Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

zsóka78
Ha csak ennyi szerepelt az elvégzett munkák között, és a kiváltót az ablak/ajtó felet nem kellett cserélni, vagy megerősíteni, akkor nem volt engedély köteles.

Elvileg elegendő is lehetne. Persze ettől még nem szabadulsz a dolog lényege tekintetében. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy az ügyfél is köteles a legjobb tudása szerint eljárni, s a hatóságot segíteni az eljárás mielőbbi befejezésében.
Azt sem árt tudni, hogy változott a jogszabály, a hatóság a tudomásra jutástól számított 2 éven belül intézkedhet (nem a korábbi 1 éven belül).

Mert lehet, hogy az új kérelmet új ügyként kezelik.

Tisztelt ügyvédek !
A városunkban főtér rekonstrukció zajlik. Most szereztünk róla tudomást, hogy a házunk előtt futó úttest / 2,5 m széles / túloldalán egy nyilvános illemhelyet fognak létesíteni. A házunk alatt egy két lépcsőházból álló 18 lakásos társasházat értek. Természetesen nem akarjuk elfogadni, hogy ez az épület pont elénk épüljön. Indokaink: az épület látványa, az onnan kiáramló szagok.
A városvezetés panaszunkkal kapcsolatban elsődlegesen arra hivatkozik, hogy nem vagyunk telekszomszédja az épülő illemhelynek, így nincs vétó jogunk. Egyébként meg miért nem tiltakoztunk korábban, amikor a főtér rekonstrukció tervét a város honlapján közzé tették. Jelzem ezen a tervrajzon csak épületek voltak láthatóak név, és egyéb más megjelölés nélkül. A lakóközösségünk véleményét, hozzájárulását, semmilyen formában nem kérte ki az önkormányzat.
Kérdéseim:
Van-e ezen esetben jogszabályi kapaszkodónk, vagy el kell fogadnunk a városvezetés döntését?
Milyen jogszabályok szabályozzák, ilyen épületek építésének alapszabályait?
Előre köszönöm segítő válaszaikat !

Az attól függ. Ha már van jogerős építési engedély a budira, akkor valószínűleg nem. Vagy legalább is sokkal nehezebb. Ha még eljárás közben vagyunk, akkor talán meg lehetne kísérelni az eljárásban ügyféli jogállásotok megállapítását kérni (írásban). Ha másra nem is, de arra biztosan jó lenne, hogy a kérelem ügyében születő döntés ellen megnyílna a fellebbezési jogotok. Egyébként nem hiszem, hogy nem lennétek érintett szomszédok.
(Mellesleg el tudok képzelni olyan korszerű budy bulidinget, ami kívülről már nem szaglik. ;))

S.O.S!!!!!Nagyon sűrgősen keresek megoldást! Vásároltunk 5 éve egy ingatlant a térkép másolaton fel volt tüntetve a melléképület(nyárikonyha 24 nm) és a lakóház is .A laóház '972 ben a mellék épület még ennél isa hamarabb épült. A régi tulaj nem vezette fel a földhivatalnál!Mi sem és az ügyvéd sem vette észre , hogy csak lakóház udvar szerepel a tulajdoni lapon. Most közel másfél millióból fel ujítottuk ezt a melléképületet.A falak nyílászárók maradtak az eredeti helyen.Szerettük volna a melléképületünket üzlethlységgé nyílvánítani.Már a parkoló ,érintésvédelem , ántsz nél tartottunk mikor közölték az Önkormányzatnál, hogy ez egy nem létező épület, mert nincs a tulajdoni lapon.Kérték, hogy a szomszédokkal írassunk nyilatkozatot, hogy már 40 éve áll.Aztán másnap a fő - fő emberke azt mondta, hogy nem tehetünk semmit. Sem bejegyezni sem fennmaradásit kérni nem lehet. Ő sem bontathatja le , meg sem büntethet érte ...nem létezik és kész...!!!!!!Nyitnánk az üzletet.Fizetnénk mi bírságot ujraterveztetnénk de állítólag rossz oldalon van az épület.Mert a ház a baloldalán van a telenek a melléépület jobb oldalon és már így nem engednek építeni! DE mi nem akarunk építeni!!!!! Mi a meglévőt szeretnénk hasznosítani! SEGÍTSÉG!!!!!!!Ha valakinek van tippje kérem segítsen!

