Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Nem célom elhallgatni a miértet, főleg nem szemérmesen. Azért akarják lebontatni, mert a szomszéd, vagyis nem az előttünk lévő, hanem a mellettünk lévő telektől az oldaltávolság 1,05 méter és a szomszéd ház falmagasságát vették figyelembe annak megállapításához, hogy mennyi távolságot kell elhagyni a szomszédos telektől. De amint írtam a garázs már megvolt. Oldalhatáron pedig nincs lakóépület, csak 1 méteres gyom. És még több mint 2 méterrel magasabban is van a telekszint. Mindenestre több száz ezer forintomba került a felépítés, ügyvédhez fordulok és megírom majd, hogyan oldódik meg a probléma, hátha másnak is segítségére lesz.Kivételek, kiskapuk mindig voltak és lesznek is, remélem megtalálom az egyiket!

Magyarország államformája a diktatúra,pénznem e a bírság.

Chelsee
OK. Kíváncsian várom a fejleményeket. Minden esetre, ha a kötelező határozat jogerőssé válik, akkor az esélyeid közelednek a 0-hoz.
Az általad leírtak alapján a melléképület (garázs) eleve oldalkertben áll, ami önmagában szabálytalan. Ráadásul vélhetőleg a helyi építési szabályzat is tilt(hat)ja a szabálytalan építmények átalakítását, bővítését és ez által a szabálytalanság konzerválását.
A magyar építési hagyományok szerint a kiskapuk általában a nagykapuk mellett voltak és ugyanarra a kertre néztek. Más területeken a kiskapuk a nagykapun belül kerültek elhelyezésre. Magyarán a kiskapun ugyanoda jutottunk, mint a nagyon. A különbség mindössze annyi volt, hogy a kiskapun nem lehetett bemenni kocsistul, lovastul. ;)

A következő problémám van: 4 évvel ezelött beadott építési engedélyemen eltérést talált az építési hatóság most.Az építési terven az elötti és utáni állapot rajzon szerepel egy közel 7 nm-es szélfogó, a ház mellé rajzolva közvetlenül.(Amit egyébként az előző tulaj épített engedély nélül, és így a megyei nyilvántartásban mint valamikor engedélyezett sem a megyei rajzon nem szerepel)A hatóságnak csupán a tervezőm álltal benyújtott tervrajz és a hatóság e szélfogóról készített cirka 2 nm falfelületről készült részleges képük van mint bizonyíték hogy itt volt valami.Jelenleg egy nyitott terasz áll itt ezen a helyen.Ezért egy 7 X 140000 40%-al, tehát közel 400000-es bírsággal sújtanak,mert eltértünk szerintük az építési engedélytől. A bírságtol szerintük nem lehet eltekinteni sem, mert mi nem tudjuk visszaállítani az eredeti állapotot szerintük, nem tudjuk visszaépíteni a szélfogót.(azt sem tudják hohy nézhetett ki) Ebben az esetben mi a teendőm? köszönettel!

Az építési engedélyezés során az átalakítási terveknek az építés előtti tényleges és az utáni, tervezett állapotot kell külön tervlapokon ábrázolnia. Ebben a kérdésben közömbös, hogy az ábrázolt részeket ki és mikor építette, engedély alapján, vagy engedély nélkül. A terveket az építtetőnek alá kell írnia. Ezzel lényegében igazolja a tervek valóságtartalmát, valamint azt, hogy a tervek valóban a szándéka szerinti építési munkát (átalakítást) tartalmazzák. Ha a hatóságnak az engedélyezéskor felkeltette volna az érdeklődését a szélfogó, akkor nem adott volna építési engedélyt, míg a szabálytalan építés körülményeit ki nem vizsgálja. Feltételezem, hogy alapból látszott rajta, hogy legalább 10 évnél régebbi, ha nem indított külön eljárást.
Az engedélyezett építkezés során - ha jól értem - eltértél az engedélyezett tervektől, engedély nélkül elbontottad a szélfogót, s ezzel szabálytalan építést valósítottál meg. (Ebből a szempontból tök mindegy, hogy az épületen korábban más is végzett engedély nélküli építést.) Ha most ezt a hatóság zokon veszi, akkor helyesen teszi. Ha az építtető eltér az építési engedélytől oly módon, ami egyébként önmagában is építési engedély köteles lett volna, akkor arra fennmaradási engedélyt kell kérni. Ha az építtető (vagy az ingatlan tulajdonosa) önként nem teszi, akkor a hatóság kötelezni fogja rá. Ha a szélfogó nélkül egyébként az épület a rendeltetésének és az építési szabályoknak megfelel, akkor kaphatsz is rá fennmaradási engedélyt. A törvény szerint az engedéllyel egyidejűleg a hatóság köteles építési bírságot is kiszabni. E kérdésben mérlegelési jogköre nincs. A bírságot külön jogszabály alapján az abban meghatározott módon és értékekkel kell kiszámítani. Ebben sincs mérlegelési jogkör, a számítást is csak egyféleképpen lehet elvégezni. A törvény kimondja, hogy a bírságot mérsékelni, vagy elengedni sem lehet.

