Érdeklődés

„Nem elég ha az adásvételi szerződésbe beleíratom, hogy az eladás tárgyát a korábban készített megosztási leírásban A -nak vagy B nek nevezett lakás képezi”
Nem az a lényeg, hogy az adásvételiben van benne, vagy egy külön papíron van. A lényeg, hogy legyen. Egyrészt a vevők kérik, másrészt a bank nem hitelez, ha nincs írásos megállapodás, vagy az nem felel meg az ő feltételeiknek. És a bank mindig kéri vagy az ügyvédi ellenjegyzést, vagy a közjegyzői okiratba foglalást.

Ezek például az Erste feltételei, a többi banké hasonló:
https://cdn0.erstegroup.com/…20160719.pdf?…

„Az egyiket el akarom adni. Minek kell ún. használati megosztási szerződést kötni?”
Mert enélkül nem az egyiket adod el, hanem mindkettőből ugyanakkora részt. Ha nincs h-m szerződés, nincs a tulajdonrészhez hozzárendelve az ingatlan konkrét része, helyisége, területe.
Nem érted!
Hiába alakítasz ki két külön lakást ugyanazon a helyrajzi számon, ha osztatlan közös tulajdonban marad használati megosztási szerződés nélkül, akkor egyik résztulajdonos sem rendelkezhet kizárólagosan egyik vagy másik lakás, egyik vagy másik szoba felett.
Hiába mondod, hogy te az "A" lakást adtad el, a "B" lakásban lakó idegen társtulajdonos h-m szerződés híján simán bevághatja magát alsógatyában (vagy akár anélkül) az "A" lakás új kanapéjára.
Ezt nagyon jól tudják azok a vevők, akik ha meghallják, hogy nincs használati megosztási szerződés, meg se akarják nézni az ingatlant, messze spuriznak.
Ha garasoskodsz az ügyvéden, aki ezt elkészítené neked, akkor tudd, hogy enélkül sokkal nyomottabb áron tudod csak eladni a résztulajdonodat.

Osztap és Józsidr jó részletes magyarázatot adott,köszönöm,majd megfontolom. Addig is egy gondolat kísérlet.

Van egy 120 nm -es házam, ami egy lakás. Túl nagynak gondolom vagy csak építési mániás vagyok,megfelezem a lakást alapterületre pont fele fele arányban, azaz kettő db 60 nm-es részt alakítok ki benne. Ha szerencsém van ,akkor van az eredetiben kettő fürdőszoba és kettő konyha,ha nincs építetek/épittetek kevés vagy sok pénzért. Kűlönösebb engedély nem kell hozzá. Ha kell megkérek.,megbízok egy épírészt a terv (ek)elkészítésével.
Az önállólakások műszaki kritériumai:
külön bejárat,
1db. legalább 15 nm-es lakószoba,aminek egy ablaka a szabadba néz.
Semmimás. A modern lakásnak persze sok minden egyebet is kell tartalmaznia Közművek stb.
Tehát van 2db. önállólakásom. Az egyiket el akarom adni. Minek kell ún. használati megosztási szerződést kötni?

Nem elég ha az adásvételi szerződésbe beleíratom, hogy az eladás tárgyát a korábban készített megosztási leírásban A -nak vagy B nek nevezett lakás képezi.
Az ingatlan adásvételhez nyilván kell ügyvéd. Az ügyvédet általában a vevő bízza meg, de a szerződésbe mind a két fél kívánságát bele kell írni.Ha nem írja be az ügyvéd, nincs szerződés.