Melléképületet tulajdoni lapon az életben nem fognak feltüntetni. A lakóház udvar jelölés nem építményjegyzék, hanem ingatlannyilvántartási kategória, egészen pontosan művelési ág. Ehhez az építési hatóságnak semmi köze.
A másik rész az érdekesebb. Nem az a kérdés, hogy nyilván van-e tartva, hanem az, hogy az építésekor szabályosan épült, avagy sem. Ehhez azonban a hatóságnak le kellene folytatnia egy bizonyítási eljárást.
Ha legvégül valóban fennmaradási engedélyt kellene kérni, de az épület elhelyezését, kialakítását, vagy rendeltetését tekintve nem felel meg a jelenkori szabályoknak, akkor arra fennmaradási engedélyt adni nem lehet.
Ugyanakkor amit most csináltál, az tök szabálytalan, mivel melléképületet főépületté (üzletté) alakítottál át, amit csak bejelentés alapján tehettél volna meg. Ez bőven 10 éven belül történt, hiszen most csináltad. Ennek alapján az építési hatóságnak simán intézkedési kötelezettsége áll fenn, aminek keretében meg kell vizsgálnia a fennmaradás kérdését. Ha az épületre fennmaradási engedély nem adható, akkor vagy eredeti állapotba történő visszaállítást, vagy ha az nem lehetséges, az épület bontását kell elrendelni.
Segíteni ezen már nem lehet, előtte kellett volna az építési hatósághoz, illetve tervezőhöz fordulni.
Szerencséd a szerencsétlenségben, hogy ennyire teszetosza - vagy lusta - az építési hatóság és esze ágában sincs a szabálytalanság ügyében intézkedni. Kérdés, hogy januártól a járási építési és építésfelügyeleti hatóság is ilyen passzív lesz-e?

Kedves "nanemaaa"
Következőt kérdezem:

A földszintes lakásomat egy 4m-es utca (inkább sikátor) választja el az utca másik oldalán lévő telektől amin a szomszéd építkezik. Felhúzott egy nagy emeletes házat, melynek fala teljesen elárnyékolja a déli napfényt. Ez által, nekem sokkal sötétebb lett minden délre néző ablakokkal ellátott szobám. Eddig - különösen télen - csodálatosan besütött a nap, tekintélyesen melegítette a lakást. Most már nem látjuk soha a napot. Ezzel a szomszéd számszerűsíthető kárt okozott családomnak. Sokkal korábban kell a villanyt felkapcsolni, többet kell fűteni.
Mit lehet ez ügyben tenni? Lehet-e egyáltalám?
Válaszodat előre is köszönöm. Üdv: robitjakot

Azt szeretnem kerdezni,hogy ha a szomszedom a 46 m2 alapteruletu hazra felhuzott egy 70 m2 tetoteret,utcafrontra 3 ablakot nyitott,rank 1 ajtot nyitott. A ket haz tetoje kozott kb.3 m tavolsag lett igy. Bejelentettem a jegyzonel,de az epitesi osztaly vezetojetol elutasito valaszt kaptunk. /Baratnojuk ott dolgozik az epitesi osztalyon/. Hol lehetne megfogni a dolgot? Szerintem botrany.
Nincs 30 ezer ftom fellebbezni.
Koszonom elore is.

robitjakot
Ingatlan értékvesztésből származó kártérítésért a bírósághoz fordulhatsz keresettel.

celia
Fordulj az illetékes járási építésügyi és építésfelügyeleti hatósághoz, mert tegnap óta ott a hatáskör. :)
(Egyébként ha elutasító határozatot kaptál, akkor abban részletes indokolás is volt és volt fellebbezési lehetőséged is. Először talán ezzel kellett volna kezdened valamit. Az, hogy kinek milyen barátnője hol dolgozik nem elutasítási indok. ;)
Ha a 30 ezer a megélhetésedet veszélyezteti, akkor kérhetsz költségmentességet is. Egyébként meg, ha igazad van, akkor visszatérítik.

Jogértelmezésben kérnék egy kis segítséget. Ha fennmaradásra köteleznek egy építtetőt, akkor előszö is vizsgálni kell, hogy az építési tevékenység az adott időben engedély és bejelentés köteles volt-e. Ha igen, de közben a jogszabályok változása miatt már nem építési engedély köteles, kérhet-e fennmaradási eljárást az Építéshatóság?

Az 1997. évi LXXVIII. törvény 48/A.§ (7) alapján: „A fennmaradási engedélyezés feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.”

Mivel ez az új eljárásról endelkezik, hogyan kell értelmezni ezt egy alap eljárás esetében?

Alap esetben indokolatlan és felesleges olyan építmény építése tárgyában fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatása amely már nem tartozik az engedély köteles építési munkák körébe.
Ugyanakkor kérdés, hogy az elvégzett építési munka egyebekben megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak? Az engedély nélkül végezhető építési munkát is csak a rá vonatkozó építési szabályok betartásával lehet végezni. E rendelkezés megsértése esetén ugyanis az engedélyhez kötött, de engedély nélkül végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Ergo ezen esetben nem jogszerűtlen a fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatása.

Tisztelt Szakértők!

