Közös tulajdon megszüntetése.


ObudaFan # 2011.09.09. 13:57

Esetleg kiadhatom bérbe 3. személynek?

1/6 részed van. Ha hatalmas az az ingatlan akkor persze 1/6 mértékű használat is elég lehet egy bérletre.

Vagy pl. azt hogy van pénzük egy másik ház eladásából, azt a bíróság ellenőrizheti, vagy kötelezheti őket hogy számoljanak el vele, ha tagadják, vagy nem akarnak fizetni?

Nincs jelentősége.

leona5 # 2011.09.09. 14:20

kb. 1 szobányi rész jön ki az 1/6-odból.

..De persze a célom az, hogy megszűnjön a közös tulajdon. Viszont tudva, h. minél drágábban akarják eladni, ezért én távoltartanám magam az eladással való bíbelődéssel, mert azzal csak az idő megy.

Ezért érdekelt, hogy azt tagadhatják-e hogy van pénzük, mert a kifizetés gyorsabb lenne.
/Félő, hogy már most költik a kapott pénzt.. és ha elfogy, akkor már csak az eladás jöhet szóba, amihez meg már nincs idegrendszerem és lehet h. árun alul lennének kénytelenek értékesíteni..?!+perktg, egyebek. Valami meggyőző érv kell...
Vagy ez is egy X akta?

Sokk # 2011.09.17. 13:13

Fórumozók, kérlek segítsetek!
Az ingatlan, amelyben 2 kiskorú gyermekemmel élek, 1/2 tulajdoni hányada édesanyámé, 1/4 része volt férjemé, 1/4 része enyém. Úgy tűnik, volt férjem kezdeményezni fogja a közös tulajdon megszüntetését. A megosztás véleményem szerint kivitelezhető lenne, mivel a ház tetőtér részét egyébként sem használjuk, de ez az exnek nem lenne megfelelő megoldás, mert a váláskor( 2 éve)elköltözött, élettársával albérletben élnek, és én sem akarok velük egy házban élni, mivel gyakran fenyeget, zsarol. Ő azt követeli, hogy váltsam meg a részét, ám kifizetni nem tudom. A házon jövő júliusig elidegenítési tilalom van a szoc. pol. miatt, illetve reális áron eladni sem lehetne, mivel nincs kereslet. Egy ügyvéd arról tájékoztatott, hogy ha az ex ténylegesen kezdeményezi a megszüntetést, akkor mindenképpen én leszek a pervesztes, így a perköltséget nekem kell fizetnem, amit nem tudom hogyan oldhatnék meg, mivel egyedül nevelem a gyerekeket. Hogyan tudnám kivédeni a fentieket? pl. ha én kezdeményezném az osztatlan közös tulajdon megszüntetését?
Vagy ha hitelesített okiratban nyilatkoznánk-édesanyám, és én- hogy az elidegenítési tilalom lejáratakor a gyerekeknek ajándékozzuk a tulajdoni hányadunkat? Tehát a legfőbb problémám, hogy nincs szükségünk a volt férjem tulajdonára, az ingatlan kb. 1/3 részét nem is használjuk, és megváltani sem tudom, illetve a perköltség kifizetése is anyagilag megterhelő lenne számomra. Mit tehetnék hogy ne adósodjak el azért, amire nincs szükségünk?

ObudaFan # 2011.09.17. 13:34

Téves tájékoztatást kaptál.

A Legfelsőbb Bíróság 1/2008. (V.19.) PK. véleménye a PK. 10. számú állásfoglalás meghaladottá nyilvánításáról és a közös tulajdon megszüntetésének egyes kérdéseiről:

VIII. g) A perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad.

Egyébként senkinek sem kell perköltséget viselnie, ha peren kívül meg tudtok egyezni.

Sokk # 2011.09.17. 20:31

Köszönöm ObudaFan!
Biztos vagyok benne, hogy nem tudunk megegyezni, mivel az ex irreálisan magas összeget követel a tulajdon jogáért, ő nem a forgalmi értéket veszi figyelembe, makacsul ragaszkodik az elgondolásához, és persze ehhez társul a rosszindulat. Egy keresetből tartom el gyerekeimet, tartom fenn a házat, milyen lépéseket tehetnék most, hogy a jövedelmemet ne a perre, ügyvédre kelljen fordítanom?

micoka # 2011.09.27. 21:29

Tisztelt fórumozók!

