@wers
Az adó- és értékbizonyítványt nem lehet megtámadni. A végrehajtó becsérték-közlését lehet megtámadni a Vht. 140. § (7) szerint. Combos pénzügyi vonzata van, de a közös tulajdon megszüntetése iránti perben - ahogy korábban írom - nem tilos résen lenni.
Közös tulajdon megszüntetése.
„Az adó- és értékbizonyítványt nem lehet megtámadni. A végrehajtó becsérték-közlését lehet megtámadni a Vht. 140. § (7) szerint.”
Jójó.
A kormányhivatal honlapja szerint :
„Jogorvoslati lehetőség
Jogorvoslati lehetőség: Tekintve, hogy hatósági bizonyítvány, önálló fellebbezésnek nincs helye.”
Ugyanakkor több helyen, például Szentedre város honlapján :
„Jogorvoslat típusa, benyújtási határideje, illetéke: Az adó- és értékbizonyítvány hatósági bizonyítványnak minősül, melyet határozatnak kell tekinteni.
A fellebbezésre jogosult a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de az első fokú adóhatóságnál benyújtott fellebbezéssel élhet.
Az első fokú határozat elleni fellebbezés illetéke, ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben megállapítható, a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.
A fellebbezési illetéket a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.”
Nehogy már ne lehessen valamilyen jogorvoslatot kérni, ha a önkormányzat ügyintézője a seggét a székből fel se emelve, hasraütésszerűen kiállít egy határozatot 5millió forintos értékről, miközben az ingatlan piaci értéke 1millió. Vagy éppen 30millió.
Mert ilyenek simán vannak. Itt is rendszeres kérdés, főleg öröklési ügyeknél például.
A hatályos szabályok szerint szinte bármilyen közigazgatási aktussal szemben lehet pert indítani.
„Nehogy már ne lehessen valamilyen jogorvoslatot kérni”
Drbj, hiába kérsz jogorvoslatot az adó- és értékbizonyítvány ellen, ha közben hagyod jogerőre futni a végrehajtó becsérték-közlését. Létezik fontossági sorrend is, és azt néha nem árt szem előtt tartani.
A határidő nagy úr....
Tisztelt szakértők!
Nagyon szépen köszönöm megtisztelő figyelmüket, és szakértő válaszukat.
Gerbera 317, mint írtam laikus vagyok, az árverés során nem gondoltam arra, hogy esetleg nem a valós értéket közli egy hivatalos szerv, a végrehajtó. A ház igazi értékét több hónappal az árverés után tudtam meg az ingatlan becslőtől, akit én kértem fel, azért, mert a társtulajdonos, az én részemet árverési áron szerette volna megvásárolni. Lakásmaffiáról már hallottam...Eddig nem hittem..... De hogy még az önkormányzat is...Mit akarok, én a kis senki? Rajtam ez túlmutat. Nevezhetnek naivnak is. Most már a történtek alapján én is ezt a szót használnám magamra.
Tőlem ezek a játszmák távol állnak...
További szép napot kívánok mindenkinek!
Tisztelt Jogászok!
Idén jan.-ban indult a per a közös tulajdon megszüntetésére. Az alperesek aláírták, hogy oké, legyen eladva a ház. A per szünetel, hátha lesz békés eladás. Azóta az egyikük állandóan megakasztja az adás-vételt.
A pert kétszer szüneteltette a bíró. Most kérte az ügyvéd a folytatást. Az a kérdésem, hogy végre le tud zárulni ez a helyzet? Valószínű árverés lesz, már ez sem baj, csak legyen vége.
Nincs egyezés, az egyik alperes non-stop kitalál valamit, ha van egy vevő (többet akar, mint a hányada stb.)
Illetve ha az ítélet után megjelenik egy vevő, akkor végre meg tudja venni a házat? Anélkül, hogy x alperes kekeckedne?
Nagyon szépen köszönöm a választ.
„többet akar, mint a hányada”
Nem tudom elképzelni, hogy valaki ne azt adja el, ami a tulajdoni lapon a nevére be van jegyezve.
