Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

korom
"Mit tehetünk?"
Szomorkodhattok. :(

Állagmegóvás = meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség kármegelőzése, kárelhárítása, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassága érdekében végzett, az eredeti állagának visszaállítását szolgáló építési tevékenység.

Vékony a jég, a hatóság jó szándéka is kell hozzá, de ha szó szerint nézzük a jogszabályt, a kárelhárítás címszó alatt elvileg újjáépíthető. Persze csak építési engedély birtokában.

Köszönöm szépen a választ ! Ha elutasítják ezek szerint semmit nem tudok tenni. Esetleg egy tárolót sem tudok felhúzni a telekre, hogy legalább eső ellen behúzodjak :(( ?

korom
Jogorvoslat joga megillet. Ki tudja? Hátha a másodfok kevésbé szőrös szívű: Ha már kormányhivatal...és ott alap feltétel a mosolygás, talán megváltoztatják.
Egyébként korai még siratni, várjuk meg az elsőfokú döntést. Lehet, hogy nyitott kapukat döngetünk. ;)

Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni:
építési engedélytől eltérően épült szabályos kéményre és előtetőre használatbavétel iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság fennmaradási engedélyt adott és bírságot szabott ki. Az eljárás 2012-ben indult, a határozat 2013-ban kelt.
Tudomásom szerint 2013-tól ezekre az építményekre nincs engedélyi kötelezettség, de legalábbis jóval kedvezőbb bírsági tételek vonatkoznak már rájuk.
A kérdésem az lenne, hogy érdemes-e visszavonni a használatbavétel iránti kérelmet, hogy új eljárás induljon, amely során már az építtetőre kedvezőbb 2013-ban érvényes szabályok vonatkozhatnának.
Kérdés az is, hogy visszavonni, vagy fellebbezni érdemes? Azt nem tudom, hogy fellebbezés esetén újraindul-e az eljárás egyáltalán... összességében a lényeg az lenne, hogy hogyan lehetne új eljárás elrendelését elérni, illetve létezhet-e ezen kívül más megoldás is a problémára?
Köszönöm a segítséget előre is!

Tisztelt Szakértő!
Mobilgarázs letételéhez kell-e engedély? Kötve van-e m2 nagysághoz?
Helyben joguk van bármilyen szabályozáshoz?
Előre is köszönettel.

Mindkét általad javasolt megoldás megfontolásra érdemes. Már csak az a kérdés, hogy ha visszavonnád a kérelmedet és újraindítanád az ügyet, akkor hogyan járna el az elsőfokú hatóság. Ugyanis már 2012-ben sem kellett engedély a 20 m2-nél kisebb előtetőkre. A kéményekre meg már régebb óta se.
Ugyancsak kérdés, hogy egy használatbavételi engedély kérelem alapján a hatóság hogyan adott fennmaradási engedélyt. Ahhoz neked legalább módosítanod kellett volna a kérelmedet.
Ezek alapján valószínűleg inkább fellebbeznék. A másodfok döntése és annak indokolása ugyanis köti majd az elsőfokú hatóságot. Ha pedig új eljárást rendelnek el, akkor abban az Étv alapján már érvényre kell juttatni az új építési szabályokat, ha az az ügyfél számára kedvezőbb előírásokat tartalmaz.
Azt viszont nem árt tudnod, hogy 2013. 01.01-től a fellebbezést kötelező indokolni.

Köszönöm a választ nanemaaa,

sajnos az már kiderült, hogy a fellebbezési időpont lejárt, ennél fogva abban sem vagyok biztos, hogy ha már a határozat jogerőre emelkedett vissza lehet-e vonni a kérelmet?
Azt nem tudom, hogy pontosan mit adott be a kivitelező, lehet, hogy használatbavételi és fennmaradási engedélyre együtt adtuk be. Módosításra a részünkről nem emlékszem...
Hmm... az biztos, hogy kéményre nem kellett engedély? Mert határozottan erre vetették ki a bírságot és azzal az indokkal, hogy engedély nélkül épült. Az előtető több mint 20 m2, úgyhogy az így is, úgyis benne lenne.
Most azon gondolkodom, hogy az működhet-e, hogy egyszerűen beadom, hogy szabályossá tettük ezeket az építményeket. Az benne van a határozatban is, hogy ha szabályossá tesszük ezeket a bírság megfizetésének határidejére akkor elengedi a hatóság a bírságot. Tennünk meg nem kell semmit, mert valójában a jogszabály változása miatt váltak szabályossá,már nem kell rájuk engedély. Persze mondhatják, hogy amikor indult az eljárás, akkor kellett, így annak kell megfelelnie az építménynek... de annak meg mi értelme lenne, hogy lebontjuk, majd rögtön újraépítjük, hogy mentesülhessünk a bírság alól?? (nyilván nem fogom elbontani, de a (jogi?)logika alapján ez lenne a megoldás)

