Bocsánat, de én az ügyvédi titoktartásra az ügyfelemmel szemben vagyok köteles, nem az ellenérdekelt féllel szemben. Tehát, ha az ügyfelem hozzájárul, elmondhatom én annak a bontópernek a legintimebb részleteit is bárkinek - ahogy maga az ügyfél is elmondhatja. Mert fájdalom, a bontóper mindig két személyes: ahogy a kérdezőé ugyanúgy a férjéé is.
Amúgy piszkosul életszerű. Elképzelem, ahogy az ügyvéd nagyon, nagyon unatkozik, töpreng, mit kellene csinálni. Eszébe jut a több tucat válóperből egy, a homlokára csap, és felhívja a haverját, kizárólag azért, hogy erről a perről hírt adjon neki. "Te, képzeld, Rami81-ék válnak!" "Nem mondod?!" De-de, én képviselem a férjet; és képzeld, az asszony..." És így tovább egy fél órán át. Pont ilyen hülyék vagyunk.
(Valójában a bontópereket többnyire abban a pillanatban elfelejtem, ahogy kiléptem a tárgyalából. Sablonosak, formálisak, nincs bennük semmi érdekes.)