Kötözködni persze lehet, azt a törvény nem tiltja. Legyen nálatok piros sapka.
Hiba volt úgy belemenni a szünetelésben, hogy nem foglaltátok ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba az eladás peremfeltételeit. Már rég túl lennétek az egészen.
„Illetve ha az ítélet után megjelenik egy vevő, ”
Szerintem ilyen nincs, megegyezés híján nem eladás lesz az, olyat bíró nem rendel el. Árverés. Aki megnyeri, viszi, a leütési árat meg felosztják tulajdoni hányad szerint. Mínusz a költségek (per, árverés). Lehet, hogy a kerékkötő tulajdonostárs sokkal rosszabbul fog járni, próbáljátok megértetni vele, hátha elgondolkozik, és mégis beleegyezik.
Közös akarattal akár a per befejezése után is el lehet adni. Nem kötelező végrehajtást kérni. A peres költség már úgyis úszott. Az is megvan 6-20%.
Makacs embert nem lehet meggyőzni...
.
"a jussomat akarom. 20 millió alatt nem írok alá semmit"
.
Volt olyan esetem amikor a 3 örökös lemondott 1-1 millió ft-ról,hogy a negyedik,az egyetlen lány végre akáórja a szerződést és szétosztható legyen a 27 milliós vételár.
A hisztivel is lehet pénzt keresni.
Mindenki annyiért adja el a részét, amennyiért akarja.
Tisztelt Jogászok!
Köszönöm szépen a válaszokat, nem akarom most részletezni, ez is meg lett volna, hogy kapjon többet....
Tehát akkor utolsó kérdésem:
Ha most ismét bíró elé kerül a dolog, látja az előzményeket, a megegyezés sikertelenségét, akkor valószínű megszünteti a közös tulajdont, ez azt jelenti, hogy a kötözködő 1/6 tulajdonostárs tök mindegy, mit mond, nem is kell jönnie aláírni egy adás-vételt, ugye?
(Sorban állnak a vevők, hihetetlen...)
Tehát akkor a közös tulajdon megszüntetése pernek az a lényege, hogy a vesztes félnek nem lesz beleszólása az ítélet után az értékesítésbe (kinek, milyen módon, mennyiért?
Ez lenne a lényeg, ezért zajlik a per....
Köszönöm szépen!
Annami0729,
Közös tulajdon megszüntetése per esetén csak igen ritka, különlegesen méltányolható esetben nem szüntetik meg a közös tulajdont.
Esetetek, a leírásod alapján, nem az.
A közös tulajdont elsősorban úgy szüntetik meg, ahogy a felperes kéri, ha az nem lehetséges, akkor árverésre kerül sor.
Ha valamelyik fél magához akarja váltani a másik részét, akkor igazságügyi szakértő meghatározza az értéket, amin ezt megteheti. Nem válogathat, ezt kell kifizetnie.
Ha senki sem akarja vagy tudja kifizetni a másik részét, akkor árverés lesz, és ott a nyertes licit összegét osztják fel a tulajdonosok között.
Itt nincs "vesztes fél", a fentieken túl egyik fél sem szólhat bele se az eladási árba, se abba, hogy nem akarja eladni a részét. Kötelezni fogja rá az ítélet.
„Ha senki sem akarja vagy tudja kifizetni a másik részét, akkor árverés lesz,”
Miért kell árverés?
„Kovács_Béla_Sándor 2020.10.06. 10:42
Közös akarattal akár a per befejezése után is el lehet adni. Nem kötelező végrehajtást kérni.”
Miért kellene tovább növelni a költségeket, ha vannak vevőjelöltek?
Már KBS előtti hozzászólásom is így kezdődött : "megegyezés híján".
Feltételezem, hogy nem sportból pereskednek, de még feltételezni sem kell, ha elolvasod a kérdező eredeti posztját.
Nem tűnik úgy, hogy meg tudnának egyezni.
„Sorban állnak a vevők, hihetetlen”
Na, majd kiderül akkor, kinek komoly a szándéka, ha az árverésen vételi ajánlatot kell tenni.