Más:ez a kötelező ügyvédi közreműködés 1972 óta van, előtte a földhivatal befogadta és rögzítette a tulajdonjog váltásokat. Már ha a szerződés egyértelmű és hibátlan volt. Nyilván megunta a földhivatal a sokhibás szerződéseket és az ügyvédi kamara kérésére a törvényt úgy alakította, hogy nélkülük nincs ingatlan adásvétel. Részemről az ingóságokra is előírnám a szerződéseknél az ügyvédi közreműködést.
100 millás autót el lehet adni egy nyomtatványszerződéssel,de egy 12 millás rogyadozóvityilló tulajdonos változásnál kell az ügyvéd.Az én 1971 -es adásvételi szerződésemet az apám szerkesztette és gépelte a remington írógépén. A hatóság meg elfogadta.Volt némi illeték, már nem emlékszem mennyi.
Volt egy kéretlen közreműködő. Úgy hívták, hogy FIK. Fővárosi Ingatlan Közvetítővállat. Mondjuk annyi haszna volt a közreműködésnek,hogy megejtett egy szemlét és megadott 3 árat.
Nos az árak xxxx hr.számú ingatlanra ha:
egészben lesz értékesítve (üresen) akkor 180 milla,
ha az egyik tulajrész lesz eladva akkor 90 milla -idegennek,
ha az egyik résztulaj veszi meg a másiktól akkor 120 milla
Pl. ha az anyám vette volna meg a nagynénémtől , akkor a Fik szerint 120 -at kellett volna perkálni / tulajdon egyesítésnek nevezték/.
A nagynéni is megvette volna, ha lett volna pénze.- nemvolt- ,sőt neki is 120 millát kellett volna fizetni.Még a szerződéskötéskor is lamentált a nagynéni,hogy megvenné. Apám rákérdezett : Mariskám elfogadod e a 90 millát vagy nem ?Holnap más lesz az ajánlat. Enyhe nyomás, féléve már az ingatlanban laktunk. Hol három hol 4 friss diplomás fiatal ember.
A n.néni a pénz mellett döntött.
A Fik jutalék 27 milla.
Az árak amiket feltüntettem pont a százada volt, akkor.
ha azegyik résztlaj veszigg atulajtársátólakkor 120 milla

Zoltanuss,

Tehát 1994 előtt úgy nézett ki a helyzet, hogy anyád és Te fele-fele tulajdonosok voltatok, és a kialakult használati rend szerint anyád használta az egyik lakást, Te a másikat. Anyád halála után nyilván csak az ő felét lehetett örökölni, illetve az örökösöktől megvenni, tehát a két gyereked néhai anyád lakás-felében szerzett - haszonélvezeti jogoddal terhelten - tulajdoni hányadot, Te ugyanott örököltél. Plusz továbbra is ott volt a feles tulajdoni hányadod, és azt a lakást később bővítetted.

Mint tulajdonos-haszonélvező Te magad, egyszemélyben döntesz az ingatlan használatáról. De csak addig, amíg élsz. Nem tudod örököseidet kötő módon megcímkézni a tulajdoni hányadokat, hogy ez az x% a kisebb lakásban van, ez meg a nagyobban.
Meg kéne egyezned a gyerekekkel, pl. öröklési szerződésben. Az, a végrendelettel ellentétben, őket is köti.

Ha nem megy, akkor alapíthattok társasházat. Ugyan ahhoz is kell mindegyik tulajdonos beleegyezése, de azt a bíróság is létrehozza Neked, ha a gyerekek nem egyeznek bele. Utána világos lenne, hogy Neked van egy 97 m2-es 1/1-es lakásod, és Neked meg a két gyerekednek van egy közös tulajdonú 70 m2-es lakása, egyelőre a haszonélvezeteddel terhelten. Végrendelkezhetsz úgy, hogy az 1/1-es lakást az egyik gyerekre hagyod, kötelmi hagyománnyal terhelten a másik gyerek javára, a másik lakásban levő tulajdoni hányadod meg a másik gyerekre. Ez tiszta munka.

