Közös tulajdon megszüntetése.

Hosszabb idő kikötése is minősülhet a lent idézett jogszabályi rendelkezés megkerülésére irányuló megállapodásnak.

köszönjük!

Üdvözlet!
Én a következő dologban kérnék tanácsot.
Férjemmel és két gyermekünkkel+más családtaggal jelenleg egy olyan ingatlanban lakunk, amelyben a férjemnek 1/3-ad tulajdonrésze van (öröklés útján). Szeretnénk megvásárolni az ingatlan többi részét. Igényelhetünk-e esetleg szocpolt jövőre erre? Ennek milyen feltételei vannak?
Milyen más lehetőség van esetleg?
Előre is köszönöm.

Használt lakásra nem lesz szocpol jövőre se. Talán helyi önkormányzati támogatás.

Köszönöm a tájékoztatást.
Tehát akkor a szocpol marad továbbra is a tehetőseké. A kispénzű ember még véletlenül se tudjon saját otthonhoz jutni. Pedig sokszor pont az a "kicsi" hiányozna.
Az önkormányzatnál nem tudom, hogy van-e ilyesmi. Megpróbálom megérdeklődni, de én úgy emlékszem, hogy csak állami gondozottaknak jár valami hasonló.

Tisztelt Szakértő!
Külterület-Zártkerti szőlőt örököltem Édesapámtól és szeretném rendezni a tulajdonviszonyokat mivel 5 tulajdonos szerepel a tulajdoni lapon és 4 tulajdonos több mint 40 éve rá sem nézett, nem is ismerem őket, édesapám unokatestvérei.Sajnos a 4 tulajdonosból egy már nem él,az ő tulajdonrészét hogyan tudom megszerezni ha van örököse és nekik nem kell? A másik 3 tulajdonos szeretné odaadni nekem a tulajdon részét, én megszeretném venni mit kell ilyenkor figyelembe venni? Melyik megoldás jobb az ajándékozás vagy az adásvétel?
Választ előre is köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

Tavaly áprilisban váltam el a feleségemtől. Közös lakásunk eladásában megegyeztünk és egy egyezségben, melyet a bíróság ítéletében elismert, megállapodtunk, hogy kit mennyi illet. Mióta kiköltözött a lakásból nem fizeti a közös költség és a lakás törlesztőrészletének rá eső részét. (mondjuk előtte sem fizette)Most volt egy komoly vevő, akinek azt mondta, hogy az egyezség már nem él és különben is ő többet követel és majd az ő ügyvédje fogja megírni az adásvételit. A bíróság részemre megállapította a kizárólagos lakáshasználati jogot. Ő fizetni nem óhajt, és az egyezséget nem tartotta be. Ha kérem a közös tulajdon megszüntetését, akkor az számomra milyen következményekkel jár? A bíróság figyelembe veszi, hogy anyagilag eddig ki mennyit tett bele?

Válaszukat köszönöm!

Ha bírósági végzéssel jóváhagyott egyezség tartalmazza a végrehajtói árverés feltételeit (kikiáltási ár, a vételár megosztása), akkor nem kell már újra perelni a közös tulajdon megszüntetése iránt. A végrehajtás költségeit persze meg kell előlegezni.

Tisztelt Fórumozók!

A következő kérdéssel állok elő.

Van egy külterületű telkünk és rajta házunk 1/2-1/2-ed arányban egy családdal.
A telket közösen használjuk, a ház természetben jól elkülöníthető.

A család jelezte igényét, hogy szeretne a saját házrészéhez hozzáépíteni, amit mi aláírtunk és ezt meg is tette. A tulajdoni hányadok az ingatlan nyilvántartásban nem módosultak.

A kérdésem többrétű.
Ez egyáltalán ráépítésnek számít? Hiszen nem más tulajdonára épített, hanem közös tulajdonra...

Attól kezdtünk tartani, hogy emiatt egy esetleges közös tulajdon megosztásnál módosulnak 1/2-1/2-ed arányról a ház természetbeni használata miatt a telek tulajdoni arányok.

Követelheti-e a család, hogy mivel a ház természetben nagy arányban van az ő tulajdonukban, a telek megosztásnál a telek is nagyobb arányban legyen a tulajdonuk?