Osztatlan közös tulajdonú lakóingatlanunkban bent élő
testvérem évek óta nem dolgozik és megvalósította az ingyen Ill.a többi tulajdonos terhére való gondtalan életvitelét.Sokszor fizettük az elmaradt díjakat mikor értesitett bennünket, mert nem egy városban élünk.A nagy távhő számlát elhallgatta s következett a bíróságra utazgatásunk, majd ítélet és a kamattal együtt fizetés. Az a baj, hogy csak egyedül én fizettem a végzés alapján, pedig nekem is kicsi a havi jövedelmem ép elég az itthoni számlákat fizetnem.
Most lett elegem. Soha jogokat nem gyakoroltam örökrészemből, hisz így amig élek csak kötelezettségeim vannak a testvérem hozzáállása miatt.
Szeretném kérni a Bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését.
Kérdésem, hogy annak a bírónak kell benyújtani, akinél már alperesek voltunk, vagy a lakóhely szerinti Bíróságnak fogalmazzam a kérelmem, a fenti indoklás alapján? Továbbá ebben az esetben nekem kell még a többi tartozást rendeznem?
Itt a fórumon már írta PAZS,hogy behajthatják rajtam/fizetésemből letilthatják /és én követelhetem a benntlakó testvéremtől a tényleges használótól. Persze ha évek óta nincs bejelentett munkája soha nem látom a pénzem. Ez egy jó törvény!!! Ezt használja ki a benntlakó testvérem. Pár éve kértük a nővéremmel, hogy adjuk el a lakást elzárkozott tőle, hogy akkor hová menjen? Köszönöm a válaszát!

ObudaFan # 2011.09.28. 08:02

Ilyen esetben választani lehet az alperes lakóhelye szerint, vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság közt - de ebben az esetben a leírtak szerint ez valószínűleg ugyanaz.

manocs.ka # 2011.10.27. 06:08

Tisztelt Fórumozók!

Házasságom évei alatt külön élő öcsémnek segítettem megvásárolni egy önkormányzat által jutányos áron felkínált lakást, ezzel a lakás tulajdonjogát 50%-ban megszereztem. A tulajdoni lapon öcsém és én 50-50%-ban lettünk tulajdonosok.

Kérdésem, hogy házasságom felbontása, és a házastársi tulajdonközösség megszüntetése esetén párom igényt tarthat-e az 50%-os tulajdonjogom felére öcsém lakásában? A tulajdoni lapon szereplő nevek döntenek ebben az esetben, vagy közös szerzeménynek számít az 50%-os lakástulajdon? Válaszukat előre is köszönöm!
manocs.ka

manocs.ka # 2011.10.27. 06:11

Tisztelt Fórumozók!

Házasságom évei alatt külön élő öcsémnek segítettem megvásárolni egy önkormányzat által jutányos áron felajánlott lakást, ezzel a lakás tulajdonjogát 50%-ban megszereztem. A tulajdoni lapon öcsém és én 50-50%-ban lettünk tulajdonosok.
Kérdésem, hogy házasságom felbontása, és a házastársi tulajdonközösség megszüntetése esetén párom igényt tarthat-e az 50%-os tulajdonjogom felére öcsém lakásában? A tulajdoni lapon szereplő nevek döntenek ebben az esetben, vagy közös szerzeménynek számít az 50%-os lakástulajdon? Válaszukat előre is köszönöm!

manocs.ka

manocs.ka # 2011.10.27. 06:18

Tisztelt Fórumozók!

Házasságom évei alatt külön élő öcsémnek segítettem megvásárolni egy önkormányzat által jutányos áron felajánlott lakást, ezzel a lakás tulajdonjogát 50%-ban megszereztem. A tulajdoni lapon öcsém és én 50-50%-ban lettünk tulajdonosok.
Kérdésem, hogy házasságom felbontása, és a házastársi tulajdonközösség megszüntetése esetén párom igényt tarthat-e az 50%-os tulajdonjogom felére öcsém lakásában? A tulajdoni lapon szereplő nevek döntenek ebben az esetben, vagy közös szerzeménynek számít az 50%-os lakástulajdon? Válaszukat előre is köszönöm!
manocs.ka

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.27. 06:34

A házassági életközösség fennállása alatt szerzett vagyon közszerzeményi jellege mellett vélelem áll; a vélelem megdönthető, de annak kell bizonyítania, aki a különvagyonra hivatkozik.

Mind közönségesen: annyiból, amennyit elmondtál, ez egyértelműen közös. Azzal a nem is apró, és nem is csak megfogalmazásbeli különbséggel, hogy nem "igényt tarthat", hanem egyszerűen ő az 1/4 tulajdonos. Most is.

kpax # 2011.10.27. 10:13

Üdvözlök mindenkit!
Közös tul. meszüntetése iránti perem van folyamatban, 7 tulajd. van, az egyik részére ügygondnokot kellett kirendelni(külföldön van). A másik 6ember árverést kért az előző tárgyaláson. A kérdésem az lenne, h a következő tárgyaláson, ha az ügygondnok is árverést kér,(mást gondolon nem fog) hogy folytatódik tovább az ügy? Mi az általános menete a közös tul. árverés útján történő megszüntetésének, és pénzben, időben mire lehet számítani? Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.27. 10:45

Meg fogsz lepődni: elárverezik. A befolyt összegből levonják a végrehajtás még meg nem előlegezett díját, a többit szétosztják.