Kb ennyit a szabályokról. Az már más kérdés, hogy hogy kerültél ebbe a helyzetbe. Ilyenkor feltenném a kérdést a tervezőnek és a műszaki vezetőnek, hogy miért engedte a szerkezeteteket elbontani, hiszen neki tudnia kellett, hogy ezt nem szabad. Sőt! Amikor észlelte, hogy szabálytalan munakanem kezdődött, akkor le kellett volna állítania az építkezést. Ugyancsak kérdéses, hogy egy kivitelező milyen jogalapon mer eltérni egy jóváhagyott tervtől? Alapjában véve szerencsésnek is mondhatnád magad, hogy "csak" a hatóság vette észre a szabálytalanságot. Ha tartott volna ott ellenőrzést az építésfelügyeleti hatóság is, akkor megbüntettek volna téged, mint építtetőt, a felelős műszaki vezetőt és a kivitelezőt is. Az ő cerkája szerintem sokkal vastagabban fog.

Nem volt kérdés, de én a kapott bírság egy részét megpróbálnám perben áthárítani a műszaki vezetőre és a kivitelezőre is. Persze a hatóság (pontosabban az állam) felé neked kell megfizetned. Kíváncsi vagyok mi szerepel ebből az építési naplóban. Ha valóban ért a szakmájához, akkor gondolom a műszaki vezető gondosan beleírta, hogy ő még idejében szólt a szabálytalanságról, de az építtető ragaszkodott az eltérés elvégzéséhez.

Köszi nanemaa! Építési naplóról nem tudok, szerintem papíron a tervezőm volt a műszaki vezető is, nem emlékszem pontosan.Persze a bütetés is fix összeg, de számolhatják 40- 30 vagy akar 20%-al is, kedvüktől függöen.Vagy a családi ház 140000/nm ártól is eltérhetnek a 100000-es vagy akár a 20000-es egyéb épület, tartószerkezet stb. kategóriákra is. Gyakorlatilag úgy értelmezik a jogszabályt hogy abból nekik pénzük legyen,minnél több, más nem nagyon érdekli őket sajnos.Emberség vagy együttérzés ismeretlen fogalom a hatósági emberek számára sajnos...

A bírság jogszabály eléggé egyértelmű. Nem kedvük szerint, hanem a jogszabály alapján számolják. Gyakorlatilag a tervező is kiszámolhatja előre, elvileg nem lehet eltérés a két számítás között. (bár a tervezők gyakorlatilag egyáltalán nincsenek tisztában a jogszabályokkal) Ha "papíron" a tervező volt a műszaki vezető, akkor gyakorlatilag is. Legalább is pl a bíróságon ő lesz a felelős, ha bepereled. Nem fogja letagadni, mert azzal egy életre kizáratná magát a kamarából és a névjegyzékből.
A hatóság a bírságból egy vasat sem kap, így nincs érdekelté téve abban, hogy mennyi bírságot szabjon ki. A teljes összeg lényegében az államé. Max annyiban érdekelt az ügyintéző, hogy a szakszerű munkavégzés a kötelezettsége. Ha nem így járna el, azzal az állását veszélyeztetné. Mivel ma Magyarországon állásbőség van, nem hiszem, hogy túl sokan kockáztatnák egy ismeretlen ügyfél pillanatnyi érdekeiért a megélhetésüket.

„Emberség vagy együttérzés ismeretlen fogalom a hatósági emberek számára sajnos...”

A felvetésedre a választ magadban is keresheted. Tedd fel magadnak másképp a kérdést. Ha a hozzád való "lojalitása" miatt kirúgnák az ügyintézőt, akkor eltartanád őt és a családját életük végéig? Vagy ennyi "emberség, vagy együttérzés" azért már benned sem lenne? Miért várnál el idegentől olyat, amit a magad részéről te sem tennél meg érte?

