Közös tulajdon megszüntetése.

Igen, nem. De az ingatlan és az ingóságok két különböző kérdés.

Tisztelt Szakértő!

Feleségem 1/4 részben tulajdonos egy ingatlanban; a többségi tulajdonos, a nagybátyja, aki az ingatlan eladását több ízben meghiúsította (megigérte, hogy eladják az ingatlant, majd az odaérkező ingatlanossal közölte, hogy mégsem adja el a részét stb.).
A nagybácsi a rá eső résznél lényegesen több ingóságot vitt el a háztól, viszont a költségeket 1/2 - 1/2 arányban fizettetné.
Ilyenkor kényszeríteni lehet-e az ingatlan eladására vagy esetleg le lehet-e záratni a házat, hogy ne pakolja ki?

Üdv!

én volt barátnőmmel vettem egy lakást 9 millióért amiből 3 volt a kp és a maradék 6 ot hitelre vettük fel ő elment én meg egyedül maradtam a hitelel egyenlőre megegyezni nem tudunk. de mivel adós társ fizetnie kéne neki is és nem fizet semmit ez ellen mit lehet tenni? mert az ügyvéd a megegyezést mondta meg egy tértivevényes levelet de annak pontosan mit kéne tartalmaznia ha később esetleg per lenne? jól akarok kijönni az egészből és nem akarom eladni a lakást 3 hónapja fizetem egyedül... mindent ez mit számít? okos válaszokat előre is köszönöm.

Szerintem a felperes szeretné magához váltani a tulajdoni hányadot, és ha lehet, azt minél olcsóbban szeretné. ;) Ezért fél az időközi értéknövekedéstől. :D

Nem gondoltad te ezt át.

Akár azt kéred, váltsa magához a tulajdoni hányadodat, akár azt, hogy végrehajtó árverezze az ingatlant, neked kifejezetten jó lenne, ha az ő költségén megnövelt értéket venné figyelembe a bíróság. Éppen ezért nem is várható, hogy az alperes ezt kérje.

Tisztelt Fórum!

Hagyatéki ügy kapcsán, 2012. év nyarán bíróságra adtunk egy ingatlanügyet, közös tulajdon megszüntetése iránt. Az első tárgyalás 2013. januárjában volt. 2013. február hónapban készültek fotók az ingatlanokról, melyeket az ügyvédnek is eljuttattam email formában. Tegnap tapasztaltam, hogy a per alatt álló ingatlanon, értéknövelési tevékenységet végez az alperes, vélhetően ablakot cserél.
Kérdésem:
A bíróság előtt következő tárgyaláson követelheti-e az alperes hogy az értékébe számítsák bele az ablakcserét, mikor fotó bizonyítja, hogy folyamatban lévő per alatt hajtott végre értéknövelő tevékenységet az ingatlanon. Továbbá a fotó lehet bizonyíték értékű?

Köszönettel: Ollé László

Ahogy megegyeznek. Nem mondtam ezt még?

A szüleim elváltak. Ha apun múlna, nem lenne semmi előrelépés. Így anyu kifizetné aput. Apu elfogadja ezt a lehetőséget. Megtörténik a kifizetés. Azonnal el kell hagynia a házat, vagy pl. 30 nap átmeneti idő?

Ha nem tudnak megegyezni, akkor lesz egy 4-5 éves per. Ahhoz képest bármilyen határidőben érdemes megegyezni szerintem.

Tulajdonképpen mi az igazi kérdés?

Köszönöm a választ! De mi van akkor, ha mondjuk apám nem akarná elhagyni a házat, de mivel ő nem tudná anyut kifizetni, anyu fizetné ki aput... Ilyen esetben van határidő?

Ahogy megegyeznek.

Tisztelt Fórumozók!

Azt szeretném megtudni, hogy ha édesanyám szeretné apámat kifizetni a válásuk után, hogy csak övé legyen az ingatlan, apám pedig költözzön el, miután megtörténik a kifizetés, apám mennyi időt kap az ingatlan elhagyására?