(A per költségeinek a megfizetésére ettől függetlenül fognak kötelezni benneteket, azt akkor is meg kell fizetni, ha soha nem kel el az ingatlan.)

kpax # 2011.10.27. 11:27

Szeretek meglepődni, köszi.
Az ilyen árverésekről ki tud, vagyis reális esély van-e rá, h elkeljen? Vagy ha odáig jutunk, nekem kell hirdetni, h ekkor meg ekkor, itt és ittt árverés lesz?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.27. 11:33

Nyilván a kikiáltási ártól függ, és természetesen nem árt, ha magad is próbálsz vevőt találni. (Mondjuk, ha lenne vevő, akkor eléggé felesleges vállalni a végrehajtás költségeit.)

kpax # 2011.10.27. 11:54

Köszönöm a választ.
vevő van, ügygondnokos tulajjal megegyezés nincs, a rezsi ktg-ek meg egyre nőnek, egyenes arányban az idegbajjal.
További szép napot!

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.27. 13:04

Akkor hibás az eljárás. Úgy értem, rossz utat választottatok. A vevő vegye meg a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadait, és ő kérje a közös tulajdon megszüntetését úgy, hogy magához váltja a maradékot.

Ötvenhatos # 2011.10.30. 10:15

Tisztelt Ügyvéd Úr!

1996 januárban önkormányzati lakás főbérlő egyenesági leszármazottaiként testvéremmel 50-50 % tulajdoni arányban lakóingatlant vásároltunk. A vásárlás feltétele volt, hogy CSAK a bentlakó főbérlő, illetve egyenesági leszármazottja élhet ezen vásárlási forma lehetőségével.
Az adásvételi szerződés megkötésekor házassági kötelékben éltem, ami mára megromlott. Kérdésem, ezen speciális lakásvásárlási esetben is megilleti-e házastársamat a szerzett ingatlanban 50 %-os tulajdonrészem fele, azaz 25 %-a? Sem az adásvételi szerződésben, sem földhivatali tulajdoni lapon nem szerepel. Milyen megváltási kötelezettségem támadhat emiatt válás esetén?
Köszönettel: Ötvenhatos.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.30. 10:17

Igen. De a házasság felbontása nem jár szükségszerűen az ingatlan közös tulajdonának a megszüntetésével. Azt külön kérni kell.

dorka11 # 2011.10.30. 21:41

Szép estét!

Kovács Béla Sándor!

"A vevő vegye meg a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadait, és ő kérje a közös tulajdon megszüntetését ugy, hogy magához váltja a maradékot".

Ebben az esetben a vevő (felperes) nem vádolható joggal való visszaéléssel? (Uj emberként lép a perbe, és egyuttal követeléssel áll elő.)

Kérdezem tőled tovább, hogy mi történik abban az eseben, ha az ingatlan első és második árverésen sem kel el. Addig folytatják, amig valaki meg nem veszi? Ahány árverést bonyolitanak le, annyiszor kell fizetni?

zsozsa # 2011.11.03. 18:04

Üdv mindenkinek!
Anyósommal közösen vettünk 3 éve 1 házat 50-50%-os tulajdonhányaddal.Pár hónapra rá beperelt közös tulajdon megszüntetése címen.Nem szeretnénk eladni az ingatlant mert jelenlegi árak mellett a vételárhoz és az azóta általunk ráfordított összeghez képest több milliót buknánk.Anyósom árverezéssel fenyegetőzik.Árvereztetheti-e ha Mi nem egyezünk bele? Mi szeretnénk ha az eladásból származó kárunkat megtérítené.Van-e esélyünk erre?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.11.03. 21:21

Nincs. Ahhoz jogellenes magatartás kellene - ráadásul a kár sem egyértelmű.

jnh2 # 2011.11.06. 09:31

Szép napot!
Olyan problémával fordulok önhöz, hogy van egy közös tulajdonú ingatlanunk 50% az édesanyám után megoszlik a testvérem és köztem és az édesapámnak haszon élvezeti joga van rajta (mi teljesen egységesen probléma nélkül gondolkodunk a dolgokról) a másik 50% az édesanyám testvéré. Mi szeretnénk eladni az ingatlant mert csak romlik az állaga és megy tönkre, valamint nekem szükségem lenne az ebből származó összegre. Sajnos az édesanyám testvérének egyáltalán nincs szüksége rá, hogy eladjuk. Sőt ami nekünk jó lenne azt biztos megakadályozná. Az ingatlant olyan magas áron hirdeti direkt amiért biztosan nem veszi meg senki. Ilyen esetben lehet-e valamit tenni vagy sem? Nem szeretnék addig várni míg teljesen elértéktelenedik.
válaszára várva köszönettel :
jnh2

Sherlock # 2011.11.06. 10:16

Bírósághoz kell fordulni, kérve a közös tulajdon megszüntetését.

valoapa # 2011.11.09. 10:37

Sziasztok!

Kötelező egy időben az összes közös tulajdon megszüntetését kérni, vagy lehet csak egy részére pert indítani?

(Házastársi vagyonközösségből "maradt" közös ingósággal kapcsolatban kérni akarom, viszont az ingatlannal kapcsolatosan már csak az illetékfizetési kötelezettség miatt sem)