Egy kérdésem lenne a fennmaradási engedéllyel kapcsolatban. Építettünk egy telephelyet, viszont ez a hatalmas építmény külterületen helyezkedik el. A szomszéd kerítésétől 1-2 méter távolságra van építve, tehát a megfelelő tűzvédelem sem megoldott. A telephely formája olyan mint egy csarnok, egyik oldala nyitott a többi pedig zárt, és a végében vagy egy két szintes, majdnem 600nm-es ingatlan, ami a csarnok szerkezetével egybe lett építve. Voltak körülöttünk feljelentések, és az lenne a kérdésem, hogy ha ez szabálytalanul lett megépítve, akkor lebontatják velünk, vagy csak fennmaradási díjat szabnak ki ránk?

54321
Ha én jósolni tudnék.....!
A lényeg: Fennmaradási engedély csak a helyi építési szabályoknak és az országos építésügyi jogszabályoknak megfelelően elvégzett építési munkára adható. Ha ennek feltételei nem állnak fenn, és a 10 éves jogvesztő határidő sem telt el, akkor a hatóságnak el kell rendelnie a szabályossá tétel érdekében elvégzendő építési munkákat, vagy ha az nem lehetséges, az építmény bontását.
A fennmaradási engedély egyébként feltételekhez is köthető, mely pl lehet az építmény átalakítása is. Ez lehet mérlegelés kérdése. A fennmaradási engedéllyel egyidejűleg építésügyi bírságot is ki kell szabni.

A mérlegelés során a hatóság általában óvakodik attól, hogy az építményre kiadja az engedélyt, kiszabja rá a bírságot, egyben pedig olyan mértékű átalakítást írjon elő feltételként mely gyakorlatilag az épület teljes elbontását jelentené.

közterületen, engedély nélkül, szabálytalanul, hatalmas csarnokot.... hát ez jó sokba fog kerülni véleményem szerint.
A bírságot négyzetméterre szabják ki, jól tudom nanemaaa?

Nem közterületen, hanem külterületen. :D
Egyébként jól tudod. ;)

Sziasztok!

Abban kérném a segítségeteket, hogy van-e az építési bírság kiszabási lehetőségének elévülése. Azt olvastam valahol, hogy ha a hatóság a szabálytalan építés tudomásra jutásától számított egy éven belül nem intézkedik (bírságol stb.), akkor utána már nem is büntethet. De ez csak valami fórum hozzászólása volt, nem jogszabály szövege. Kérdésem tehát: tudtok-e ilyen elévülésről, s ha igen, melyik hatályos jogszabály tartalmazza.
Segítségeteket előre is köszönöm!

2011-ben a békéscsabai Korm.Hiv.Ép.Oszt.Börner Miklós 44E Ft építési bírságot rótt ki rám, mert a gyulai ügyésznő felszólította, hogy büntessen meg. 2006- ban egy "jó" ismerőssel építettem, az ügyvédje írt egy szerződést, később per lett az építkezés miatt és az I.fokú bíróság úgy döntött mivel a "jó"ismerősnek nem volt iparengedélye, hogy nem vállalkozási szerződést kötöttünk, ezért az okozott hibákat nem érvényesíthettem. II.fok vállalkozási szer.nek minősítette az szerződést, de a képviselőm akkor juttatta el az ítéletet, mikor a végrehajtótól levelet hozott a postás. 2011.aug.12-én a képviselőm átvette a II.fokú ítéletet és csak 2011.11.09-én tudtam meg. Nem kérte a fellebbezésben az építkezés során elkövetett hibák beszámítását, ezért azt nem vizsgálták II.fokon.Erről nem tudtam! Mivel eltelt 6o nap aug.12-től ezért nem fordulhattam a Legfelsőbb Bírósághoz, pedig olyan hibák vannak, hogy az új teraszajtón, és a bejárati új ajtón, az új műa.ablakokon befolyik az eső, ha arról esik. Ki kellett fizetnem 1,6m Ft-ot! Tehát a gyulai ügyésznő erről tudomást szerzett és megbüntettek. A határozatot 3o.oooFt-os illetékkel lehetett megfellebbezni. Bementem az illetékeshez és megkérdeztem, hogy nem 3.oooFt? Azt mondta, nem, 3o.oooFt! Ezért a 44.oooFt bírságot nem fellebbeztem meg, pedig a kezemben van a kőművessel kötött szerződésem és a II.fokú bírósági ítélet. Bőrner Miklós azt válaszolta, hogy nem érdekli! Szoc.polt és bankhitelt vettem igénybe, semmivel nem volt gond. Később a fellebbezésemet Bőrner Miklós határidőn túli benyújtás miatt elutasította. Az indoklásában már azt írta, hogy kicsúsztam az időből és nem fizettem meg a 3.oooFt illetéket. Ott már nem 3o.oooFt van. Mit tehetek, hogy Bőrner Miklós többet ilyet senkivel ne tudjon megtenni, mert becsapott, félrevezetett! A 44.oooFt bírságot megpróbálom visszakapni az Ügyvédi Kamarán keresztül, mert a szerződést készítő ügyvédnek tudnia kellett volna, hogy akinek nincs iparengedélye, azzal nem köthetek szerződést. Szeretném tudni, mit tehetek?
Köszönöm!