Ha sem öröklési szerződés, sem társasház, és csak megcsinálod a végrendelet + kötelmi hagyomány kombót, a használatot nem tudod rájuk kötelező érvénnyel rendezni. De az egyik örökösnek elég nagy tulajdoni hányada lesz ahhoz, hogy ha nem tudnak halálod után egymás közt arról megegyezni, hogy ő használja a nagyobbik lakást, akkor a bíróság neki ítélné. Véletlenül a 14/24 tulajdoni hányadod (58%) nagyon közel van ahhoz, ami a nagyobb lakáshoz tartozó tulajdoni hányad lenne, ha a hozzáépítést a tullapra felvezettétek volna: 97/(97+70) = 58%. DE ha valamelyikőjük köti az ebet a karóhoz, ezen sokáig el tudnak vitatkozni. Nem ajánlom.

Negyedik út: Hagyod az egészet a fenébe, majd halálod után eldöntik a gyerekeid egymás között, vagy elpereskednek egy darabig. Felnőttek már. Neked is egyszerűbb.

De olvastam, csak nem ez volt a kérdésem.

„Egy jövőbeni vásárló sem résztulajdoni hányadot kíván vásárolni, ha nem egy konkrét ingatlan részt, ami persze lehet egy osztatlan közös tulajdonnak egy bizonyos része.”

Ehhez kell egy használati megosztási SZERZŐDÉS, amelyet a közös tulajdonnak a tulajdonostársak, mint felek között a használatot szabályozza. Ez alapján aki elad egy tulajdoni hányadot, az pontosan meg tudja határozni, hogy a természetben ez minek a használatát jelenti. Ezek szerint a tied nem ilyen.
Csak te magad leírtad, hogy mostantól két lakás van, rajzoltál hozzá valami ábrát, és kész. Hát, ez a konkrét kérdésed esetében nem túl releváns.

Akkor máshogy kérdezem. A két gyermeked, aki társtulajdonos, az - várhatóan a későbbekben sem - nem támaszt semmilyen igényt az ingatlannal kapcsolatban? Nem lenne vita közöttetek? Mert akkor mindegy mit csinálsz.

Én mondjuk nem végrendeleteznék vakon, hanem előbb leülnék, és megbeszélném velük mi az elképzelésem.
Ha nekik megfelel, hogy az egyik nagyobb lakást kap, ezzel (értelemszerűen, bár mint írtam, nem kötelezően) nagyobb hányadot kap az ingatlanban, akkor jó is. Legfeljebb elrendezed közöttük te a különbözetet.
Ha megfelel nekik, akkor mehet ez végrendeletben is. Én a helyedben egyébként, hogy visszatérjünk az eredeti kérdésedre, ügyvédhez mennék.

Úgy látom vannak akik felületesen olvasnak.

Induláskor vagy 4 napja ezzel kezdtem :
„ A megosztás már korábban megtörtént,papírra van rögzítve, van egy un-váz rajz is...igaz inkább térkép, A3 méretű lapra szerkesztve,ha jól emlékszem M1:50 -es lépték, tehát áttekinthető...már annak aki ért a rajz olvasáshoz.” Nincs szó semmilyen szerződésről / a szerződés csak kettő vagy annál több fél között jöhet létre. /

Gyakorlatilag egyedül voltam a mókában, korábban az anyám mint társtulajdonos később pedig a kiskorú gyermekeim,mint kisebbségi rész tulajdonosok 20-20% ban.

A hatóság részéről ellenvetés sohasem volt,mindig értesítettem őket az építkezési tevékenységemről. Először mint műszaki megosztásról ( a beadvány rajz cime.... x helyen lévő ház műszaki megosztása,majd később mint az egyik lakásbővítése. )

Tehát a kettő lakás kialakulása egy műszaki, építési tevékenység volt.Senki nem kérdőjelezte meg a tevékenység jogosultságát
A bibi csak az, hogy a telekkönyvben mint osztatlan közös tulajdon szerepel.
És egy osztatlan közösből pedig miért ne lehetne megosztott tulajdon, ha a rész tulajdonosok is úgy akarják.
A felvezetőben még ez is szerepelt:
„ Az egyik nyomban eladná mind a két részt egyben, a másik az örökségét használná.Később ebből csak civakodás lenne.”
Amúgy nem értem miért kellene szerződést kötnöm mint többségi tulajnak. ?