Jogerős döntés után kérelmet visszavonni nem lehet. Fellebbezni meg pláne.Megszűnt az ügy, nincs mit visszavonni.

„...annak meg mi értelme lenne, hogy lebontjuk, majd rögtön újraépítjük, hogy mentesülhessünk a bírság alól??
”
Pontosan ez! :D A rögtönnel azért óvatosan bánnék. Először lehetőséget kell adni a hatóságnak arra, hogy meggyőződjön arról, valóban megtörtént a szabályossá tétel. Ellenkező esetben nem csináltál semmit.
Egyébként van benne más logika is. Egy szabálytalanságot nem illendő jutalmazni.

Kedves Fórumozók!

A családunk 2004-ben kezdett építeni egy műszaki gazdasági övezetben lévő telekre egy műhelyt (építési engedély kérelemben műhely szerepel).
Az 5+2 év letelte után még 2x egy év hosszabítási kérelmet kértünk. Az ok prózai: az anyagiak és erőforrások miatt lassan halad az építkezés.

A tervek beadása és az engedély után elkövettük az alapvető hibát: a tevhez képest hosszabbra kezdtük építeni az épületet, mondván, hogy menet közben módosítási kérelmet adunk be.

Most, hogy az épület közelít a befejezéshez, kiderült, hogy a 245/2006 korm rendelet alapján a módosítási kérelemre utólag nincs lehetőség, sőt, a terven nem szereplő további kb 60 m2 miatt iszonyatos fennmaradási engedély költséget szabnának ki ránk.

Kérdéseim a következők:

• A 245/2006 rendelet szerint melyik besorolásba tartozik az épület?
• Könnyűszerkezetes épület lévén a toldalék oldalfalainak visszabontása esetén besorolható lenne a „Felületben mért építmények, építményrészek, tartószerkezeti elemek” kategóriába?
• A fennamradási engedélyt a teljes épület alapterületre számolják, engedélytől eltérő építés (40%) szorzóval, vagy csak a plusz toldalékra, engedély nélküli (50%) vagy engedélytől eltérő (40%) szorzóval? A kérdés azért nagyon égető, mert a hivatalos alapterület 240 m2, a megépült 240+60 m2.
• Alapvetően mit tanácsolnának, hogyan álljunk hozzá a helyzethez? A részünkről elkövetett mulasztást elismerjük, az alapbírság és további ügyintézési költséget vállalnánk, bontani anyagi és lelki okokból nem szeretnénk, az általunk számolt közel 5 millió Ft fennmaradási illetéket képtelenek lennénk előteremteni.

Válaszaikat előre is köszönöm!

• ipari épület (2. sor) 190.000 Ft/m2
• Nem. Jobban jársz, ha elbontod az egész toldalékot és átalakítod az épületet a terveknek megfelelőre.
• Az engedélytől eltérő részre, az alapterület növekményre. (Ha van egyéb eltérés is, azokat persze az építési munkanemüknek megfelelően szintén hozzáadják majd.) Eltérés = 40 %-os szorzó. (60x190.000x0,4=4.560.000)
• A bírság nem illeték. Az illeték, tervezési díj...stb a bírságon felüli költséged lesz. A bírságot ha nem fizeted meg, akkor adók módjára fogják behajtani. Legrosszabb esetben elárverezik az ingatlant és abból kifizetik. Ezek ismeretében mégis csak bontani lenne ésszerű.

Köszönöm a választ!