Köszönettel:

Nikolett

dorka11

köszönöm a válaszaidat!

bvendel

"Hogyan kell elindítani a pert?"
Kereseti kérelmet kell benyujtani a biróságra.

"Ki fizeti a perköltséget?"
Tulajdoni hányadok alapján osztják meg a felek között. Ettől akkor térnek el, ha a felek magatartása arra okot ad.

"Ha független szakértőt rendelnek ki, azt kinek kell fizetnie?"
Általában a felperesnek kell a költségeket megelőlegeznie. Méltányosság alapján az ellenérdekü fél is kötelezhető. A szakértői dij is a perköltség része.

"Kb mennyi ideig tart a per?"
Változó.
Az általam inditott közös tulajdont megszüntető per már több éve folyik.

Kedves Fórumozók/Hozzáértők!

Köteles részként kaptam egy ingatlanban tulajdoni hányadot, amit szeretnék hogy megváltson valamelyik örökös, de sokkal kevesebb összeget ajánl érte, mint az ingatlan valós piaci értéke.Most arra gondoltam, hogy perben kérem a közös tulajdon megszüntetését. A következőkben kérném a segítséget, aki jártas ebben:

1. Hogyan kell elindítani a pert?
2. Ki fizeti a perköltséget, ha független szakértőt rendelnek ki azt kinek kell fizetnie?
3. Kb. mennyi ideig tart a per?

Esetleg, ha valakinek van valami jó ötlete azt szívesen fogadom (a megegyezés nem igazán működik)

Ezt mondtam már délelőtt is. De a tulajdoni igény nem személyes követelés.

Egyébként az örökös annyira nem általános jogutód, mert a személyhez fűződő jogok szintén nem tartoznak a hagyatékba.

„A hagyaték nem azonos az örökhagyó halála pillanatában meglévő vagyonával. Az örökhagyó vagyonába beletartoznak olyan vagyoni értékű jogok, illetve kötelezettségek, amelyek a halállal nem szállnak át az örökösre, azaz a hagyatéknak nem képezik részét. Ilyenek például a személyhez fűződő jogok, amelyeket csak az örökhagyó érvényesíthetett (ilyen például a nem vagyoni kártérítés iránti igény vagy a szerzői jog nem vagyoni jellegű jogosítványa). Ugyancsak nem tartoznak a hagyatékba az örökhagyó életére szóló szerződésből fakadó jogok, így például a haszonélvezeti jog, továbbá a jogosult halála esetén tartási, vagy életjáradéki szerződésből fakadó jogok.
Nem tartoznak a hagyatékba továbbá a közjogi jellegű jogok és követelések (például a nyugdíj, járulékok stb.). Ezek átszállásáról külön jogszabályok rendelkeznek.
”

A házastársi vagyonközösség igényéről ír, nevesíti, de így konkrétan, hogy tulajdonjogi igénnyel léphetne fel, nem.

Az 598-cal talán lehet mit kezdeni, a kommentárt kellene átbogarászni, de most nincs kedvem, a többi §-t hagyjuk.

Illetve erre az utolsó érvedre: Ptk. 207. § (4).

Ptk. 598. § és Ptk. 115. § (1)

Ez nincs jogszabályban rögzítve. Nem is tudod levezetni.

Hitelezői követeléseket érvényesíthet az örökös, amikről az örökhagyó még életében döntött, vagy szerződött, de 42 évig nem érvényesített tulajdoni igénye éppen azt igazolja, hogy nem kívánta érvényesíteni. Pontosan az örökhagyó akarata ellenére történne, hagy a végrendeleti örökös ekként léphetne fel.

A Ptk. azt mondja:

(2) Az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot, illetőleg annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát (örökség) - elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül - megszerzi.

Az örökös általános jogutód, így az örökhagyó követeléseit is érvényesítheti. (A kolléganőt talán a személyes követelések, mint például a tartás szabályai tévesztik meg. De az éppenséggel kivétel.)

Igen, tudom. Nem akarta édesapádat költségekbe verni és nem is akadályozta sem az építkezésben, sem bővítésben. Hagyta szabadon használni a tulajdonát.