Egy jövőbeni vásárló sem résztulajdoni hányadot kíván vásárolni, ha nem egy konkrét ingatlan részt, ami persze lehet egy osztatlan közös tulajdonnak egy bizonyos része.
Korábban kb. a rendszerváltás után felvettem egymunkáltatói kölcsönt. ( fűtéskorszerűsítésre ) Ráterhelték az ingatlanra, de nem egyetemlegesen, hanem az én részemre(hányadomra ). Okos megoldás nehéz úgy hogy valamelyik fél ne érezze hátrányt.Valósat vagy véltet. Mint írtam az egyik örökös úgy véli a két lakást egyszerre eladni jobb üzlet mint külön külön.
A másik pedig eleve nem akarja majd értékesíteni a részét. Így áll jelenleg a móka!

Oké, ez volt a lényegtelenebb kérdés, tekintve, hogy a haszonélvezeted miatt per pillanat te vagy a birtokos.

Sokkal érdekesebb az a használati megosztás, és annak születésének körülményei.
Ha jól értem, 94-től tulajdonosok a gyermekeid, tehát a 2020-as megosztási szerződésben szerepelniük kell valamilyen formában.

„A két külön lakást most ki használja, milyen jogcímen?”

Az egyikben én lakom,a másikban pedig bérlők.

„Én 14/24,egyik gyerek 5/24 másik gyerek 5/24,ami százalékban 60 -20 -20.”
Mondjuk nagyjából igen, bár pont egy jogi fórumon pontatlanul fogalmazni, hát... a válaszok is gondolom elég, ha "nagyjából" jók.

Zoltanuss,

A két külön lakást most ki használja, milyen jogcímen?

Azt írod, a megosztás már korábban megtörtént, általad aláírva. Ez mit jelent? Te, egyedül, csináltál ilyet, fel van benne rajzolva a két lakás, megfelelő leírással, és mind a két lakás a saját használatodban volt akkor eszerint a papír szerint?

Zoltanuss

„Simán rendelkezhetek úgy is,hogy A lakás Viviené B lakás Gusztié a 2020-ban készült általam szignált -aláírt vázrajz adatai szerint.”

Akkor még egyszer leírom én is: csakis a saját 60 %-od felett rendelkezhetsz. A másik tulajdonjog már a gyerekeké, majd ők eldöntik a hagyatéki tárgyaláson, hogy miként is osztozkodjanak rajta. Nem hiszem, hogy ezt még életedben neked kéne eldönteni. Te gyakorlatilag haszonélvezőként egyedül a használata felett rendelkezel, a tulajdonjoga felett a legkevésbé nincs rendelkezési jogod most sem.

Nos drJ. kérdéseire:
„Hogyan szerezted a 60% részedet. Kitől, milyen jogcímen?
”
Kb. 1970-ben a nagynénémtől vettem meg a házfelét,a másik fél az anyámé volt. Ettől fogva 1/2 az enyém 1/2 a mamáé.
Már 1971ben szétválasztottam a házat kettő azaz 2 önállólakásra. Külön bejáratok és csak a villany különmérve(víz még közös - gáz és csatorna akkor még nem volt.).De még ekkor is csak 50% tulajdonos voltam.
Öröklés 94 -ben, ekkor örököltem további 10% -ot és az egyéb örökösöktől a két gyerekem megvásárolt 20 -20% ot.(én finanszíroztam a vásárlásukat). Ekkor a kialakult tulajdoni hányadok :Én 14/24,egyik gyerek 5/24 másik gyerek 5/24,ami százalékban 60 -20 -20.
Közben lépésről lépésre - tégláról téglára (hazánk jelenlegi messiása szóhasználata szerint) bővítettem és korszerűsítettem mind a kettő önállólakást. Víz szét választva, gáz külön külön bevezetve stb. A bővítés viszont nem volt szimmetrikus.Tehát az xxxx helyrajzi számon szereplő ingatlan a a valóságban /fizikailag/ kettő lakást takar Az A lakás 70nm, a B lakás 97nm.
Ja hogy nem vagyok teljes tulajdonos? Nem problém.
akkor a szöveg valahogy így lenne :az A lakásból a tulajdon részemet Vivienre hagyom.
Így az ő tulajdoni hányada a következőképpen alakul:5/24vásárlás 1994 , 7/ 24 öröklés 202x,mind a kettő az A lakás fizikai része,
Guszti tulajdoni hányada::5/24 vásárlás 1994 , 7/ 24 öröklés 202x,mind a kettő a B lakás fizikai része.
Ja hogy túlterjeszkedtem.mert a V.. és G .. tulajdoni hányadáról is rendelkeztem. Annyi baj legyen.
Simán rendelkezhetek úgy is,hogy A lakás Viviené B lakás Gusztié a 2020-ban készült általam szignált -aláírt vázrajz adatai szerint.
A kérdés:kihez menjek először?
Ügyvédhez vagy az illetékes közjegyzőhöz ?

