Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Nem mindegy? Ha úgyis bontaniuk kell? Nyilván megemelték az építménymagasságot. E szempontból közömbös, hogy csak térdfallal, vagy teljes emelettel.

Kedveds Fórumozók ! Kérdésem a következő: üdülő övezeti osztatlan közös tulajdonú telken több mint 10 éve álló épületre épitészi tervrajzok beadása után az önkormányzat nem adott fennmaradási engedélyt.A környéken állandó lakosok vannak, mint mi. A telek használati megosztással teljesen leválasztott, különböző utcáról nyiló bejárattal. A telek másik része gondozatlan, elhanyagolt, gazos, rajta egy gazzal bevont fa-féle tákolmánnyal. Tekintve, hogy a beépitettség meghaladta a 3 %-ot erre hivatkozva nem ad ki fennmaradási engedélyt. A törvény szerint ki kell hogy adja az fennmaradást, elfogadható indok ez, vagy lehet tenni valamit, felülirhatja a törvényt az önkormányzat. Köszönöm, ha válaszoltok.

Szuperka
Nem írta felül, valóban nem adhatja ki. Egyébként külterületen (zártkertben) nem csak lakást, de üdülőt sem lehet építeni. Legfeljebb gazdasági épületet. ;)
A 10 éves jogvesztő határidő elteltével nem te nyertél jogot, hanem a hatóság veszített arra vonatkozóan, hogy lebontassa az épületet. Fennmaradási engedély ugyanakkor csak minden szabálynak megfelelő épületre adható. Kb. ennyi a lényege.

taffyka
Az attól függ, hogy milyen bírságot szabott ki. Ha eljárásit, akkor pillanatnyilag az önkormányzatot. Ha építésügyit, akkor az államot.
Mellesleg az önkormányzatnak nincs hatásköre kártérítési ügyekben "ítélkezni". Az kizárólagosan bírósági jogkör. A szomszédot azért "ütik" mert szabálytalanul épített és nem azért, mert kárt okozott.

sziasztok!

Jól tudom, hogy ha 10 éven túli az ingatlan és meg van rá a fennmaradási engedély akkor már nem büntethetik ha nincs felrajzoltatva a térképre?
Illetve mivel fennmaradási engedélye van el sem bontathatják?
Vagyis semmit nem tudnak csinálni?

Két dologról beszélünk.
Ha van fennmaradási engedélyed, akkor nyilván nem bontatták el. Ha egyszer nem bontattak, akkor később már nem fognak, kivéve, ha az engedély ideiglenes jellegű, és valamely feltétel beteljesüléséig, vagy meghatározott ideig szól. A feltétel beálltával, vagy a határidő elteltével ugyanis bontathatnak.
Az ingatlan-nyilvántartási feltüntetés elmaradása nem építésügyi hatósági kérdés. Az ingatlan-nyilvántartási kötelezettségeid elmulasztásáért elvileg simán megbüntethet a földhivatal (általában nem szokott, de mostanában mindenhol kell a pénz).

„Vagyis semmit nem tudnak csinálni?”
Ezzel mire gondoltál? Szerintem mindkét hatóságnak a te ügyeden kívül van más dolga is, így tudnak mit csinálni. ;)

Nem. Kaptam egy felszólítást hogy nincs feltüntetve.
Ezért kértem fennmaradásit, vagyis már el nem bontathatják. És mivel 10 éven túl épült és fennmaradásija is van így már nem büntethetnek a hatóságnál. Így védtem ki hogy ne kelljen feltütetni.

A földhivatal milyen jogcimen büntethet, mert tudtommal sehogy? Tudnál törvényt idézni? Mert én nem tudok olyan birságról ami térképen való fel nem tüntetést szankcionálna.

ingatlannyilvántartási törvény (Itv)

azon belül? Én nem találok benne ilyet

26. §(5) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.

Szia bigdady!