Ha jól értem, a következő módon folytatható a történet (ha valamit nem jól értelmezek, kérem javítsanak ki):

• A használatbavételi engedély kérése előtt mi magunk lebontjuk a toldalékot, így elkerüljük a 200 E alapbírságot és a 4,5 M számított bírságot.
• Akár a használatbavétel során, akár önfeljelentés útján kijön a megfelelő hatóság, megállapítja a tényekt, kiszabja az alapbírságot. Ami itt jön, abban nem vagyok biztos: felajánlják a döntést, hogy a fennmaradást és a számított bírságot kérjük, vagy bontjuk a toldalékot?
• Amennyiben mi dönthetünk, úgy 60 nap áll rendelkezésre befizetni a 4,5 M Ft-ot, de vajon hány napunk van, ha a bontást választjuk? Hogyan ellenőrzik, hogy amegadott határidőre megfelelően elvégeztük a bontást?
• A tapasztalatok alapján, van lehetőség a kiszámított bírság egy részének elengedésére? Figyelembe vesznek bármilyen méltányosságot, anyagi helyzetet, azt, hogy jóhiszeműen jártunk el (módosítás utólag is beadható),egy esetleges önfeljelentés tényét, stb?

A válszokat előre is köszönöm!

1. Igen.
2. Igen. Legalább is kellene. Fel kellene hogy hívjon 60 napon belüli fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására. Ez a 60 nap elég arra is, hogy eldöntsd, megkéred-e az engedélyt. Ha viszont nem kéred meg, akkor onnantól kényszerpálya, mert kötelező elrendelni a bontást.
3. Kimegy és megnézi.
4. Nincs. Elengedni, mérsékelni..stb nem lehet. Államigazgatásban nincs méltányosság, a törvényből is kikerült.

Tisztelt Nanemaaa!

Szeretnénk megkérdezni az alábbiakkal kapcsolatban, hogy:
Budapesten belterületem 1992-ben, elkezdtünk egy földszint, tetőtér, a ház alatt felerészben alápincézett házat építeni jogerős építési engedély alapján. Szerkezetkész állapotban szomszédi irigység- gyűlöletkeltés miatt öt hónap múlva, a cserepezés előtt abbahagytuk az építési munkálatokat.
Közben évente, rendszeresen állagmegóvási munkálatokat végeztünk a házon.
21 év után, ebben az évben szeretnénk folytatni onnan ahonnan abbahagytuk. Kérdésünk arra irányul, hogy

• Mi ilyenkor a teendő? (mivel építeni, csak jogerős építési engedéllyel lehet és az építési engedélyünk van csak lejárt)

Tisztelettel: Géza

geyza
Tekintettel arra, hogy az építési engedély 1992-es, az akkori szabályok szerint nem biztos, hogy lejárt annak érvénye. Az 1998. előtti szabályok ugyanis nem határoztak meg az engedély érvényére végső határidőt, mindössze a két éven belüli megkezdés kötelezettségét. Onnantól elvileg mindaddig érvényes az engedély, míg az építési munkát folyamatosan végzik. A folyamatos munkavégzésnek azonban nem állapított meg fogalmat a jogszabály, így elvileg az építési hatóság szubjektív döntésének eredménye, hogy az engedély alapján befejezheted-e a házat, vagy sem. Elvileg lehet az is folyamatos, ha minden évben egy téglát tettél a falba, ha az valóban valamiféle rendszerességgel történt.
Az egy másik kérdés, hogy 1992. óta sok víz lefolyt a Dunán, az akkori anyagok, szerkezetek és rétegrendek szerint megépített épületek ma már nem igazán számítanak gazdaságosan fenntarthatónak, így lehet, el kellene gondolkodni a tervek aktualizálásán. Ez esetben viszont megérné új építési engedélyt kérni a korábbi "lejárt engedély" alapján megépített szerkezetek felhasználásával új épület építésére. Egy átlagos építési engedélyhez képest annyival több a melléklete, hogy mellékelni kell egy szakértői véleményt is a meglévő szerkezetek állékonyságának igazolására. Én valószínűleg ezen utóbbi megoldást választanám, már csak azért is, hogy ne fűtésre költsem el az összes pénzemet ha készen lesz a ház.
(Bár elvileg az utólagos hőszigetelés és a nyílászárók korszerűbbekre történő cseréje nem építési engedély köteles, de nem ártana, ha nem hasraütésszerűen lenne megvalósítva, hanem egy arra jogosult tervező tervezné meg.)

