Közös tulajdon megszüntetése.

Ha házassági vagyonjogi perről van szó, azt a teljes vagyonra kell megindítani.

Ez miből következik, Kolléga úr?

Tisztelt Fórumozók.
Egy kis segítség kellene nekem vagyis információ, hogy hogyan kezdjek neki a dolgoknak.
A történetem a következő: volt élettársammal közösen vettünk lakást hitelre, különváltunk és szeretnék lemondani a részemről fele fele arányban vagyunk tulajdonosok. Ajándékozási szerződére gondoltam, mert úgysem tudna nekem egy forintot sem fizetni meg nem is akarok én tőle semmit sem. Milyen úton módon történik ez? Hova forduljak? Ha lemondok a részemről akkor a banknál sem fogok szerepelni mint adóstárs?
Segítségeteket előre is köszönöm .

Ahhoz a bank hozzájárulása is kell. ügyvédhez kell fordulni, már csak azért is, mert az ingatlanra tulajdonjogát érintő bármilyen szerződés elkészítéséhez szükség van ügyvédre.

Kedves Kovács_Béla_Sándor, akkor lehetséges külön az ingó vagyon megosztását kérni?

Kedves topli, tudtommal a bank hozzájárulása ilyenkor többnyire azzal is jár, hogy újból át kell esnie a hitelbírálaton a hitelben maradó adósnak.

Én csak kérdeztem. :)
De ha már te is rákérdeztél, akkor az a véleményem, hogy egy házassági vagyonjogi perben - mint bármely más vagyonjogi perben - lehet úgy igényt érvényesíteni, hogy attól még nem veszted el a jogodat a nem érvényesített igények későbbi felvetésére.
De kíváncsian várom a kolléga indoklását.

Kivéve, ha óvatlanul a felek egybehangzóan kijelentik, hogy további igényeik egymással szemben nincsenek és ezt az egyezséget a bíróság jóváhagyja. Aztán az egyik félnek eszébe jut, hogy a családi jól menő kft. üzletrésze a másik nevén van teljes egészében és arról elfeledkezett... igaz történet alapján.

Nu, mert az már vagy egyezség vagy kifejezett jogról való lemondás. De ebből nem következik, hogy szükségképpen teljes vagyonra kellene perelni. (Más kérdés, hogy többnyire valóban az az ésszerű.)

BH1977. 151.
Amíg a házastársi vagyon megosztása nem történik meg, a vagyonközösségből eredő igények elbírálásánál a Csjt. rendelkezései az irányadók, a közös ingatlanon fennálló közös tulajdont valamennyi vagyonjogi igény számbavételével lehet megszüntetni [Csjt. 27., 21. §, Ptk. 147. §, 10. sz. Irányelv 9. pont, PK 10. és 391. sz.].
A Csjt. 27. és 31. §-aiban foglalt rendelkezések értelmében a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házastársak a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak. A házassági életközösség megszűnésével a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs kérheti a közös vagyon megosztását. Ennek során lehet igényelni - egyebek között - a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások megtérítését. A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetén a bíróság állapítja meg.
A felperes és az alperes a perbeli ingatlant a házassági életközösségük fennállása alatt vették meg és építettek rajta családi házat, amely ennélfogva a házastársi vagyonközösségükhöz tartozik. Amíg a közös vagyon megosztása meg nem történik, a volt házastársak jogviszonyára a Csjt. rendelkezései az irányadóak, és téves a másodfokú bíróságnak az az álláspontja, amely szerint a per tárgya csupán a Ptk. szabályai szerint fennálló közös tulajdon megszüntetése, ezért az alperes a házastársi vagyonközösségből eredő igényeit csak külön perben érvényesítheti. Ennek egyébként ellene mond az a tény, hogy az első fokú bírósággal egyezően - a másodfokú bíróság elszámolta a felperes különvagyoni igényét, valamint a közösen felvett tartozást.
A Legfelsőbb Bíróság 10. számú Irányelvének 9. pontja azonban kimondja hogy a házassági vagyonjogi perben valamennyi igény együttes és végleges rendezésére kell törekedni. Az első fokú bíróságnak ezért a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében tájékoztatnia kellett volna a jogi képviselő nélkül eljáró alperest, hogy a házastársi vagyonközösségből eredő igényeit ebben a perben érvényesítheti, és miután az első fokú bíróság ezt elmulasztotta, a másodfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezi és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására utasítja.
Csak az így érvényesített valamennyi vagyonjogi igény számbavétele és elbírálása kapcsán lehet a közös ingatlanon fennálló közös tulajdont megszüntetni és ennél - éppen a családi jogviszonyok sajátos természeténél fogva - a PK 10. és 391. sz. állásfoglalás értelmében nem hagyhatók figyelmen kívül a volt közös lakás használatával összefüggő kérdések sem. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 447/1976. sz.)