A következő problémánk megoldásához kérnénk a segítségüket. A férjem 2001-ben vásárolt egy zártkertben lévő telket. Az adásvételi szerződésen szerepel, h az azon lévő kis faházzal ( nem lakóépület ) együtt vette meg a telket.Néhány napja az önkormányzat felszólította férjemet, h a telkén lévő épület engedély nélküli használatát szüntesse meg. Ez az épület kb 35 éves lehet. Az önk. szerint az alaptérképen és a tulajdoni lapon sem szerepel ez a gazdasági épület, ezért vagy lebontatja velünk, vagy fennmaradási engedélyt kell rá kérnünk . Mi egyiket sem szeretnénk. Úgy gondoljuk, h mivel az épület nem életveszélyes,nem lakóépület, és bőven 10 éven túl épült, ezért nem kérhetik, hogy bontsuk le.Jól gondoljuk? A térképen és a tulajdoni lapon viszont szerepeltetnie kellett volna az előző tulajdonosoknak? Segítségüket köszönjük!

Igen, jól gondolod. 10 éven túli szabálytalan építés ügyében a hatóság nem intézkedhet (bontást, átalakítást sem rendelhet el).
Ha az épület nincs feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban, akkor sanszos, hogy engedély nélkül épült, vagy legalább is engedély nélkül vették használatba (ez utóbbi a jobbik eset lenne). Ennek viszont az adásvételt készítő ügyvédben kérdéseket kellett volna felvetnie. Legalább a gyanú szintjén. ;)

Tisztelt szakértő!

Köszönöm válaszát! Sikerült közben az ügyintézővel is beszélnünk, aki szerint igaz, h az épület bontását már nem rendelheti el, de viszont a fennmaradási engedélyt nekünk kell megkérnünk rá, annak ellenére, hogy kb 35 éves épületről van szó, és mi csak a sokadik vevők vagyunk a sorban. Véleménye szerint a használatbavételi engedély kérelemre nincs elévülési idő, így vagy lebontjuk a házikót ( nem lakóépület,kb 20 nm alapterületű ) és akkor nem kerül semmibe, vagy fennmaradási engedélyt kérünk rá, ekkor ki kell fizetnünk a hatósági bizonyítványt, földmérőt, térképészetet, mindent. Ez valóban így van? Illetve, hol tudnánk annak utána nézni, h a megépülés idején milyen szabályozások voltak életben? Engedély kellett-e rá, be kellett-e jelenteni, stb. ? Válaszát megköszönöm!

Mivel zártkertről van szó, így garantáltan építési engedély köteles tevékenység volt az építés.
Bár az építésügyi jogszabályokban valóban nincs határidő a használatbavételi engedély benyújtására - ha azt nem vesszük, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válását követő 15 napon belül kellene - az mindenképpen megjegyzendő, hogy használatbavételi engedélyt csak építési engedély alapján és annak megfelelően megépített épületre lehet kérni. A kérelem benyújtásának joga kizárólag az építtetőt (engedélyest) illeti meg.
Az viszont az építésügyi hatóság "enyhe" csúsztatása, hogy a 10 évnél régebbi épületre kötelező fennmaradási engedélyt kérni. A törvény ezzel szemben mindössze annyi ír, hogy ha a tulajdonos a meghatározott intézkedési határidőt követően fennmaradási engedélyt kér, akkor annak megadását a hatóság azzal az indokkal nem tagadhatja meg, hogy már letelt az intézkedési határideje. Ergo ha valaki belső késztetést érez egy fennmaradási engedély megkérésére (pl fel akarja tüntettetni az épületet a földhivatalnál), akkor kérhet fennmaradási engedélyt, de erre egyébként senki sem kényszerítheti. Ha mégis megkéri, akkor viszont engedélyt kizárólag akkor kap, ha egyebekben az építés megfelel a jelenlegi építési szabályoknak. Másik következmény, hogy az egyéb ügyekkel ellentétben, ha a hatóság mégsem adná meg a fennmaradási engedélyt, akkor viszont arra már nem lenne joga, hogy el is bontassa az épületet.
Költségekről annyit, hogy egyrészt tervezési díj, szakértői költség, építésügy hatósági eljárási költségekkel, feltüntetés lehetősége esetén pedig az épületfeltüntetési vázrajz és a földhivatali eljárás költségeivel kell számolni. Ez első olvasatra alaphangon 200-300 ezer forint körül prognosztizálható.

Tisztelt Szakértő úr!
2001-ben fóliasátrat és hozzátartozó szerelt kéményt építettünk.A fóliasátor építése nem volt engedélyköteles . Most a szomszédok a füst miatt feljelentettek az önk.-nál.Az önk. fennmaradási engedélyt csak használatbavételi engedéllyel adna ki a kéményre. 2013 január 1-től csak saválló kéményre adnak ki használatbavételi engedélyt.Esetünkben nem a 2001-es szabályok az érvényesek? Elbontathatják a kéményt?
Vagy meg is büntethetnek?A 10 év nem jogvesztő idő? Mire számíthatunk?
Köszönettel várom gyors válaszát.