Egyébként mi utólag nem követelhetünk használati jogot a közös tulajdonra épített megnagyobbított házrészükre?

Ha megosztunk mindent, nyilván nem 1/2-1/2-ed arányban fogunk a házon osztozni, hiszen a józan ész is ezt diktálja, hanem figyelembe vesszük a plusz építkezésüket. De lenne jogunk kérni, hogy mivel közös tulajdon, akkor a bővítmény fele a mienk legyen? Ha igen miért, ha nem, miért nem?:)

Köszönöm előre is a válaszokat!

doitright

Ráépítésről csak akkor lehet beszélni, ha a felek között nincs előzetes megállapodás. Mivel itt van, így a megállapodás szerint kell eljárni.

Külön megállapodás nem született, csak egy aláírást adtunk, hogy bővítheti a házat a tulajdonos társ.
A telek megosztás hányadairól nem volt szó, és semmi másról.

Kérdés: Milyen hátrányom származhatna abból, ha a tulajdonostárs kérelmére a bíróság a közös tulajdont megszűntetné?

Ferenccel az ½-½ arányú közös tulajdonunkban áll a műszaki leírás szerint egy 2 üdülőnek minősülő ingatlan.

A két lapostetős üdülő használata kezdettől fogva teljesen elkülönül, a kert rész kerítéssel is elválasztott, kezdettől fogva mindenki a saját maga részét használja és tartja rendben. Ugyan osztatlan közös tulajdonként van feltűntetve, valójában azonban már a kezdetektől osztott közös tulajdonként funkcionál.

Ferenc egy jogerősen szabálytalan (engedélyem és tájékoztatásom nélküli saját lapos tetőrészre 70 cm es félnyeregtetőt épített) ráépítés után beperelt jognyilatkozat póltása iránt.

Miért jön azzal nekem Ferenc ügyvédje, hogy "a Ptk. rendelkezése szerint bármely tulajdonostárs kérelmére a bíróság a közös tulajdont megszűnteti"

Nekem milyen hátrányom származhatna abból, ha a tulajdonostárs kérelmére a bíróság a közös tulajdont megszűntetné, amikor eddig is telejesen elkülönült a tulajdon használata, karbatartása...stb.?

Én hátrányt nem tudnék mondani, előnyt annál inkább.

Nyaraló
Valószínűleg azért mondta, hogy rád ijesszen. Valóban lehet közös tulajdon megszüntetésére pert indítani, de attól a társ nem fog előrébb jutni. A megszüntetés a te esetedben műszaki megosztással nem lehetséges, mivel az osztóvonal épületet nem metszhet. Marad a kivásárlás, vagy az elárverezés, amit vélhetőleg a társad sem gondolna komolyan.
Lehetne még társasházzá alakulni, de a társ ettől nem jutna előrébb, mivel a homlokzat és a teherhordó szerkezet akkor is osztatlan közös tulajdon maradna. Magyarán akkor sem tudna a hozzájárulásod nélkül tetőt építeni, illetve arra fennmaradási engedélyt kapni.

@ nanemaaa

Köszönöm a választ!

1. A megszüntetés a te esetedben műszaki megosztással nem lehetséges, mivel az osztóvonal épületet nem metszhet.
2. Azt írtad, "marad a kivásárlás." Ma küldött is nekem egy ajánlatot. De én nem akarom a tulajdonrészemet (a szüleim által épített a nyaralót) eladni. Kötelezhet erre engem a bíróság, hogy eladjam neki tulajdonrészemet?

Szerintem nem. Megkísérli a megállapodást a két fél között, de ha nem megy, akkor árverezés lesz.
Ha már lúd, legyen kövér alapon, esetleg neked meg pert kellene indítani a társasházzá alakításra (ellenkereset?). ;-) Kérdezd meg az ügyvédedet, mit szólna hozzá.

De most komolyan...

nanemaaa: "Elveszíthetnéd a nyaralódat. És jelen esetben az csekély vigasz, hogy esetleg a társad is. "

Ez tömör fordításban azt jelenti, hogy a mai Magyarországon, elvesztheti a nyaralóját egy olyan állampolgár, aki semmi törvényelleneset nem követett el, csak mert tulajdonostársa engedély nélkül és szabálytalanul épített egy tetőt a közös ingatlan felére?