@csapojaneska
Ahogy drbjozsef írta, amennyiben törvény szerinti definíció szerint külföldi állampolgárnak minősül a vevő, a bevándorlásügyi hivatali eljárás határideje 45 nap, továbbá a polgármester hozzájárulására/elutasítására nyitva álló határidő 30 nap, a földhivatali bejegyzés határideje 60 nap, ebbe nem számítanak bele az esetleges hiánypótlásra, vagy hivatali válaszra váró időszakok, ahogy a dec.24-jan.1- kormányzati szünet sem.
A földhivatal online felületén a széljegyzett ügyszámból meg tudod nézni, éppen mi a földhivatali bejegyzés aktuális státusza.

@csapojaneska
Egyrészt azzal kerülgeted, hogy 10 sorban se akartad kibökni, hogy a vevőjelölt mely ország állampolgára (most már sejtjük, hogy az egyik török. És mi a másik? Mert ha magyar vagy bármilyen EU, akkor nem kell várni senkire, az önkormi képviselő csak akadékoskodik).
Másrészt azzal kerülgeted, hogy ha valóban vársz a kormányhivatali engedélyre, akkor az már be van nyújtva. Márpedig csak adásvételi szerződéssel (de legalább opciós szerződéssel) együtt lehet benyújtani a kérelmet. Azt meg jó esetben ügyvéd készítette. Akkor pedig jó eséllyel kaptál kioktatást arról, hogy mi a konkrét esetben a külföldi állampolgár ingatlanszerzésének menete.
Szóval egy tisztességes kétszavas tényállással egyébként rövidre lehetne zárni ezt a diskurzust, és nem kellene drbjozsef fórumtárssal együtt rejtvényt fejtenünk, meg feltételes válaszokat írnunk, hogy ha ez a helyzet, akkor ide kellett volna mennie az iratokanak, de ha meg az, akkor meg oda.

Kedves eulimen! Mire gondolsz hogy "kerülgetem. .."? Miután sose árultam még házat nem tudom mi van ilyen esetben, ezért merészkedtem egy kérdést feltenni... A vevő ragaszkodik hozzá hogy 50-50%-os tulajdonosok legyenek.
Egyébként Törökországban született...
A ház tehermentes, "kivett lakóház, udvar" így szerepel a tulajdoni lapon.

Kedves drbjozsef! Köszönöm, akkor várunk még...még van a 45 napból egy pár nap.... Az ünnepek lassítottak az időn...

csapojaneska,

Valami nem stimmel itt.

A kettős állampolgár (már ha ez a kettős nem ugandai-szamoai kettős, hanem az egyik állampolgársága a magyar) NEM tartozik az engedélykötelesség hatálya alá. Az simán belföldinek számít, nem kell senki hozzájárulása a tulajdonszerzéséhez (ahogy EU ország, és egyes EGT tagországok állampolgárainak sem, ők is belföldinek számítanak).

Ha mégis kell neki, akkor elvileg az ügyintézési idő a kormányhivatalnál legfeljebb 45 nap a benyújtástól.

