Túrázás magánterületen

(Sorry for the necro.)
Nagy lelkesedéssel kezdtem ezt a szálat olvasni, de elég hamar lelombozódtam. Az eredeti kérdés nekem is fontos és releváns (ha valakit nagyon érdekel kifejtem, hogy miért, de amúgy a kérdés szempontjából tényleg nem kellene számítania), de a válaszok minden másról (is) szóltak. Nekem a gyalogos közlekedés érdekes, sem a járművekre, sem a köz/magánutakra nem vonatkozik a kérdésem (általánosságban semmiképp).

A beidézett Erdőtörvény az erdőkről szól, tudomásom szerint ezek azok a területek, melyek az országos erdőnyilvántartásban szerepelnek, tehát nem akármilyen területről, mezőről, stb.-ről van szó, illetve az itteni utakra nem (feltétlenül csak) az általános közutakra vonatkozó szabályok vonatkoznak. Az én kérdésem kifejezetten erre vonatkozna, konkrétan itt is azon, erdőként nyilvántartott területekre ahol nem az állam (vagy önkormányzat) a 100% tulajdonos (melyet a már idézett részek is említettek), parasztosan nevezzük őket magánerdőknek.
Ezen túl nem vonatkozik az egyéb jogszabály által védett területre sem (természetvédelmi terület, lőtér, bánya, barlang, akármi).

Az Erdőtörvény az én olvasatomban explicit módon megengedi tulajdonformától és hasznosítástól függetlenül azt, hogy gyalogosan az erdő bármilyen részét, jelölt utakat, erdészeti utakat és nyomokat, vagy akár a dzsindzsát bejárjam, méghozzá díjmentesen. (91.§,) (Ebben törvényi és időszakos vadászati vagy életvédelmi korlátozások akadályozhatnak, de az nem, hogy az erdőtulajdonos nem akarja látni a pofámat.) (94.§) Ennek folyománya, hogy ha én ott sétálok és rám ereszti a kutyáit, az a Btk. több részébe is ütközni fog, és ugyanígy az is, ha tettlegességgel fenyeget vagy él vele. Illetve az, hogy a sorompó - alapvetően - járművekre vonatkozik, gyalogosokra nem.

A kérdés tehát az, hogy ha amúgy törvényi és az Erdőtörvényben explicit módon felsorolt esetek nem akadályoznak akkor jól látom-e, hogy a hivatalosan erdőként nyilvántartott magánerdőkben a tulajdonos nem akadályozhatja meg a gyalogos haladásomat? (A thread félrehajló vitáihoz kapcsolódva: jól gondolom, hogy az idézett köz/magánutakra vonatkozó fejtegetés ebben a témában teljesen irreleváns?)

És a kérdés teljesen konkrét és gyakorlati, üzenném ezt a fingreszelést gyanakvóknak. És az egész Erdőtörvényt elolvastam, nem kell beidézni a kivételeket, az elvárásokat, amik nem szorosan kapcsolódnak a kérdéshez. (A biciklis részek is érdekesek, de említeni sem merem, mert ott is könnyű eltérni a konkrét kérdéstől.)

Nagyon ritka dolog, hogy egy erdőben túrázva éppen szembetalálkozz a tulajdonossal, és még ennél is ritkább, hogy az akadályozni próbáljon a haladásban.
Azt mindenképpen tudnod kell, hogy az "erdő" nem minden esetben ugyanaz, mint az erdőn átvezető "út", amin éppen haladsz. A kijelölt turistautak jogilag többnyire tiszták, ott nemigen van vita, hogy mehetsz-e vagy sem, kivéve, ha az erdő vadászat vagy más dolog miatt ideiglenesen le van zárva. Ha viszont úgy találkozol a magántulajdonossal, hogy az utaktól-ösvényektől távol ott bóklászol az erdő sűrűjében (meg persze ő is), előfordulhat, hogy megkérdezi, mi a bánatot keresel ott. Ilyenkor viszont nem érdemes jogi vitákba bocsátkozni: azt kell mondani, hogy bocs, eltévedtem, merre jutok ki innen az xy faluba, és az útbaigazítás szerint el kell hagyni a helyet.
Mi az igazi problémád?

Számomra az egyik legfontosabb dolog, hogy egy adott szituációban tisztában legyek a valódi (hatóságok előtti) jogaimmal, mert ez alapján tudom eldönteni, hogy hogyan reagáljak. Például ha tudom, hogy jogszerűen járok el (vagy legalábbis a bíróságon ezt jogosan tudom képviselni) akkor sokkal lazábban veszem, amikor valaki közli, hogy fejjelent vagy rendőrthív, mint egyébként.

Igazából az nem kérdés, hogy mekkora eséllyel kérik számon (csekély), vagy hogy jogi vitába kezd-e az ember (tipikusan nem).

Ha én olyan helyen vagyok jogszerűen, ahol valakinek nem tetszik, akkor legtöbbször hobbi-térképezek (ennek a jogi hátterébe itt ne menjünk bele, szívesen beszélgetek róla, de nem ebben a szálban), és ez a konkrét cél, ami miatt utakat járok be (jellemzően kijárt utakat és nem a dzsindzsát, de van, hogy nincs kedvem +5 Km-t kerülni), tehát kifejezetten nem eltévedek, hanem arra akarok menni; ezt természetesen szívesen elmondom bárkinek, aki kérdezi. (Nem mindenki szokta szeretni, főleg a képzetlen és kevésbé cizellált emberekkel kell finomabban bánni, de ez nem jogi hanem szociális kérdés. De van egy másik fajta, az újmilliárdosok, akik gyakran elzárnak elzárásra nem jogosult területeket, és ebben az esetben kifejezetten tudni szeretném, hogy mehet-e a feljelentés vagy a bejelentés az adott hivatalban, sétálótársaimmal jogaink védelmének érdekében.)
Gyakori, hogy egy adott természeti képződményhez akarok eljutni és megnézni. (Nem NP területén, stb., bár én jobban tisztelem a N2000 védelmet mint a vezetőink.) Ilyen szepontból is fontos tudni, hogy melyik területen várom meg nyugodtan, hogy mit akar a közeledő vagy hol igyekszem a találkozást is elkerülni. :-)
A problémám tehát az, hogy szeretnék biztos lenni abban, hogy jogilag jól értelmeztem az Erdőtörvényt, és a hivatalosan erdőként nyilvántartott területeken jogom van bóklászni, és nem csak arra bazírozni, hogy megúszok valami jogsértést. (És azt sem tartom titokban, hogy ez a kérdés rendszeresen felmerül a térképezők és a geocachingesek közösségeiben, és tök jó lenne egyszer 's mindenkorra tisztázni, mármint a jogi oldalát.)
És köszönöm a választ!