2006-ban ikerházat építettem a szomszéddal közös vállalkozóval.Idén júli-ban a ház előtt menő -közterület- és saját tulajdonú udvaromban lévő fordítóakna eltömődött. Ekkor tudtam meg,hogy a szomszéd az én szennyvízvezetékemre kötött rá. Terven nekem a házam jobb oldalán levő udvarban lévő fordítóaknába, majd onnan a szennyvízcsatornába megy a szennyvizem, a szomszédnak pedig a háza bal oldalán lévő udvaron kellett volna építeni a fordítóaknát, amit nem tett meg. Bementem a békéscsabai Önkorm.Ép.Oszt.ra Hegedűs Katalinhoz -Ő adta a használatba vételi engedélyt- és azt mondta, hogy nem szokták vizsgálni a szennyvízbekötést, csak nyilatkoztatnak, hogy megoldva.Nem rájuk tartozik a problémám!Ki vette át? Nem én!!Elküldött a birtokvédelmi oszt.ra, ott azt mondták, hogy ha lekötöm a szomszédot a csatornáról, amit 5 éve használ, akkor kérheti az eredeti állapot visszaállítását.Nekem az én birtokomat kell védeni, a szomszédnak mi köze hozzá?1./Nem járultam hozzá, hogy a tulajdonomat képező udvaromban lévő fordítóaknába vezesse a szomszéd a szennyvizét! Még én kérhetnék tőle szennyvízcsatorna használati díjat!! 2./Nem a terv szerint építette! A terv volt előbb, nem az építkezés!Miért nem lehet az építésügyi osztálynak felszólítani, hogy tudomásukra jutott a dolog és építsék meg a terv szerint? 3./Ki az, akinek az udvarára folyik a szomszédja szennyvize??? Azt mondták menjek a bíróságra. Miért én? Nekem se időm, se pénzem pereskedni, nem én mulasztottam, hanem az, aki megadta így a használatba vételi engedélyt!!Úgy gondoltam, hogy lezárom a csatornámat -mert ami az én tulajdonomat képező udvaron van, én építettem, az az enyém!-, és megírom a szomszédnak a változást, hogy tudjon róla, utána hogy vödrözi a szennyvizét, vagy miből és mikor köt rá a csatornára, nehogy már az én problémám legyen!! Mit tehetek én?

Az építési törvény tartalmazza, de 2 év, nem 1.
A tudomásra jutástól számít. A két év több esetben is újraindul, így nem biztos, hogy érdemes erre alapozni. Pláne nem engedély nélküli házat. :D

Kedves nanemaaa,

köszönöm a gyors segítséget!
Nem az én házam épült engedély nélkül... :D

nagy tamás
Nem is írtam, hogy te építettél. Majd az építési hatóság kivizsgálja, ha akarja. ;)

bika
Elég sok minden kavarog benned. Nem ártana egy ügyvéd, aki szép sorjában elmagyarázna neked mindent.
Néhány dologra azért rámutatnék.