Ha a társasházzá alakítás lehetséges, és azt kéred, erre van esély.

nyaraló
Tömören igen. Az egyedfüli menekülési esélyed a társasházzá alakítás. Akkor viszont a társad fog szívni. Viszont ő legalább magának köszönheti. ;)

Elvileg lehetséges a társasházzá alakítás, így is minden közmű kölön van.

Miért fog szívni?

És ha a társam nem egyezik bele a társasházzá alakításba?

Ha beleegyezne a társasház alapításba akkor nem lennél a bíróságon. A bíróság viszont pont akkor alapít társasházat, ha ebben a tulajdonosok nem tudnak megegyezni.
Szívni meg azért fog, mert az épület tartószerkezete, homlokzata, tetőzete társasház esetében is változatlanul közös tulajdon marad. Magyarán a megépített tető akkor maradhat fenn, ha vagy hozzájárulsz, vagy a jognyilatkozatodat a bíróság pótolja. A pótlás viszont elég kétséges.

Köszönöm szépen!

Van egy 141négyzetméteres telken lévő 50 négyzetméteres ingatlan melyet még 1979-ben örököltünk jelenleg 1/3 részben az enyém haszonélvezettel terhelt és bírósági úton akarnak kötelezni az eladásra a másik fél azóta is benne lakik.Ez 1 családi ház viszont a város kiemelt részében található ahol a telek szerintem nagyobb értéket képvisel mint az építmény vagy a kettőt figyelembe véve becsülik fel.A benne lakó az állagmegóvást teljes mértékében ő állta értéknövelő beruházást végzett viszont 1979 óta használja az én részemet gyermekével együtt.Szerinte ráépítés folytán a tulajdoni hányadom csökkent 1/9részre nem nőtt a négyzetméter az ingatlanon.Lehetséges ez? Az ingatlan rámeső részénél mit vesznek figyelembe az összes beruházás értékét vagy visszamenőlegesen hány évig,ha végig használta az én részemet is.

Tisztelt Fórumozók!
Volt férjemtől 2008-ban vásároltam meg a közös tulajdonunkban lévő fél lakrészt. Kapott egy nagyobb összeget és havi részletben állapodtunk meg. A lakásból kijelentkezett, tartozás elismerő nyilatkozat nem készült. Nem Magyarországon él. A számláról a pénzt közel 2 éve nem vette fel.
Kérdésem a következő: Követelheti-e tőlem a még fennmaradt összeget? Vagy ismét a Bírósághoz kell fordulnia. Egy ügy meddig feléleszthető? Bizonyítani szerintem semmivel sem tudja, hogy nem fizettem ki.
Vagy a végén kell írnia egy papírt, hogy már nem tartozok?

Hozzászólásokat megköszönném.

Tisztelt Tanácsadó!

Következő a problémám. A nagymamám egy háztartásban élt a keresztapámmal, 1/2 részben voltak tulajdonosok az ingatlanban. A nagymamám 2011. dec-ben, míg a keresztapám ez év febr-ban halt meg. Miután utóbbi meghalt, kiderült, hogy az ő része már 2000. óta egy más személy nevén van, azóta be is van jegyezve a földhivatalnál. Erről senki nem tudott, van két nővére, akik rendszeresen látogatták nagymamámat, még ők sem tudtak a dologról. Az eltelt 12 év alatt senki még csak nem is jelentkezett az új tulajdonos ill. a szerződés szerint az ő nevében eljáró személyek közül. Nekünk pénzünk nincs, hogy megtámadjuk a szerződést, mert nem tudjuk bizonyítani, hogy keresztapám valóban kapott-e pénzt, vagy sem, és a felmerülő költségekre sem futná. Szeretném megtudni, milyen lehetőségünk adódhat a fent említett problémára, mert a jogutód(ok) kilétéről semmit sem tudunk. Az adás-vételi szerződésben lévő címeken egyikük sem található.
Elnézést az esetleges helyesírási hibákért.
Üdvözlettel Matyenkó