha a két "szakember" nincs közös nevezőn, akkor nagy valószínűséggel helye lesz egy felettes szerv bevonásának a jogvita eldöntéséhez.

Ja! Az előzőekhez:
Ha az épületed műemlék, vagy műemléki területen van, akkor persze a tetősíki ablak is engedély köteles.

Kedves nanemaa!

Köszönöm válaszodat! Kiegészítés a következőkhöz:

1. Akkor, ha jól értem, engedély nélkül nem cserélhető fel még a szarufák közé berakott 80 cm széles kutyaól ablak sem 80 cm-es tetősíkra. Ezzel is azért foglalkozom ennyit mert a tervtanácsom, ahol mindig ugyanazok a tagok, mert direkt így hívják össze, nagyon érzékeny az ablakokra. Én tetősíkot szeretnék, ők ökörszemet. És hiába van jogom tetősíkot építeni, ha egyszer ehhez ők nem járulnak hozzá, akkor nincs pozitív vélemény, nincs engedély sem.
2. A 312/2012. ugye ilyen tétellel külön nem foglalkozik, mint mondjuk azzal, hogy a homlokzatot szabad színezni. Azért gondoltam, hogy mégis engedélyköteles, mivel a beépítetlen padlástér nem a lakótér része, tehát ha beépítem akkor változik a nettó alapterület, szintterületi mutató.
3. Tervezőm természetesen tisztában van az építésügyi szabályokkal, ezzel nincs is gond. Az épület minden jogszabálynak megfelel. A gond itt a tervtanáccsal van, mert náluk nincsenek szabályok, csak vagy jó valami, vagy nem. Most én eddig a nem kategóriába tartozom, hiába felel meg az épület a jogszabályoknak. Épület nem műemlék, nem fekszik műemléki területen, egyedül a BVKSZ által meghatározott "városkép szempontjából kiemelt" területen fekszik. A tervtanácsok működését a 252/2006 (XII.7.) korm. rendelet szabályozza. Ez lekinkább műemlékekről és kultúrális örökségvédelemről szól. Ami itt bajos az a helyi önkormányzati rendelet. Ennek 2.§ (2) c. pontja ezt mondja ki (a tervtanácsi véleményre is ez volt írva hogy ez alapján bírálják):

"Kerületi Szabályozási Terv (KSZT), vagy annak, teljes körű rendelkezése hiányában az Étv. 18.§-a alapján az illeszkedés általános szabályai szerint elhelyezett és kialakított épületek vagy, meglévő épületek bővítésére, átalakítására irányuló terveket."

Az én tevéklenységem bővítés is, mivel térdfal épül, ami most nincs. KSZT készült, illeszkedés módjáról a következőket mondja (nem szó szerint írom inkább):
"Illeszkedés módja:
... épületek geodézialag bemért magasságához igazodóan ... maximum 1,5m-t lehet eltérni."

Önkormányzat szerint a fennt leírt szabályt kb. függetlenül, hogy készült-e KSZT vagy nem, minden bővítésre alkalmazni kell (lehet, hogy magyartalanság miatt a mondat első fele nem vonatkozik a másodikra?). Ennyi erővel viszont a kerület 100%-a lefedett a tervtanáccsal.

Köszönöm szépen!

1. jól érted.
2. épületen belüli beépített alapterület változás nem engedély köteles. Már az önálló rendeltetési egységek számának és rendeltetésének változása sem.
3. az általad is hivatkozott jogszabály csak területi és országos tervtanácsot "ismer". A települési tervtanács, csak a polgármester településképi véleményének kialakításában segédkezhet, majd ha lesz rá helyi rendelete az önkormányzatnak. Tekintettel arra, hogy a jogszabályi hátterek csak most január 1-től nyíltak meg ehhez, így sanszos, hogy ilyen helyi rendelet még nincs.

A Korm rendelet szerinti tervtanácsoknak meg nem az a hatásköre, hogy helyi védett területen történő építkezésekkel bíbelődjenek.
4. Ebből még számomra nem következik a tervtanács bevonásának kötelezettsége. Hozzanak döntést, te fellebbezz.... akkor okosabb leszel.

Kedves nanemaa!

3. pontban alighanem félreértjük egymást. A ... Kerület képviselő testülete megalkotta 2005-ben a következő önk. rendeletet:

Budapest Főváros ... Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2005.(III.1.) önkormányzati rendelete az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, működésének rendjéről

/Egységes szerkezetben a 13/2006.(VI.26.) rendelettel./

Budapest Főváros ... Kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6.§ (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a területrendezési, településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV.23.) FVM rendelet figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja.

Nem tudom, hogy hatályos-e ez még, vagy tudja-e hatályát veszteni egyáltalán, ehhez nem értek.
Amit előző hozzászólásomban írtam 2.§ (2) c. pontot amely a következőket mondja ki: "kerületi szabályozási terv, vagy annak ..." idézőjelek közé tett szöveg, az ennek a 4/2005. önk. rendeletnek része. Erre hivatkozva bírálta el a tervtanács a tervemet az előzőekben leírtak szerint és hozott negatív véleményt. Én ezzel a ponttal (2. § (2) c. nem értek egyet, mivel az előző hozzászólásomban leírtaknak megfelelően úgy gondolom, hogy ez az én tervemre nem vonatkozik, innentől kezdve (ha nekem van igazam) meg nem is kellene figyelembe venni a tervtanács véleményét a hatóságnak.