1. Az építési hatóságnak valóban nincs köze a közműbekötés nyomvonalához. A használatbavételi engedély során csak azt vizsgálja, hogy az építményt az engedélyezett építészeti műszaki terveknek megfelelően építették-e meg, valamint, hogy az építmény a tervezett biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e. AZ építészeti terveknek nem része az épületgépészet és a közmű kialakítása.
2. A 44 ezer forintos bírság ellen azon alapon fellebbezni, hogy neked a kivitelezővel szemben egyéb minőségi vitáid vannak, nem lett volna érdemes. Ugyanis ehhez sincs köze az építési hatóságnak. Ha bírságot kaptál, akkor az azt jelenti, hogy a kivitelezés eltért az engedélyezett tervektől. Az engedélynek és az az alapján történő építésnek pedig az építtető a felelőse, nem a kivitelező. Ha valami jóra és szépre akarsz gondolni, akkor gondolj arra, milyen jó hogy nem fellebbeztél, mert így maradt 30.000 Ft-od, amit egyébként kidobtál volna az ablakon.
3. Panaszaid java része egyébként valóban a bíróságra tartozna. Az, hogy ott ki fog nyerni, már teljesen más kérdés.

Nagyon szépen köszönöm a választ!

Vásároltam 5 éve egy 706 m2 üdülőépület és udvar műv.ágú zártkerti (külterület) ingatlant, melyen egy 20 m2 körüli ház volt építve, (víz, villany, gáz be volt vezetve)ami jelen esetben megfelel a 3%-os beépíthetőségre.
Miután megvettem (2007. vége) építettem hozzá engedély nélkül kb. 30m2 szobát és leszigeteltettem. Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni:
1.) A 10 év elévülési időt megvárnám, és utána kérnék fennmaradási engedélyt. A 10 év elévülési idő ilyenkor honnantól számít, és hogy bizonyítsam azt, hogy pontosan mikor építettem hozzá a szobát? Illetve, ha kapok fennmaradási engedélyt azt a földhivatalhoz be kell nyújtanom, illeték fejében? (Pontosan mennyit kellene fizetni?)
2.) Építési engedély nélkül el lehetne adni az ingatlant?
Pontosabban van aki így is megveszi?

Hallottam, hogy 8 % v. 10 %-os beépíthetőséget is lehet kérni az Önkormányzattól, esetleg utólag meg lehet kérni a házra? Ha igen, hogyan történik ennek a menete?

Válaszát előre is köszönöm:

Subi

1. az építményrész befejezésének idejétől, vagy annak tényleges használatbavételétől. Ha kapsz rá fennmaradási engedélyt, akkor igen. A jelenlegi szabályok szerint nem kapnál.
2. Jóslás ugyanezen a folyosón, de másik ajtónál található. Egyébként bármit el lehet adni, ha van aki megveszi. Pl autót forgalmi engedély nélkül, vagy akár a Nyugati pályaudvart is. Utóbbira már volt példa.

Nem lehet kérni. Nincs rá felhatalmazása. Talán jövőre lesz. De ahhoz is önkormányzati rendelet kell majd, ami legalább 1 év átfutású és jelentős költségű lesz. Ha állod a költségeit....

Építettünk az földszintes lakásunkra,emeletet vagyis a padlásteret csináltuk meg emeletként.De nem vólt hozzá engedélyünk most viszont le akarják bontani!Hitelből lett csinálva és nem lenne rá lehetőségünk hogy ha lebontják ujra épitsük! :( Nagyon sokat aggódtunk a hitel miatt is hogy hátha nem kapjuk meg,memgkaptuk de most uyg néz ki hogy kárba megy az összes anyag meg minden,Lehet valami megoldást találni?? kérlek segítsetek!! :(

Lehetett volna, ha idejében kérsz építési engedélyt. Ha bontást rendelnek el, az azt jelenti, hogy olyan szabályokat sértettél meg a kontárkodással, amiket nem lehet másként javítani. Egyébként ha az építéshez is hitelt kellett felvenned (melyik az a hülye bank, amelyik az építési engedély bemutatását nem követeli meg ilyen jellegű hitelezéskor?), akkor örülj, hogy nem kapsz fennmaradásit. A bírság ugyanis többszöröse lenne az építési költségnek.
Lassan illene megtanulni, hogy engedély nélkül építkezni halott gondolat. Holtakat pedig csak egyetlen ember volt képes feltámasztani, de ezért őt is keresztre feszítették.

Hogy valami biztatót is mondjak: Örülj, hogy nem az egész házat bontatják el. Tőlünk kicsit nyugatabbra elkoboznák az ingatlant a megmaradt építőanyagot és a szerszámokat is.

imréné, konkrétan mit építettetek? Új emeletet? Vagy csak a meglévő tetőteret építettétek be? Vagy új tetőt kapott a ház?