Ha jó helyen van az ingatlan,akkor lehetséges....
Tisztelt Jogászok!
Köszönöm a válaszokat, igen ez a lényeg, hogy az ítélet után nincs beleszólás - megnyugodtam. Ez a cél, ha békével nem megy, akkor így járt, aztán viselje a költségeket, azaz kapjon majd annyival kevesebbet.
Egyébiránt ez a mentalitás számunkra érthetetlen, valaki felkínál nekem x millió Ft-ot, úgy, hogy semmi dolga nincs, csak egy aláírás, sosem élt ott, nem is teljesíti a kötelezettségeit, mint tulaj, nem is kéri senki, és még ő szab feltételeket. De ez már etika...
Jó, hát köszönöm még egyszer az információkat, nagy segítség volt számunkra!
Ha tulajdona van,akkor joggal szab feltételeket.
Annami0729,
Igen, a bírósági eljárásoknak ez a lényege, ha nem tudnak a felek megegyezni valamiben, akkor a bíróság dönt, és az kötelező érvényű a felekre.
Annami0729
„valaki felkínál nekem x millió Ft-ot, úgy, hogy semmi dolga nincs, csak egy aláírás, sosem élt ott, nem is teljesíti a kötelezettségeit, mint tulaj, nem is kéri senki, és még ő szab feltételeket”
Anno nekem egy nem igazán kedves rokonom viselkedett úgy, hogy szó szerint akadályozta a saját ingatlanom eladását, amiben ő gyakorlatilag csak egy bérlő jogcímén élt, a haszonélvező szabta meg így a feltételt, hogy fizetnie kell a lakhatásért - még ha az az összeg minimális is volt. Azonban a hagyaték alapja egy öröklési szerződés volt, amely alapján ő egy bizonyos összeg megkapására kapott lehetőséget, amit egyértelműen közöltem vele, hogy csakis akkor tudom kifizetni neki, ha eladom az ingatlant. Azonban valamiért ő nem akart már onnan elmenni és módszeresen keresztbe tett nekem, nehogy el tudjam adni, majdnem még ő akart feltételeket szabni, miként adhatom el az ingatlanomat, holott semmilyen tulajdonjoga nem volt az ingatlanban, a tulajdoni lapon semmilyen formában nem szerepelt a neve. Igaz itt az ügyvédje is akkora marhaságot állított egyik nekem címzett levelében, hogy „ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonjoga” van, ezért jogosan tartózkodik mindenféle fizetés nélkül az ingatlanban.
Sőt utána még perre is vitte a történetet, előadva ott, hogy én direkt nem akarom őt kifizetni. Lehet azt gondolta, hogy a bőröm alatt is pénz van, de hát tévedtek ennél nagyobbat is már. :-)
Sajnos az ingatlant többek között pont azért nem tudtam gyorsan eladni, mert pl. ő benne lakott és ez nagyon sok jelöltet elriasztott a megtekintéskor. Amikor a végén - közvetlen az ellenem indított per első tárgyalása előtt - felajánlottam neki, hogy vegye meg és akkor csak a felét kell kifizetnie, a másik felére letudjuk a tartozásomat irányában, akkor belement ebbe és onnan kezdve már csak a „mikor?” volt a kérdés, mert a saját felelőtlen hülyesége miatt passzív BAR listán volt és nem kaphatott semmilyen formában hitelt. Ráadásul odáig vetemedett, hogy az ismerőseinek egyfolytában hazudozott rólam és úgy adta elő, hogy én igazán már neki adhattam volna a tartozás fejében az egész lakást, nem is érti, miért kell neki erre még pluszban fizetnie is.
Számomra ez a sztori kellő tanulság volt, hogy kígyót melengettem a keblemen - bár én inkább egy erőszakos buta libának nevezném - és hálát adok Istennek, amiért eljöhettem egyszer s mindenkorra onnan. Már nem tud ártani többé nekem, max. saját magának, de ahogy hallok róla egy-két sztorit még most is, jó úton halad ezirányba.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02