Haszonélvezet megváltása

Kedves Fórumozók,
tanácsot szeretnék kérni a következőben:
Van egy panellakásom (kb. 6,5-7m Ft értékű), amelynek haszonélvezője édesapám (volt). Pénzzavar miatt kérte, hogy adjuk el a lakást és felezzük el az árát. Én javasoltam, hogy a haszonélvezetét hadd váltsam meg. Felajánlottam neki 1,5mFt-ot, amibe rögtön beleegyezett. 1 hónapot kért a kiköltözésre. A határidő lejártával az ő kérésére elmentünk az ügyvédhez, ahol aláírta a birtokba adásról és a haszonélvezet törléséről a papírokat, a pénzt átvette, a lakáskulcsot átadta. Mindezek után néhány héttel perrel fenyegetni kezdett, mivel szerinte keveset fizettem neki (állítólag ügyvédet kérdezett meg) és egyébként is, a lakásban minden az övé (összedobozoltam minden ottmaradt cuccát és szeretném ha minél hamarabb elvinné onnan), egyébként pedig valóban lomtalanítottam. Egyik kérdésem: van alapja a pereskedésre? Másik kérdésem: ha el akarom adni a lakást, akkor ki kell onnan előtte jelentkeznie? Nagyon köszönöm előre is.

Nem kell kijelentkeznie, ki is jelentheted te magad.
A haszonélvezet megváltása, mint minden más megegyezés kérdése, van ugyan egy kb. 25%-os (korfüggő) elvi értéke, de a megegyezés, az megegyezés.

Köszönöm a gyors választ.
Az ingóságait, amiket nem vitt még el a lakásból, meddig vagyok köteles megőrizni?

Azt innen nem lehet megítélni, hogy eredményesen perelhet-e. Amennyiben feltűnően értékaránytalan volt a vételár, akkor igen. Ettől még ki kell viszont költöznie.

A feltűnő értékaránytalanság 30-50% eltérés körüli, de itt szó nincs erről.
Igazából nem vagy köteles, szólítsd fel, hogy 30 napon belül vigye el, mert azután csak a költségeid megtérítése után veheti át.
Igazából nem dobhatod ki, de a megőrzéséért költséget számolhatsz fel.

„A feltűnő értékaránytalanság 30-50% eltérés körüli, de itt szó nincs erről. ”

Ez nagyon bátor megállapítás. Valójában a leírtakból nem lehet tudni, hogy erről van-e szó, vagy nincs, mert nincs elég adat a haszonélvezeti jog értékének meghatározásához.

:)

Nagyjából 7m a lakás, én 1,5m Ft-ot fizettem a haszonélvezeti jog megváltásáért, akinek fizettem, 64 éves.

64 éves kornál még 6-os a szorzó.
Vételár/20*6-tal.

Obudafan óvatos, mert azt mondja, hogyha többért sikerül eladnod, mondjuk 8-10m-ért, akkor édesapád joggal perelhet. A becsült vételár csak irányadó, a vége mindig a piaci kereslet szerint alakul.
Arról is szóltál, hogy édesapádnak ügyvéd tanácsolta, hogy pereljen, az ügyvédek pedig nagyon összetartóak, hisznek egymás szakértelmében, jogi meglátásában.

Alapvetően a 7m is már talán felülbecsült összeg, a lakás állapotát tekintve. A 6,5m-hoz közelebb fog állni az eladási ára.
Az elmúlt 3 évben én nem laktam a lakásban, csak a haszonélvező, aki a rezsit fizette. Ennek mennyi részét lettem volna köteles én fizetni?

Semennyit.
A haszonélvező azért haszonélvező, mert ő a használója. A tulajdonost nem kötelessége beengedni, természetesen minden rezsiköltség őt terheli.
A karbantartás felújítás az már más kérdés. Jeleznie kellett volna feléd írásban, hogyha a lakásban javítást, cserét akart volna végeztetni veled.

A közös költségre sem vonatkozik ez?

A közös költségre sem vonatkozik ez?

Nem, mert hiába vagy a tulajdonos, korlátozhatja a jogaid gyakorlását, ő birtokolja az ingatlant, szedi hasznait és viseli terheit.

Sziasztok!

Az ügy: srác apuka oldalszálról való gyermeke, akit ki akar hagyni apuka felesége, (valamint 2 gyermekük), apuka hagyatéki eljárásából. Bár tudnak a "törvénytelen" (de rossz szó!) gyerekről mindannyian, azt nyilatkozzák, hogy nincs más örökös. Na 3. kevésbé édes gyermek megtudja a dolgot, odaállít a tárgyalásra, kéri és értelemszerűen megkapja a részét a lakásból (más örökség nincs):
anyuka h.élv jog+1/2, 3 gyerek 1/6-1/6 részek. A 2 gyerek + anyuka megígéri, vevőt keresnek, értékesítik, és kifizetik a 3.-at.