Attól függetlenül, hogy rendelkezel fenmaradási engedéllyel azon felül még a földhivatalnál is szükséges a térképen való feltüntetése.

www.ugyvedbank.hu

Köszönöm mindkettőtöknek

nanemaa: nincs bejegyzési kérelmem, ebbe lehet kapaszkodni? Mulsztási birság 5000 ft?

Ügyvédbank: igen tudom, hogy fel kéne tüntetni, csak a szankció után kutatok

Tudom, hogy nincs kérelmed, de a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles lettél volna benyújtani. Ennek elmulasztásáért járna a bírság.
Bírság összegét nem tudom, de nem hiszem, hogy mindössze 5000 lenne. Egy általános érvényű Ket alapján kiszabható eljárási bírság is terjedhetne 100.000,- Ft-ig. Akkor egy adóügyben kiszabható mulasztási bírság sem lehet aprópénz.

Kedves fórumozók!
A véleményetekre lennék kíváncsi az alábbi ügyben:
Tavaly készültünk el családi házunk bővítésével, az önkormányzathoz beadtuk a használatba vételi engedély kérelmét. A ház két lakásos, külső lépcsővel (lépcsőházzal) oldottuk meg, amelyben nincsen burkolat (a lebetonozott lépcsőt használtuk simán) A hatóság rengeteg akadékoskodás után csak úgy adott engedélyt,hogy 1 éven belül le kell burkolnunk a lépcsőházat.
A kérdésem az lenne, hogy az építési hatóság beleszólhat egy ilyen dologba? Miért fontos az, hogy járólap legyen a lépcsőn? Mi van akkor ha nekem erre nincsen pénzem? Vagy ha nekem így is jó, mert igénytelen vagyok? stb.

Igen. Nem csak lehetősége, de kötelessége is. A lépcsőház akkor lesz a tervező által megalkotott és kitalált rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban, ha a betervezett burkolat is felkerül. Ennek sok oka van. Pl épületet nem 2-3 éves használatra terveznek. A beton kopásállósága meg sem közelíti az erre a célra tervezett járólapét, esetleges elhasználódása esetén míg a járófelület egyszerű módon lecserélhető, a beton túlkopása esetén egyszerűen leszakad. A beton mivel gyorsan kopik, így porlad, ami az egészségre ártalmas, pl szilikózis veszélyt jelent.
Egy épületet nem azért terveznek meg úgy ahogy a rajzon látod, hogy kellően csicsás legyen, hanem vannak bizonyos szakmai érvek is.
Autóval is járhatsz gumiabroncs nélkül, max hetente cserélsz felnit, nem tudsz elindulni és megállni, a lengéscsillapítók havonta mennek tönkre...és nem megy át a műszaki vizsgán. Biztos a vizsgabiztos is kukacos, nincs tekintettel a te egyéni igényszintedre.

1. Mivel más az eljárást indító személy (kérelmező), így nem ugyanarról az ügyről beszélünk. A kérelem ügyében a hatóság köteles eljárni. Az más kérdés, hogy ha a két kérelem teljes egészében megegyezik (ami szinte kizárt), akkor a per befejeztéig felfüggesztheti a most újonnan indítottat.
2. A jogszabály amire gondolsz, a Ket, de mint már mondtam, nem azonos tényálláson alapul, hiszen mások a résztvevők.
3. 15.000,- Ft illeték. Ha a kérelme megalapozott és téged ennek okán bármire kötelezni kell, akkor visszakapja, és te fogod megfizetni.
4. Már most bíróságon vagy, a költségeket, mint pl az ügyvédi költség a vesztes fizeti. Ugyanez igaz lesz arra is, ha az új ügyed is eljut majd a bíróságig.

Ez így ebben a formában nem igaz. Egy szabálytalanságért csak egyszer akaszthatnak fel. Ha jön az új bejelentés, akkor azt el kell bírálniuk, de mivel ennek kapcsán téged már újfent nem lehet kötelezni, a költség elvileg marad a feljelentőn. Egyébként ha jelenleg mindkét eljárás folyamatban lenne, a hatóság dönthetne úgy is, hogy a két ügyet egyesíti. De erről (is) külön kellene döntenie.
A konkrét esetben akkor járna el helyesen a hatóság, ha az ugyanezen témakörben indult, jelenleg bírói szakaszban lévő eljárás befejezéséig az új kérelem ügyében az eljárást felfüggesztené. (Szerintem ezt is fogják tenni.)