Az engedély nélküli (szabálytalan) építkezéseknek mindig az a veszélye, hogy a hatóság tudomására jutásakor, illetve az ezzel kapcsolatos eljárás lefolytatásakor szabályos előírásoknak kell megfelelni.
Természetesen itt is igaz a 10 év, ami alap esetben annyit jelent, hogy a hatóság nem, fog fennmaradási engedélyt adni. A fennmaradási engedély egyébként a törvény erejénél fogva egyben használatbavételi engedély is, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak.

A 10 éves jogvesztő határidő azonban nem mentesít az esetleges életveszélyes állapottal kapcsolatban. Ha a kéményedet a kéményseprő életveszélyesnek minősíti, akkor a hatóság (2013. január 1-ét követően induló eljárás esetében már a járási építési hivatal) bármilyen időtávlat esetlében is intézkedhet. Sőt! Intézkedési kötelezettsége áll fenn.

„2013 január 1-től csak saválló kéményre adnak ki használatbavételi engedélyt”
Szerintem csak lakóingatlannál. Jó kérdés, hogy pl. egy kéményes kerti (terasz) grillezőre milyen szabály vonatkozik.

Kerti grillt ritkán készítenek gázfűtésesre. ;)
Ott még mindig a faszén a menő. :)
A saválló meg szerintem nem rendeltetéshez, hanem főtőanyaghoz van kötve. Ha egyébként kérdéses a kérdés, akkor érdemes meginterjúvolni a kéményseprőt. ;)

nekem fatüzelés ugrott be a füst miatt, biztos gázkémény?

Savképződés csak gáztüzelés esetén van, nekem meg erről jutott eszembe a gázkémény. :)

Kedves Fórumozók!

Kérdésem nem biztos, hogy ebbe a témába illik, ha így van elnézéseteket kérem, de nem találtam máshol hasonló témát. Amiről szó lenne, hogy akkor a WC most hova is nyílhat?

Az OTÉK a következőket állítja:

99.§(9) Élelmiszer tárolására, feldolgozására, fogyasztására, forgalmazására szolgáló helyiségből WC-, vizelde szerelvénnyel felszerelt helyiség közvetlenül nem nyílhat.

A kérdés a "közvetelenül" szóra vonatkozik, valyon ez pontosan mit takar. Példával illusztrálva a helyzetemet: adott tetőtérbeépítéses épület, alul konyha-étkező, felül lakószoba. Ezen helyiségek légtere a lépcsőn keresztül közös, ajtó nem választja el őket. A WC helyiség a tetőtérben lévő lakószobából nyílik 75 cm-es ajtóval. Ebben az esetben én úgy gondolom, hogy a WC nem nyílik KÖZVETLENÜL a konyhára, mivel az a lakószobára nyílik, attól függetlenül, hogy a két helyiség légtere végülis közös, viszont őket elválasztja a lépcsőn keresztül egy szint. A tervtanács szerint nincs igazam, és ezt le is írták az állásfoglalásukban, mivel szerintük az egy légtér kimeríti a közvetlenül nyílást.

A másik kérdésem a fennmaradási engedélyről szól. Ha jól értelmezem a jogszabályt, akkor gyakorlatilag a fennmar. eng. az ép. engedéllyel hasonlóan kerül elbírálásra, azzal a különbséggel (többek közt), hogy fennmar.-nál bírságot is kiszabnak. Ebből következőleg ha a helyi építési szabályzat előírja, hogy az övezetben a terveket tervtanáccsal véleményeztetni kell, akkor fennmaradási engedélynél is kell a tervtanács, vagy akkor elég az építésügyi iroda vizsgálata, hogy megfelel -e az építési szabályoknak?

Köszönöm szépen!

Köszönöm a választ, a kéményünk egyébként fa tüzelésű kazán kéménye. A fűtéstechnikai vállalat szakértője azt mondta, hogy 2013-tól csak saválló kéményre lehet engedélyt kiadni. 2012. december 31-én még erre a vaskéményre is kiadták volna. Akkor ha a mostani szabályoknak nem felel meg a kéményünk, akkor az már életveszélyes is?Vagy mi alapján állapítják meg az életveszélyt? Nekem azt mondták, hogy a falazott kéményeket is saválló belsővel kell kibélelni 2013-tól(felújításnál vagy újjáépítésnél). Szerintem az életveszély legfeljebb akkor jöhetne szóba, ha lakóépület kéményéről lenne szó. Lehet, hogy a tűzoltóság fog dönteni?

Üdv:
Évi