Persze lépést sem tesznek rá, élnek a lakásban mindhárman, a 3. gyerek meg hiába vár.

Kérdés az,
1, hogy van esély arra, hogy a bíróság "kivásároltatja" a 3. gyereket a másik 3 tulajdonossal? Mert ugye ptk 616. (3) szerint nem lehet anyuka által lakott lakást megváltatni, ergo eldni sem lehet, hogy pénzéhez jusson a 3. gyerek.
Értelemszerűen a 3. gyerek minnél kevesebb közösködést akar a másik 3-mal, és szeretné megoldani a helyzetet.

2, valamint -ugyan büntetőjogi kérdés: az, hogy letagadták a 3. gyerek létezését, nem valósít meg közokirat hamisítást? (Btk. 274. (1) c, ...közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, ... )

köszi!
Nia

A legegyszerűbb, ha kéri a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. A megváltási ár nem lesz túl magas, viszont most (már amennyire egy per most van) lehet pénzhez jutni.

A bíróság meg vagy megváltásra kötelezi a többieket, vagy értékesíti az ingatlant anyuka haszonélvezeti jogával terhelten.

Ha van türelme, megvárja, míg anyuka elhalálozik, aztána féltesókkal játssza el ugyanezt, esetleg beköltözik :-).

Hagyatéki tárgyaláson megváltható-e a holtig tartó haszonélvezeti jog, úgy, hogy ezt a holtig tartó jogot kapó személynek máshol van az állandó lakcíme, mint az az ingatlan, amire kapná? És az váltaná meg a haszonélvezeti jogát, aki az ingatlan 1/1es tulajdonosa lett. Mi kell ehhez? És ha van meghatalmazott ügyvédje a jogot kapónak, akkor ő intézkedhet-e helyette?

Nem az a lényeg, hogy hova van bejelentve, hanem hogy hol lakik. Ha nem ott lakik, megváltható. Intézkedhet.

Kedves ObudaFan!
Ha volna egy kis ideje megkérném, hogy nézzen vissza egy rövid válasz erejéig a „ Hogyan tovább” topikra megköszönve válaszát tisztelettel Isi60.

Tisztelt Szakértők, Kedves Fórumozók!

Közös tulajdon megszüntetése iránti kereset az adott ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog megváltására is irányulhat?

Van három tulajdonos 1/3-1/3-1/3 arányban (legyenek ők A, B és C). C váltaná meg A és B tulajdoni hányadait, ugyanakkor C tulajdoni hányadát haszonélvezeti jog terheli, amit szintén megváltana. (Nincs kifogása ez ellen a haszonélvezőnek.) Lehet ugyanazon perben a haszonélvezetet is megváltani? Van-e változás, ha a haszonélvezeti jog nem a C, hanem A vagy B tulajdoni hányadát terheli?

(A közös tulajdon megszüntetése topicban nem engedte elküldeni, remélem ide is belefér.)

Irányulhat (v.ö.: kérni bármit lehet), de el fogják utasítani.

De ha a haszonélvező elfogadja a megváltást, akkor miért kellene őt perelni?

Tisztelt KBS!

Miért utasítaná el a bíróság?

Úgy tudom - kérem javítson ki, ha rosszul -, de alapvetően is perbe kell vonni, ha van haszonélvezetre jogosult. Szvsz nem maga a haszonélvező lenne perelve, pusztán a közös tulajdon megszüntetése keretében a haszonélvezet is megváltásra kerülne, ha már úgyis perbe kell vonni.

Fölöslegesen növelné a pertárgy értékét és vele a perköltséget. Célszerű a haszonélvezővel szemben csak tűrésre kötelezést kérni, ha már a bíróság szerint kötelező perben állnia. (Szerintem nem.)

Szerintem sem.
Fizesd ki a haszonélvezőt,töröltesd a tul. Lapról,majd inditsd meg a közös tulajdon megszüntetését a biróságon!

És mi van akkor, ha a haszonélvező meggondolja magát, így előzetesen nem tudjuk kifizetni és töröltetni jogot az ingatlan-nyilvántartásból? Más szóban beleegyezni és más papíron...

Ilyen esetben lehetséges egyazon perben a közös tulajdon megszüntetése és a haszonélvezeti jog megváltása? A bíróság megállapítja a haszonélvezeti jog értékét (megváltási árat), amit a haszonélvező el is fogad, és ugyanabban a perben a közös tulajdon megszüntetése keretében is ítéletet hoz. A tulajdonos kifizeti a feleket és "mindenki boldog, míg meg nem hal".