Tisztelt Nanemaa!
Családunkkal keresgélünk kis kerttel rendelkező lakást, vagy házat. Képbe került 1 osztatlan közös tulajdonú házrész. Szeretném megkérdezni, hogyha a ház homlokzati ablakát kicseréltetnénk ugyanolyan szélességű erkélyajtóra, az engedély köteles-e? Idén történt-e valamiféle változás, vagy könnyítés ez ügyben, mert 1 önkormányzati alkalmazott az építési osztályon azt mondta, hogy nem kell engedély, építész azt mondta kell engedély.

Köszönettel:
Zsuzsa

zsuzsanlk
Nem történt változás, könnyítés, mert tavaly sem kellett. ;)

tisztelt nanemaaa
a következö miatt fordulok önhöz
egy cég a telephelyén épitett egy kisebb /30m2/ irodát az épitési engedélyt persze késön adták be különbözö okok miatt,közben felépült és az elbirálás idöszaka alatt kint voltak szemlézni/egyébként nem értesitették erröl és nem is találkoztak velük csak levélben értesitették erröl öket ,hogy látják fel van épülve, de persze gondolom hogy ez nem befolyásolja az eljárást/
fennmaradási engedélyt kell kérniük és persze birság kiszabás lesz
1,Hogyan müködik ez ? megkaphatja a jelenlegi cég a jogerös fennmaradási engedélyt és a birságot ezután kell befizetni vagy a fizetésnek elöbb kell megtörténnie?
2,amennyiben meg van az engedély és közben a cég értékesitené az ingatlant ,a rászállhat -e az új tulajra a birság fizetési kötelezettsége amennyiben az elözö "bünös" cég nem fizeti be ,illetve visszavonhatja -e a hatoság az engedélyt a büntetés meg nem fizetése miatt ha azt az elözö cégen még behajtani se tudják
köszönöm

branco
Az eljárás megindulásának időpontja határozza meg a jogszabályi környezetet. Tekintettel arra, hogy január 1-el valamennyi építési jogszabály változott, így ebben is vannak eltérések.
A legfontosabb részek viszont nem változtak:

1. Csak akkor hívhatják fel az építtetőt fennmaradási kérelem benyújtására, ha a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak, vagy megteremthetők. Bírság kiszabása a fennmaradási engedélyben történik. Ha nincs engedély, bírság sincs. Viszont akkor bontás lesz.
2. A bírság az építtetőt terheli, így az nem száll át semmiféle tulajdonosra. (Tulajdonossal szemben csak akkor járnak el, ha az építtető személye nem ismert.) Az építtetői jogállás nem azonos a tulajdonjoggal, a kettő alapból sem feltétlenül azonos ügyfélkört takar. Ha az építtető nem fizet, az köztartozásnak minősül és adók módjára behajtja az adóhatóság. Ha nem tudja, hát nem tudja.

nanemaaa
köszönöm válaszát

Tisztelt nanemaa

Az alábbi problémával fordulok Önhöz:

2011-ben vettük családi házunkat. Északi szomszédunk még 2000-ben építési engedély nélküli terepkialakítást végzett, amely során a telkének rézsűs kialakítását megszüntette. Az északi oldalról a két méteres rézsűt elhordta, és a mi oldalunkat teljesen feltöltötte. Az eredmény egy most kb. 18-22 fokos szögben, két méter magasan ránk rogyni készülő feltöltés, illetve az északi szomszéd kertje pedig ugyanilyen magasról, alátámasztás híján dől az ő telkére.

Jogelődöm építésügyi hatósági eljárást kezdeményezett. A helyi építésügyi hatóság jogerősen el is rendelte az eredeti állapot helyreálítását, azonban a végrehajtás már elmaradt, és a Ket. szerinti 5 év eltelt, tehát a végrehajthatóság elévült.