Biztos vagyok benne, hogy egyetértünk: ' a törekedni kell valamire" nem egy kogens előírás. Továbbá ez a BH. nem általánosít akkorát, mint te tetted, hiszen ingatlan közöd tulajdonának a megszüntését köti az "így érvényesített valamennyi igény elszámolásához", nem pedig akármilyen igény elbírálását.
Ráadásul az "így érvényesített" kifejezés is megszorító, nem valamennyi lehetséges igény együttes elbírálását írja elő, hanem a házassági vagyonjogi perben érvényesítettekét. Vulgarizálva: ha már szóba került, akkor nem külön-külön, hanem együttesen kell elbírálni.
De ebből nem következik az a szabály, amelyet te levontál.

(Nagyon úgy fest, hogy a BH alapjául szolgáló ügyben sem azt találta az LB jogsértőnek, hogy a bíróság hajlandó volt valamely igényt külön elbírálni, hanem azt, hogy nem engedett az ingatlanon megosztásán túl más igényeket bevonni. És ez bizony egészen más eset.)

Biztos vagyok benne, hogy egyetértünk: ' a törekedni kell valamire" nem egy kogens előírás. Továbbá ez a BH. nem általánosít akkorát, mint te tetted, hiszen ingatlan közöd tulajdonának a megszüntését köti az "így érvényesített valamennyi igény elszámolásához", nem pedig akármilyen igény elbírálását.
Ráadásul az "így érvényesített" kifejezés is megszorító, nem valamennyi lehetséges igény együttes elbírálását írja elő, hanem a házassági vagyonjogi perben érvényesítettekét. Vulgarizálva: ha már szóba került, akkor nem külön-külön, hanem együttesen kell elbírálni.
De ebből nem következik az a szabály, amelyet te levontál.

(Nagyon úgy fest, hogy a BH alapjául szolgáló ügyben sem azt találta az LB jogsértőnek, hogy a bíróság hajlandó volt valamely igényt külön elbírálni, hanem azt, hogy nem engedett az ingatlanon megosztásán túl más igényeket bevonni. És ez bizony egészen más eset.)

Most konkrétan ezt az egy BH-t találtam, de egyébként emlékeim szerint a Csjt, Kommentár is erre az álláspontra jut, hogy egységesen kell elbírálni a teljes vagyonközösség megszüntetését.

Ezt nem vitatom, csak tegyük hozzá: "legalábbis azt a részét, amelyet a felek a bíró elé vittek". Az ennél szigorúbb értelmezés sértené a kereseti kérelemhez kötöttség elvét, továbbá azt az elvet, hogy a jogról való lemondásnak határozottnak és kifejezettnek kell lennie.

Volt férjem 1/1 tulajdonos volt a közös házunkban,amit szocpolra építettünk.Lassan két éve váltunk el,abban a megegyezésben,hogy fél házrész az enyém,fél rész eszemei értéke a gyerekek nevére kerül,gyermektartás fejében,és kizárólagos használati jog illet meg engem.Ezt a bírósági határozatban le is írták.Az eltelt két évben nem volt hajlandó ügyvédhez jönni,mondván sem ideje,sem pénze ilyen hülyeségre,ezért újra bírósághoz fordultam,ahol közölték velem,hogy ez csak egy megállapodás és nem kötelezhetik rá,hogy lemondjon a megállapodás szerint a házról.Adósság is van,igaz nem jelzálogos,de mivel nem fizeti,úgy a házra terhelhetik.Ebben sem lehet vele megegyezni.Ha kifizetem a hitelt,akkor sincs házunk a gyerekekkel,ha nem fizetek,akkor sem,hisz ez a megállapodás,hogy ráírassa a gyerekekre a házat nem jött létre.Nem kértem gyerektartást,de ha kérek,akkor ő nyugodtan visszaköltözhet,mert ugrott az,hogy gyermektartást nem kérek,ha miénk lesz a ház.Most mit tegyek????Egyezségre nem jutok sehogy se vele,hova forduljak?

Pert kell indítani. De egyébként célszerű lett volna bírói egyezségbe foglalni ezt az egészet.

