Közös tulajdon megszüntetése.

De. A telek a társasház közös tulajdonú része lesz, amelyet minden tulajdonostárs jogosult használni a többiek használatának akadályozása nélkül.

Ha ettől el akartok térni, és egyes részeket kizárólagosan szeretnétek használni, ahhoz az alapító okiratban kell rendelkezni.

Tisztelt kollegák!

A témával kapcsolatban a közelmúltban két kérdésem merült fel. Vannak megoldási ötleteim, de szeretném kikérni a véleményeteket.

Az osztatlan közös tulajdon használatának megosztására a tulajdonostársak között létrejött megállapodás érvényes lesz-e arra, aki az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányadát árverés útján szerzi meg? Vagy ebben az esetben a használat megosztása megszűnik, és új megállapodásra lesz szükség?

A másik, hogy ha osztatlan közös tulajdonban álló telken saját tulajdonú épület áll, és ezt az épületet a tulajdonosa bővíti tetőtér-beépítéssel, ez minősülhet-e ráépítésnek, vagyis a Ptk. 137. § alapján kell-e ehhez a másik tulajdonostárs engedélye?

Köszönöm a hozzászólásokat,

Dalma

1./ igen
2./ nem

Igen
Igen ;)
A hozzájárulása nélkül építési engedélyt sem fogsz kapni. ;)

1. Nem.
2. Nem. (Már ami a ráépítést illeti, de a hozzájárulása valóban kell.)

Szeretnék választ kapni a következő kérdésemre.
Több éves huzavona után szeretnénk pontot tenni egy családi ügy végére, de több helyről más -más információt kapok a terhekre vonatkozóan.
12-en örököltünk egy nagy értékű osztatlan közös tulajdonú telket. Több éve sikertelenül hirdetem, mint kiderült, mert 2 tulajdonos, akinek 2/48 része van nem akar belemenni az eladásba, magyarul szórakoznak a többiekkel bosszúból, mivel kevés pénzt kapnának.
A levelek visszajönnek tőlük, nem válaszolnak sem igent, sem nemet.

Kérdésem ha a közös tulajdon megszüntetését kérjük 10-en a bíróságtól, akkor a per tárgya az egész ingatlan, vagy csak a kettő tulajdonos 2/48-ad része, és az hány százalék?
Valamint az illeték az egész ingatlan értékének 6%-a, amit a bíróságnak be kell fizetni.
És ezeket az összegeket előre kell-e befizetni vagy ráér a végén, és ráterhelhető-e a két tulajdonosra.
Köszönettel: Szilili59

Az egész, és előre kell fizetni. (És az sem biztos, hogy a végén ezzel a két tulajdonossal fizettetik meg.)
Adjátok el a 46/48-ot, és az új tulajdonostárs indítson pert a közös tulajdon megosztásáért.
Persze, ezt a nem ki kényelmetlenséget a vételárban kompenzálni kell.

„"Persze, ezt a nem ki kényelmetlenséget a vételárban kompenzálni kell.”"

Ami egyben azt is jelenti, hogy a kisebbség számára megnyílik a lehetőség, hogy az egész telket megvegyék azon a bizonyos erősen nyomott áron. ;)

Talán kicsit előnyösebb, ha ti mentek bíróságra a tulajdonközösség megszüntetésére kivásárlással, bár gyanítom, ott meg az ügyvédi költség viszi majd el a hasznot. :D

Köszönöm a szavazatokat, így most már sokkal világosabban látom a probléma megoldását! :) Az én válaszom a harmadik lenne.

Üdv,

Dalma

Alulról a harmadik vagy fölülről a harmadik?

Nyugi...a tijedé a pont! :P
Egyébként próbáltam rákeresni, mert korábban olvastam valahol, hogy új belépő esetén új szerződés kell, de nem találtam meg. :( Pedig tudom, hogy van..és logikus is, hiszen egy szerződés a szerződőkre nézve állapíthat meg kötelezettségeket és jogokat....de hagyjuk. ;)
A ráépítés kérdésben meg számomra nem a ráépítés volt a kérdés, hanem az, hogy ezt a társ belegyezése nélkül nem teheti meg.

Árverési vevőről volt szó, ezért itt a szerződés nem játszik. Az árverési vétel eredeti szerzésmód, a vevő nem jogutódja az adósnak semmilyen vonatkozásban, így a használati megállapodásban sem.
(A szerződéssel szerzővel más a helyzet, ott lehetséges, hogy a jogelőd által kötött használati megosztás őt is kötelezze. Bár szerintem ez sem automatikus.)