Kérdéseim:

1. Indíthatok-e ugyanezen a ténybeli és jogi alapon újabb eljárást?
2. Ha nem, kérhetem-e a hatóságot, hogy hivatalból járjon el, súlyos kárral/veszéllyel fenyegető helyzet miatt? Tényleg gáz a helyzet, a mostani csapadékos idő hatására több, mint két fokot dőlt a földtömeget tartó kerítés.
3. Ha csak a kérelemre történő eljárás a járható út, a másik érintett szomszéd kérheti-e a visszabontást, és én csatlakozhatok-e egyéb érdekeltként?

Válaszát előre is köszönöm!

Gábor

Tisztelt Fórumozók

Nemrégiben tudomásomra jutott, hogy tavaly vásárolt családi házunk tetőterét az előző tulajdonos 1994-ben ugyan építési engedéllyel építette be, azonban a használatbavételi engedélyt akkor nem kérték meg rá. Az is tudomásomra jutott, hogy az előző tulajdonos tavaly kért rá fennmaradási engedélyt, azonban ha jól tudom, nem kapták meg.

Én őszintén szólva nem gondoltam, hogy 19 év elteltével ilyen kérdések felmerülhetnek, de most egy kicsit elbizonytalanodtam, főleg, hogy úgy értesültem, tavaly adták be a kérelmet a fennmaradási engedélyre. Amennyire ismerem a dolgokat, a településen, ahol a ház áll, nem az építésügyi szabályok drákói szigora uralkodik, de mégis aggódom.

Kellene ezzel a dologgal foglalkoznom, és ha igen, milyen lépéseket tegyek, mint jóhiszemű vásárló?

ignosi

1. Ha a jelenlegi állapot életveszélyt jelent, akkor igen. Egyéb esetben nincs értelme, mert 2000 óta eltelt már minden jogvesztő határidő. (Mellesleg a végrehajtás 3 és nem 5 év alatt évült el.) Ha életet, vagyon- vagy közbiztonságot veszélyeztető állapot áll fenn, akkor a járási építési hivatalnál lehet eljárást kezdeményezni. Az eljárás illetéke 15000 Ft.
2. Ha nem áll fenn a fenti helyzet, akkor legjobb esetben is birtokvédelmet kérhetsz perben keresettel. Ehhez nem ártana tudni, hogy a szomszéd hajlandó-e megszüntetni önként a sérelmes helyzetet.
3. Bárki kérheti. A lényeg, hogy érintett legyen az ügyben. Elvileg a szemközti szomszéd is kérhetné, max az ő kérelme nem lenne megalapozott és elutasítanák.

gerilege

„milyen lépéseket tegyek, mint jóhiszemű vásárló?”

Bal lábat a jobb után...és irány az építési hatóság. Mint ingatlantulajdonosnak betekintési jogod van az ügy irataiba, kérdéseidre a legavatottabbaktól kaphatsz választ. Ha másra esetleg nem is jó, de megszűnnek az "úgy hallottam", "úgy tudom", "úgy értesültem"... kezdetű helyi pletykák adta bizonytalansági tényezők.
Valamivel nyugodtabban alszik az ember, ha nem csak pletykák alapján tájékozódik, hanem konkrét információkkal rendelkezik. A hiteles hírforrás kategóriába nem tartozik bele a "postás mesélte".

nanemaaa
Köszönöm szépen. Csak azon gondolkozom, hogy érdemesebb lenne-e bemennem, és megbolygatni a dolgot, vagy hagyjam annyiban, mert jobban járok.

nanemaa

köszönöm!

hogy életveszélyt jelent-e? szerintem igen, de nyilván szakértő tudná megmondani. De ezek szerint a vagyonbiztonság veszélyeztetése is megfelelő jogcím lehet, vagy nem?

Ha ledőlne a kerítés, a kocsibejárónkra, illetve a mi házunkra (kb 2,2 m van a feltöltés és a házfalunk között) zúdulna x tonna föld, a beleültetett 6-8 méteres fák a tetőnket vernék szét, legalábbis szerintem.

A birtokvédelemre mi is gondoltunk. Emberünk természetesen nem teljesít önként. Csak vajon azzal el tudom-e érni az eredeti állapot helyreállítását?