@csapojaneska
Kerülgeted a forró kását...
Ha a külföldi állampolgár EGT állampolgár (EU/Norvégia/Svájc/Izland) ÉS a ház művelésből kivett ingatlanon áll, akkor a külföldi vevő tulajdonjoga gond és hatósági hozzájárulás nélkül bejegyeztethető.
Ha azonban egyik állampolgársága sem EU-s, akkor az itthoni bevándorlási hivatal engedélye kell, amihez be fogják szerezni a fekvés szerinti polgármester véleményét.
Ha ő vagy a hatóság megtagadja az engedélyt, a 3. orszàg külföldi állampolgára nem szerezheti meg a tulajdonjogot.
Lásd a 251/2014. kormányrendeletet.

Zoltanuss,

„Az elképzelésem az, hogy készítek egy végrendeletet,ebben rendelkezek arról hogy kié az A lakás(97nm) és kié a B lakás(70nm) ”

Hogyan szerezted a 60% részedet. Kitől, milyen jogcímen? Létezett már ekkor ez a megosztás, a rajzzal?
A fő kérdés persze az , hogy ha létezett, akkor melyik ingatlan használójától szerezted a részedet. Mert ez meghatározza azt is, miről rendelkezhetsz.

Most mindkét lakás használati joga a tied a haszonélvezettel, de jó eséllyel végrendelettel legfeljebb az egyik tulajdonjogáról rendelkezhetsz - a másikhoz nincsen közöd.

(és az is sokszor szerepelt már itt, hogy az osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad, és a ténylegesen használt terület, vagy annak értéke, semmilyen közvetlen kapcsolatban nem kell hogy álljon. Logikus, hogy van kapcsolat, és általában szokott is, de nem kötelező az. Simán lehetséges az, hogy a 60% tulajdonrészed csak a kisebb lakás használatára jogosít. Nem valószínű, de nem kizárt.)

Üdvözletem.
Adott lenne a házam, melyet eladni szeretnék. Lett is rá vevőm, egy fiatal házaspár. A pár egyik tagja külföldi állampolgár, illetve inkább kettős. Több éve már itt él, dolgozik, adózik. Itt születtek a gyerekek, itt házasodtak össze. A házat fele-fele tulajdoni résszel szeretnék megvenni. Ehhez viszont (állítólag) az anyaországától illetve a bevándorlási hivataltól kell engedélyt kérni.
Egyébként a település egyik képviselője (ahol a házam van) is hívott, hogy mielőtt eladás mellett döntöttem előtte az önkormányzattól engedélyt kellett volna kérnem, hogy egy kettős állampolgárnak szeretném eladni... Ez olyan fura? Az illető, a vevőm nem ázsiai, hanem európai. Politikától mentesen csak az forog a fejemben hogy a fél ország el van adva ázsiaiaknak, akkor nekem miért kell kérni engedélyt egy európai vevő miatt?

Tehát az érdekelne hogy milyen hosszú folyamat ez? Szeptember vége október eleje óta vagyunk folyamatba. Széljegyen már szerepelnek.
Köszönöm szépen a segítséget.

Zoltanuss

„Az elképzelésem az, hogy készítek egy végrendeletet,ebben rendelkezek arról hogy kié az A lakás(97nm) és kié a B lakás(70nm) az értékkülönbözetet pedig rendezzék majd egymás között. Mi az akadálya annak, hogy ezt sk. elkészítsük?”

Itt az a bibi, hogy te írtad: „Én vagyok a 60 % nak a tulajdonosa a másik 20 -20 % a két felnőtt gyereké,
de mint haszonélvező ezen rész felett is rendelkezem.”

Tehát az ingatlan 40%-án csakis haszonélvezeti jogod van, tulajdonjoggal nem rendelkezel.
Így kétlem, hogy te bármit is meghatározhatnál úgy, ahogy szeretnéd, mivel ahhoz teljes tulajdonjog kellene.