10 évnél régebbi épület átalakítását, bontását elrendelni nem lehet. Legalább is jogszabálysértés címén semmiképpen. Egy esetben intézkedhet elévülési határidőn túl az építési hatóság: életveszély esetén.

Kedves Jogászok!

A lakóházunk kicsi alapterületű volt, ezért a melléképületet, ami egybe van építve a főépülettel átalakítottuk egy szobává és konyhává. A melléképület fel van tüntetve a földhivatali helyszínrajzon. Át akarom vezettetni a földhivatalban, hogy az is főépületként szerepeljen. Akartam kérni az önkormányzatnál hatósági bizonyítványt, amit pl. társasház alapításhoz meg ilyesmihez szoktak adni, de ez egy kis település, azt sem tudták miről beszélek (ez már többször előfordult, mikor valamit el akartam intézni). Aztán nagyon nem is erőltettem, mert Földhivatali eljáráshoz ennek a díja 20000 Ft. Milyen megoldást tudnátok ajánlani, hogy ezt el tudjam intézni és a lehető legkevesebbe kerül?

Szerintem ne csinálj semmit. A térképen már rajta van. A tulajdoni lapon az szerepel, hogy lakóház, udvar. Ennél több nem is lesz, így a földhivatal ezzel nem tud mit kezdeni. Az építésügyi hatóság meg legfeljebb - önfeljelelntésed alapján - tudomást szerez egy engedély nélküli átalakításról, aminek jó esetben fennmaradási engedély és pénzbírság lesz az eredménye.

kerdesem a kovetkezo lenne:

Csaladihaz bovitesre kertunk epitesi engedelyt, a meglevo epulet teljes atepitesevel.
az engedely ervenyessege lejart, az epitkezes meg nincs olyan fokon, hogy lakhatasit lehessen kerni, de viszont lehet lakni benne, ill laknak is.

De ugy tudom, amig nincs lakhatasi, nem lehet benne lakni.

Jol tudom?

koszonom:

Köszönöm. Azért akartam, mert így a ház alapterülete 57 m2, úgy meg lett volna 80 m2, emiatt többet érne. Miért kellene fennmaradási engedély, ha már egyszer rajta van helyszínrajzon? Mert másra használom?

Önmagában az átalakítás nem lenne baj, csak akkor, ha ez tartószerkezeti átalakítással is járt. Pl a lakást összenyitottad egy ajtó, vagy szabad nyílás beépítésével a régi lakóépülettel. Ez esetben ez már építési engedély köteles lett volna.

egyur
Jogszabályt szó szerint értelmezve jól tudod. Ennyire azonban nem gáz a helyzet, ha egyébként az építmény biztonságosan használható, akkor nem szoktak senkit felakasztani. Egyébként ha ilyen a készültség, akkor meg is lehet kérni a használatbavételi engedélyt. Abban a hatóság határidő megállapításával előírhatja a befejező szakipari munkák elvégzését.
Az a lényeg, hogy önmagában engedélyhez kötött építési munka ne legyen hátra, mert akkor kezdheted elölről az engedélyeztetést.
Egyébként ha lejárt az engedély, akkor egyébként is várhatod az építési hatóság megjelenését, mert ilyen esetben kötelesek ellenőrizni az építési munka készültségét, és amennyiben szükséges, akkor megtenni a lépéseket a használatbavételi engedély megkéretése ügyében.

Kedves nanemaaa!

Egy udvarra nyíló ajtó helyére egy ablak került, ezen kívül csak álmennyezetet csináltunk meg le lett burkolva. Falat nem bontottunk és nem falaztunk be semmit (kivéve ahol ablak lett az ajtóból), volt a két épület közt ajtó. Ez engedélyköteles?