Abban persze 100%-ig igazad van, hogy eddig nem született még elsőfokú elutasító határozat sem, és érdemes lenne beadni, hogy legyen valami amibe lehet kapaszkodni. Viszont ha sikerülne meggyőzni az elsőfokú hatóságot, hogy nem kell tervtanácsot bevonni, így már ki tudnák adni ők is az engedélyt, és nem kellene folytatni a vagdalkozást másodfokon.
Hétfőn megyek konzultálni az építési iroda vezetőjével ezekről a dolgokról, és ahhoz kell lehetőleg minél több információ, hogy teljesen képben legyek, tudjak érvelni a vélt igazam mellett.

Köszönöm!

Kedves fórumozók!
2008 tavaszán fogtam bele egy építkezésbe.A szüleim házát bővítettem.A kivitelező a házát felépítette de mint utólag kiderült nem készült építési napló és felelős műszaki vezető sem volt az építkezésen.A fenmaradásihoz a közmüvektől van beleegyező nyilatkozatom ill.kéményseprő szakvéleményem.Mit tehetek?Bontás lesz a vége?

kata
Fennmaradási engedélyezési eljárásban, ha a kivitelezést felelős műszaki vezető irányítása nélkül végezték, akkor az építményre vonatkozó építésügyi szakértői véleményt kell csatolni.

Tisztelt Szakértő!
Adásvétel előtt állunk, a telken van egy kb. 15 nm alapterületű, 5m magasságú különálló "házikó", amelyet a régi tulaj füstölőnek, tárolónak használt, de téglaépítésű, nyeregtetője van. Kb. 15 éve épült, de a helyszínrajzon nincs feltüntetve. Érdemes-e/Szükséges-e ezzel kapcsolatosan az adásvételi szerződésben bármire kitérni? Előre köszönöm a segítséget!

Kedves fórumozók!
Az lenne a kérdésem hogy a lakhatási engedély kérése hogyan változott 2013 január 1 jétől.Mert ugyanis mi családi házat építettünk és már lakható állapotban van beszereztük a közműnyilatkozatokat. Felhivtam az építési osztályt hogy mit kell még beszereznem hogy az használatbavételi engedély kérelmet be tudjam adni és ott azt a választ kaptam hogy janúár 1 jétől nem kell engedélyt kérni.Beköltözhetünk csak vigyek az építési osztályra egy saját kézzel írt nyilatkozatot hogy ekkor és ekkor beköltöem?Ők ezt tudomásul veszik és ennyi.
Ibolya

Tisztelt fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni.Engedély nélül épült házunkra több mint ötéve végleges fennmaradási engedélyt kaptam.Ezen az ingatlanon van még egy ház ami hagyatéki rendezés alatt áll, (vagyis egy helyrajzi számon szerpelnek).4 örököse van a másik ház és ingatlanrész tulajdonosának.Az egyik örökös potom pénzért akar mindenhez hozájutni és most azzal fenyeget hogy tűzvédelmi okok miatt lefogja bontatni a házunkat.Nagyon gonosz ember sok pénzzel.Az lenne a kérdésem hogy létezik-e ilyen, és ha mégis lebontanák akkor mi elhelyezés nélkül utcára kerülhetünk?
Előre is köszönöm a segítséget!

Nem ártana. Ha az eladó tudja igazolni, hogy a jelenlegi formájában 15 éve épült az épület, akkor esetleg ennek bizonyítékait is átadhatná a vevőnek. Sokkal tisztább lenne a kép, és az utólagos kellemetlenségek is elkerülhetők lennének.

Tisztelt Szakértő!

Vásárolni szeretnék egy jelenleg építés alatt álló házat. A házon van érvényes építési engedély, de sajnos nincs építési napló a házhoz. Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben szeretném folytatni az építkezést milyen módom tudnám megoldani az építési napló hiányát?
Előre köszönöm a válaszát.

A kérdésed 2 további kérdéseket vet fel:
Veszel-e autót forgalmi engedély nélkül? Átveszel-e építkezést építési napló nélkül? Magyarul átvállalod-e a felelősséget a kivitelező helyett az elvégzett munkák szakszerűségéért?
Ha te leszel az új építtető és meg akarsz majd bízni egy kivitelezőt a megkezdett munka folytatására, akkor elvárod-e tőle, hogy egy ismeretlen szerkezetre készítsen a továbbiakban minőségi munkát úgy hogy teljes felelősséget is vállaljon a munkára?

Az a fenti kérdések tükrében huszad rangú, hogy ha kapsz egy építésfelügyeleti ellenőrzést, akkor az építésfelügyelő megbüntet téged, a műszaki vezetőt és a kivitelezőt is a napló vezetés elmulasztása miatt. Gondolom, hogy ezt a néhány százezer forintot szívesen kidobod az ablakon. Az esetleges kivitelezési hibákból adódó akár többmilliós kárról meg ne is beszéljünk.

Nem csak az építési napló hiányzik, hanem az egyes munkaszakaszok átadás-átváleti dokumentációja, a beépítésre kerülő anyagok megfelelőségi bizonylatai.

Ennek hiányában pl. be kellene vizsgáltatni a felhasznált beton minőségét akkreditált laborban stb.

Egyáltalán volt felelős műszaki vezető (és ha volt is papíron, járt az építkezésen?)

Szeretném megkérdezni,hogy pontosan mire lehet állagmegóvást kérni. Sajnos a nyáron leégett a 20 nm-es faházunk, csak a fűrdőszoba falai maradtak meg mert az téglából volt és az alap. Szeretnénk visszaépíteni az eredeti állapotra, de közben kiderült, hogy 2005 óta épitési tilalom van a mienkhez hasonló méretű belterületi hétvégi házas telkekre és nem valószínű,hogy megadják rá az engedélyt. Két éve vettük a nyaralót és a tulajdonos sajnos elfelejtett erről értesíteni bennünket. Mit tehetünk ?