Nos én is érdeklődnék hasonlótémában.
Van egy bp. kertvárosi ingatlan.
Én vagyok a 60 % nak a tulajdonosa a másik 20 -20 % a két felnőtt gyereké, de mint haszonélvező ezen rész felett is rendelkezem.
Maga az ingatlan két önálló lakásból áll..az önállóság minden műszaki kritériumát bírja, kivétel a közös közterületi bejárása telekre és egy közös szennyvíz akna. Minden más külön... had ne soroljam.
A két felnőtt gyereknek teljesen más az elképzelése a jövőről. Az egyik nyomban eladná mind a két részt egyben, a másik az örökségét használná.Később ebből csak civakodás lenne.
Megosztási szerződés?
Kivel? Minek?
A megosztás már korábban megtörtént,papírra van rögzítve, van egy un-váz rajz is...igaz inkább térkép, A3 méretű lapra szerkesztve,ha jól emlékszem M1:50 -es lépték, tehát áttekinthető...már annak aki ért a rajz olvasáshoz.
A bibi csak az hogy maguk a lakások nem azonos alap területűek...így értékben sem azonosak.Így alakult a hosszú építési évek alatt.
700 nm-es telken kettő lakás 97 és 70 nm alapterülettel.
Az elképzelésem az, hogy készítek egy végrendeletet,ebben rendelkezek arról hogy kié az A lakás(97nm) és kié a B lakás(70nm) az értékkülönbözetet pedig rendezzék majd egymás között. Vagy jobb előre kijelőlni, hogy melyik kié lesz? Ezzel eleve elkerülhető lenne az un. osztatlan közös tulajdonból adódó vég nélküli vita?
Igaz így az egyik örökös kevesebbet örökölne.A megoldás erre az hogy kompenzációt fizetne a másik örökösnek.Tehát a 97nm -t öröklő vállalná,hogy a jövőben kifizeti az érték különbözetet. mondjuk az örökléstől számítva 2 éven belül.
Tehát egy végrendelet, melléklete egy megosztási vázrajz,egy megosztási leírás és az egyik örökös nyilatkozata hogy kompenzálja a másikat.
Mi az akadálya annak, hogy ezt sk. elkészítsük?

eulimen

„A társtulajdonost még megosztási szerződés esetén is elővásárlási jog illeti meg”

Viszont ez a lehetősége nem azt jelenti, hogy ő szabja a feltételeket.
Csakis ugyanazon feltételekkel léphet egy lehetséges vevő helyére.

Köszönöm. Igen tudom ő nem szeretné megvenni azt már tudjuk. De akkor ügyvédet kell keresni először aki ezt kivitelezi.

„Hogyan tudjuk így eladni? ”
Hát csak úgy, ha valaki megveszi...
Komolyra fordítva: osztatlan közös tulajdonról lévén szó, ha maradtok az osztatlan közös tulajdonnál, mindenképp célszerű eladás előtt a jelenlegi tulajdonostársatokkal megegyezve ügyvédi okiratban használati megosztási szerződést (vázrajzzal) létesíteni. Ebből egyértelműen kitűnik, a ti tulajdoni hányadotokhoz melyik lakás tartozik, mi a közös udvar közös része, és mi az udvar saját használatú része.. Egy ilyen okirat jelentősen emeli a tulajdonrészetek értékét, ha nincs megosztási szerződés, eladás előtt mindenképp ajánlott megegyezni és elkészíttetni.
A társtulajdonost még megosztási szerződés esetén is elővásárlási jog illeti meg, ezzel számoljatok.
De önthettek úgy is, hogy társasházzá alakultok. Nyilván ez az alakulás során, valamint a működés alatt is több adminisztrációval jár.

Üdv. Adott két lakás közös udvarral,egy bejáróval.Az egyiket megörököltük a másik egy jó ismerősé. Ő nem akarja eladni mi igen. Most derült ki egy helyrajziszámon van a két lakás. Ilyen esetben merre induljunk az eladás előtt? Hogyan tudjuk így eladni? Köszönöm!