Sziasztok!
Szeretném a segítségeteket kérni.Van egy vitás ingatlan ügyem.Csak röviden:
Van egy öröklött ingatlanrészem,25%. A másik 25% a testvéremé,50% a nagybátyámé,vele van a gond.
Tudtunk és beleegyezésünk nélkül megegyezett egy biztosítótársasággal (állítólag le van papírozva),és úgymond kiadta bérbe az udvart autók tárolására.
Tudomásom szerint,mivel ez osztatlan közös tulajdon,minden tulajdonos beleegyezése szükséges az ilyesmihez.
Ellenben a nagybátyám azt állítja,hogy az ügyvédje azt mondta neki,hogy az 50%-al ő rendelkezik és semmihez sem kell a beleegyezésem,áll elébe bármiféle feljelentésnek.
Létezhet ez?Hozzáteszem,hogy arra sem volt hajlandó,hogy elárulja melyik biztosítóval is kötött ő szerződést.
Segítségeteket előre is köszönöm: Szilvi

Te tudod jól.

Köszönöm a választ!
Akkor viszont az ő ügyvédje hogyan mondhatja azt,hogy a saját 50 százalékával úgy rendelkezik,ahogyan akar?Ezt én nem értem.
Üdv: Szilvi

Mint Józsi bácsi az orvosnál.

• Doktor úr segítsen! A szomszéd Géza már 80 éves és azt mondta, még mindig hetente 4-szer tud szexelni. Mit tegyek?
• Mondja maga is.

Már ha érted a célzást. De az már egy másik történet. ;)

Értem:) Köszi!
Csak baromi idegtépő helyzeteket tud produkálni egy ilyen helyzet sajnos.

Tisztelt Szakértők!

A következő helyzetre kérném tanácsotokat.

Feleségemmel válunk, úgy néz ki, hogy lesz közös megegyezés.
Két ingatlanunk van. A vidéki ingatlanra van vevő, a vételárból kifizetjük a vidéki ingatlanon fennálló tartózásokat, a megmaradt pénzből pedig végtörlesztjük a budapesti ingatlnat, a fennmaradó részt pedig 40-60%-ban osztjuk szét.

A megmarad budapesti ingatlant (1/2 - 1/2 tulajdonban van) hirdetjük és meghatároztuk a minimumárát is, illetve azt, hogy milyen árról indulunk és milyen léptékkel csökkentjük az árat.

2013. május 30-án eléri az ingatlan a meghatározott minimumárat, ez alá nem mehetünk. A megegyezésbe beleírtuk, hogy egymást nem vásárolhatjuk ki és nem árverezhető az ingatlan.
Attól tartók, hogy ennek ellenére a másik fél közös tulajdon megszüntetése iránti pert indít és tekintettel arra, hogy nála vannak elhelyezve a gyerekek, a bíróság úgy dönt, hogy engem "fillérekből" kifizethet és marad neki a 15 milliós lakás.

Hogy kéne ezt a témát megnyugtatóan rendezni, hogy ha közös tulajdon megszüntetése iránti pert indítana, akkor ne tudjon fillérekből kifizetni.

Várom megtisztelő javaslataitokat.

Ptk. 147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.

Ennek ellenére a jelen ingatlanpiaci helyzetben alperesként nem lehetetlen arra hivatkozni, hogy most alkalmatlan az idő a közös tulajdon megszüntetésére.

Értem, hogy semmis annak kikötése, hogy erről a jogról valaki lemondjon, de akkor mi a megoldás arra, hogy a gyerekeket nevelő volt feleség a megmaradt egyetlen ingatlanból volt férjét ne fillérekért vásárolja ki?
Lehet az megoldás, hogy a megállapodásban a közős értékesítésre hosszabb időt jelölnek meg. Ez a hosszabb idő lehet megoldás, illetve ennek kikötése elég lehet?
Mi van akkor ha az ex a megegyezésben rögzített minimumár ellenére sem adja el, mert tételezzük fel arra játszik, hogy fillérekért kivásároljon? Ez ellen mit lehet tenni?

mathyasz újabb kérdése:
Értem, hogy semmis annak kikötése, hogy erről a jogról valaki lemondjon, de akkor mi a megoldás arra, hogy a gyerekeket nevelő volt feleség a megmaradt egyetlen ingatlanból volt férjét ne fillérekért vásárolja ki?
Lehet az megoldás, hogy a megállapodásban a közős értékesítésre hosszabb időt jelölnek meg. Ez a hosszabb idő lehet megoldás, illetve ennek kikötése elég lehet?
Mi van akkor ha az ex a megegyezésben rögzített minimumár ellenére sem adja el, mert tételezzük fel arra játszik, hogy fillérekért kivásároljon? Ez ellen mit lehet tenni?