:)))
Bakker! Ugyanazt mondtuk akkor mindketten.
Csak a kérdés másik részére válaszoltunk! :D
Szóval szerintem is új használati megosztási szerződés kell.

Szegény dalma...akkor jól megkapta a választ a kérdéseire! :D

Tisztelt Fórumozók!
A bíróság megszüntette a közös tulajdont. Megítélt pénzt, amit meg is kaptam. Abban a hiszemben voltam, hogy azt is megítélte, hogy bizonyos ideig a telket használnotom évenként 2 hetet. Ez az ítéletben így nem szerepel, csak az indoklásban. Ott is úgy,hogy a felperes fenntartotta a tárgyalás végéig ezt az ajánlatát.Hallottam olyanról, hogy lehetne estleg a bíróságtól - valamilyen- értelmezést kérni.
Köszönöm a választ előre is !
Nyúlbéla

Nyul
Ha fenntartotta, s ez szerepel az itélet indoklásában akkor az ajánlat él . Pont.

Nanestb

1./ Fenntartom, hogy a használati szerződés nem vonatkozik az uj tulajra, tehát : igen
2./ ha csak a telek közös tulajdon, a lakások külön tulajdonban vannak, akkor társasházról beszélünk, tehát a külön tulajdonra történő ráépitésre nem kell a szomszéd beleegyezése: nem

Nem társasház - ráépítéssel szerzett önálló tulajdon a felépítményen. A telek tulajdonosának hozzájárulása nélkül nem adnak ki építési engedélyt a továbbépítésre.
(Megjegyzem: társasház esetén is kellene a taggyűlési jóváhagyás az alapító okirat módosítását maga után vonó építkezéshez.)

Hajjaj, de mennyire ! Most már 100 %-ban !
Ugy gondoltam, a lakások magántulajdonban vannak, a telek meg közös. Az is igaz viszont,hogy azé az épület akié a telek.

Köszönöm a gyors válaszát kedves MajorDomus !
Hogy tudok érvényt szerezni a jogomnak. Amikor telefonon kértem időponto, az volt a válasza, hogy ki az a hülye, aki a saját tulajdonába egy idegent beenged./testvére az Édesanyámnak/
Az idáig elmaradtkét évet lehet-e pluszban kérni, vagy csak előre meghatározott 10 év "jár".
Üdvözlettel : Nxyúlbéla

Az itélet nem visszamenőleges hatályu,tehát a jogerőre emelkedéstől számitandó.
-pontositani kell mit jelent a 2 hét használat, főként hogy megszünt a tulajdonjog. Az itéletben foglaltakra lehet végrehajtást kérni.

üdvözlet minden forumosnak.
azt szeretném megkérdezni,hogy éllettársi kapcsolatom tönkre ment,(elhagyta az ingatlant az élettársam)
tehát.
2006-ban vettünk lakást fele fele arányban én vagyok az adós ö az adóstárs.
természetesen részletre vettük.(7 millioért)
ebböl 1.200 000 a szoc.pol.2012-ig el sem szabad adni.
a banknál azt mondják hogy egymás nélkül semmit nem léphetünk.mindenhez kell a másik.
az lenne a kérdés hogy a biróság dönthet ugy hogy egyikönket kirakja a lakásból,ha mindketten igényt tartunk rá.(eddig én fizettem minden törlesztö részletet.)ö elment egy uj kapcsolatot kezdett ahol van lakás.nekem viszont ez a ház van csak.ha kiraknak nincs hova mennem.bocs az összevisszaságért.és köszi minden segitséget.

Előbb utóbb ugyis vagyonmegosztásra kerül a sor. Mérd fel a lehetőségeidet. Legegyszerübb lenne ha megváltanád az ő részét.

Azért-mert elköltözött, még fizetnie kell a részletet,ha rajtad nem tudják behajtani. Egyezzetek meg. Mondjon le a részéről, ugysem fizetett bele semmit, te meg fizesd tovább a részleteket.

A bankkal le kell papírozni az esetleges tulajdonrész lemondást kontra hitelrész átvállalást, mert hozzájárulásuk nélkül zsákutca.

Vizzgálni fogják: egymagad képes vagy-e a hitel egészét fizetni?! (Legális/biztos jövedelem a törlesztéshez, továbbá probléma mentes megélhetés a gyermekkel stb.)

Valamint előírhatják az ex helyett új adóstárs állítását...

Nem vizsgálnak semmit: nem engedik ki az adóst más személy belépése nélkül. Nem Róbert bácsi népkonyhája, hanem bank.

Nem az adóst, az adóstársat kell kiengedniük, s eddig is az adós fizette a részletet.